Gazdaság

Nem csak a kibertámadásoktól kell féltve őriznünk adatainkat

Az adatközpont fizikai környezetének állapota kritikus fontosságú

Napjainkban az adatközpontok számos veszélynek vannak kitéve, amelyek közül általában csak a kibertámadásokról, tehát a hálózatot érintő behatolásokról értesül a nyilvánosság. Miközben a fizikai infrastruktúrát érintő leállások ugyanolyan vagy akár súlyosabb károkat okozhatnak, akár 1 millió dollár értékben.

A hálózat biztonsága mellett ezért kiemelt figyelmet kell fordítani többek között a megfelelő hőmérsékletre, a vízszivárgások megelőzésére vagy a károk egyik fő okozójára: az emberi tényezőre. A terület szakértőjeként a Schneider Electric összegyűjtötte az adatközpontok fizikai környezetét leginkább veszélyeztető tényezőket és a javasolt védelmi megoldásokat.

A manapság jellemző adatlopási incidensek kapcsán a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a megfelelő kibervédelem kialakítására. A cégek azonban gyakran elfelejtik, hogy az adatokat tároló rendszerek fizikai védelme legalább ugyanilyen fontos. Az Uptime Institute világszerte közel 900 adatközpont-üzemeltető és IT-szakember részvételével készített éves adatközponti felmérésében a válaszadók közel fele arról számolt be, hogy az utóbbi három évben előfordult nála szolgáltatáskiesés. Míg a Ponemon Institute kutatásából kiderült, hogy a nem várt leállások percenként akár több mint 17.000 dollár költséggel járhatnak és 22 százalékban emberi hibára, 11 százalékban pedig a gépészeti rendszerek meghibásodására vagy vízkárokra vezethetők vissza. Ez a két típusú kiváltó ok összesen több mint 1 millió dolláros veszteséget okozhat.

Az adatközpontok fizikai környezetének megfelelő működése tehát létfontosságú, ezért is van szükség az alábbi tényezők monitorozására, illetve szinten tartására:

Az adatok biztonságának szempontjából az egyik legkritikusabb tényező a hőmérséklet. A zavartalan működés érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és 23-25 Celsius fok közötti optimális tartományban tartani. A szerverteremben lévő szerverek, switchek és a routerek jelentős hőmennyiséget termelnek. A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet pedig csökkenti a szerverek élettartamát, és extrém esetben akár azonnali meghibásodásokat is okozhat.
Az adatközpontok hőszabályzása mellett a páratartalom megfelelő szinten tartása is kulcsfontosságú. Bár a pára az IT-környezetek működéséhez hozzátartozik, nem mindegy, milyen mértékű. Egyrészről a túlzott pára gyorsan kondenzációhoz, korrózióhoz vezethet, elektromos üzemzavarokat okozhat. Másrészről, ha túl kevés, akkor az az elektrosztatikus töltés felhalmozódásához vezethet. Kisülés esetén pedig nem csak károsíthatja, hanem teljes egészében használhatatlanná teheti a berendezéseket. A páratartalom optimális mértéke az adott helyiségtől és a berendezések funkciójától is függ.
Az adatközpontokban időnként előfordul vízszivárgás. Ezeket sok esetben csak akkor észlelik, amikor már megtörtént a káreset. Van, amikor egy kondenzvizet csöpögtető klímaberendezés, máskor a nem megfelelő tervezés, valamint a karbantartások, ellenőrzések és felújítások elhanyagolása okozza a problémát.
Ha füst vagy tűz keletkezik az adatközpontban, az nemcsak a drága berendezések meghibásodását okozhatja, de akár a teljes üzleti működést ellehetetleníti az adatvisszaállítási folyamat idejére. A megfékezhetetlen tűznek kicsi az esélye, az automatikus tűzoltó rendszerek ugyanis mérséklik a katasztrófa hatását. Ettől függetlenül még a manapság jellemző egyre kevesebb kábelezés mellett is kockázatot jelentenek a viszonylag nagy mennyiségben jelen lévő vezetékek, a túlmelegedő berendezések, illetve a meghibásodó alkatrészek. Az adatközpont tervezésekor tehát megfelelő füst- és tűzérzékelő berendezésekkel kell felszerelni a létesítményt. A tűzszakaszok kialakításával szintén csökkenthető a kár. A tűzterek adott területre lokalizálják a tüzet, minimalizálva annak a kockázatát, hogy az más épületrészekre is átterjedjen.
Emberi hiba még a legtökéletesebben kialakított környezetben is előfordulhat. Időnként megesik, hogy a redundáns optikai kábeleket hibásan csatlakoztatják, ami nem tervezett leálláshoz vezet. Az adatközpont a felhőalapú számítástechnika korában is kritikus védőbástya az értékes adatok fizikai ellopása ellen, ezért is kell figyelmet szentelni az emberi tényezőnek.

A Schneider Electric új APC NetBotz® rendszere emelt szintű monitorozást, üzemeltetést és felügyeletet nyújt az IT-környezetekben. Biztosítja a szakembereknek a hálózatperemi adatközpontokat fenyegető fizikai és környezeti veszélyek – köztük a magas hőmérséklet és páratartalom, a vízszivárgás, a tűz és füst, valamint a fizikai infrastruktúrához hozzáférő személyek által elkövetett lopás vagy véletlen hiba – észleléséhez és elemzéséhez szükséges információkat, valamint monitorozási képességeket.

A termékcsaládhoz tartoznak többek között a NetBotz Rack Monitor 750 és a NetBotz Camera Pod 165 eszközök. A termékek kompatibiliesek az EcoStruxure rendszerrel így a NetBotz felügyeleti egységből érkező riasztások és az érzékelők adatai is központilag kezelhetők az EcoStruxure IT felhőalapú adatközpont-felügyeleti platformon.

A NetBotz termékcsalád jellemzői:

Integrált térfigyelés, -érzékelés és kártyás beléptetés, amely csak egy IP-címet igényel, így egyszerűsítve a felügyeletet és felgyorsítva a telepítést.
Új, nagy felbontású és rossz fényviszonyok között is működőképes kamerák biztosítják a jobb rálátást, és segítenek a hálózatperemi adatközpontokat veszélyeztető fenyegetések enyhítésében.
A riasztások, például mozgás vagy ajtónyitás észlelése esetén elinduló videóklip-rögzítés egyszerűsíti a térfigyelő-rendszerek felvételeinek kezelését.
A kártyás rackhozzáférés és a kliprögzítés kombinálása hatékony eseménynaplózást kínál, és lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy egyszerre több adatkezelési szabvány előírásainak is megfeleljenek.
A vezeték nélküli érzékelők natív támogatása gyorsítja a telepítést, és megszünteti a környezet figyeléséhez jellemzően szükséges, kötött kábelezési infrastruktúra iránti igényt.

Related Topics:2019 adat adatvédelem electric schneider

Up Next

3,5 millió eurós tőkebevonással szintet ugrik a Codecool

Don't Miss

Még közel sem áll készen a pénzügyi szektor az AI alkalmazására

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!