Egyre több cég alkalmazza a mesterséges intelligenciát, de kevesen mondhatják el, hogy tisztában vannak azzal, hogy milyen hazai és nemzetközi, pénzügyi, felügyeleti és adatvédelmi szabályokat szükséges betartaniuk és hogyan alakíthatnak ki egy biztonságos, felkészült környezetet egy AI projekt megvalósulásakor.

Ezekre a kérdésekre is választ adott Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója az IT Festen, ahol az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztense, Kate megalkotása és működtetése példáján keresztül nyújtott támpontokat.

A mesterséges intelligencia, ezen belül is főként a ChatGPT által berobbant generatív AI használatáról már minden fórumon rengeteget lehet hallani és olvasni, mondhatni már majdnem mindenki ért hozzá. Más azonban a helyzet, ha egy olyan AI funkció, mint Kate, az ország egyetlen hangalapú digitális asszisztensének biztonsági környezetét kell megteremteni. A K&H saját, belső fejlesztéseként megvalósuló Kate ugyanis már több mint 200 élethelyzetben tud gördülékenyen kommunikálni és segítséget nyújtani a pénzügyek intézésekor. Eddig 570 ezer K&H lakossági és kkv ügyfél került vele kapcsolatba, 220 ezer beszélgetést kezdeményeztek, és az ügyfelek 10 százaléka már havi rendszerességgel használja.

„Kate nem egy alkalmazás vagy egy chatbot, hanem egy E2E digitális segítőtárs, ami azt jelenti, hogy a teljes ügyféligényt, azaz a kommunikációt és tranzakciót is megvalósítja. Ráadásul mindez kontrolláltan, biztonságosan történik, ugyanis minden információ, adat, amit az ügyfelek Kate-tel megosztanak, a bankon belül marad – szemben például az általánosságban használt generatív AI platformokkal, ahol a betáplált adatok egy publikus felhőben tárolódnak. Tehát a fejlesztés, a tesztelés és a működtetés is bankon belül történik”

– mondta el Nagy Ádám Péter, a K&H információbiztonsági igazgatója. Az IT Fest technológiai rendezvényen ezért a magyar nyelvi modellen alapuló AI létrehozásán és működtetésén keresztül három fő kockázati pontot és javaslatot mutatott be a szakember, kitérve arra, hogy hogyan lehet egy olyan projektet megvalósítani, ami figyelembe veszi a legfontosabb biztonsági szempontokat – ráadásul nagyvállalati környezetben.

A szervezet rugalmassága legalább olyan fontos, mint maga a technológia

Ahhoz, hogy egy olyan AI projekt, mint a Kate megvalósuljon, a klasszikus nagyvállalati folyamatokat és a bankon belül működő fejlesztői csapat munkáját össze kellett hangolni, ami komoly rugalmasságot igényelt. „A K&H IT csapata leginkább egy alkotó műhelyre hasonlít, ahol olyan területeken lehet fejlődni és izgalmas projektekben részt venni, mint az AI vagy a robotika. Kezdetben azt gondoltuk, hogy a sok éve gördülékenyen működő kontrollokhoz, egységesített eljárásokhoz fog illeszkedni a fejlesztés. Hamar rájöttünk azonban arra, hogy ehhez a kreatív munkához a bankon belül működő IT alkotói műhelyt is rugalmasan kell kezelni, ami kiterjedt a folyamatokra és a hardverek használatára egyaránt. A másik oldalon, a fejlesztők részéről szintén szükség volt rugalmasságra és pontosságra, hogy minden megfelelően dokumentált és nyomon követhető legyen” – mutatta be a szakember, hogyan hangolhatók össze a bevált folyamatok és a kreatív, agilis munkavégzés.

Etikai problémák és adatvédelem

Az AI projektek másik kritikus pontja az adatok védelme: ki, mit, hol és hogyan tárol. „Esetünkben az AI-ra vonatkozó használati megkötések mellett minden hazai és nemzetközi banki elvárást és adatvédelmi előírást figyelembe kellett venni. Ehhez egyrészt a projektben részt vevők egy külön kiválasztási folyamaton mentek keresztül, másrészt a fejlesztés bizonyos fázisainál olyan ellenőrzések történtek, kontrollpontok lettek beépítve, amelyek többek között például kiszűrik a szabályoknak nem megfelelő kódrészeket” – tájékoztatott a szakember.

Hallucináció tesztelése

Az AI alkalmazásának sikerességét befolyásoló harmadik kulcstényező a hallucináció, vagyis a téves vagy félrevezető eredmények tesztelése és kizárása, amit nem szabad megspórolni. Sőt, a magyar nyelv sajátosságai miatt ez a lépés még inkább kiemelten fontos. „Kate esetében, mivel nem nagy nyelvi modellel dolgozik (LLM, Large language model), a tesztelés és tanítás arra szolgált, hogy jobban felismerje az AI modell, hogy mi az ügyfél szándéka, és annak megfelelően adja vissza az előre definiált válaszokat” – mondta el Nagy Ádám Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A húszas évek viharos kezdete, ahogy az utókor tekint majd minden bizonnyal a mögöttünk álló néhány évre, a magyar vegyipari gyártók életében is nyomot hagyott.

A geopolitikai és gazdasági problémák, különösen az infláció és az emelkedő energiaárak következtében olyan folyamatok indultak el ezen a területen, amelyre a szereplőknek reagálniuk kell. Nem mindegy azonban, hogyan teszik ezt. A logisztika területén például előfordulhat, hogy végül drágább lesz a leves, mint a hús, azaz a költségcsökkentés visszaüthet, míg a plusz befektetésekből megtakarítások születhetnek, amelyek hozzájárulhatnak az egyes cégek és az ágazat újbóli fellendüléséhez.

A vegyipari gyártók piaca

A magyarországi vegyipari gyártás bevétele 2026-ra várhatóan a teljes feldolgozóipari hozzáadott érték 10 százalékát éri majd el. A piac éves szinten általában enyhén csökken, 1968 óta átlagosan évi 2,8 százalékponttal.

A tavalyi év bizonytalan jövőt mutatott az európai vegyipar számára. Az infláció ártott a fogyasztói kiadásoknak, a változó geopolitikai helyzet kockázatosabbá tette a hosszú távú befektetési és piaci pozicionálásra vonatkozó döntéseket. Az iparág fenntarthatóság iránti elkötelezettsége nagyszabású átalakulást igényel, és új szabályozások vannak a láthatáron, nem csak Európában.

A magyar vegyipari piacot a magas gáz- és energiaárak, az infláció, az árfolyam-ingadozások, a termeléshez szükséges nyersanyagok változó árai, valamint a rendeletek és jogszabályok változása is befolyásolta.

Az EMEA-térség vegyipara ellenszélben hajóz, és továbbra is bizonytalan a helyzet

A történelem során először fordult elő, hogy az EU több vegyi anyagot importált, mint amennyit exportált. Az export versenyképességének csökkenését az energiaárak hirtelen megugrása váltotta ki, majd az energiaköltségek szintje tartós piaci hátrányt okozott. Az iparági szereplők jelentős része erre reagálva költségmegtakarítási és létszámcsökkentési programokat jelentett be európai telephelyein. Az energiaigényes termelési kapacitásokat csökkentették, sőt néhány esetben véglegesen leállították. 2023 májusa óta a világgazdaságban szerény fellendülés tapasztalható, és az infláció túllendült a csúcspontján.

Hogyan lehet a befektetéseket megtakarítássá alakítani?

A válság különböző vegyipari ágazatokra gyakorolt hatására számos példát lehetne sorolni, de a kérdés továbbra is aktuális: hogyan lehet e kihívások közepette hatékonyan megvédeni a vállalat érdekeit, és nem súlyosbítani a már bekövetkezett veszteségeket? A gyors megoldásokat kereső vállalkozók első gondolata gyakran a költségek csökkentése. Vajon ez a legjobb irány?

Sérült termékek, szállítási késedelmek, helytelen vagy hiányzó jelölések, a szállítmánybiztosítással kapcsolatos problémák – ilyen és ezekhez hasonló gondok származhatnak abból, ha a látszólagos megtakarítások érdekében csupán ár alapján választanak logisztikai szolgáltatót. A vegyipari logisztika esetében ezek nagyon költséges mulasztások. Néhány egyéb szempont figyelembe vételével ezek a kockázatok azonban csökkenthetők – a Dachser szakértői szerint a legfontosabbak az alábbiak:

• Megbízhatóság

Válság idején, amikor az operatív likviditás fenntartása kulcsfontosságú, nincs helye késedelemnek, az áruk károsodásának vagy akár a kommunikáció hiányának.

„Bármely beszállító kiválasztásakor érdemes figyelembe venni annak tapasztalatát, hírnevét, valamint azt, hogy képes-e az elvárásoknak megfelelően szállítani az árukat vagy szolgáltatásokat. A Dachser Chem Logistics nagy tapasztalattal rendelkezik a vegyipari alapanyagok és késztermékek kezelésében, amelyek rendkívüli pontosságot és hatékonyságot igényelnek, hiszen a késedelmek gyakran a gyártók számára szerződéses kötbérrel, ismétlődés esetén akár a szerződés elvesztésével járnak”

– mondja Malomhegyi Tamás a magyarországi Dachser egyik értékesítési vezetője.

• Az ügyfélszolgálat minősége

Az ügyfél üzleti tevékenységét prioritásként kezelő, mindig minőségi szolgáltatást nyújtó logisztikai partnerrel való együttműködés jelentősen befolyásolhatja a túlélési, sőt, a gyarapodási képességet. Fontos, hogy a szolgáltató képes-e hatékonyan kommunikálni, rugalmasan reagálni a változó igényekre, és megoldani a felmerülő problémákat.

Gyakran előfordul például az iparágban, hogy a feladó a logisztikai szolgáltató helyett az ügyfelétől értesül arról, ha az áruja megsérült – holott a korai kommunikáció ilyen esetben lehetővé teheti a gyártó számára, hogy korrigáljon, a károkat enyhítő intézkedéseket tegyen, és csökkentse a veszteségeket. A minőségi ügyfélszolgálat része a problémák nyílt kezelése, ami jelentősen növelheti az ügyfelek bizalmát is.

• Biztonság és fenntarthatóság

A vegyi anyagok, különösen a veszélyes áruk szállítása során fontos, hogy a logisztikai szolgáltató még a szállítmány indulása előtt észlelni tudja a szállítási dokumentációban található eltéréseket. Ha ezekre a forgalmi ellenőrzések során derül fény, az büntetést vonhat maga után. A modern technológiákat használó, logisztikai folyamataikat monitorozó, a környezeti hatások minimalizálására figyelmet fordító üzemeltetők a szállítmányok nagyobb biztonságát garantálhatják, így hozzájárulhatnak a bolygóra gyakorolt negatív hatások csökkentéséhez is. Hosszú távon a felelős logisztikai szolgáltatóval való együttműködés pénzügyi és hírnevet erősítő előnyökkel járhat a vállalat számára.

„A szállítási szolgáltatások kiválasztásakor figyelmet kell fordítanunk a szállítási költséget alkotó valamennyi elemre, és meg kell válaszolnunk néhány kulcsfontosságú kérdést. Milyen szállítási időt vállal a logisztikai szolgáltató a veszélyes áruk esetében? Minden szállítási útvonal alkalmas az ilyen termékek szállítására? Rendelkezik-e a szállítmány valós idejű nyomon követéssel az ellátási lánc minden szakaszában? Összefoglalva, a szállítmány biztosításának nemcsak prioritásnak kell lennie, hanem hozzáadott értéket is kell jelentenie a vállalat számára. Nemcsak a költségek, hanem a minőség, a bizalom és az együttműködő vállalatok üzleti céljainak való megfelelés szempontjából is.”

– mondja Malomhegyi Tamás.

• Innováció és alkalmazkodás a változásokhoz

Az innováció és a változó követelményekre történő rugalmas reagálás képessége napjainkban kulcsfontosságúvá vált. Az a logisztikai partner, amely fejlett technológiákkal rendelkezik, lehetővé teszi a küldemények valós idejű nyomon követését, különböző szállítási formákat kínál és új logisztikai stratégiákat javasol, versenyelőnyt jelenthet és támogathatja a vállalat stabilitását.

„Amikor logisztikai partnert keresünk, érdemes figyelembe venni… a jövőt. Most, hogy az árak jelentős nyomást jelentenek, egyes beszállítók a minimálisra csökkentik a költségeket, és lemondanak a beruházásokról. Mi a Dachsernél az erőforrásaink fenntartására és fejlesztésére összpontosítunk. Áldozunk az ellátási lánc hatékonyságának javítására, hálózatbővítésre és innovatív megoldásokra, mint az AI és az AR használata például, amelyek közelebb visznek minket a fenntartható logisztika 4.0-hoz. Nem szabad elfelejteni, hogy ha a gazdaság ismét növekedésnek indul, a szállítási volumenek növekedni fognak, és mi felkészültünk ezek kezelésére – ez jelentős érték, amelyet ügyfeleinknek nyújtunk.”

– mondta Malomhegyi Tamás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az ABB Robotics szándéknyilatkozatot írt alá a szöuli székhelyű élelmiszer-feldolgozó vállalattal, a Pulmuone Co Ltd.-vel, amely szerint a két fél automatizálási megoldásokat kíván kifejleszteni a laboratóriumban termesztett, újszerű élelmiszerek kutatásához és előállításához.

A Pulmuone, amely több élelmiszermárka, például a Nasoya tofu termékek és a Monterey Gourmet Foods tulajdonosa, jelenleg a sejttenyésztéssel előállított tengeri élelmiszertermékek új generációjának kifejlesztésén dolgozik.

„Nagyon örülünk a Pulmuone vállalattal folytatott jövőbeni együttműködésnek, aminek sikerét az ABB-nek az élelmiszeriparban és az élettudományok terén szerzett robotikai szakértelmével és tapasztalatával egyaránt segíteni tudjuk “

– nyilatkozta Craig McDonnell, az ABB Robotics Business Line Industries részlegének ügyvezető igazgatója. „A robotok azon képessége, hogy mentesíteni tudják a szakképzett laboratóriumi dolgozókat a monoton, ismétlődő feladatok elvégzése alól, kulcsfontosságú előny egy olyan gazdaságban, mint Dél-Korea, ahol hiány van szakképzett munkaerőből. Emellett a robotok által kínált precizitás és ismételhetőség is nagy előnyt jelent az élelmiszeripari alkalmazásokban.”

A tengeri élelmiszerek mesterséges körülmények között történő előállítása során élő halakból sejteket izolálnak, majd sejtkultúrában tovább tenyésztik azokat. A megállapodás keretében az ABB és a Pulmuone az innováció számos kulcsfontosságú területén működik majd együtt, hogy közösen fejlesszék a sejtkultúrás tengeri élelmiszerek előállítási folyamatát, és megoldják az ilyen élelmiszerek jövőbeni tömeges előállítását. Az együttműködés magában foglalja a robotokra alapozott automatizálás kutatását és fejlesztését a termelés hatékonyságának növelése és a keresztszennyeződések megelőzése érdekében.

Az ABB az automatizálási megoldásainak teljes portfólióját, beleértve a potenciális MI-alapú megoldásokat, szoftvereket, robotokat és az automatizálási szakértelmet is, a sejtkultúrás tengeri élelmiszerek előállítási folyamatának kifejlesztésére fogja fókuszálni. Bár a két félnek a konkrét megoldások körét még meg kell határozni, azonban egyes műveletek továbbra is emberi közreműködést igényelnek majd, így az ABB együttműködő robotok (kobotok) portfóliója valószínűleg kulcsszerepet fog játszani a jövőbeli megoldásokban. A kobotok úgy programozhatók, hogy biztonságosan, hagyományos védőberendezések nélkül dolgozzanak a munkafeladatokat végző emberek mellett.

„Az automatizálás és a robotika területén globális vezető szerepet játszó ABB mesterséges intelligencia alapú robotikai technológiájának és a Pulmuone-nak a sejttenyésztéses tengeri élelmiszerek termelésében meglévő speciális alaptechnológiájának integrálásával várhatóan növelni fogjuk technológiai versenyképességünket, és nagyobb szinergiát hozunk létre a fejlett tengeri élelmiszer-előállítási technológia fejlesztésében”

– mondta Kim Sang-gu, a Pulmuone Technológiai Központ élelmiszerbiztonsági igazgatója.

„A közeljövőben felgyorsítjuk a fenntartható módon előállított, sejttenyésztett tengeri élelmiszertermékek innovatív tömeggyártási rendszerének kidolgozását, ami terveink szerint úttörő technológiai újításokhoz vezet.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!