Egyéb kategória
Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat
Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.
Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.
A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.
Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.
Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.
További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.
Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.
A díjazottakról:
Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.
Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.
Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.
A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Minden idők legnagyobb fekete lyuk összeolvadását észlelték a LIGO detektorai
Minden eddiginél nagyobb tömegű feketelyuk-kettős összeolvadást detektált az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által finanszírozott LIGO obszervatóriumokkal a LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.
A GW231123 jelzésű jelet az ún. negyedik megfigyelési időszakban észlelték a LIGO Livingstonban (Louisiana állam) és Hanfordban (Washington állam) található ikerdetektorai, 2023. november 23-án. Az eredményt a 24. Nemzetközi Általános Relativitáselmélet és Gravitáció Konferencián (GR24) és a 16. Edoardo Amaldi Gravitációs Hullám Konferencián, a két szakterület legnagyobb tudományos szakmai rendezvényén mutatták be, amelyek most közösen kerültek megrendezésre Glasgowban (Skócia), július 14 és 18. között.
A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a mérésekben részt vevő detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek, csak a negyedik (2023. májusa óta tartó) megfigyelési időszak alatt pedig 200-at.
A most közzétett esemény során egy olyan végső fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, vagyis minden eddig detektáltnál nagyobb. A születő fekete lyuk két fekete lyuk összeolvadásából keletkezett, amelyek tömege körülbelül 100, illetve 140 naptömeg volt, ráadásul rendkívül gyorsan forog is. A csillagfejlődés standard modelljei nem engednek meg ilyen tömegű fekete lyukakat ezért a kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói, Frei Zsolt vezetésével, még 2007-ben kapcsolódtak be az együttműködésbe, és azóta aktív résztvevői a kollaboráció munkájának.
„Érdekessége ennek az események, hogy mivel itt nagyon nagy tömegű fekete lyuk párosról van szó, ezt nagyon messziről is képes volt érzékelni a LIGO obszervatórium – mondta el a most közzétett eredményről Frei Zsolt. – Kihívást jelent azonban, hogy megfejtsük, hogyan tudott kisebb fekete lyukak összeolvadásából, ennyi idő alatt, ilyen közepes tömegű fekete lyuk keletkezni, ami ráadásul ennyire nagy sebességgel pörög is.”
A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása, amely közel van az Einstein általános relativitáselmélete szerint elképzelhető maximális forgási sebességhez, kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet.
A mostani észlelést rögzítő LIGO, valamint a kollaborációban még részt vevő Virgo és KAGRA gravitációs hullám detektorokat azért tervezték, hogy a kozmikus események által okozott apró téridő-torzulásokat mérjék. Az együttműködés negyedik megfigyelési időszaka 2023 májusában kezdődött, és az első fél év további megfigyeléseit (2024 januárjáig) később, a nyár folyamán teszik közzé, így még több izgalmas eredményre is számíthatunk a közeljövőben.
„Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk, hiszen az ELTE kutatóinak ez van a fő fókuszában, mi ezek lokalizálásán dolgozunk, hogy lehetősége legyen más távcsöveknek is megfigyelni őket. De ezek sokkal ritkább események, mint a fekete lyukak összeolvadása, amelyekből 300 körülit detektáltunk már a 2015-ös felfedezés óta. Neutroncsillag-összeolvadásból viszont csak egyet” – tette hozzá Frei Zsolt, aki azt is elmondta, hogy a negyedik megfigyelési időszak, ami az eddigi leghosszabb és legérzékenyebb is egyben, nyáron ért volna véget, de azt november végig meghosszabbították. Ennek az az oka, hogy nemrég indult el a világ legnagyobb csillagászati kamerájával felszerelt, az Atacama-sivatagban, 2680 méter magasan felépült obszervatórium az ún. Legacy Survey of Space and Time (LSST), amely tíz éven keresztül készít színes, nagy felbontású, időbeli változásokat is követő felvételeket az univerzumról. A kollaboráció tagjai pedig úgy gondolták, mindenképpen érdemes lenne, hogy a két obszervatórium együtt is működhessen, mielőtt a LIGO detektorait több évre leállítják, hogy tovább fejleszthessék azokat.
