Ipar
Drónos növényvédelem, robottal forgatott pezsgő, karbonmentesség: újít a Törley
Az energiafelhasználásának felét megújuló forrásból biztosítja, 2030-ra felére, 2040-re pedig nullára csökkenti a CO2-kibocsátását tervei szerint a pezsgőpincészet.
A termesztés és gyártás során alkalmazott innovatív fejlesztések a hatékonyságot és a fenntarthatóságot is szolgálják, csakúgy, mint a természettel való kölcsönösen előnyös együttműködés. Müller Kornél, a Törley ügyvezető igazgatója az Ipar hangjai podcastban arról is beszélt, milyen termékfejlesztésekkel tudják megszólítani a fiatalabb fogyasztókat, és hogy miért küldetésük a prémium minőségű alkoholmentes alternatívák készítése.
Pezsgőfogyasztás terén egyelőre lassú a hazai piac; tavaly 10 százalékot esett a forgalom, ami arra utal, hogy kevesebb alkalommal voltak olyan boldog pillanatai a magyaroknak, amelyet szívesen koronáztak meg egy palack pezsgővel. A Törley a csökkenő piacon polarizációt is tapasztal, azaz nő a magasabb árú (6–8000 forintos) és az alsóbb árkategóriába tartozó pezsgők forgalma, de a középmezőny zsugorodik. Érdekesség, hogy a nemrég debütált 1 millió forintos palackok nemvárt népszerűségnek örvendtek a nyáron, míg az emberek többsége a megszokottnál olcsóbb terméket választott. A Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója szerint azonban ezek rövid távú piaci átrendeződések, amelyek a reálbér növekedésével hamar megváltoznak.
Ice pezsgő: innováció a nyári pezsgőzésért
Bár a palackok közel fele most is az év utolsó harmadában kerül a kosarakba, a piaci trendek és a fogyasztási szokások új kihívások elé állítják a pezsgőipart. Megjelentek a különböző pezsgőkoktélok és a jégre öntött pezsgő, ami akár 15 éve még elképzelhetetlen lett volna. Ezzel párhuzamosan egyre nő azok száma, akik nem vagy csak nagyon ritkán fogyasztanak alkoholt.
Müller Kornél elmondta, hogy a kihívásokra reagálva a Törley folyamatosan bővíti a termékportfólióját, ami adott esetben teljesen új technológiákat, megoldásokat igényelhet. Például az Ice pezsgő készítéséhez jelentősebb szénsavtartalmú, gyümölcsösebb, picit magasabb cukortartalmú terméket kellett előállítani, amelybe, ha beleolvad a jég, akkor nyújtja azt a száraz ízélményt, amit elvárunk egy jobbfajta pezsgőtől.
Technológiai fejlesztések és agrotechnológiai innovációk
A Törley Pincészet a mezőgazdaság terén is élen jár a technológiai újítások alkalmazásában. A munkaerő, például a traktorosok hiányát részben orvosolni tudja az autonóm traktorokkal vagy olyan robotokkal, amelyek akár a régi MTZ traktorokat is körbe-körbe kormányozzák a szőlőn keresztül. A szőlészek munkáját a területen elhelyezett meteorológiai állomások segítik, de kísérleteztek már drónos növényvédelemmel is, amely hasznosnak bizonyult olyan esetekben, amikor az erősen átázott talajra nem lehetett rámenni, de másfajta alkalmazása – például fertőzéses időszakban – még korainak tűnik.
A technológiai fejlesztések mellett a szőlőterületek biodiverzitásának helyreállítására is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a vállalat; madárodúk, vagy a közeljövőben fasorok és akár erdőrészek telepítésével járulnak hozzá ahhoz, hogy a természettel összhangban lehessen szőlőt termeszteni.
Fenntarthatóság és CO2-semlegesség a pezsgőkészítésben
Az Ipar Hangjai podcast legújabb részében elhangzott az is, hogy a pezsgőtermelés energiafaló szektor – a Törley Pincészet pedig 19 millió palack pezsgőt palackoznak évente –, ezért a pincészet a telephelye energiaszükségletének felét a jövő évtől 500 megawattnyi napelempark telepítésével fogja fedezni. A tradicionális módszerek mellett – ahol a palackok forgatását már robotok végzik – nagy tartályokban is készítenek pezsgőt, ahol kiemelten fontos a megbízható hűtés-fűtés. A pezsgőkészítés folyamatát Siemens megoldások segítik.
A Törley más területeken is törekszik a fenntarthatóságra: a cég teljes vertikumában nem használnak állati alapanyagokat, ami egyébként nem általános a bor- és pezsgőkészítésben, és a szén-dioxid-kibocsátásra is nagyon szigorú terveket készítettek: 2030-ra a felére szeretnék csökkenteni, 2040-ig pedig teljesen CO-semlegessé kívánják tenni a vállalatot.
A jövő kihívásai: könnyített üveg és alkoholmentes buborékok
A Törley a környezetbarát csomagolás területén is úttörő szerepet kíván vállalni. Ma még szigorú EU-szabályok írják elő, milyen palackba lehet pezsgőt tölteni, de külföldön már kísérleteznek műanyag palackokkal. A pezsgősüvegek súlyának csökkentése technológiai kihívást jelent, hiszen a palackoknak a gumiabroncsokban lévő nyomás dupláját is ki kell bírniuk. Ugyanakkor a könnyített üvegek fejlesztése a gyártási folyamat környezeti terhelésének mérsékléséhez is hozzájárulhat.
Az alkoholmentes termékek iránti kereslet növekedése különösen Nyugat-Európában figyelhető meg, de Magyarországon a Törley már évek óta sikerrel szerepel ezekkel az innovatív termékekkel. A vállalat küldetésének tekinti a minőségi alkoholmentes habzó italok fejlesztését annak érdekében, hogy azok is átélhessék a pezsgőfogyasztás élményét és egyformán osztozhassanak az ünnepi pillanatokban, akik nem kívánnak alkoholt fogyasztani.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Gazdaság6 nap ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban5 nap ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Tippek2 hét ago
Pénzfelvétel külföldön? Ennyibe kerülhet egy rossz döntés
-
Gazdaság7 nap ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között