Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Nem csak a kibertámadásoktól kell féltve őriznünk adatainkat

Az adatközpont fizikai környezetének állapota kritikus fontosságú

Napjainkban az adatközpontok számos veszélynek vannak kitéve, amelyek közül általában csak a kibertámadásokról, tehát a hálózatot érintő behatolásokról értesül a nyilvánosság. Miközben a fizikai infrastruktúrát érintő leállások ugyanolyan vagy akár súlyosabb károkat okozhatnak, akár 1 millió dollár értékben.

schneider_electric_apc_netbotz_rack-monitor_750

A hálózat biztonsága mellett ezért kiemelt figyelmet kell fordítani többek között a megfelelő hőmérsékletre, a vízszivárgások megelőzésére vagy a károk egyik fő okozójára: az emberi tényezőre. A terület szakértőjeként a Schneider Electric összegyűjtötte az adatközpontok fizikai környezetét leginkább veszélyeztető tényezőket és a javasolt védelmi megoldásokat.

A manapság jellemző adatlopási incidensek kapcsán a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a megfelelő kibervédelem kialakítására. A cégek azonban gyakran elfelejtik, hogy az adatokat tároló rendszerek fizikai védelme legalább ugyanilyen fontos. Az Uptime Institute világszerte közel 900 adatközpont-üzemeltető és IT-szakember részvételével készített éves adatközponti felmérésében a válaszadók közel fele arról számolt be, hogy az utóbbi három évben előfordult nála szolgáltatáskiesés. Míg a Ponemon Institute kutatásából kiderült, hogy a nem várt leállások percenként akár több mint 17.000 dollár költséggel járhatnak és 22 százalékban emberi hibára, 11 százalékban pedig a gépészeti rendszerek meghibásodására vagy vízkárokra vezethetők vissza. Ez a két típusú kiváltó ok összesen több mint 1 millió dolláros veszteséget okozhat.

Az adatközpontok fizikai környezetének megfelelő működése tehát létfontosságú, ezért is van szükség az alábbi tényezők monitorozására, illetve szinten tartására:

  • Az adatok biztonságának szempontjából az egyik legkritikusabb tényező a hőmérséklet. A zavartalan működés érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és 23-25 Celsius fok közötti optimális tartományban tartani. A szerverteremben lévő szerverek, switchek és a routerek jelentős hőmennyiséget termelnek. A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet pedig csökkenti a szerverek élettartamát, és extrém esetben akár azonnali meghibásodásokat is okozhat.
  • Az adatközpontok hőszabályzása mellett a páratartalom megfelelő szinten tartása is kulcsfontosságú. Bár a pára az IT-környezetek működéséhez hozzátartozik, nem mindegy, milyen mértékű. Egyrészről a túlzott pára gyorsan kondenzációhoz, korrózióhoz vezethet, elektromos üzemzavarokat okozhat. Másrészről, ha túl kevés, akkor az az elektrosztatikus töltés felhalmozódásához vezethet. Kisülés esetén pedig nem csak károsíthatja, hanem teljes egészében használhatatlanná teheti a berendezéseket. A páratartalom optimális mértéke az adott helyiségtől és a berendezések funkciójától is függ.
  • Az adatközpontokban időnként előfordul vízszivárgás. Ezeket sok esetben csak akkor észlelik, amikor már megtörtént a káreset. Van, amikor egy kondenzvizet csöpögtető klímaberendezés, máskor a nem megfelelő tervezés, valamint a karbantartások, ellenőrzések és felújítások elhanyagolása okozza a problémát.
  • Ha füst vagy tűz keletkezik az adatközpontban, az nemcsak a drága berendezések meghibásodását okozhatja, de akár a teljes üzleti működést ellehetetleníti az adatvisszaállítási folyamat idejére. A megfékezhetetlen tűznek kicsi az esélye, az automatikus tűzoltó rendszerek ugyanis mérséklik a katasztrófa hatását. Ettől függetlenül még a manapság jellemző egyre kevesebb kábelezés mellett is kockázatot jelentenek a viszonylag nagy mennyiségben jelen lévő vezetékek, a túlmelegedő berendezések, illetve a meghibásodó alkatrészek. Az adatközpont tervezésekor tehát megfelelő füst- és tűzérzékelő berendezésekkel kell felszerelni a létesítményt. A tűzszakaszok kialakításával szintén csökkenthető a kár. A tűzterek adott területre lokalizálják a tüzet, minimalizálva annak a kockázatát, hogy az más épületrészekre is átterjedjen.
  • Emberi hiba még a legtökéletesebben kialakított környezetben is előfordulhat. Időnként megesik, hogy a redundáns optikai kábeleket hibásan csatlakoztatják, ami nem tervezett leálláshoz vezet. Az adatközpont a felhőalapú számítástechnika korában is kritikus védőbástya az értékes adatok fizikai ellopása ellen, ezért is kell figyelmet szentelni az emberi tényezőnek.

schneider_electric_apc_netbotz_camera-pod_165

A Schneider Electric új APC NetBotz® rendszere emelt szintű monitorozást, üzemeltetést és felügyeletet nyújt az IT-környezetekben. Biztosítja a szakembereknek a hálózatperemi adatközpontokat fenyegető fizikai és környezeti veszélyek – köztük a magas hőmérséklet és páratartalom, a vízszivárgás, a tűz és füst, valamint a fizikai infrastruktúrához hozzáférő személyek által elkövetett lopás vagy véletlen hiba – észleléséhez és elemzéséhez szükséges információkat, valamint monitorozási képességeket.

A termékcsaládhoz tartoznak többek között a NetBotz Rack Monitor 750 és a NetBotz Camera Pod 165 eszközök. A termékek kompatibiliesek az EcoStruxure rendszerrel így a NetBotz felügyeleti egységből érkező riasztások és az érzékelők adatai is központilag kezelhetők az EcoStruxure IT felhőalapú adatközpont-felügyeleti platformon.

A NetBotz termékcsalád jellemzői:

  • Integrált térfigyelés, -érzékelés és kártyás beléptetés, amely csak egy IP-címet igényel, így egyszerűsítve a felügyeletet és felgyorsítva a telepítést.
  • Új, nagy felbontású és rossz fényviszonyok között is működőképes kamerák biztosítják a jobb rálátást, és segítenek a hálózatperemi adatközpontokat veszélyeztető fenyegetések enyhítésében.
  • A riasztások, például mozgás vagy ajtónyitás észlelése esetén elinduló videóklip-rögzítés egyszerűsíti a térfigyelő-rendszerek felvételeinek kezelését.
  • A kártyás rackhozzáférés és a kliprögzítés kombinálása hatékony eseménynaplózást kínál, és lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy egyszerre több adatkezelési szabvány előírásainak is megfeleljenek.
  • A vezeték nélküli érzékelők natív támogatása gyorsítja a telepítést, és megszünteti a környezet figyeléséhez jellemzően szükséges, kötött kábelezési infrastruktúra iránti igényt.

Gazdaság

Az energiaátmenetet segítő tanácsadók élvonalában a Schneider Electric

A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.

A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.

„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.

„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”

– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.

Az IDC MarketScape szerint

„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”

Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Mikotoxinnal szennyezett kukorica hasznosítására találtak megoldást a MATE kutatói

Az elmúlt időszakban a klímaváltozás hatására a mind intenzívebben terjedő gombakórokozók (pl. Aspergillus fajok) miatt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.

Ahol nem sikerül a növényvédelem okszerű kivitelezése, ott a gabonákban megengedett határértékeket akár jelentősen meghaladó aflatoxin B1 koncentráció is előfordulhat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói olyan megoldást kerestek az agráriumot sújtó problémára, ami beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének munkatársai – egy korábbi MATE proof of concept pályázat eredményei alapján – azt vizsgálták, hogyan lehet azt eredeti funkciója szerint, takarmányként hasznosítani a gombatoxinokkal szennyezett tételeket.

Mint ismeretes, az aflatoxin B1 az egyik legerősebb természetes karcinogén, ami az emberre és a haszonállatokra egyaránt veszélyes, ezért a szennyezett gabonaételeket a továbbiakban sem étkezési, sem takarmányozási célra nem lehet felhasználni, vagyis hulladékká válnak. A MATE kutatói a vizsgálatuk során abból indultak ki, hogy habár a szennyezett termények a klasszikus haszonállatok takarmányozásában tovább nem alkalmazhatók, de egyes, takarmányként is hasznosítható rovarok viszont kifejezetten ellenállóak a toxinnal szemben.

Az intézet kutatói vizsgálataikban a lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájának segítségével hasznosították az szennyezett kukoricát: toxinos kukoricán nevelt lárvákból rovarlisztet készítettek, amelyet pontyivadékok takarmányozására használták fel.

Az analitikai vizsgálatok alapján a szennyezett kukoricán nevelt rovarok aflatoxin B1 tartalma jóval a vonatkozó szennyezettségi határérték alatt maradt, miközben magas zsír- és fehérjetartalma miatt kiváló takarmány-alapanyagnak bizonyult. A vizsgálat alapján a pontyivadékok etetése során sem az elhullásban, sem a halak méretében nem tapasztaltak releváns különbséget az egyes csoportokban, függetlenül attól, hogy az általuk elfogyasztott rovarlisztet gombatoxinnal szennyezett kukoricán nevelték.

A kutatók nemcsak a takarmány hatékonyságát, hanem a rovarok után visszamaradt maradék (frass) aflatoxin-tartalmát és toxicitását is elemezték.

A kutatás eredménye azért kiemelkedő, mert a hazai mezőgazdaságot aktuálisan sújtó problémára kínálhat olyan megoldást, amely egyben beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is. A részletes információkat a kísérletekről a Journal of Molecular Sciences c. tudományos szaklapban megjelent cikkben olvashatnak az érdeklődők.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

tle time lock encryption adatvédelem
kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

  • nem mérhető,
  • nem ellenőrizhető
  • és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

  • a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
  • a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
  • és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

  • a hálózat demokratikus működése, és
  • a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

 Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

 Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

  • zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
  • klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
  • pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
  • elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

 A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss