Gazdaság

Megállíthatatlanul terjeszkedik a dán robotikai cég a kelet-európai régióban

Az újonnan, három cég összeolvadásával alakult dán óriás többek közt magyar gyökerekkel is rendelkezik, és az innovatív megoldásaival új területeket nyitott meg tavaly az együttműködő robotika felhasználásában.

Az OnRobot – az együttműködő robot-kiegészítők vezető gyártóvállalata sikerekkel zárta a tavalyi évet a magyar piacon, és további, gyors fejlődést prognosztizál 2019-re!

Piaci jelenlét és a disztribútori hálózat megerősítése

Az OnRobot A/S 2018 júniusában jött lére három innovatív end-of-arm tooling vállalat (az amerikai Perception Robotics, a magyar OptoForce, és a dán On Robot) összeolvadásából, annak érdekében, hogy tovább gyorsítsa az együttműködő robotok folyamatos piaci térnyerését. A vállalat tavaly egy további robotikai céget is megvásárolt, a Purple Robotics-ot. Érdekesség, hogy a dániai központ ellenére az OnRobot fejlesztéseinek egy része a hazai vonatkozásoknak köszönhetően jelenleg is Magyarországon történik.

Üzleti modelljének, – a robot-kiegészítők disztribútori hálózaton keresztül történő értékesítésének – köszönhetően a hazai végfelhasználók is első kézből kaphatnak segítséget az end-of-arm toolok rendszerbe történő integrálásához. A vállalat már most 40 forgalmazóval és integrátorral rendelkezik a régióban, többek között Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban és Szlovéniában. Az OnRobot szakértőinek tapasztalata szerint a régióban sok kis- és középvállalat egyelőre még bizonytalan az automatizálással kapcsolatban, nem ismerik a a kobotok által nyújtott lehetőségeket, és segítséget. Az automatizáció azonban nem pusztán a versenyelőny megszerzésében segíti a vállalatokat, hanem a túlélés eszköze is a piacon. Azok, akik ezt már felismerték, egy újabb lépést tettek a sikeres működés felé és a termelésük hatékonyságának növelése érdekében.

„Az együttműködő robotok piaca kétszámjegyű növekedési mutatókkal halad előre, aminek köszönhetően az ipari automatizáció úttörő fejlődése egy új valóságot teremt, ahol a kobotkar egy alapvető tartozékká válik, és a valódi innováció már az end-of-arm tooling, azaz a végszerszámok körében történik. Annak érdekében, hogy támogatni tudjuk ezt a növekedést, csökkentenünk kell a kobotok telepítéséhez szükséges időt, hogy a gyártóvállalatok még több robotot tudjanak alkalmazni ugyanazzal a személyzettel. A jövőt illetően az intelligens és zökkenőmentesen integrálható end-of-arm tooling még nagyobb jelentőséggel fog bírni az együttműködő alkalmazások kapcsán.”

– mondta Enrico Krog Iversen, az OnRobot vezérigazgatója.

Itthon a két legnépszerűbb feladat, mint mondják, amiért a gyártóvállalatok end-of-arm tool-okba fektetnek, az ún. „pick & place” (felvétel és lerakás) illetve „machine tending” (gépkiszolgálás).

Nagyratörő célok 2019-ben is

A dán vállalat 2019-ben is folytatja intenzív terjeszkedését a kelet-európai piacon, amely a tavalyi évben a globális bevételek 10%-ért volt felelős. (Európa a globális bevétek 56%-áért.) Az OnRobot most is magabiztos célokat tűzött ki az idei évre vonatkozóan, és az értékesítési előrejelzéseket figyelembe véve a vállalat a forgalmát továbbra is konzekvensen növelni szeretné. Terveik között szerepel további termékek bevezetése, fejlesztési és egyéb akvizíció is. A növekvő termékskála pedig különböző ismeretű rendszerintegrátorokat/partnereket kíván, így e téren is bővülés várható.

Új régiós központ Varsóban

Február elején a vállalat megnyitotta kelet-európai központját is Varsóban, Lengyelországban, amitől azt reméli, hogy megerősíti a cég tevékenységét az egész régióban. A régió vezetésének feladatát ezen túl egy új general manager, Aleksander Marinkovic látja majd el.

Aleksander Marinkovic 2019 februárjában csatlakozott az OnRobot-hoz és a teljes Közép- és Kelet-Európai régióban történő csapat-, értékesítési terület és forgalmazói hálózat fejlesztéséért fog felelni. Több mint 10 év szakmai tapasztalattal rendelkezik a Közép- és Kelet Európai ipar területén. Mielőtt csatlakozott volna az OnRobot-hoz, a Mettler-Toledo-nál az ipari tevékenységet felügyelő igazgató pozícióját töltötte be. Korábban az ABB teljesítményelektronika üzletágának értékesítési vezetőjeként dolgozott, ahova a Schneider Electric-től került. Aleksander Marinkovic a Varsói Műszaki Egyetem elektronikai szakán végzett, hobbijai között a töltőtollak, a fotózás és az utazás szerepel.

„Szeretnénk elérni azt, hogy a vásárlóinknak biztos hozzáférése legyen az együttműködő alkalmazásokhoz, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy olyan feladatokat robotizáljanak, amelyeket korábban nem lehetett volna robotizálni. Mint a Közép- és Kelet Európai régió új general manager-e, a feladatom az, hogy minden eszközt elérhetővé tegyek az OnRobot számára, amikkel annyi helyi vállalatot el tudnak érni, amennyit csak lehetséges, különös tekintettel a KKV szektorra, akik így a robotizációnak köszönhetően versenyelőnyre tehetnek szert”.

Kapcsolódó cikkek:2019 dánia kelet-európa onrobot régió robotika terjeszkedés

Következő hírünk

Egyre igényesebbek a magyar vásárlók

Előző hírünk

MWC 2019: A Huawei bemutatta új 5G és SoftCOM MI megoldásait

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább