Gazdaság
Ingyenes drónszabályozó technológiát mutatott b e a Vodafone
A Vodafone a világon elsőként mutatta be, hogy a mobiltechnológia révén miként lehetséges szigorú ellenőrzés alatt tartani és megakadályozni a drónok berepülését különféle ideiglenesen őrzött területre, például bűnügyi helyszínekre, rendezvényhelyszínekre, vagy jelentős események közelébe.
Az előrejelzések szerint a drónok – a jövő digitális társadalmának részeként – az európai gazdasági növekedés fontos motorjává fognak válni: 2050-re hétszer több időt fognak áruszállítással, ellenőrzéssel, vagy akár rövidtávú közlekedési eszközként a levegőben tölteni, mint a hagyományos légijárművek. Mindezért létfontosságú a rájuk vonatkozó előírások, szigorú szabályok bevezetése.
Ezeknek a szabályozásoknak fontos eleme a drónok számára tiltott területek védelme, amelyre a Vodafone korábban Németországban már kidolgozott egy, a GPS technológiánál biztonságosabb alternatívát. A Vodafone rádiós helymeghatározási rendszere (RPS) a világ első IoT drónkövető és- biztonsági technológiájaként mutatkozott be, ami képes a drón láthatáron kívüli pozíciójának követésére, emellett sokkal nehezebben zavarható, illetve feltörhető, mint a GPS.
A tiltott zónák dróntámadásoktól való védelmére azóta még intenzívebb figyelem irányul, főleg miután tavaly karácsonykor több ilyen incidens is történt az Egyesült Királyságban. A jövőben azonban ugyanilyen fontos lesz az ideiglenes, azaz dinamikus repüléstilalmi zónák kialakítása, ahova csak a hatóságok drónjai repülhetnek be.
Az engedély nélküli a berepülések megakadályozásában kínál új lehetőségeket a Vodafone virtuális repülési védőfala (geofencing), amit a vállalat mérnökeiből álló londoni csapat sikeresen állított fel Spanyolországban. A csapat egy kijelölt területen, korlátlan számú repülő drónnal tudott kapcsolatot teremteni egyszerre, mivel a drónok beépített SIM kártyával kapcsolódtak a Vodafone mobilhálózatához. Ez a geofencing tetszőlegesen alakítható és eltávolítható, miközben drónok azonosítását az RPS segítségével végzi.
A virtuális repülési védőfal kijelölésével olyan virtuális akadályokat vagy határvonalakat lehet meghatározni egy tényleges földrajzi területen, amelyek által lekeríthetővé válnak mind a folyamatosan elzárt területek – úgymint repülőterek vagy börtönök -, mind pedig az ideiglenesen korlátozott területek, például a fesztiválok vagy bűntények, katasztrófák helyszínei. A drónok ezen felül egy konkrét bevetés területén belül is tarthatók, pl. amikor elektromos felsővezetékeket vizsgálnak.
Sok drón képes memorizálni a berepülési tilalom alá eső zónákat, az erre vonatkozó információkat azonban általában offline statisztikai adatbázisokból nyerik ki, a hálózaton működő geofences azonban minden pillanatban naprakész információkkal frissíti a drónokat. A hatóságoknak képesnek kell lenniük arra utasítani a már levegőben tartózkodó drónokat, hogy változtassák meg a repülésük irányukat – például, hogy kikerüljenek egy szélsőséges időjárási zónát -, amit szintén a mobil kommunikáció segítségével tehetnek meg.
A Vodafone hisz benne, hogy ez a technológia fontos lépés lesz a drónok nagy távolságokban történő repülésének biztonságossá tételében is, hiszen ellenállóvá teszi őket a feltörési kísérletekkel szemben, miközben továbbra is biztonságosan, végponttól-végpontig kódolt és a légtérben közvetített üzenetek formájában tudnak kommunikálni a hatóságokkal.
A Vodafone a kísérlethez egy teljesen automatikus folyamatot hozott létre, amely egy három gyűrűből álló repüléstilalmi zónát definiált:
- amikor egy drón belépett a külső gyűrűbe, mind a drón működtetője, mind pedig a repüléstilalmi zóna üzemeltetője figyelmeztetést kapott a korlátozott légtérbe való berepülésről;
- ha a drón tovább repült és belépett a repüléstilalmi zóna középső gyűrűjébe, arra kényszerítették, hogy egyhelyben lebegjen;
- a középső repüléstilalmi zónát kibővítették úgy, hogy az a terület is belekerüljön, amelyben a drón addig lebegett, egy parancs érkezett a mobilhálózaton keresztül, amely azonnali leszállásra kényszerítette a drónt.
A Vodafone technológiája így a jövőben például arra is képes lesz, hogy a rendőrségi drónok biztonságosan tudjanak átkutatni egy adott területet, annak veszélye nélkül, hogy összeütközzenek más drónokkal. A technológiát minden mobilszolgáltató át tudja majd venni, mert a Vodafone RPS kutatását és az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat a Vodafone szabadon elérhetővé tette, az újrafelhasználás tehát nem jár licenszdíj-fizetési kötelezettséggel. A Vodafone ezzel kívánja globálisan is felgyorsítani a drónok biztonságának növelését, valamint a geolokációs innovációt. A Vodafone drónkísérletei továbbá támogatják az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Aviation Safety Agency – EASA) céljait, amely jelenleg a drónok üzemeltetésére vonatkozó új, páneurópai szabályozás kidolgozásán dolgozik.
A drónok repüléstilalmi zónákra vonatkozó szabályozásainak hatóságok általi bevezetése után az új technológia akár már 8 hónappal rendelkezésre állhat. Ez lehetővé teheti majd a SIM kártya-alapú alkalmazást, ami felgyorsítaná a látóhatáron túl repülő drónokra szakosodott szektor megjelenését, ezzel 2050-re akár évi 15 milliárd euróval járulva hozzá az európai gazdaság teljesítményéhez, és több mint 100 000 új munkahelyet teremtene.
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét
A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.
A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.
A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.
A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:
- Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége
A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.
- Egységes vezetés, növekvő megtakarítások
A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.
- Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba
A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.
- A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből
A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.
- Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre
Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.
A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Tippek2 hét ago
A One Magyarország több mint 90 országban biztosítja 5G roaming szolgáltatását
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Mozgásban3 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar1 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése