Connect with us

Gazdaság

Megállíthatatlanul terjeszkedik a dán robotikai cég a kelet-európai régióban

Az újonnan, három cég összeolvadásával alakult dán óriás többek közt magyar gyökerekkel is rendelkezik, és az innovatív megoldásaival új területeket nyitott meg tavaly az együttműködő robotika felhasználásában.

Az OnRobot – az együttműködő robot-kiegészítők vezető gyártóvállalata sikerekkel zárta a tavalyi évet a magyar piacon, és további, gyors fejlődést prognosztizál 2019-re!

enrico_krog_iversen_ceo_onrobot

Piaci jelenlét és a disztribútori hálózat megerősítése

Az OnRobot A/S 2018 júniusában jött lére három innovatív end-of-arm tooling vállalat (az amerikai Perception Robotics, a magyar OptoForce, és a dán On Robot) összeolvadásából, annak érdekében, hogy tovább gyorsítsa az együttműködő robotok folyamatos piaci térnyerését. A vállalat tavaly egy további robotikai céget is megvásárolt, a Purple Robotics-ot. Érdekesség, hogy a dániai központ ellenére az OnRobot fejlesztéseinek egy része a hazai vonatkozásoknak köszönhetően jelenleg is Magyarországon történik.

Üzleti modelljének, – a robot-kiegészítők disztribútori hálózaton keresztül történő értékesítésének –  köszönhetően  a hazai végfelhasználók is első kézből kaphatnak segítséget az end-of-arm toolok rendszerbe történő integrálásához. A vállalat már most 40 forgalmazóval és integrátorral rendelkezik a régióban, többek között Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban és Szlovéniában. Az OnRobot szakértőinek tapasztalata szerint a régióban sok kis- és középvállalat egyelőre még bizonytalan az automatizálással kapcsolatban, nem ismerik a a kobotok által nyújtott lehetőségeket, és segítséget. Az automatizáció azonban nem pusztán a versenyelőny megszerzésében segíti a vállalatokat, hanem a túlélés eszköze is a piacon. Azok, akik ezt már felismerték, egy újabb lépést tettek a sikeres működés felé és a termelésük hatékonyságának növelése érdekében.

„Az együttműködő robotok piaca kétszámjegyű növekedési mutatókkal halad előre, aminek köszönhetően az ipari automatizáció úttörő fejlődése egy új valóságot teremt, ahol a kobotkar egy alapvető tartozékká válik, és a valódi innováció már az end-of-arm tooling, azaz a végszerszámok körében történik. Annak érdekében, hogy támogatni tudjuk ezt a növekedést, csökkentenünk kell a kobotok telepítéséhez szükséges időt, hogy a gyártóvállalatok még több robotot tudjanak alkalmazni ugyanazzal a személyzettel. A jövőt illetően az intelligens és zökkenőmentesen integrálható end-of-arm tooling még nagyobb jelentőséggel fog bírni az együttműködő alkalmazások kapcsán.”

– mondta Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója.

Itthon a két legnépszerűbb feladat, mint mondják, amiért a gyártóvállalatok end-of-arm tool-okba fektetnek, az ún. „pick & place” (felvétel és lerakás) illetve „machine tending” (gépkiszolgálás).

aleksander-marinkovic_cee_general_manager_onrobot

Nagyratörő célok 2019-ben is

A dán vállalat 2019-ben is folytatja intenzív terjeszkedését a kelet-európai piacon, amely a tavalyi évben a globális bevételek 10%-ért volt felelős. (Európa a globális bevétek 56%-áért.) Az OnRobot most is magabiztos célokat tűzött ki az idei évre vonatkozóan, és az értékesítési előrejelzéseket figyelembe véve a vállalat a forgalmát továbbra is konzekvensen növelni szeretné.  Terveik között szerepel további termékek bevezetése, fejlesztési és egyéb akvizíció is. A növekvő termékskála pedig különböző ismeretű rendszerintegrátorokat/partnereket kíván, így e téren is bővülés várható.

Új régiós központ Varsóban

Február elején a vállalat megnyitotta kelet-európai központját is Varsóban, Lengyelországban, amitől azt reméli, hogy megerősíti a cég tevékenységét az egész régióban. A régió vezetésének feladatát ezen túl egy új general manager, Aleksander Marinkovic látja majd el.

Aleksander Marinkovic 2019 februárjában csatlakozott az OnRobot-hoz és a teljes Közép- és Kelet-Európai régióban történő csapat-, értékesítési terület és forgalmazói hálózat fejlesztéséért fog felelni. Több mint 10 év szakmai tapasztalattal rendelkezik a Közép- és Kelet Európai ipar területén. Mielőtt csatlakozott volna az OnRobot-hoz, a Mettler-Toledo-nál az ipari tevékenységet felügyelő igazgató pozícióját töltötte be. Korábban az ABB teljesítményelektronika üzletágának értékesítési vezetőjeként dolgozott, ahova a Schneider Electric-től került. Aleksander Marinkovic a Varsói Műszaki Egyetem elektronikai szakán végzett, hobbijai között a töltőtollak, a fotózás és az utazás szerepel.

„Szeretnénk elérni azt, hogy a vásárlóinknak biztos hozzáférése legyen az együttműködő alkalmazásokhoz, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy olyan feladatokat robotizáljanak, amelyeket korábban nem lehetett volna robotizálni. Mint a Közép- és Kelet Európai régió új general manager-e, a feladatom az, hogy minden eszközt elérhetővé tegyek az OnRobot számára, amikkel annyi helyi vállalatot el tudnak érni, amennyit csak lehetséges, különös tekintettel a KKV szektorra, akik így a robotizációnak köszönhetően versenyelőnyre tehetnek szert”.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss