Szerződése lejártával távozik a Magyar Telekomtól Daria Dodonova gazdasági vezérigazgató-helyettes és Igazgatósági tag.

Lubor Zatko műszaki vezérigazgató-helyettes pedig a Deutsche Telekom Csoporton belül más pozícióban folytatja karrierjét. A gazdasági vezérigazgató-helyettesi pozícióra a Deutsche Telekomtól André Lenz érkezik a társasághoz 2025. március 1-i hatállyal, a műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatkört pedig 2025. január 1-től Nagy Péter látja el, aki jelenleg a Magyar Telekom műszaki kiszolgálásért felelős vezetője.

Daria Dodonova, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese és Igazgatósági tagja 25 év után távozik a Deutsche Telekom Csoporttól és a Magyar Telekomnál betöltött pozíciójából 2025. február 28-án. A felsővezető 2020-ban érkezett a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol fő fókusza a pénzügyi eredményesség, a pénzügyi stratégia, valamint a kockázatmenedzsment, illetve a vállalat piaci kapitalizációjának növelése volt.

Utódja André Lenz, a Deutsche Telekom Group controlling vezetői feladatköréből érkezik Budapestre 2025. március 1-i hatállyal. André Lenz több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, korábban a Deutsche Telekom Csoport németországi és ausztriai operációiban dolgozott pénzügyi területen. 2009 és 2014 között kezdetben a Sales controlling, később a Planning and reporting területekért felelt vezetőként a Telekom Deutschlandnál. 2014 és 2018 között pedig a T-Mobile Austria kontrolling igazgatója volt. Ezt követően 2018-tól – Bonn-ba visszatérve – a Deutsche Telekom business, majd performance controlling vezetőjeként folytatta karrierjét, ahol jelenleg is Csoport szinten felel a Deutsche Telekom stratégiai üzleti egységeiért: Németországért, a T-Systemsért, Európáért, valamint a Technológiai és Innováció, illetve Group Headquarter szolgáltatásokért. André Lenz közgazdasági diplomáját Németországban, a Ruhr Egyetemen szerezte.

Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese, aki 2019 októbere óta látta el a pozíciót, 2024. december 31-ével távozik a Társaságtól, hogy karrierjét a Deutsche Telekom Csoporton belül más pozícióban folytassa. Felsővezetői tevékenysége során sikeresen vezette a technológiai terület agilis átalakulását, felelt a hálózati modernizáció és üzemeltetés, valamint az informatikai architektúra-fejlesztés és üzemeltetési tevékenység irányításáért. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Telekomnak meghatározó a szerepe a magyar társadalom digitalizációjában.

A műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatkört 2025. január 1-től Nagy Péter veszi át, aki jelenleg a vállalat műszaki kiszolgálásért felelős vezetőjeként dolgozik. A szakember húsz év szakmai tapasztalattal és tizenöt év vezetői tapasztalattal rendelkezik a szolgáltatás menedzsment és üzemeltetés területén. Korábban különböző pozíciókat látott el az IBM Global Services Hungary-nél, a magyarországi Lufthansa Systems-nél, valamint az Unisys Global Services Hungary-nél, majd 2020-ban csatlakozott a Magyar Telekomhoz. Új feladatkörében a már megkezdett digitális transzformáció folytatásáért, az 5G lefedettség fejlesztéséért, az IT transzformáció támogatásáért, valamint a gigabit-képes vezetékes hálózati végpontok számának növeléséért lesz felelős.

„A Magyar Telekom nevében ezúton is szeretnék köszönetet mondani Daria-nak és Lubornak az elmúlt években nyújtott kiváló szakmai és vezetői munkájukért. Daria gazdasági vezetése meghatározó szerepet játszott a vállalat kiegyensúlyozott működésében és a kiemelkedő pénzügyi eredmények tekintetében. Pénzügyi szakértelmének köszönhetően azon túl, hogy a Magyar Telekom megőrizte stabilitását, további növekedést ért el. A műszaki területen Lubor vezetése alatt mind technológiai, hálózatfejlesztési, mind pedig transzformációs szempontból izgalmas és eredményes időszakot tudhatunk magunk mögött, területe számos innovációt valósított meg útmutatásával”

– mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

„André Lenz-t és Nagy Pétert üdvözlöm a Magyar Telekom felsővezetésében. Biztos vagyok benne, hogy sokrétű tudásuk, tapasztalatuk hozzájárul majd vállalatunk lendületének és üzleti eredményességének megőrzéséhez”

– tette hozzá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az ESG hamarosan a kisebb vállalkozásokra is jelentős kötelezettségeket ró majd, ami sok más mellett a belső kommunikáció terén is új és összetett kihívásokat hoz magával.

A feladat nehezen oldható meg átfogó, minden dolgozót elérő kommunikációs platform nélkül, miközben a kétoldalú kommunikáció megteremtése önmagában is nagyban erősíti az ESG „S” lábát, tehát a társadalmi pillért, ami a kritériumrendszer egyik meghatározó eleme.

A nagyvállalatoknál már a napi feladatok része, míg a kis- és középvállalatoknál a következő évek feladatai közé tartozik az ESG-jelentési kötelezettség. A kérdéssel ma még gyakran csak jogi megközelítésben, a jelentés és audit szintjén foglalkoznak, miközben már maga a kötelezettség teljesítése is embereken múlik, ráadásul a teljesítéshez szükséges szemléletet sem a „cégnek”, hanem személy szerint a dolgozóknak kell átvennie. Ha ebből indulunk ki, akkor nem kérdés, hogy egyelőre méltatlanul kevés szó esik az ehhez szükséges kommunikációról ‒ hívta fel a figyelmet Czinger Erik, a többcsatornás vállalati kommunikációs hálózatokat üzemeltető Munipolis hazai vezetője.

A szakértő szerint az ESG-kérdést tisztán jogszabályi kötelezettségként megközelíteni épp a kezdeményezés lényegét ássa alá, és gyakran egyenes út a „greenwashing”-hoz. Kezdetben, a kapcsolódó rutin kialakulásáig érezheti azt egy vállalat vezetése, hogy csak egy újabb terhet kapott a vállára, de ennél érdemes messzebb látni. Az ESG mint fogalom azért jött létre, hogy a vállalkozások működése biztosabban környezettudatos, átlátható, etikus, méltányos és társadalmilag is hasznos legyen, így az elveivel nehéz lenne vitatkozni.

Mindezen törekvések azonban felszínesek maradnak, ha a cégben dolgozók ‒ álljanak a hierarchia bármely szintjén ‒ nem vallják magukénak az ehhez kapcsolódó elveket és emiatt mellőzik, a gyakorlatban nem, vagy csak látszólag hajtják végre a sikeres ESG működéshez szükséges lépéseket. A valódi szemléletváltozáshoz így többek közt a belső kommunikáción és a példamutatáson keresztül vezet az út.

Már maga az ESG kötelezettség miatt is rengeteg, korábban nem kezelt információt kell előállítani és gyűjteni, ami szintén a dolgozóknak jelent feladatot, amit megint csak kommunikálni, ellenőrizni kell. Begyűjteni a dolgozói visszajelzéseket, megszervezni és összefogni a csapatokat, motiválni a munkatársakat és megosztani velük a vonatkozó információkat. Ha egy cég különböző, egymástól távoli helyszíneken működik, vagy a munkatársak jelentős része dolgozik külső helyszíneken, mindez egyáltalán nem evidens ‒ fogalmazott Czinger Erik.

Az elsődleges az ennek megszervezésére irányuló vezetői szándék, de utána rögtön bizonyos kommunikációtechnikai kérdéseket kell megválaszolni. Ezen segít egy olyan átfogó platform, ami rendelkezik az intranet mélységével és stabilitásával, de elég rugalmas és kétirányú ahhoz, hogy például gondoskodjon a HR-osztály számára az elkészített felmérések vagy kérdőívek visszajelzéseiről. Emellett alkalmas a balesetmegelőzés, a hibák, dicséretek, fejlesztési ötletek tolmácsolására, megoldja a visszaélésbejelentési rendszer (whistle blowing) feladatait is, ráadásul minderről elemzéseket ad a vezetőknek.

A megfelelő kommunikációs technológia tehát egyrészt segít eleget tenni az ESG-követelményeknek, másrészt a belső kommunikáció javításával, a dolgozói vélemények, szándékok becsatornázásával és a mindenkire kiterjesztett információ-hozzáféréssel önmagában is jelentős lépés az ESG törekvésekben. Mindez elsősorban az „S”, tehát social, társadalmi pillér tekintetében fontos, de a kommunikáció, ennek magas színvonala lényegében mindennel összefügg, amit a vállalatok az ESG területén tesznek, vagy tenniük kell. Nem véletlen, hogy már ma is több száz, főleg nagyvállalat kezeli belső kommunikációját az említett platformon keresztül, mintegy 30 ezer alkalmazottat kötve be az információáramlásba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!