Gazdaság
A térségi átlagnál jobban bíznak az innováció erejében a magyar cégek
Régiós összehasonlításban is kiugróan nagy jelentőséget tulajdonítanak az innovatív technológiáknak a fogyasztói elkötelezettség erősítésében a magyarországi vállalkozások – derül ki a Microsoft kelet-közép-európai üzleti szereplőkre fókuszáló felméréséből. A hazai döntéshozók a saját szektorukban várható technológiai áttöréseket illetően is lényegesen derűlátóbbak térségbeli társaiknál.
Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kereste meg és faggatta a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató cég. A Microsoft megbízásából végzett felmérésben legalább 250 főt foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek vettek részt, véletlenszerűen kiválasztva.
Örülünk a digitalizációnak…
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint az érintett földrajzi régió vállalkozásai egyértelműen növekedési lehetőségként tekintenek a digitalizációra, a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott így. A magyar üzleti döntéshozók még ennél is optimistábbak voltak a maguk 87 százalékával; ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk azonosították a legtöbben fenyegetésként a transzformációt abban az esetben, ha nem tudunk rá haladéktalanul reagálni (12 versus 7 százalék régiós átlag).
„A digitalizációval összefüggő félelmeket sok esetben egyszerű információhiány táplálja. Miközben a Microsoft idehaza is mindent megtett annak érdekében, hogy az átállás a cégek és a magánszemélyek számára is minél inkább zökkenőmentes legyen, azt figyeltük meg, hogy a folyamat meghatározó része volt maga az edukáció, a vállalkozások ismereteinek kitágítása az egységes európai adatvédelmi szabályokról”
– vélekedett Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezető igazgatója. Ezt nem csupán korábbi felméréseik támasztják alá, hasonló tanulsággal szolgált a tavalyi GDPR felkészülés is.
…de tisztában vagyunk az akadályokkal
Egyfajta kincstári pesszimizmus érhető tetten a digitalizáció legfőbb gátjaira vonatkozó válaszokban. Míg abban egyetértünk Kelet-Közép-Európa vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják (48 versus 46 százalékos régiós átlag), ezeket nálunk a jogszabályi háttér követi 39 százalékkal. Ezt a térség egészében csupán 25 százalék tartja fontosnak. Ezzel szemben a vállalati vezetés és a dolgozók felkészültségét sokkal inkább akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk szerint ez a második legnagyobb probléma, miközben nálunk választották a legkevesebben ezt a lehetőséget (37 százalék), ami arra utal: nálunk felkészültebbnek, „jövőállóbbnak” tartják a munkaerőt, mint a térség egészében.
A digitalizációt vezérlő tényezők megítélésében is eltérünk a régiós közvélekedéstől. Kisebb különbség mutatkozik a vállalati működés optimalizálásának, illetőleg a munkavállalói együttműködés hatékonyságjavításának szerepét illetően: míg nálunk mindkét komponenst a megkérdezettek 83 százaléka tartja kiemelten fontosnak, a térség egészében 76, illetve 74 százalék ez az arány.
Lenyűgöző technológia és innováció
Ugyanakkor hatalmas eltérés mutatkozik abban, hogyan tekintenek a magyarországi vállalkozások az innovatív technológiákra: a válaszadók 77 százaléka tartja cége sikeres digitalizációjában meghatározónak ezt az elemet, mint a fogyasztói kötelékek megszilárdításának optimális eszközét., Eközben a régiós átlag 58 százalék, akárcsak a másik fogyasztókhoz kapcsolódó digitalizációs pillér, a termékek/szolgáltatások átalakítása, új üzleti modellek bevezetése esetében – utóbbit nálunk a megkérdezettek 70 százaléka emelte ki. Mindkettő arra utal, hogy Magyarországon a térség egészére jellemzőnél lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a technológiának és az innovációnak. Utóbbi kategória egyébként a kelet-közép-európai üzleti és informatikai döntéshozókat is megosztotta: a számítástechnikával foglalkozók alig több mint a fele, 52 százaléka hangsúlyozta ennek fontosságát a régió egészére vetítve, szemben az üzleti döntéshozókkal, akiknél 64 százalék kardoskodott az innováció fontossága mellett.
Az ügyfélorientált digitalizációs irány mellett a magyar vállalkozások a szektorukban várható változásokhoz kapcsolódó optimizmusukat tekintve is felfelé térnek el a kelet-közép-európai átlagtól: 53 (régiós átlag: 35) százalékuk szignifikáns, 41 (40) százalékuk pedig mérsékelt digitális áttörésre számít saját iparágában.
Gazdaság
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.
A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.
„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”
– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.
„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”
Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben
Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.
Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.
Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést
Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.
Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.
,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.
,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”
– tette hozzá a szakember.
A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.
,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”
– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek
A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.
Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.
A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.
A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.
A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.
„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.
Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.
*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén
-
Tippek2 hét ago
Power bankkal a fedélzeten: amit érdemes tudni utazás előtt
-
Szórakozás2 hét ago
VCT EMEA 2026: a Sony INZONE H9 II lesz a hivatalos fejhallgató
-
Tippek2 hét ago
Hatékony vezetés: hogyan csökkenthetők az üzemanyagköltségek?
-
Okoseszközök2 hét ago
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
-
Okoseszközök2 hét ago
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni
-
Gazdaság2 hét ago
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
-
Okoseszközök2 hét ago
Gazdálkodj okosan az időddel – a Z és az alfa generáció megoldásai írhatják a jövőt!









