Gazdaság

Új célokat tűz ki maga elé a HONOR és a Huawei a kettős márkastratégiája mentén

A tavalyi évben a Huawei Fogyasztói Üzletága elérte a 348,9 milliárd jüannyi bevételt (14,82 billió forint), az előző évhez viszonyított 45,1%-os növekedést produkáló ágazat mostanra a vállalat bevételeinek legnagyobb szeletét jelenti.

A Huawei Fogyasztói Üzletágának vezetője, Richard Yu hivatalos közösségi oldalán (a Sina Weibón) tette közzé a vállalat legfrissebb stratégiai célkitűzéseit:

  1. A Huawei a világ vezető okostelefon gyártója kíván lenni.
  2. A Honor Kínában a második, globálisan a negyedik legnagyobb okostelefon márkává szeretne válni.
  3. A vállalat támogatja a Honort a rendkívüli termékek kutatás-fejlesztésében, továbbra is invesztál a technológiai innovációk területén, valamint segíti az értékesítési stratégiák megvalósításában a kettős márkastratégia alapján. Mindkét márka töretlenül őrzi haladó szellemiségét és azon dolgoznak, hogy egy intelligens, összekapcsolt világot hozzanak létre.

„A Huawei Fogyasztói Üzletága idén egy új fejezetet nyit. Reményeink szerint a Huawei és a Honor együtt még idén a világ legnagyobb okostelefon gyártójává teszik a Huaweit.”

– írja Richard Yu.

A Huawei vezetőjének törekvései ambiciózusok ugyan, mégsem mozdulnak el a realitás talajától, hiszen 2012-ben tett hét ígéretéből is mára mind megvalósult:

  1. Váltsunk márkajelzés nélküli, szolgáltatói ODM-ről független OEM márkára
  2. Az alsó- és középkategóriás termékektől mozduljunk el a felsőkategória irányába
  3. Fejezzük be a kezdetleges, belépű szintű készülékek terjesztését, melyek közül sok eladott példány realizál kevés profitot
  4. Építsük be a négymagos HiSilicon processzort és a Balong chipet
  5. Fejlesszünk egy e-kereskedelem alapú vállalkozást
  6. Tervezzük meg az Emotion UI-t
  7. Legyünk elsők teljesítményben a globális hardver piacon

A Honor minden eddiginél eredményesebb évet zárt annak ellenére, hogy a globális telefonpiac visszaesését mérték. Az IDC adatai szerint 2018 első három negyedévében 3,1%-os csökkenés jellemezte a piacot, a Honor ezzel szemben 27,1%-os növekedést produkált. Mindemellett a Honor 170% felett növelte globális eladásait 2018-ban az azt megelőző évhez képest. A Honor az e-kereskedelem területén is erősített, 2018-ban 29,4%-kal növelte online eladásait, így már a második legnagyobb online értékesítő a nemzetközi piacokon. [Forrás: IDC Worldwide Mobile Phone Tracker, 2018].

Idén a Honor több vezető technológiával is előrukkolt, megerősítve pozícióját az iparág digitális úttörőjeként:

  • 3D ToF kamera: Elsőként a Honor View20-ban jelent meg a 3D-s, ToF szenzorral ellátott hátlapi kamerarendszer. Az új szenzor lehetővé teszi a mélységérzékelést, a csontvázkövetést (skeletal tracking) és a valós idejű mozgás lekövetését. Mindebből a 3D mozgásvezérelt játékok, a 3D Shaping és a Magic AR is profitál.
  • All-View kijelző: A Honor View20 6,4 hüvelykes, 2310×1080 pixeles, 398 PPI képpontsűrűségű kijelzője szakított a szenzorszigetes megoldással és elsőként adaptálta a kijelzőbe az előlapi kamerát, amihez egy mindössze 4,5 mm-es lyukra volt szükség. Az így elért 91,8%-os képernyőaránynak köszönhetően a készülék lenyűgöző látványt nyújt.

A Honor nem áll le az úttörő technológiák fejlesztésével. Aktív szerepet vállal az 5G eszközök tervezésében, és idén tervezi útnak indítani első 5G-s telefonját, ezt maga George Zhao, a Honor elnöke jelentette be a 2019-es Mobile World Congress-en.

„A kemény munka meghozza gyümölcsét. Minden nap egy új lehetőség arra, hogy újításainkkal megháláljuk rajongóink bizalmát. A Honor számára a java csak most kezdődik.”

– mondta Mr. Zhao.

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss