Gazdaság
Itt az útmutató a tökéletes adatvédelemhez
A háború 90 százalékban információ.”
Napjainkban a vállalatok egyre több adattal gazdálkodnak, amelyek megfelelően hasznosítva jelentős üzleti előnyt jelenthetnek.
Az adatokat azonban meg is kell védeniük, ami komoly kihívásokba ütközik, ha ezekre az információkra a szervezetek mindennapi működéséhez is szükség van. A Micro Focus szakértői szerint a formátummegőrző titkosítás nyújtja az ideális egyensúlyt a biztonság és a használhatóság között.
Manapság a legtöbb szervezet óriási mennyiségű adatot kezel, amelyek nagy része érzékeny vagy személyes jellegű, ezért védelmük kiemelt fontosságú. A hagyományos informatikai infrastruktúra, illetve a vállalatoknál általában alkalmazott gyakorlatok azonban nem alkalmasak arra, hogy megfelelően megóvják ezeket az információkat. Ezért is érkeznek folyamatosan a hírek a különféle adatszivárgási esetekről világszerte.
Nemrég például többmillió Facebook-felhasználó adata szivárgott ki, nem az első alkalommal, míg egy indiai kormányzati hivatal hibájából három héten keresztül bárki megtekinthette 12,5 millió állapotos nő egészségügyi adatait. Egy iráni fuvarmegosztó szolgáltatásnál pedig olyan hibát fedeztek fel, amely miatt hozzáférhetővé váltak a sofőrök személyes adatai.
Védelem vs használhatóság
Mindez csak néhány példa az elmúlt időszak eseteiből, amelyek jól illusztrálják a probléma komolyságát. A legtöbb szervezetnél az okoz okozza a legnagyobb dilemmát, hogy miként tudják úgy megóvni az adatokat, hogy az ne lassítsa a napi működést. Ha csak az információk védelme lenne a kérdés, arról könnyű lenne gondoskodni: ha az összes érzékeny fájlt egy titkosított pendrive-ra mentik, amit elzárnak egy széfbe, akkor biztosan nem fér hozzájuk senki.
A cégeknek azonban szükségük van az adatokra a mindennapi működésükhöz. Sőt, aki megfelelően képes hasznosítani azokat, az versenyelőnyre tehet szert. Számos vállalatnál alapos elemzésnek vetik alá az ügyfelekhez és szokásaikhoz kapcsolódó információkat, ami segít pontosabban feltérképezni a vásárlói igényeket. Ezáltal a szervezetek olyan összefüggéseket fedezhetnek fel, amelyeknek köszönhetően jobb és testre szabottabb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak.
Titkosítsuk, anonimizáljuk vagy maszkoljuk?
A vállalatoknak tehát olyan módszert kell találniuk adataik megóvására, amely nem akadályozza meg azok elemzését. Ha tömegesen titkosítanak minden információt, akkor nem lehet azokat feldolgozni a titkosítás feloldása nélkül, ezért ez nem jelent megfelelő megoldást. Több helyen alkalmaznak ehelyett különféle anonimizálási metódusokat, amelyek során úgy alakítják át a vállalatnál tárolt személyes adatokat, hogy azok ne legyenek összekapcsolhatók az adott személyekkel. Ez azonban olyan szintű információveszteséghez vezet, hogy az elemzéseknél és statisztikáknál sem lehet felhasználni az adatokat.
A Micro Focus szakértői szerint ezért az adatmaszkolás az optimális megoldás az érzékeny információk védelmére, amelynek során az eredeti adatot véletlenszerű karakterekkel vagy adatokkal helyettesítik. A Voltage Hyper FPE minderről formátummegőrző titkosítással (format preserving encryption) gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy megmarad az adatok formátuma, mivel a megoldás például egy igazolványszámban a számokat más, véletlenszerű számokkal, és a betűket is más, véletlenszerű betűkarakterekkel helyettesíti. Így az információk felhasználhatók a különféle elemzési és statisztikai célokra anélkül, hogy veszélyben lennének. A valós információkhoz pedig csak az a néhány személy férhet hozzá a cégen belül, akinek erre valóban szüksége van a munkája során.
Léteznek más, hasonlóan magas szintű védelmet és használhatóságot ígérő megoldások is a piacon. Ezek nagy része azonban nem rendelkezik semmilyen tanúsítvánnyal, amely igazolná, hogy egy külső, független szakértő fél is ellenőrizte a terméket, és arra az eredményre jutott, hogy az valóban rendelkezik a leírt funkciókkal, illetve megfelelő szintű biztonságot garantál.
Érdemes tehát figyelmet fordítani a minősítésekre is az adatvédelmi módszer és megoldás kiválasztásakor. A Micro Focus ügyfelei például biztosak lehetnek abban, hogy kiváló minőséget kapnak a pénzükért, hiszen a Voltage Hyper FPE a formátummegőrző titkosítási megoldások közül elsőként szerezte meg a FIPS-140-2 tanúsítványt. Ez igazolja, hogy a megoldás megfelel a NIST (az Amerikai Szabványügyi Intézet – National Institute of Standards and Technology) által megfogalmazott és általánosan elfogadott, szigorú feltételeket támasztó szabványnak.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden