A megyék átnevezése óriási jogszabály-módosítási hullámot hozott magával

A megyék átnevezése vármegyékké nem csak nagy port kavart a sajtóban és a közbeszédben egyaránt, de többszáz jogszabály módosítását igényelt. A helyzetet bonyolítja, hogy a különféle jogalkotók eltérő megoldásokat alkalmaztak a helyzet megoldására. A vármegyei jogszabály-dömping azonban csak a jéghegy csúcsa: egy év alatt 214 közlöny közel 12 ezer oldalán csaknem ötezer jogszabály jelent meg.

Az Agrárminisztérium egyesével módosította a rendeleteit, az országgyűlés alapvetően egy hatalmas módosító törvényt alkotott, ami 187 másik törvényben írta át a megyét vármegyére, a kormány pedig a fent is emlegetett hatalmas rendelettel több, mint 300-at. Ez utóbbiakban külön érdekes, hogy nem csak a vármegyék szerepeltek benne, hanem egy füst alatt még kisebb- nagyobb apróságok is. A frissen életbe lépett szabályok nagy része úgynevezett módosító jogszabály, némelyik közülük akár 200-300 másikat is módosít. Ezeket a változásokat emberi erővel követni nagyjából esélytelen: az, hogy valaki minden egyes Magyar Közlönyt átnyálazzon, lehetetlen küldetésnek tűnik.

Állandóan résen kell lenni

A minisztériumok átnevezése összességében tehát sok száz jogszabály módosítását igényelte, de egy átlagos cég mindennapi életére nézve ez mégsem jelent jelentős változást. A JOXA.hu fejlesztői által készített felhasználói felmérés szerint a jogszabályváltozások számán túl a cégek számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az új változások nagyon gyorsan lépnek hatályba, így a korábbi 3-6-12 hónapos jogszabály-átvizsgálási belső céges szabályzatok teljesen használhatatlanok.

Mint Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting ügyvezetője megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás: a nehézséget az jelenti elsősorban, hogy például a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok változását a jogi osztályok nem, vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap egy Magyar Közlönyt, vagyis munkanaponként mintegy 50-60 oldalnyi tömény jogi szöveget.

A másik nehézség az úgynevezett salátajogszabályok vizsgálata: az elmúlt évben volt olyan jogszabály, ami csaknem 320 másikat módosított, és leggyakrabban ezek a jogszabályok csak érintőlegesen kapcsolódnak egymással.

Év végén felgyorsulnak az események

A jogalkotási rendszernek sajátossága, hogy ősz után beindul a futószalag: napi 1-3 közlöny jelenik meg, és rengeteg új, olykor nagyon jelentős változás születik, miközben a legtöbben a karácsonyfa alatt pihenik ki a bejglikómát. Ferencz Mónika elmondta, hogy a decemberi roham évek óta ezer feletti jogszabályt jelent, amit emberi erővel feldolgozni lehetetlen. 2022 év vége ebben is rekorder: az év utolsó tíz napjában összesen 1530 nyilvános jogszabály módosítását hirdették ki 1351 módosító jogszabályban.

Segíthet az automatizáció

Az elmúlt egy évben számos nagy, kódex jellegű törvény, mint például a Közbeszerzési törvény, vagy az Egészségügyi törvény is 10-11 alkalommal módosult. A témában rekorder kományrendelet pedig 12 hónap alatt összesen 23-szor.

Ma már az ügyvédi irodák is vonakodva vállalnak jogszabálykövetést, mert szinte lehetetlen ekkora adathalmazból kiszedni a legfontosabbakat, ráadásul hiba nélkül. Ezért van szükség a mesterséges intelligenciára.

“A sajátos rendszerek miatt szükség van emberi ellenőrzésre is, de a cégek számára az is egy hatalmas segítség, hogy a robotizált rendszer kiválasztja és összegzi a céget potenciálisan érintő jogszabályokat”

– mondta el a cég ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

2021 óta minden számlára rálát az adóhivatal.

Mint ismeretes, 2018. július 1-jén debütált NAV online számla rendszere. Az online számla amellett, hogy segíti a jogkövető vállalkozásokat, több százmilliárd forintnyi pluszbevételt is hoz az államkasszának. A bevételi adatok tanúsága szerint az ennek a digitális megoldásnak tulajdonítható többletbevétel évek óta szolgál a kormány adócsökkentéseinek fedezetéül. Mára az online számlák száma jelentősen nő, sőt elérte a kétmilliárdot.

A rendszerbe eddig 1,4 millióan regisztráltak, közülük 1,2 millióan már szolgáltattak is adatot. A csaknem kétmilliárd számla túlnyomó többségét elektronikus számlázóprogram segítségével küldték be az adóhatósághoz. Sőt, a NAV Online Számlázóját használók száma is meghaladta már a 228 ezret, míg a számlázó mobil alkalmazását 75 844 okoseszközre töltötték le.

Mint ismeretes, 2021 óta minden számlára rálát az adóhivatal, azóta ugrásszerűen megnőtt az online számla rendszerbe beérkező számlák száma. Míg 2019-ben átlagosan havonta kétmillió számláról érkezett adat, tavaly ez a szám már 66 millióra emelkedett.

A rendszer egyik legnagyobb vívmánya, hogy könnyen át lehet térni az elektronikus számlázásra, amely gyors és egyszerű. Ráadásul a papírszámláról áttérők számlánként több száz forintot is spórolhatnak. Az online számlázás révén pedig a cégek egyre nagyobb informatikai jártasságra tesznek szert, amely nemcsak az adott vállalkozást fejleszti, hanem jelentős szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében is.

Az online számla rendszer eredményes az áfacsalás elleni sikeres küzdelemben is. A feketegazdaság visszaszorítása, az úgynevezett áfarés – az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összege – kimagasló javulása ugyanis egyrészt pénzügyi mozgásteret ad az adók csökkentésére, másrészt kiemelt szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében. Míg Magyarországon 2010-ben még 22 százalék volt az áfarés aránya, ez mára 5,1 százalékra csökkent.

Az Európai Bizottság jelentése megerősítette: a magyar eredmény kiugró javulásában jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKÁER (2015), az online számla (2018) bevezetése, valamint 2020-as kiterjesztése, illetve akár az otthonfelújítási támogatás bevezetése is, hiszen alapkövetelménnyé vált a számlák kibocsátása.

Forrás: Computerworld

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gauder Milán – korábban a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős alelnöke – igazgatósági tagként csatlakozik az IzzyPay Zrt.-hez.

Milán a pénzügyi szektorban szerzett több mint két évtizedes tapasztalatával gazdagítja a cég vezetőségét, stratégiai látásmódjával támogatja a BNPL hazai térnyerését és az e-kereskedelmi piac felzárkóztatását.

Az IzzyPay, Magyarország első lakossági BNPL (Buy Now, Pay Later – Vásárolj most, fizess később) szolgáltatója bejelentette, hogy Gauder Milán csatlakozi a cég igazgatósági tanácsába. Milán több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szektorban, korábban a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős alelnöke volt. Széleskörű szakértelmével és stratégiai látásmódjával mostantól az IzzyPay vezetőségét bővíti.

Figyelemre méltó karrierje során Milán élen járt az innovatív fizetési megoldások bevezetésében, a pénzügyi szektor fejlődését és átalakulását ösztönözve. A készpénzmentesítési folymatok mély ismeretével jelentős hatást gyakorolhat az IzzyPay jövőbeli fejlődésére. Kinevezése megerősíti a cég kiemelkedő vezetői csapatát, amely elkötelezett az ügyfeleinek nyújtott egyszerű és kényelmes vásárlási élmény iránt.

Karrierje során Milán bebizonyította, hogy kiváló érzékkel rendelkezik a feltörekvő pénzügyi trendek felismeréséhez és a sikeres üzleti stratégiává alakításukhoz. Többek között az érintésmentes fizetés hazai – majd később európai – bevezetése fűződik a nevéhez, amellyel sikerült a fizetési megoldások terén felzárkóztatnia Magyarországot.

Kinevezése kapcsán az új igazgatósági tag kifejtette:

„Örülök, hogy csatlakozhatok az IzzyPayhez, és egy olyan csapat tagja lehetek, amely meghonosítja a BNPL szolgáltatást Magyarországon, ezáltal átalakítja a vásárlók gondolkodását a fizetési lehetőségek kapcsán. Az IzzyPay elkötelezettsége és célkitűzései tökéletesen illeszkednek az innovatív pénzügyi megoldások iránti szenvedélyemhez”.

Milán úgy véli, hogy a BNPL egy nagyon fontos kiegészítője lesz a hagyományos fizetési módoknak, amely nagyobb rugalmasságot, szabadságot és kényelmet biztosít a vásárlók számára, miközben fenntartja a felelős fogyasztást.

„Izgatott vagyok, hogy az IzzyPay pályájának ezen meghatározó, kezdeti szakaszában csatlakozhatok a vállalathoz. A BNPL-ágazat egyre fontosabb szerepet tölt be a pénzügyi szektorban, az IzzyPay mintáját követve egyre több szolgáltató jelenik majd meg a közeljövőben a magyar piacon is. Hasonló tapasztalatokat szereztem a contactless payment esetében: eleinte az érintés nélküli kártya csak egy kávézó láncnál volt elérhető, ahova a fogyasztók nem célzottan az érintésmentes fizetés élménye miatt mentek. Azonban minél jobban elterjedt, annál természetesebbé vált, hogy így is lehet fizetni. A verseny jó, és ösztönzi a piaci szereplőket a fejlődésre. Izgalmas időszak előtt állunk „

– fejezte ki lelkesedését Gauder Milán csatlakozása kapcsán.

Farkas Róbert, az IzzyPay vezérigazgatója üdvözölte Milán kinevezését: „Nagy örömünkre szolgál, hogy Milán csatlakozott igazgatótanácsunkhoz. Figyelemre méltó eredményei és a fizetési iparágban szerzett széleskörű tapasztalata felbecsülhetetlen értékűvé teszi őt vezetői csapatunkban. Úgy gondolom, hogy Milán ismeretei meghatározó szerepet fognak játszani az IzzyPay hosszú távú elképzelései és ambiciózus növekedési tervei megvalósításában”.

Az IzzyPay rövid távú célja a dinamikus, gyors növekedés és középtávon a BNPL széleskörű megismertetése a hazai fogyasztókkal. A többségében magyar tulajdonú társaság egy olyan rugalmas fizetési megoldást indított el, ami egyszerűbb és gyorsabb a korábbiaknál, emellett megfelel a fogyasztók változó igényeinek. Gauder Milán csatlakozásával az érintésmentes fizetés után a BNPL is fordulatot hozhat, most a hazai e-commerce piac zárkózhat fel a nemzetközi mezőnyhöz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!