Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Vajon melyik lesz 2019 befutó technológiája?

2018 bizonyos értelemben olyan volt az új technológiák területén, mint a Ninja Warrior tévés sorozat: az AI (mesterséges intelligencia), az automatizálás, az adatok és a blockchain mint egymással vetélkedő versenyzők próbálták leküzdeni az akadályokat és a kihívásokat.

Ezek a technológiák, akárcsak a tévéműsorban, keményen küzdöttek és sok mindent elértek, de nem sikerült megnyerni a nagy pénznyereményt és megszerezni az első helyet.

Kérdés, hogy 2019-ben vajon ki lesz a bajnok? Lehet egyáltalán csak egy nyertes? Az Oracle előrejelzése ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A mesterséges intelligencia lassan beszivárog a vállalatok életébe

Az AI kulcsfontosságú lesz, de csak akkor, ha a vállalatok meg tudják szelídíteni a technológiát és megértik, hogyan alkalmazzák az üzleti berkeken belül. Az Ovum ICT Enterprise Insights felmérése szerint a szervezetek 60 százalékának lesz vállalati szintű AI stratégiája 2019-ben, ezért az Oracle várakozása szerint sokkal több vállalat keresi majd az AI gyakorlati használatának módjait az üzleti folyamataiban, amelyhez az út a saját alkalmazásaik mesterséges intelligenciával való bővítésén keresztül vezet.

2019-ben becslések szerint több adatot fogunk generálni, mint az előző 5000 évben összesen. A vállalatoknak komoly kihívást jelent az adatok intelligens felhasználása és alkalmazása, hogy megfelelő információval lássák el a munkafolyamatokat és megfelelő betekintést kapjanak a gyorsabb, hatékonyabb és rugalmasabb munkavégzéshez.

Ezzel az AI nem csak közelebb kerül a tömegekhez, ami azt is mutatja, hogy többé nem félnek a technológiától, de egyben azt is jelenti, hogy végül az AI beépül az infrastruktúrába és minden üzleti rendszerben jelen lesz.

Ennek eredményeként már jól látható, hogyan változnak az alkalmazások: a hagyományos back office alkalmazások elavulttá válnak, ezeket innovatív front-endekkel és agresszív kereskedelmi automatizálással újítják meg. Vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy az átalakulás egyre szélesebb körű lesz.

A termelékenység megduplázása

Az AI elfogadásának egyik kulcsfontosságú üzleti mozgatórugója a hatalmas lehetőség az emberi termelékenység és az üzleti hatékonyság növelésére. Egy közelmúltban végzett nemzetközi felmérés szerint a döntéshozók 42%-a az AI-technológia használatával javítaná szervezete hatékonyságát. A kognitív AI képességek folyamatos javulásával ezek az eredmények is egyre jobbak lesznek.

Már láthatunk olyan ügyfeleket, mint a spanyol RCD Espanyol labdarúgó klub, amely az AI segítségével 20%-kal növelte a pénzügyi csoport termelékenységét – olyan döntések meghozatalával, amelyek esetében nem volt szükség emberi beavatkozásra.

Az Oracle szakemberei szerint 2025-ig az AI és a kiterjesztett élmények által biztosított termelékenység-növekedés akár 50 százalékos is lehet a mai eredményekhez képest. Ez valódi átalakulást jelent.

Az automatizálás (adat)hegyeket mozgat meg, nemcsak autókat

A Gartner előrejelzése szerint 2022-re a vállalati stratégiák 90%-a kifejezetten az információt említik majd kritikus vállalati eszközként, amely az elemzés révén alapvető kompetenciává válik. Mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatok mennyisége már nem kezelhető az emberek által, új megközelítésre van szükség. Ez kritikus fontosságú, hiszen a vállalkozások felismerték, hogy jobban kell kezelniük adataikat, ha valóban ki akarják használni a bennük rejlő lehetőségeket, és végre szeretnék hajtani a szükséges AI vagy IoT beruházásokat.

Mi történne, ha az összetett adatkezelő rendszerek önvezérlők, önjavítók lennének és gondoskodnának saját biztonságukról? Mi lenne, ha ezek olyan „egyszerűek” lennének, mint az önvezető autók?

Az Oracle már megtette a következő lépést az Oracle Autonomous Database megoldással az extrém automatizálás felé, és a várakozások szerint a vállalkozások nagy része is hasonló funkciókat keres majd az adatkezeléshez.

Az Oracle szerint az automatizálás egyre nagyobb területet hódít majd meg az üzleti életben, és az IT funkciók 70%-a teljesen automatizált lesz, így a vállalatok évente több száz felszabadult munkaórát tölthetnek el innovációval és üzleti fejlesztéssel. Például az Oracle egyik egészségügyi ügyfele, a QMP Health automatizálta infrastruktúráját, hogy leállások nélkül végezhessék el a szükséges beállításokat és javításokat, ami sokkal gyorsabb válaszidőt és döntéseket jelent – a betegeknek is.

A biztonság területén is számos műveletet kell majd automatizálni, mivel az incidensek száma várhatóan százszorosára emelkedik. A McAfee 2019-es Cloud Adoption and Risk Report jelentése szerint egy átlagos szervezet 100 millió eseményből csak 1-et talál fenyegetőnek, de olyan nagy mennyiségű adatot kell átvizsgálni, hogy automatizálás nélkül lehetetlen lesz megtalálni a veszélyeket.

Emellett az ügyfélélmény és az automatizálás is kéz a kézben jár majd, az ügyfelekkel történő kapcsolattartás 70%-a automatizált lesz, és az AI-alapú chatbotok az ügyfélélmények új korszakát hozzák el. Manapság már az vállalkozások 89%-a használ hangasszisztenst az ügyfélszolgálatokhoz, és a vállalati ügyfélszolgálatok 69%-a használ chatbotot a zökkenőmentes kapcsolatteremtéshez. Ez a folyamat szinte minden piacon egyre inkább eltolódik majd a „jó, hogy van” irányából az alapvető szolgáltatás felé, így az előrejelzések szerint az ügyfelekkel történő összes interakció 85%-a automatizált lesz.

A blockchain, mint a bizalom alapköve

A technológia végre kilépett az újdonság státuszából és a bitcoinhoz kapcsolódó bizalmatlanság légköréből. A blockchain 2019-ben nemcsak elfogadottabb lesz az üzleti életben, hanem az átláthatóság és a bizalom alapjává válik, amely a pénzügyi tranzakciók érvényesítésére is használható.

Már láthattuk a technológia felhasználását az extra szűz olívaolaj etikus gyártásának igazolására, a napenergia-felhasználás nyomon követésére és a globális hajózási iparágat alátámasztó dokumentációs folyamatok egyetlen hiteles forrásaként is. 2019-ben még szélesebb körben fogjuk használni a blockchain technológiát: a drágakövek hitelességének ellenőrzésére, az élelmiszer-szennyeződés forrásának nyomon követésére és a gyógyszerek szigorú iparági előírásoknak megfelelő elkészítésének ellenőrzésére.

Az AI-hoz hasonlóan ez a blockchain is lassan része lesz a mindennapi üzleti életnek, és az üzleti alkalmazásokba is integrálódik majd.

Konklúzió

Tehát melyik technológia lesz a győztes? Mindegyikük, és 2019 minden bizonnyal az az év lesz, amikor az iparág legdivatosabb kifejezései eljutnak a hype-tól a valódi felhasználásig, de igazán csak akkor bizonyítják értéküket, ha valódi eredményeket generálnak a piacon. Elmúlt az az időszak, amikor az AI-t vagy a blockchain-t az infrastruktúrán belül különálló entitásokként kezelik, inkább olyan alkalmazásokba integrálják őket, amelyek valódi hasznot hoznak a vállalkozásoknak.

Szükség lesz egy olyan egy szilárd partnerre, aki elő tudja hozni a technológiák erősségeit és felgyorsíthatja az értékteremtést. Megmaradva a Ninja Warrior analógiánál, a versenyzők (technológiák) edzője egy teljesen integrált felhőhöz hasonlít, amely egyetlen helyen egyesíti az ellenőrzést, a biztonságot és az innovációt, lehetővé téve a szervezetek számára, hogy a felhőben működjenek, függetlenül a 2019 utáni trendektől és munkamennyiségtől, lehetőséget teremtve, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek rugalmasak és versenyképesek.

Gazdaság

Nem elég a munkaerő – kell a tudás is: merre tart Szeged és a régió munkaerőpiaca a nagyberuházási boomban?

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca fordulóponthoz érkezett. A régióba érkező nagyberuházások – köztük a valaha volt legnagyobb magyarországi külföldi tőkebefektetés – nem csupán tömegesen keresnek munkavállalókat, hanem új kompetenciákat igényelnek az AI és a robotika előretörésével: mérnököket, folyamatirányítókat, magasan képzett technikusokat.

Miközben a hivatalos statisztikák stabil piacot mutatnak, a vállalatok hegesztőt sem találnak 80 kilométeres körzetben, a szerbiai munkaerőtartalékok pedig korántsem korlátlanok. A Prohuman szegedi Regionális Gazdasági fórumán vállalati vezetők, a városvezetés, az egyetem és hatósági szakértők keresték együtt a választ: hogyan lehet a munkaerőből valódi versenyelőnyt kovácsolni egy gyorsan átrendeződő gazdasági környezetben?

Stabil makroadatok, turbulens valóság

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca egyszerre él meg több, egymást erősítő gazdasági trendet: az elektromobilitás és járműipar robbanásszerű terjeszkedése, a védelmi elektronika megjelenése és a tudásipar bővülése olyan munkaerőigényt támaszt, amelyet a helyi kínálat önmagában nem tud kielégíteni. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy ki tudja hatékonyabban megszerezni, képezni és integrálni a munkavállalókat – fogalmazta meg a nap alaptézisét Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

A legfrissebb KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4,9%, a bruttó átlagbér meghaladja a 725 ezer forintot – historikus összehasonlításban mindkét szám stabil. A valóság azonban összetettebb. Miközben a városvezetés 2%-os szegedi munkanélküliséget mér, a vállalatok azzal szembesülnek, hogy minőségi jelöltek hetek óta nem érkeznek a nyitott pozíciókra, hegesztőt pedig 80 kilométeres körzetben sem találnak, miközben az új belépők bérigénye szétfeszíti a bértáblákat.

„Érdemes mindig egyszerre vizsgálni a makroszintet és a vállalati szintet – a kettő között olykor kardinális eltérés van”

– mutatott rá Göndöcs.

Beruházók, város és egyetem: a hármas modell működés közben 

A fórum panelbeszélgetésén Szeged város, a vállalatok és a Szegedi Tudományegyetem képviselői egyöntetűen megerősítették: a sikeres beruházás záloga ma már nem az épített infrastruktúra, hanem a megfelelő szakemberek helyi elérhetősége. Másszóval ahogyan egy vállalat úgy egy régió versenyképessége is a munkaerő terén dőlhet el. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a legújabb szegedi nagyberuházás helyszínválasztásának példáján keresztül szemléltette, hogy a beruházó számára az egyetem megléte, a közlekedési elérhetőség és a terület műszaki adottságai egyforma súllyal estek a latba.

A Vulcan Shield Hungary zöldmezős beruházása a közeli Békés megyében szemléletes példát kínált, hogyan érdemes egy új régióba lépni: a helyi és megyei vezetés maximális támogatása, a tudatos, lépcsőzetes toborzás és a kompetenciaalapú kiválasztás segítette a sikeres indulást.

„Az első munkáltatói fórumunkra 60-70 embert vártunk – 641-en jöttek”

– idézte fel Papp Antonella a szigetelőanyag-gyártással foglalkozó cég HR-vezetője.

Dr. Saághy Andrea, a Szegedi Tudományegyetem humánpolitikai igazgatója szerint az intézmény szerepe messze túlmutat a képzési funkciókon: az egyetemnek jelenleg is van óvodája és idén indítják a bölcsődét, valamint nemzetközi gimnáziumot működtet, közös tanszékeket alapít vállalatokkal, és mikrotanúsítványos, gyors átképzési programokkal igyekszik követni a munkaerőpiac változásait.

„Az együttműködés az, ami kiránthat bennünket a bajból”

– fogalmazott.

Megerősítette ezt Molnár András, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. HR vezetője is. A cég a tavalyi évben vált ki a Continental-csoportból, de a strukturális átalakulás közepette is sikerült javítaniuk a munkavállalói elégedettségi indexen és egyre több korábbi kolléga kopogtat vissza – ezt a pozitív visszajelzést a tudatos közösségépítésnek és a régió növekvő vonzerejének tulajdonítja.

„Ahhoz, hogy a fiatalok visszaköltözzenek a régióba – az infrastruktúrának, a városnak, illetve a város nyújtotta lehetőségeknek is vonzónak kell lenniük”

– mutatott rá.

A szerbiai határtérség: érdeklődés nem egyenlő a döntéssel 

A fórum nemzetközi kitekintést is kínált: Ana Ilickovic, a Prohuman szerbiai leányvállalatának értékesítési vezetője rámutatott, hogy a szerb munkaerőpiaci tartalékok hazai bevonásának lehetőségei korántsem korlátlanok. A vajdasági munkavállalók – akik korábban nyitottak voltak a magyarországi napi ingázásra – ma már inkább helyben maradnak, mivel a szabadkai körzetben a versenyképes bérek és a magas foglalkoztatottság otthon tartja őket. A valódi mobilitási potenciál inkább Dél-Szerbiában van, de a relokációhoz teljes szállásfedezet, étkezési támogatás és legalább 20%-os bértöbblet szükséges.

„A jelöltek nem országokat hasonlítanak össze, hanem ajánlatokat”

– összegezte.

Dr. Németh Krisztina, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője ismertette az idegenrendészeti törvény és szabályozás részleteit.

Tökéletes vihar közeleg: demográfia, globalizáció, mesterséges intelligencia 

Major Gábor, a Prohuman Group stratégiai igazgatója három egymást erősítő folyamatot azonosított, amelyek alapvetően rendezik át a munkaerőpiacot.

  1. Magyarországon évente 50 ezerrel csökken a munkaerő-kínálat – ez a szám a jelenlegi stagnálás miatt egyelőre nem érezteti teljes hatását, de egy gazdasági felpattanás esetén kumuláltan, akár negyedmillió fős hiányként csap le.
  2. Mindeközben globálisan évente 60 millió új diplomás lép ki Délkelet-Ázsiából és Afrikából egy teljesen összekapcsolt digitális munkaerőpiacra, a mesterséges intelligencia és a robotika pedig olyan sebességgel terjed, hogy a „középszerű” munkavállalókra – akik a munkaerőpiac legnépesebb rétegét alkotják – egyre kevesebb szükség lesz.
  3. Magyarország az EU 27 tagállama közül az utolsó helyen áll a felnőttkori tanulási hajlandóság tekintetében, ami különösen aggasztó ebben az összefüggésben.

A megoldást a kompetenciaalapú, skills-first HR-szemlélet jelenti: nem pozíciókat kell betölteni, hanem skill-mixeket kell összerakni és gyorsan újrakombinálni. A Prohuman saját fejlesztésű rendszere 14 ezer feldolgozott kompetenciaelem és 2400 magyar képesítés alapján teszi lehetővé az adatalapú toborzási, képzési és szervezetfejlesztési döntéseket. A rendszer segít megtalálni, felmérni és utat mutatni, hogy egy adott munkavállaló miben jó, miben lehet még fejlődni, és hogyan lehet ehhez egy képzéssel hozzásegíteni.

A fórum résztvevői egybehangzóan vallották: a hosszú távú megoldást nem a különálló intézményi lépések, hanem a város, az egyetem és a vállalatok folyamatos, gyakorlati együttműködése jelenti.

