Gazdaság

Íme Néhány lépés a GDPR-nak megfelelő blokklánc megtervezéséhez

A blokklánc technológia elterjedésére már az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) keretei között kerülhet sor az Európai Unióban.

A forradalminak tartott adattárolási módszeren alapuló zárt adatblokkok alkalmazását eseti alapon kell értékelni, hogy mind a technológiát alkalmazó adatkezelők, mind pedig az adatfeldolgozók jogszerűen járjanak el.

A blokklánc egymással megegyező adatblokkokat tárol a hálózaton, amely adatbázisként, egyfajta nyilvános, bárki által hozzáférhető főkönyvként működik. Egy blokk az adatokat, a tranzakciók listáját és a benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza. A blokkláncot egyszerre több, akár milliós nagyságrendű számítógép tárolja, ami azt jelenti, hogy az adatbázis nyilvános, az interneten keresztül bárki által hozzáférhető, ellenőrizhető vagy akár egy-egy tranzakció is hitelesíthető.

Mivel a technológia mélységeiben egyelőre széles körben kevésbé ismert, az adatvédelmi rendelethez kapcsolódó joggyakorlat pedig még nem egyértelmű, ezért hosszabb távon fog tisztázódni, hogy a blokklánc technológia alkalmazása miként válik GDPR kompatibilissé. A Commission nationale de l’informatique et des libertés (CNIL), The US National Institute of Standards and Technology’s (NIST) és a European Union Blockchain Observatory and Forum’s (EUBOF) tanulmányai, valamint dr. Bereczki Tamás és dr. Liber Ádám, a Baker McKenzie adatvédelmi és adatbiztonsági kérdésekkel foglalkozó tanácsadóinak, tapasztalatai alapján az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni egy, a GDPR előírásainak megfelelő blokkláncrendszer megtervezése során:

Milyen üzleti célok elérésénél lehet segítségünkre a blockchain rendszer? – A kérdés megfogalmazása és megválaszolása segít felmérni a blokklánc technológia alkalmazásának szükségességét, valamint hozzájárul a kapcsolódó adatvédelmi és információ biztonsági kockázatok, illetve a rendszer működéséhez szükséges megoldások felismeréséhez. Amennyiben indokoltnak tűnik a technológia alkalmazása, akkor a rendszert célszerű úgy megtervezni, hogy az üzleti célok elérését támogassa amellett, hogy megfeleljen a GDPR előírásainak.
Milyen adatáramlási folyamatokat vonjunk be? – Érdemes definiálni az adatfolyamok csomópontjainak egymáshoz való csatlakozását, meghatározni a szereplőket, akik a blokkláncba való feltöltésért felelősek vagy a kimeneti adatokhoz hozzáférnek, jogosultságkezelt hálózat esetében pedig a megfelelő jóváhagyási szinteket.
A blokklánc rendszerébe felvitt adatok besorolásának ellenőrzése. – Ahol nem szükséges a személyes adatok tárolása, ott érdemes ettől eltekinteni. Amennyiben ez nem elkerülhető, úgy javasolt például az EUBOF által ajánlott releváns kockázatcsökkentési technikákat alkalmazni.
Az adatkezelés jogalapjának meghatározása személyes adatok használata esetén. – Amennyiben a személyes adatok feldolgozásának jogszerűsége nem biztosítható előre, akkor további garanciális intézkedéseket kell alkalmazni (pl. teljes anonimizáció). A személyes adatok felhasználásának jogalapja a használt blockchain rendszer típusának függvényében eltérhet egymástól.
A blokklánc rendszerben való személyes adatok kezelése esetén érdemes előre meghatározni az adatkezelői, közös adatkezelői és adatfeldolgozói pozíciókat. – A szerepek meghatározását javasolt rögzíteni, ezért érdemes átgondolni és definiálni a blokklánc irányítási modelljét, azaz ki lesz adatkezelő, közös adatkezelő és adatfeldolgozó, és hogy ezen szerepkörök hogyan viszonyulnak a tervezett blokklánchoz.
Megfelelő eljárások létrehozása az érinteti jogok gyakorlásához. – A CNIL szerint a hozzáférési és adathordozhatósági jog kompatibilis a blockchain rendszerrel, azonban az adatkezelés korlátozását és az elfeledtetéshez való jogot a természetéből adódóan nem támogatja a technológia kivitelezése. Különösen fontos, hogy „okos szerződések” esetén figyelemmel kell lenni a GDPR-ban írt automatizált döntéshozatallal kapcsolatos érintetti jogok biztosítására, amely emiatt ellentétes lehet az „okos szerződés” céljával és joghatás kiváltására való képességével.
A funkcionális és nem funkcionális rendszerkövetelmények megtervezése. – Az NIST szerint ajánlott előre felmérni a blokklánc technológiájának fél-állandó alkalmazási természetét, a szükséges erőforrás-felhasználást, az esetleges előforduló téves blokk hitelesítéseket, a titkosításhoz és aláíráshoz alkalmazott privát kulcsú infrastruktúra jelentette követelményeket, valamint a releváns problémák azonosítását elvégezni.
Felmérni, értékelni és redukálni a blokkrendszerben tárolt információ biztonsági és adatvédelmi kockázatokat. – Ide tartozik az adatvédelemmel, a kiberbiztonsággal és a blockchain technológia „no trust” természetével kapcsolatos kockázatok felmérése és kezelése.
A rendszer folyamatos ellenőrzése, elemzése és fejlesztése. – A GDPR 24. és 32. cikke előírja, hogy az adatkezelők és az adatfeldolgozók értékeljék újra az adatok biztonságát és fejlesszék a szervezési és technikai kontrolljaikat az adatkezelés kockázatainak folyamatos nyomon követése érdekében.

Related Topics:2019 adatvédelem Baker blokklánc GDPR McKenzie megoldás solution

Up Next

50 millió euróra bírságolták meg a Google-t adatvédelmi problémák miatt

Don't Miss

Vajon melyik lesz 2019 befutó technológiája?

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!