Gazdaság

Tudta? Idén 20 éve jelent meg az e-aláírás, mégsem használjuk

20 évvel ezelőtt indult az e-hitelesítés magyarországi története, de az igazi áttörést a következő évek hozhatják meg a digitalizációban.

Magyarországon 1999. február 25-e óta van lehetőség e-aláírásra jogosító tanúsítványok beszerzésére magyar szolgáltatótól, az első, tanúsítvány kiadásra jogot szerző szervezet a NETLOCK volt.

Bár az informatika rengeteget fejlődött az elmúlt 20 évben, de az e-aláírások elterjedése egyáltalán nem tartotta a lépést ezzel hazánkban. A technológia viszonylag komplikáltan és kényelmetlenül volt használható, valamint sem az állam, sem a versenyszektor nem állt a digitalizáció ezen területének az élére. A helyzet azonban az elmúlt években megváltozott. Az e-aláírás-specialista NETLOCK szakemberei szerint a következő években hatalmasat lépünk előre a digitális evolúcióban.

„Az első 20 év nem mondható az e-aláírás aranykorának Magyarországon, viszont a következő években robbanásszerűen nőhet a digitális identitással rendelkező szervezetek és magánszemélyek száma. A papírmentesen és a virtuális térben zajló ügyintézés hatalmas fejlődés előtt áll úgy a közigazgatási és üzleti folyamatok terén, mint a hétköznapi életben. Egyrészt a jogszabályi környezet változásai tolják ebbe az irányba az államot és a vállalatokat, másrészt a technológia hozzáférhetősége olyan széles körűvé vált, hogy fogyasztók tömegei részéről egyre erősödő az elvárás, hogy magán, üzleti vagy hivatalos ügyeiket képesek legyenek személyes megjelenés nélkül is elintézni. Az új generációs e-aláírás-szolgáltatások pedig már megfelelnek a digitális korban, okostelefonon szocializálódott, egyszerű és kényelmes megoldásra vágyó felhasználók fogyasztói igényeknek is”

– mondta el Somkuti András, a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője.

“2019 új mérföldkőnek tekinthető a hazai e-aláírás történetében, hiszen 20 évvel az első magyar e-aláíró tanúsítvány kiadása után a NETLOCK első magyar cégként fejlesztett okostelefonon is használható, felhőalapú, minősített e-aláírás-megoldást. Az új szolgáltatás európai szinten is meghatározó innovációnak számít és globálisan is az élmezőnyben van. Az így létrehozott minősített e-aláírást az unió minden országában elfogadják, a magyar jogban teljes bizonyító erejű magánokiratnak felel meg”

– összegezte a szakember.

Chipkártya és kártyaolvasó helyett elég egy mobil: mintha két tanú előtt írt volna alá

Az eddig használt, klasszikusnak számító megoldások körülményessé és kényelmetlenné tették az e-aláírás folyamatát. Ahhoz, hogy egy dokumentumot elektronikusan aláírjunk eddig chipkártyára, kártyaolvasóra, speciális programra volt szükség. Az e-aláírások legújabb generációja azonban már semmilyen speciális segédeszközt – chipkártyát vagy kártyaolvasót – nem igényel. Most már akár az unió minden országában egységesen elfogadott, minősített e-aláírást is létrehozhatunk bárhol, bármikor, akár egy okostelefonon is. A webes felületen keresztül elérhető aláíró portál használata pontosan olyan egyszerű és biztonságos, mint egy netbanké. Belépünk, feltöltjük az aláírni kívánt dokumentumot, titkos jelszavunk segítségével és SMS-azonosítás után hitelesítjük, majd egyetlen kattintással letöltjük, és küldhetjük akár e-mailen is. Az így e-aláírt irat jogi szempontból egyenértékű a két tanú előtt, papíron, tollal történő kézi aláírással, és az unió összes tagállamában, minden felhasználási területen egységesen elfogadott, teljes bizonyító erejű magánokirati joghatással bír.

Pénzintézetek járnak az élen, de ébred az állam és a KKV-szektor is

“Az elmúlt hónapokban egyre több pénzintézet vezette be az ún. biometrikus aláírást, amikor az ügyfél nem papíron, hanem egy táblagépen vagy aláíró padon ír alá. A kézi aláírás ilyen módon történő digitalizálása kiküszöböli a papír használatát. A következő lépés a teljesen a virtuális térben tartott ügyintézés lehet. Ehhez az ügyfélnek digitális identitással, vagyis egy olyan e-aláíró tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amelynek segítségével minden kétséget kizáróan képes magát azonosítani és elektronikusan aláírni, hitelesíteni nyomtatványokat, megrendeléseket a digitális térben. A szolgáltatói oldalon is meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, hogy elfogadják az ilyen módon e-hitelesített dokumentumokat, ami nem csak technológia, hanem elhatározás kérdése is. Akár a közigazgatást, akár a versenyszektort nézzük, mi úgy látjuk, hogy fénysebességgel fog terjedni a digitalizáció. Kevesebb papír, kényelmesebb, gyorsabb és biztonságosabb lesz számos ügymenet a jövőben számos területen”

– összegezte Somkuti András.

Related Topics:2019 budapest digitalizáció e-aláírás évforduló netlock

Up Next

Most akkor ellopták a jelszavadat, vagy mégsem?

Don't Miss

Technológia és modellezés: újabb díjat kapott a budapesti Morgan Stanley

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!