Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.

A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.

A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.

„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”

– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.

Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?

A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.

„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”

– hangsúlyozta a szakértő.

A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.

Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.

A babzsák nem vállalalti kultúra

Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.

Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.

Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken

A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.

Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.

De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.

Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Középiskolás lányok kerülhetnek közelebb a STEM-szakmákhoz

Tízből hét nő nem választaná magának a műszaki-technológiai pályát, a mesterséges intelligencia használatát pedig már iskolás korban el kell sajátítani – derül ki a CETIN Hungary országos reprezentatív felméréséből. A kutatás szerint a technológiai tudás mellett az emberi készségek is egyre fontosabbnak számítanak a személyes fejlődésben. Ezek fejlesztésére indítja el harmadik alkalommal a vállalat a Nők a Tudományban Egyesülettel (NaTE) közösen a STEMpowered by CETIN programot, amely a középiskolás lányokat segíti abban, hogy közelebb kerüljenek a technológia világához.

Továbbra is kevés a nő a műszaki és technológiai területeken, noha a digitális gazdaságban egyre nagyobb szükség van a sokszínű szemléletre és így a kreatív problémamegoldásra. A CETIN Hungary friss országos kutatása szerint a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervezi, hogy műszaki, technológiai vagy informatikai pályán dolgozzon, míg a férfiaknál ez az arány 41 százalék. A felmérés alapján a nők pályaválasztását elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezet határozza meg:

• 37%-uk szerint az iskolákban nem kap elég figyelmet, hogy a lányok érdeklődését is felkeltsék a technológia iránt,
• tízből három magyar azt mondja, a kortársak nyomása a visszatartó erő,
• míg a válaszadók negyede szerint családjuk, ismerősi körük inkább férfiszakmának tartja ezeket.

A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia gyors térnyerése alapjaiban változtatja meg a munka világát, mégis a magyarok nagy része még csak most ismerkedik az eszközzel. A válaszadók 45 százaléka alap, 16 százaléka pedig kezdő szintűnek jelölte tudását az AI használatával kapcsolatosan, és mindössze 3 százalék számolt be magas szintű ismeretekről. A mesterséges intelligencia azonban gyorsan a mindennapok részévé válik, a többség már felismerte, hogy a jövőben elengedhetetlen lesz ez a tudás: a megkérdezettek közel 70 százaléka szerint az AI használatát már iskolás korban el kellene kezdeni tanulni.

Mindemellett a jövőt nem pusztán technológiai, hanem emberi készségek is formálják. Ezt jelzik a felmérés azon eredményei, amelyek szerint a legtöbben a kommunikációs készséget (49%), a problémamegoldást és projektalapú szemléletet (38%), a mentális egészséget és önismeretet (38%), valamint a pályaorientációs tudatosságot (31%) tartják legfontosabbnak a személyes fejlődés szempontjából.

Ezekre a területekre is fókuszál a CETIN és a NaTE által életre hívott STEMpowered by CETIN program, amely immár harmadik éve támogatja díjmentesen a középiskolás lányokat abban, hogy közelebb kerüljenek a technológiai és mérnöki pályákhoz. A program az élmény- és felfedezésalapú tanulásra épít: a résztvevők csapatban, valódi problémákat megoldva tapasztalják meg, hogyan lehet a technológiát kreatívan és felelősen használni. Az idei program első eleme egy Hackathon, ahol a diákok innovatív – például okosvárosokhoz, 5G-megoldásokhoz vagy kiberbiztonsági kihívásokhoz kapcsolódó – ötleteket dolgoznak ki. A legjobban teljesítő lányok innen kerülnek be a több hónapon át tartó fejlesztőprogramba, amely workshopokat, intézménylátogatásokat, karrierbeszélgetéseket és csapatépítő alkalmakat is kínál. A CETIN tapasztalt szakemberei abban segítenek, hogy a lányok megtalálják saját erősségeiket, bátrabban gondolkodjanak a jövőjükről, és valós képet kapjanak a STEM-pályák sokszínű lehetőségeiről.

„A program nemcsak a pályaorientációban segít, hanem az önismeret, a kommunikáció, a kreativitás és az együttműködés fejlesztésében is. Ezek azok a készségek, amelyeket a kutatásunk szerint a fiatalok is kulcsfontosságúnak tartanak a jövő munkahelyein. A tavalyi tapasztalatok alapján a résztvevő lányok éppen ezeken a területeken fejlődtek látványosan – magabiztosabban, tudatosabban és bátrabban terveznek a jövőjükkel kapcsolatban”

– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN vezérigazgatója.

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a mesterséges intelligencia előretörése fényében mely szakmákat tartják a legjövőtállóbbnak a magyarok. Az olyan STEM-munkakörök képviselőinek munkája, mint a mérnök, informatikus, AI fejlesztő és kiberbiztonsági szakértő, a lakosság 43%-a szerint lesz pótolhatatlan a jövőben. A szintén STEM területhez tartozó orvosok, állatorvosok esetében ez az arány 42%. A válaszadók szerint a rangsort a fizikai munkakörök (például asztalos, villanyszerelő) és a személyi szolgáltatások (például fodrász) vezetik, előbbi 47%, míg utóbbi 46%. A megkérdezettek legkevésbé a gépjárművezetést (16%) és az adminisztratív munkaköröket (9%) tartják jövőbiztosnak.

A STEMpowered by CETIN program éppen ezt a célt szolgálja, hogy már középiskolás korban megerősítse azokat a készségeket és érdeklődést, amelyek révén a jövő STEM-szakemberei magabiztosan léphetnek be ezekbe a pályákba. A tehetségprogram 2025-ben HRBEST ezüst minősítést nyert. A következő évfolyam 2025. november 4-én rendezendő előválogatójára a NATE https://nokatud.hu/stempowered-felhivas/ oldalán lehet jelentkezni. A programba október 30-ig várja a CETIN és a NATE a jelentkezőket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az LG Electronics (LG) ma bejelentette leányvállalata, az LG Electronics India Limited (LGEIL) részvényeinek az indiai tőzsdére (NSE) történt bevezetését.

Ez valódi mérföldkőnek számít az LGEIL azon törekvésében, hogy India nemzeti vállalatává váljon, miközben megerősíti szerepét az ország gazdasági növekedésének hosszú távú partnereként.

Október 14-én a kereskedés kezdetét jelző csengetéskor William Cho, az LG Electronics vezérigazgatója és Ashish Chauhan, az NSE vezérigazgatója közösen szólaltatták meg a tőzsde ceremoniális gongját, ezzel ünnepelve az LGEIL részvényeinek bevezetését.

A tőzsdei bevezetés során az LG az LGEIL kibocsátott részvényeinek 15 százalékát – összesen 101 815 859 darabot – kínálta fel a befektetőknek. A bevezetéskori árfolyamot az előzetesen meghatározott sáv felső határán, részvényenként 1 140 indiai rúpiában állapították meg, a túljegyzés pedig összes felkínált mennyiség 54-szerese volt. A tőzsdei bevezetés mintegy 1,31 milliárd amerikai dollárnak (116,05 milliárd rúpia) megfelelő tőkebevonást eredményezett.

A tőzsdei bevezetés révén az LGEIL még szorosabban beágyazódik India gazdasági működésébe. Az LG várakozásai szerint ez a lépés támogatni fogja növekedését azon a piacon, ahol a növekvő jövedelmek és a bővülő középosztály erős lendületet adnak a háztartási készülékek iránti keresletnek. A Boston Consulting Group előrejelzése szerint az indiai középosztályba tartozó, vagyis évi 6000 és 36000 dollár jövedelemmel rendelkező háztartások aránya 2030-ra elérheti a 46 százalékot a 2020. évi 29 százalék után.

„India mostantól globális déli stratégiánk középpontjában áll” – mondta William Cho, az LG Electronics vezérigazgatója. „Várakozással tekintünk mind az LG, mind az LGEIL további növekedése elé.”

Jövőkép: India a piacon

A tőzsdei bevezetés mellett az LG bemutatta hosszú távú jövőképét is, amely célul tűzi ki az LGEIL piacvezető pozíciójának megerősítését Indiában. Az ország népessége és hatalmas piaci potenciálja révén az LG a helyi vásárlók igényeihez és a piac sajátosságaihoz igazított stratégiákkal dolgozik. Ezzel a vállalat célja, hogy megőrizze jelenlegi, az offline csatornák piaci részesedése alapján mért vezető pozícióját a háztartási gépek és szórakoztatóelektronikai termékek indiai piacán.

A jövőkép első eleme, a Make for India az indiai életstílushoz és igényekhez igazított termékek fejlesztését helyezi előtérbe. A több évtizedes helyi tapasztalatra építve a termékkínálat ötvözi a megfizethetőséget, az India-specifikus funkciókat és a kulturális sajátosságokat tükröző formatervezési elemeket. E tapasztalatokra alapozva az LG tovább bővíti India-központú termékportfólióját.

Az LG jövőképének harmadik eleme, a Make in India az LG elkötelezettségét hangsúlyozza az indiai gyártás iránt. Az LG önellátó helyi értékláncot hozott létre, amely kiterjed a kutatás-fejlesztésre, a gyártásra, az értékesítésre és a szolgáltatásokra is. A Noidában és Pune-ban működő meglévő gyárak mellett a vállalat 50,01 milliárd indiai rúpiát fektet be egy új üzembe Sri Cityben, amely várhatóan 1900 közvetlen és közvetett munkahelyet teremt.

A jövőkép harmadik eleme, a Make India Global erre az alapra építve kulcsfontosságú hajtóerőként pozicionálja Indiát az LG globális déli stratégiájában, amely a gyorsan változó geo-gazdasági környezetben a fejlődő piacokban rejlő növekedési lehetőségekre összpontosít. Mindezzel az LG célja, hogy támogassa India gyorsan növekvő piacból elismert innovációs, gyártási és tehetségközponttá történő átalakulását.

Azzal, hogy lehetőséget teremt a helyi ipar számára, illetve megerősíti az értékláncokat és fejleszti a technológiai képességeket, az LG azt kívánja elérni, hogy India világszínvonalon mutathassa meg kiválóságát – a fejlett gyártástól és kutatás-fejlesztéstől kezdve a technológiai exporton és a fenntartható fejlődésen át. Végső soron a vállalat arra törekszik, hogy Indiával együtt növekedjen, a globális gazdaság egyik vezető szereplőjeként támogassa az ország felemelkedését, mindeközben pedig saját pozícióját is megerősítse, mint megbízható, India potenciálját hitelesen képviselő vállalat.

Egy jobb jövő építése

Az LGEIL mindemellett a helyi vásárlói élményt is tovább erősíti: fejleszti az értékesítés utáni szolgáltatásokat és bővíti az Éves Karbantartási Szerződés (AMC) előfizetési programokat – biztosítva, hogy a felhasználókkal a vásárlás után is megmaradjon a kapcsolat. A vállalat emellett felgyorsítja növekedését a B2B területeken is, fejlett technológiákat kínálva kereskedelmi terek, HVAC-rendszerek és információs kijelzők piacain.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!