Gazdaság

Trendek között: 10 dolog, ami meghatározza a munkaerőpiacot 2019-ben

Automatizáltabb rendszerek, mobilabb munkavállalók, mesterséges intelligencia alapú eszközök – csak néhány a 2019-es munkaerőpiaci trendek közül.

A cégvezetők elsődleges feladata idén a munkaerő megtartása lesz, amihez viszont egyre több eszközre és technikára lesz szükségük. Lássuk, melyek ezek!

A munkaerőpiaci változásokra gyakran nehéz reagálni, felkészülni, pedig egy cég sikere múlhat a gyors reakcióidőn. A munkaerőhiány miatt talán minden eddiginél égetőbb átgondolni, hogy mely nemzetközi trendekre érdemes figyelni, mik lehetnek relevánsak, mik segíthetnek a magyar piacon is. A cafeteria rendszer átalakítása is bizonytalanságot szül, így hasznos lehet a 15 éves Work Force munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég előrejelzését figyelni, amely a nemzetközi és hazai viszonyok ötvözésével született meg.

Mérni kell a dolgozói elkötelezettséget

Egy sikeres cég ma már nem engedheti meg magának, hogy csak toborzásra költsön, figyelnie kell a meglévő munkaerő megtartására is, mégpedig elemzések igénybevételével. Úgy tűnik, a 2019-es év lesz az az év, amikor ezt egyre többen belátják, egy felmérés szerint ma már a vezetők 84%-a kezeli prioritásként ezt a kérdést. Hogyan? A mesterséges intelligencia segítségével, így a HR minden aspektusa mérhető lesz, a toborzástól elkezdve a teljesítménymenedzsmenten át egészen a munkavállalók viselkedéséig bezárólag. Érdekesség: ezt a trendet lovagolná meg a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata, a LinkedIn is, akik nemrég vásároltak fel egy munkavállalói elkötelezettséget mérő céget, amellyel újabb eszközt adnának a cégvezető felhasználóik kezébe. A rendszer gépi tanulással rendszeresen elemzéseket végez majd, és a tervek szerint figyelmeztetést küld, mielőtt egy alkalmazott felmondana.

Egyre nagyobb teret kap az intelligens toborzási technika

A toborzási technika ráncfelvarrása is 2019-re várható az AI és az automatizált munkaerő-felvételi technológia segítségével, amelyek kiváltanák az adminisztratív munka nagy részét. A tervek szerint a kezdeti fázisban is már sokat segítene a technológia, felvenné a kapcsolatot a jelöltekkel, lefolytatná az előzetes interjúkat amiket aztán ki is értékelne, és így már a megadott paramétereknek leginkább megfelelő jelentkezőket hívná be személyes állásinterjúra. Ez rengeteg időt spórolna meg a HR szakembereknek, akik így magasabb szintű feladatokkal foglalkozhatnának a felszabadult időben, például kapcsolatépítéssel, vagy az erőforrás-elosztás kidolgozásával, illetve a munkaerő felvétellel.

Márkaépítés, csak kreatívan!

Noha az employer branding, azaz a munkáltatói márkaépítés már nem új keletű dolog, annak kreatív módon való megközelítése igen. A cégeknek proaktív módon, a megfelelő eszközökkel kell kommunikálniuk már meglévő és leendő munkavállalóikkal. Ennél a pontnál van szükség egy jó marketing ügynökségre, akik kreatív és hatékony kampányokat indítanak valamennyi közösségi média platformon. Akár influencerek használatával is lehet frissíteni a kommunikációt, amelyben a hosszabb-rövidebb videóknak sokkal hangsúlyosabb szerepet kellene szánni. A hangsúly a kreativitáson van, ami a jelek szerint 2019-ben válik igazán fontossá. Emellett Magyarországon a cafeteria-rendszer gyökeres átalakulása miatt a cégekre jóval több kihívás hárul, aminek a kulcsa ugyancsak az employer branding. Hogyan? Az adóminimalizálás helyett érdemes lesz a munkavállalók eltérő igényeire fókuszálni, és olyan extra szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel meg lehet tartani a munkatársakat.

Egyre több lesz a mobilszállás

A Work Force-nál már régen érzékelik, hogy a hazai mobilitásban érdemi elmozdulás van, éppen ezért a mobilszállások rendszerének további erősítésével segítik ezt a folyamatot. „Egy nem is olyan régi Work Force kutatásból az derült ki, hogy az emberek 56%-a még sosem váltott várost munkahely miatt, bár 51% hajlandó lenne rá. Még inkább igaz ez a fiatalabb generációra is, 61% eddig még sosem költözött munka miatt, de ha a jövőben úgy adódik, 64% szívesen belevágna” – mondja Csákvári Róbert, a WorkForce munkaerőkölcsönző- és közvetítő cég ügyvezető igazgatója. Azaz van végre elmozdulás a mobilitási hajlandóságban.

Budapest a fókusz

Az előző trendhez kapcsolódóan az is érzékelhető, hogy a vidéki munkavállalás gyakran döcögős: vagy a lehetőségek hiánya vagy az esetleges alacsonyabb bérezések miatt. Bár az ottani cégvezetők a lehetőségekhez mérten igyekeznek béreket emelni, vagy más módon, például minőségi ebéddel, pihenőidővel a cégnél tartani a munkavállalókat, a fókusz leginkább Budapestre helyeződött át. Ehhez a tendenciához alkalmazkodni kell a cégeknek. A szellemi munkavállalók magatartása is megváltozott az elmúlt években, ma már csak akkor váltanak, ha az magasabb bérrel jár, de jellemző az is, hogy egyre tudatosabbak – már ők kérnek referenciákat a cégekről, vagy érdeklődnek az ott dolgozóktól, és csak ezután döntenek arról, adják -e az “arcukat” a céghez.

A home office tovább terjed

A technológiának köszönhetően ma már egyre többen dolgozhatnak otthon, kávézóban vagy akár másik országból, és ez óriási szabadságot jelent az alkalmazottaknak. Egy 2018-as tanulmány szerint globálisan az irodában dolgozók 70%-a hetente legalább egyszer távolról dolgozik. Ez a szemléletváltás érzékelhető nálunk is: szintén a Work Force korábbi kutatása azt mutatja, hogy itthon a fiatalabbak 48%-a már csak olyan munkahelyet keres, ahol a távmunka vagy az otthoni munkavégzés megengedett, de az idősebb generáció is úgy gondolja, hogy vonzóvá tesz egy munkahelyet egy ilyen lehetőség.

Több fiatal, nyugdíjas és megváltozott munkaképességű munkavállalóa cégeknél

A magasabb foglalkoztatási ráta lehetővé teszi a fiatalabb generációk számára, hogy a szokásosnál gyorsabban lépjenek be a munkaerőpiacra, ami a munkahelyek „megfiatalodásához” vezet. Szakemberek szerint ez a tendencia jót tesz a cégeknek, azonban fel kell készülni az esetleges konfliktusokra is, ami az eltérő elvárásokból és munkamódszerekből fakad. Különösen igaz ez azokra a cégekre, ahol akár három generáció dolgozik együtt, egyre többen térnek vissza ugyanis a munka világába a nyugdíj mellett. Sőt, egyes hiányszakmákban már szinte bevett gyakorlat, hogy nyugdíjasokkal töltik fel az üres álláshelyeket. Ezzel mindkét fél jól jár: a kis jövedelmű nyugdíjasoknak jól jön a pótlólagos jövedelem, a cégek pedig szívesen alkalmaznak tapasztalt, szakavatott embereket. Ugyanakkor nem olyan egyszerű a legfiatalabb és a legidősebb munkavállalók beillesztése a vállalat működésébe, szervezeti kultúrájába, erre külön programot célszerű létrehozni, különben sok konfliktust teremthetünk. Hasonló a recept a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához is, noha az elmúlt években már sokat javult a helyzetük. Számos olyan változás lépett életbe január elsejétől, ami további pozitívumokkal kecsegtet. Ilyen például a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelem korlátjának növekedése, vagy az egyre szélesedő SZJA-kedvezmények köre is.

Mindenki jól jár mentorprogrammal, továbbképzéssel

Egy kutatás szerint a munkavállalók 91%-a értékeli és igényli az előremenetelt támogató továbbképzéseket és tanfolyamokat. Éppen ezért, egyre több vállalat dönt úgy, hogy megnöveli az esetleges mentorprogramok keretösszegét, vagy továbbképzéseket, esetleg önképzéseket vezet be. Ennek többféle előnye is van: egyrészt a cég hatékonyságához is hozzájárul az elsajátított tudás, másrészt a munkavállalók megtartásához és elégedettségük növeléséhez is jó eszköz. Ugyancsak fontos pont egy munkavállaló életében, ha a céges rendezvények, csapatépítők vagy nyári programok is részét képezik a „csomagnak”.

Nem annyira vonzó vezetőnek lenni

A Work Force tapasztalatai alapján egyre inkább szűkül a vezetők köre. A tendencia azt mutatja, hogy vagy még nagyon a szakmájuk elején járnak a munkavállalók, ami miatt nincsenek meg az ehhez szükséges készségek, képességek, vagy épp fordítva: az 5-10 éves tapasztalattal bíró munkavállalók határolódnak el ettől a “lépcsőfoktól”. A félelmük az, hogy az előléptetés pozitívumai mellett a munka mennyisége is olyannyira megnőne, hogy többé nem tudnák megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát. Emellett egyre gyakoribb az úgynevezett burnout, vagyis kiégési szindróma is, amit jellemzően a munkatársak rotálásával orvosolnak a főnökök. 2-3 éves periódus után egy új munkakör kellő motivációt biztosíthat a munkavállalónak.

Nő a kapcsolati tőke szerepe és használata

A cégvezetőknek egyre kreatívabbaknak kell lenniük, ha az “emberhiányt” féken akarják tartani. Ennek egyik, egyre népszerűbb módszere a kapcsolati tőke mozgósítása, azaz sok cég azzal motiválja a dolgozóit, hogy ha ajánlani tud munkatársat, cserébe a cég honorálja ezt. Emellett továbbra is népszerű eszköz a béremelés, az utazási bérletek megtérítése, vagy szellemi pozíciók esetében a cégautók biztosítása – ez utóbbi kettőnél tehát könnyebbé teszik a munkahelyre való eljutást is. Azonban egyre többen jönnek rá, hogy a kiegyensúlyozott határidők, az iránymutatás vagy a rendszeres elismerések is ugyanolyan hatékony, ha nem hatékonyabb megoldást jelentenek a fentieknél.

Related Topics:2019 gazdaság munkaerőpiac top10 trend

Up Next

Megnyitja első felhasználói élmény-alapú üzletét a Huawei

Don't Miss

Ilyen lesz 2019 első állásbörzéje az Óbudai Egyetemen

Gazdaság

AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit.

A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentős érdeklődés övezi a logisztikai képzéseket Magyarországon

Berobbant a nyár, vele együtt pedig az oktatási szünetek is megkezdődtek. A félévi adatok azt mutatják, hogy a logisztikai ismeretek iránt továbbra is jelentős az érdeklődés Magyarországon. A hazai ellátásilánc-menedzsment mesterszakokra 2024-ben például 681 jelentkezés érkezett, míg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzésében csak tavaly több mint félezer, jelenleg pedig már több mint 600 aktív hallgató tanul. Az adatok rávilágítanak, hogy a logisztikai tudás ma már számos területen jelenthet hozzáadott értéket.

A logisztikai tudás mára fontos üzleti kompetenciává vált

Az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai eseményei egyaránt rámutattak arra, hogy az ellátási láncok hatékony működése alapvetően befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A koronavírus-járvány, a nemzetközi kereskedelem változásai és egymást érő kihívásai, az e-kereskedelem térnyerése, valamint a hazai gyártóipari beruházások növekvő száma egyaránt felértékelték a logisztikai és ellátásilánc-menedzsment ismereteket. Miközben korábban a logisztikát sokan csak a szállítással és raktározással azonosították, ma már a beszerzés, a termelés, az értékesítés, a készletgazdálkodás, a projektmenedzsment és a vállalatirányítás területén is meghatározó szerepet tölt be. A vállalatok egyre inkább olyan szakembereket keresnek, akik átlátják a teljes értékteremtési folyamatot.

„A logisztika ma már nem csak egy önálló szakterület a vállalatokon belül, hanem egy olyan integrált szemléletmód is, amely a beszerzéstől az értékesítésig végigkíséri a működést. Az ellátási láncok megértése vezetői kompetenciává vált, ezért egyre több szakember szeretné elsajátítani a területhez kapcsolódó ismereteket”

– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Számos felsőoktatási képzés fontos eleme a logisztikai ismeretek átadása is

A logisztikai ismeretek fontosságát jelzi, hogy ma már számos felsőoktatási képzés tananyagában megtalálhatók. A hallgatók logisztikai és ellátásilánc-ismereteket szerezhetnek logisztikai mérnöki, közlekedésmérnöki, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodási, kereskedelem és marketing, marketing, valamint ellátásilánc-menedzsment képzéseken is. Logisztikai fókuszú felsőoktatási képzések többek között Budapesten, Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Gödöllőn és Veszprémben is elérhetők. Csak az ellátásilánc-menedzsment mesterszak az elmúlt években nyolc hazai felsőoktatási intézmény kínálatában egyaránt szerepelt, ráadásul 2024-ben az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a nyolcadik legnépszerűbb gazdaságtudományi mesterszak volt Magyarországon. A Logisztikai Évkönyv 2025-ös kiadványának 27-es számú tanulmányában publikáltak szerint, a szakra összesen 681 jelentkezés érkezett, ebből 243 jelentkező első helyen jelölte meg a képzést. Figyelemre méltó, hogy az elsőhelyes jelentkezők közül 186-an levelező képzési formát választottak, ami jól mutatja a munkavégzés mellett megszerezhető tudás iránti igényt.

„A logisztikai ismeretek mára nem kizárólag a logisztikai vezetők számára hasznosak. Egy kereskedelmi szakember, termelési vezető, beszerző vagy akár egy vállalkozó számára is komoly versenyelőnyt jelenthet, ha érti az ellátási láncok működését és összefüggéseit”

– hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán, aki hozzátette, hogy a munka mellett megszerezhető friss ismeretek iránti igényt ők is tapasztalják.

Kiemelkedő népszerűségnek örvend ez a logisztikai felnőttképzés is

A logisztikai tudás iránti érdeklődés nemcsak a felsőoktatásban, de a felnőttképzések piacán is jól érzékelhető. A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) több évtizede foglalkozik logisztikai tudásmegosztással és szakemberképzéssel. Képzési portfóliójának meghatározó eleme a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzés, amely egy nagyjából egy év alatt elvégezhető logisztikai felnőttképzés. Online és személyes formában egyaránt elérhető, Budapesten és az ország több nagyvárosában is egyaránt rendszeresen meghirdetésre kerül. A logisztikai felnőttképzés gyakorlatorientált szemléletére jellemző, hogy az oktatók jelentős része maga is aktív logisztikai, ellátásilánc- vagy vállalatvezetési szakember. Emellett hallgatóik számos logisztikai folyamatba a valóságban is betekinthetnek, például céglátogatásokon keresztül. A nagy múlttal és a versenypiac elismertségével is rendelkező oktatás népszerűségét jól mutatja, hogy csak tavaly több mint 500 hallgató vett részt a képzésben, jelenleg pedig már több mint 600 aktív diák tanul a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) különböző képzési csoportjaiban. A résztvevők között pályakezdők, középvezetők és felsővezetők egyaránt megtalálhatók.

„A vállalatok egyre nagyobb értéket tulajdonítanak azoknak a munkatársaknak, akik nemcsak a szűken vett saját szakterületüket ismerik, hanem képesek az egész ellátási lánc működésében gondolkodni. A hallgatóink jelentős része ezért a napi munkája mellett fejleszti tovább logisztikai és menedzsmentismereteit”

– emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy persze náluk is van nyári szüneti időszak, de annak végeztével folytatódnak a képzések is.

A minőségi logisztikai tudás iránti igény várhatóan tartós marad

A gyártóipar, az autóipar, a kereskedelem, az e-kereskedelem és a szolgáltató szektor fejlődése egyaránt azt mutatja, hogy a logisztikai szakemberek iránti kereslet hosszabb távon is meghatározó maradhat. Az ellátási láncok összetettségének növekedése, a digitalizáció és az adatvezérelt működés terjedése olyan tudást igényel, amely egyszerre ötvözi az üzleti, technológiai és szervezési kompetenciákat. A szakma fejlődését és a tudásmegosztás fontosságát jól jelzi, hogy a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) munkáját az elmúlt években több hazai és nemzetközi hírű rangos elismeréssel is díjazták. A szervezet évek óta MagyarBrands minősítéssel rendelkezik, 2026-ban pedig ismét Business Superbrands elismerésben is részesült, sorozatban harmadik alkalommal. A közel 40 éve működő logisztikai szakmai szervezet épp a közelmúltban vette át a legújabb Business Superbrands oklevelét is.

„A logisztika jelentősége folyamatosan erősödik a gazdaságban, ezért különösen fontos számunkra a tudásmegosztás és a szakmai utánpótlás támogatása. A Business Superbrands és a MagyarBrands elismerések egyaránt visszaigazolásai annak, hogy a szakmai közösségépítő tevékenységeink, valamint az oktatás területén végzett munkánk a versenypiac számára is jelentős értéket képviselnek”

– fogalmazott Dr. Doór Zoltán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Harmadik alkalommal indul az Anti-Scam Month kampány, új jelentés mutatja be a többeszközös csalások fejlődését

A Bitget elindította Anti-Scam Month kezdeményezésének harmadik évét, és közzétette „The Evolution of Fraud in the Multi-Asset Era” című 2026-os csalásellenes jelentését, amely a blokklánc-biztonsági vállalattal, a SlowMisttel együttműködésben készült.

A jelentés azt vizsgálja, hogyan változnak az online csalások a digitális pénzügyi ökoszisztéma fejlődésével, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a kriptovaluták, tokenizált eszközök, részvények, CFD-k, digitális tárcák és mesterséges intelligenciával támogatott befektetési megoldások.

A jelentés szerint a felhasználói szokások átalakulása jelentősen befolyásolja a csalások működését. A Bitget Research adatai alapján a két vagy több eszközosztályban aktív felhasználók aránya 2025 közepén még nem érte el az 1%-ot, 2026 májusára azonban már meghaladta a 10%-ot. A csalók ehhez alkalmazkodva egyre gyakrabban kombinálnak több történetet, social engineering technikákat, mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat és különböző kommunikációs csatornákat egyetlen csalási folyamaton belül.

A Bitget Research és a SlowMist vizsgálatai szerint a sikeres támadások ma már ritkán épülnek egyetlen hibára. A csalók a közösségi médián, üzenetküldő alkalmazásokon, befektetői közösségeken, adathalász oldalakon és kriptotárcákon keresztül több lépésben vezetik végig az áldozatokat, mielőtt megszerzik digitális eszközeiket.

A 2025 júliusa és 2026 júniusa közötti időszakban a Bitget biztonsági rendszere több mint 150 millió rosszindulatú kérést blokkolt, 13 000-nél is több magas kockázatú IP-címet azonosított, 18 135 felhasználóvédelmi esetet kezelt, valamint 32,3 millió dollár értékű vagyon visszaszerzését segítette elő biztonsági incidensekhez és csalásokhoz kapcsolódóan.

„A biztonsági kihívások a piacok fejlődésével együtt változnak. Ahogy egyre több felhasználó fektet be kriptovalutákba, részvényekbe, tokenizált eszközökbe és mesterséges intelligenciára épülő termékekbe, úgy válnak egyre kifinomultabbá a csalási módszerek is. Ezeknek a kockázatoknak a megértése kulcsfontosságú a felhasználók védelme és a digitális pénzügyi ökoszisztéma iránti bizalom erősítése szempontjából”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a jelenlegi csalási trendeket többek között az AI által generált befektetési személyiségek, a deepfake videók, a hangklónozásos támadások, a mesterségesen létrehozott befektetői közösségek, a kriptotárcákat célzó támadások, a rosszindulatú okosszerződések és az egyre fejlettebb adathalász kampányok alakítják.

A vizsgált esetek között szerepel egy deepfake videó, amelyben a csalók a ciprusi elnök, Nikos Christodoulides nevével éltek vissza, egy mesterséges intelligenciával létrehozott befektetési reklámkampány, amely svéd befektetők ezreit károsíthatta meg, a mintegy 90 fiktív befektetőből álló Truman Show szintetikus közösségi csalás, valamint a 2026 elején dokumentált Rublevka Team kriptotárca-leürítő művelet.

A jelentés nemcsak a csalási módszereket elemzi, hanem bemutatja az áldozatok pszichológiáját, a leggyakoribb belépési pontokat, az ellopott eszközök mozgását és a visszaszerzés nehézségeit is. Emellett gyakorlati tanácsokat ad arra, hogyan erősíthetik a felhasználók fiókjaik biztonságát, miként ismerhetik fel az AI által támogatott megtévesztéseket, hogyan értékelhetik tudatosabban a befektetési lehetőségeket, és mit tehetnek egy biztonsági incidens esetén.

A Bitget 2024-ben indította el az Anti-Scam Month kezdeményezést, amelynek célja, hogy biztonsági szakértőkkel, iparági partnerekkel és szervezetekkel együttműködve növelje a felhasználók tudatosságát az egyre összetettebb online fenyegetésekkel kapcsolatban. Az idei kampány során júniusban oktatóanyagokkal, biztonságtudatossági programokkal és iparági együttműködésekkel segítik a felhasználókat digitális eszközeik védelmében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!