„Izgalmas lenne, ha ez alatt az időszak alatt láthatnánk neutroncsillagot és azt az LSST-vel is meg tudnánk figyelni. Ez az ELTE-s kutatóknak külön remek lehetőség lenne, hiszen mi kiemelten dolgozunk ezen a területen” – mutatott rá kutatásaik fontosságára Frei Zsolt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
A hullámkarton forradalmasíthatja a kortárs művészetet
A hullámkarton nemcsak 80 százalékkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos anyagok, de 92 százalékos újrahasznosítási aránya és látványos felhasználhatósága miatt a kiállítóterek, színpadok és filmstúdiók új kedvencévé vált.
A világ 160 millió tonnányi éves termelése már nemcsak logisztikai, hanem kreatív térnyerést is jelent. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről.
A fenntarthatóság ma már nem csupán gazdasági vagy ipari törekvés, hanem esztétikai és társadalmi állásfoglalás is. A kortárs művészetben egyre látványosabban jelenik meg az a szemlélet, amely az anyaghasználatot is környezettudatos alapokra helyezi. Ennek egyik legizgalmasabb példája a hullámkarton térnyerése a művészeti installációktól egészen a díszletépítésig.
A művészeti installációk fenntarthatósági lábnyomát akár 80 százalékkal is csökkentheti a hullámkarton használata – különösen a hagyományos anyagokkal (fém, fa, műanyag) szemben. A karton nemcsak jelentősen könnyebb, de alacsonyabb szállítási költséget, kisebb ökológiai terhelést és gyorsabb lebomlást is biztosít.
Eközben a kartonalapú csomagolások újrahasznosítási aránya Európában meghaladja a 92 százalékot – ez a legmagasabb a csomagolóanyagok között. Világszerte évente több mint 160 millió tonna hullámkartont gyártanak, és miközben továbbra is kulcsfontosságú szereplője a logisztikának, egyre többször bukkan fel kiállítóterekben, közösségi terekben és filmes produkciókban is.
A környezeti előnyök mellett a hullámkarton energiatakarékos alternatívát is kínál. Egy tonna újrahasznosított karton előállítása során akár 4000 kWh energiát lehet megtakarítani – ez egy európai háztartási hűtőszekrény több mint 10 évnyi fogyasztásának felel meg.
Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről. „Mi, mint gyártók, különösen büszkék vagyunk arra, hogy egyre több fiatal alkotó fedezi fel újra ezt az anyagot – és hogy ebben a folyamatban a hazai ipar is inspirációs forrássá válhat” – mondta a szakember,
Olafur Eliasson 2016-os „Green Light – An Artistic Workshop” című projektje ikonikus példája annak, hogyan válhat a hullámkarton a társadalmi üzenet részévé. A dán-izlandi művész menekültekkel együttműködve készített moduláris lámpákat újrahasznosított kartonból, amelyek a közösségi alkotást és a társadalmi integrációt hirdették – a projekt a velencei biennálén is bemutatkozott.
Michael Rakowitz amerikai–iraki művész „The Invisible Enemy Should Not Exist” című kartonszobraiban azokat az iraki műtárgyakat idézte meg, amelyeket háborús pusztítás vagy fosztogatás miatt vesztett el a világ. A karton itt nemcsak formai médium, hanem történelmi emlékezet és politikai kiállás eszköze is lett.
A filmiparban is forradalom zajlik: David Lowery rendező 2024-es karácsonyi filmjében teljes belső díszletvilágot építtetett hullámkartonból. Lowery szerint a karton „olcsó, könnyű és mágikus anyag”, amely nemcsak a gyerekkori képzelet tereit idézi meg, de látványos és fenntartható alternatívája lehet a filmes díszletgyártásnak is.
Magyarországon is egyre többen fedezik fel a karton új szerepét a formatervezésben. 2025 tavaszán a Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Hetek keretében Olivier Grossetête francia képzőművész vezetésével több száz önkéntes építette meg a Keleti pályaudvar monumentális másolatát hullámkartonból az Erzsébet téren. A projekt nemcsak látványos installációként működött, hanem a közösségi művészet és az ideiglenes, fenntartható építés szimbólumává is vált.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t
A világ legtöbb országába repülő légitársaságaként ismert Turkish Airlines ismét megerősítette vezető szerepét a nemzetközi légiközlekedési iparágban: a 2025-ös Skytrax World Airline Awards díjátadón tizedik alkalommal nyerte el az „Európa legjobb légitársasága” címet.
A légiközlekedés Oscarjaként is emlegetett díjátadó ünnepséget június 17-én rendezték meg a párizsi Lég- és Űrmúzeum történelmi falai között.
A déli régió legjobb légitársaságának is megválasztott török nemzeti légitársaság számos további rangos elismerésben is részesült. A Turkish Airlines elnyerte a Világ legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje, Európa legjobb üzleti osztálya, Dél-Európa legjobb üzleti osztálya és az Európa legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje díjakat, amelyek a prémium kabinokban nyújtott kiemelkedő szolgáltatási színvonalat tükrözik. A légitársaság ezen felül elnyerte az Európa legjobb turistaosztálya és az Európa legjobb turistaosztályú fedélzeti cateringje címeket is, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét a magas színvonalú utazási élmény biztosítása mellett minden osztályon. Ezek az elismerések, összesen nyolc díj, ismét megerősítik a Turkish Airlines erős pozícióját a globális légiközlekedési szektorban, valamint vezető szerepét a régióban.
Ezeket a díjakat nemzetközi utasok millióinak közvetlen visszajelzései alapján ítélik oda, így valódi mérőszámot jelentenek az utaselégedettség tekintetében. A Turkish Airlines kiváló szolgáltatási minőségének, páratlan útvonalhálózatának és a Turkish DO&CO-val közösen megalkotott fedélzeti gasztronómiai élményének ismételt elismerése jól tükrözi a légitársaság töretlen elkötelezettségét vendégei iránt.
A díjak kapcsán a Turkish Airlines igazgatótanácsának és végrehajtó bizottságának elnöke, Prof. Ahmet Bolat így nyilatkozott:
„Mérhetetlen büszkeség számunkra, hogy utasaink ismét Európa legjobb légitársaságának választottak bennünket. Ez az elismerés – a többi díjjal együtt – csapatunk fáradhatatlan munkájának és szenvedélyének bizonyítéka. Munkánkat a török vendégszeretet hagyományai vezérlik, és szívből köszönjük utasainknak és a Skytrax szervezetnek, hogy megerősítették elkötelezettségünket a kiválóság iránt. Továbbra is azért dolgozunk, hogy világszerte felejthetetlen utazási élményeket nyújtsunk vendégeinknek.”
A Skytrax vezérigazgatója, Edward Plaisted hozzátette:
„Örömmel látjuk, hogy a Turkish Airlines nyolc díjat is elnyert a 2025-ös World Airline Awards keretében, köztük az Európa legjobb légitársasága, a legjobb üzleti osztályú catering, valamint a Dél-Európa legjobb légitársasága címeket. A Turkish Airlines olyan gondosan kialakított szolgáltatást nyújt, amely mélyen rezonál az utasokkal – a vendégszeretettől kezdve a fedélzeti étkezések minőségéig. Az eredmények újfent megerősítik a légitársaság vezető szerepét a régióban, valamint stabil jelenlétét a világ élvonalában.”
A hat kontinensre kiterjedő, folyamatosan bővülő útvonalhálózatával – amelyért Guinness-rekord is illeti –, a Turkish Airlines a török vendégszeretet szellemiségét testesíti meg, miközben továbbra is az élen jár a fenntarthatóság és a technológiai innováció területén a légi közlekedésben. A légitársaság növekvő nemzetközi jelenléte biztosítja, hogy a jövőben is irányt mutasson az ágazatban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Ipar1 hét ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Tippek2 hét ago
Ajándékötletek gépkezelőknek, akik olajszagban érzik otthon magukat
-
Gazdaság2 hét ago
Drága lesz a külföldön tanuló egyetemisták lakhatása
-
Tippek2 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport
-
Ipar7 nap ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság7 nap ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Gazdaság2 hét ago
Lamborghini vs. Ferrari: most kiderült, melyiket keresik többen Magyarországon