„Nem elég munkaerőt találni – a feladat az, hogy a megfelelő tudású embereket neveljük ki. Ez csak együtt megy”

– összegezte Göndöcs Viktor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Messer kiadta 2025-ös fenntarthatósági jelentését

A világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari gázszakértője, a Messer közzétette 2025-ös fenntarthatósági jelentését, amely megerősíti hosszú távú elkötelezettségét a felelős működés, a biztonság és a munkavállalók iránt. A vállalat az elmúlt évben az energiahatékonyság növelésére, a működési teljesítmény javítására és a szervezeti ellenállóképesség erősítésére összpontosított, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordított az átláthatóságra és a felelős vállalatirányításra.

2025-ben a Messer több olyan kezdeményezést indított, amelyek hozzájárultak a működési hatékonyság növeléséhez és a piaci alapú üvegházhatású gázkibocsátás (GHG) 2%-os csökkentéséhez az előző évhez képest. Az intézkedések között szerepelt a megújuló villamosenergia beszerzése, napenergia-beruházások megvalósítása Ázsiában, Európában és Amerikában, valamint a levegőszétválasztó üzemek technológiai fejlesztése. Utóbbiak keretében a vállalat hulladékhő-visszanyerő rendszerekbe, valamint korszerű kompresszor- és vezérléstechnikai megoldásokba is beruházott.

„A Messer fenntarthatósági szemlélete a működési fegyelemre és a folyamatos fejlődésre épül”

– mondta Bernd Eulitz, a vállalat vezérigazgatója.

„Létesítményeink és erőforrásaink hatékonyabb működtetésével egyszerre erősítjük versenyképességünket és teljesítjük munkavállalóink, ügyfeleink, valamint a társadalom felé vállalt felelősségünket.”

A Messer ipari gázai és alkalmazástechnológiai megoldásai továbbra is támogatják az ügyfeleket környezetvédelmi és működési céljaik elérésében. A vállalat tiszta hidrogénmegoldásai hozzájárulnak az ipar és a közlekedés dekarbonizációjához, míg az autogén technológiák csökkentik az üzemanyag-felhasználást és a károsanyag-kibocsátást a magas hőmérsékletű ipari folyamatokban. Emellett az ipari gázok alkalmazása a szennyvízkezelésben is fontos szerepet játszik a technológiai víz tisztításában és újrahasznosításában. A Messer emellett ZeCarb márkanéven olyan szén-dioxid-kezelési szolgáltatási portfóliót is kialakított, amely az ipari kibocsátások leválasztását, hasznosítását és tárolását támogatja.

A biztonság és a munkavállalók továbbra is a Messer fenntarthatósági stratégiájának középpontjában állnak. A vállalat saját munkatársai számára a biztonsági kultúra erősítésére és a szakmai fejlődés támogatására helyezi a hangsúlyt különböző képzési és elkötelezettségi programokon keresztül, köztük az éves Messer Biztonsági Nap megszervezésével. Ügyfelei és partnerei számára pedig világos biztonsági előírásokat és testreszabott programokat biztosít a biztonságos együttműködés támogatására.

A Messer 2014 óta önkéntesen készít fenntarthatósági jelentéseket. A 2025-ös kiadvány bemutatja, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat üzleti működésébe, összegzi az elért eredményeket, valamint ismerteti az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványoknak (ESRS) való megfelelés érdekében tett előkészületeket. Ennek részeként a vállalat független, korlátozott bizonyosságot nyújtó hitelesítést szerzett kettős lényegességi értékelésére és egyes nem kulcsfontosságú teljesítménymutatóira vonatkozóan.

A Messer fenntarthatósági törekvéseit erős vállalatirányítási rendszer támogatja, amely az etikus működésre, a szabályozási megfelelőségre és a kiberbiztonságra építve szolgálja a hosszú távú növekedést.

„A fenntarthatóság a Messernél nem különálló kezdeményezés, hanem működésünk, kockázatkezelésünk és hosszú távú értékteremtésünk szerves része”

– hangsúlyozta Patricia Hargil, a Messer fenntarthatósági vezetője.

„Jelentésünk bemutatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért előrelépéseinket, biztonság- és emberközpontú vállalati kultúránkat, valamint a felelős üzleti működés iránti elkötelezettségünket teljes értékláncunkban. Emellett azt is tükrözi, hogy jelentéstételünket folyamatosan igazítjuk a változó szabályozói és érintetti elvárásokhoz.”

A 2025-ös fenntarthatósági jelentés az alábbi oldalon érhető el: https://www.messer.hu/fenntarthatosag – Messer Hungarogaz Kft


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Konkurenciából üzlettárs? Meglepő trend söpör végig a hazai kkv szektoron!

Új szintre lépett a hazai kkv-k együttműködési hajlandósága: a 2026 első negyedévére vonatkozó K&H bizalmi index felmérés szerint már tízből hat vállalkozás nyitott arra, hogy partnerségre lépjen más piaci szereplőkkel. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a cégek egyre inkább felismerik a közös fellépésben rejlő lehetőségeket, és a korábbinál több területen keresik aktívan a stratégiai együttműködéseket versenyképességük megőrzése érdekében.

Új üzleti modell körvonalazódik tehát a kkv-knál, mind inkább előtérbe kerül a partnerség a versengés helyett.

Az együttműködések fő mozgatórugója továbbra is az ügyfélszerzés, a kkv-k pénzügyi döntéshozóinak 88 százaléka ezt tartja kulcsfontosságúnak. Szorosan mögötte következik a forgalomnövelés (87%), valamint a kapcsolati háló bővítése és a tudásmegosztás (mindkettő egyaránt 84%). A partnerségek emellett a hatékonyságnövelésben is komoly szerepet játszanak: a cégek 79 százaléka költségcsökkentést, míg 67 százaléka a termék- vagy szolgáltatáskínálat bővítését várja tőlük.  A kínálati bővítés iránti szándék ráadásul két év alatt 7 százalékponttal erősödött.

Jelentősen megugrott az érdeklődés a komplexebb megoldások iránt is: minden második cég hajlandó lenne termékeit vagy szolgáltatásait összekapcsolni másokéval, 46 százalékuk pedig kölcsönös kedvezmények nyújtásában is gondolkodik. A közös termékfejlesztések iránt is nagy az érdeklődés, a válaszadók 43 százaléka jó lehetőséget lát ebben.

Ezzel párhuzamosan a marketingterületen is oldódnak a korábbi fenntartások. Míg egy éve a cégvezetők kétharmada elutasította a közös reklámkampányokat, ez az arány idén 7 százalékponttal csökkent. Még nagyobb az elmozdulás a hűségprogramok terén, ahol az ellenállás egy év alatt 20 százalékponttal esett vissza, így már minden harmadik vállalkozás nyitott az ilyen jellegű kooperációra is. Hasonló tendencia figyelhető meg a közös promócióknál és nyereményjátékoknál is, különösen az egymás tevékenységét kiegészítő cégek körében.

„Kifejezetten pozitív fejlemény, hogy a hazai vállalkozások nyitnak egymás felé és egyre több tevékenységben el tudják képzelni a közös munkát.  Jelenleg a legnépszerűbb együttműködési forma a kölcsönös ajánlás. Minden ötödik kkv akár eltérő profilú céget is ajánlana partnereinek, míg további egyharmaduk kiegészítő tevékenységet végző vállalkozásokkal működne együtt. A K&H Banknál mi is támogatjuk a vállalkozások közötti kollaborációt, a könnyű és gyors bankolás mellett üzleti közösséggel és ingyenesen elérhető online tananyagokkal segítjük a cégek fejlődését”

emelte ki Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője a friss bizalmi index eredményei alapján.

A K&H bizalmi index számai alapján egyértelműen kimondható: a hazai kkv-szektor egyre jobban felismeri, hogy az együttműködés nem gyengeség, hanem stratégiai előny, és ez a megközelítés akár új irányt is adhat a piac fejlődésének.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss