Gazdaság
Valódi fenyegetések a nyilvános Wi-Fi hálózatokon
A nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz való csatlakozás kockázata jelentősen alulértékelt a felhasználók körében. A nyilvános internet-hozzáférési pontokra való kapcsolódás egyre elterjedettebb, sokan és gyakran használják ezt a lehetőséget, mindemellett a digitális biztonsággal kapcsolatos megfelelő oktatás hiánya miatt továbbra is úgy használjuk a nyilvános Wi-Fi-ket, mintha biztonságos eszközöket kínálnának az internethez való hozzáféréshez. Végül is mindenkinek kényelmesebb egy ingyenes hálózat használata, ahelyett, hogy még a külföldi utazás közben fizetnie kellene a drága adathasználatért, főleg az EU-n kívüli utazások során.
Még akkor is, ha nem utazik külföldre, kényelmesen olvasgathatja az e-mailjeit, olvasgathatja a híreket kedvenc weboldalain, miközben egy kávézóban kortyolgat egy finom latte-t. A nyilvános Wi-Fi áldás lehet, de ez nem változtat azon a tényen, hogy többnyire digitális fenyegetések csomópontja is egyben.
Biztonságban vagy?
Egyre aggasztóbb az, hogy az internet elérhetőségével kapcsolatos elvárásaink folyamatosan növekednek, miközben a nyilvános Wi-Fi-vel kapcsolatos veszélyek ismerete a felhasználók körében változatlanul alacsony. Az a mód, ahogyan ma a különböző mobileszközöket és az okos szerkentyűket használjuk, gyakorlatilag folyamatos internet kapcsolatot igényelnének. A sokféle biztonsági fenyegetés miatt, amelyre a hálózatokra kapcsolódás miatt vagyunk kitéve, egyre több felhasználó keresi a legmegfelelőbb módszert, hogy megvédje magát és eszközeit.
A VPN-k jobban garantálják az online biztonságot, mint bármely más széles körben elérhető szoftver, függetlenül a használt operációs rendszertől. Például, ha az Apple telefonjáról vagy laptopjáról böngészi az internetet könnyen arra a megállapításra juthat, hogy a legjobb Mac VPN nagyjából egybeesik a legjobb VPN szolgáltatásokkal.
A nyilvános Wi-Fi leggyakoribb veszélyei
Egyik ilyen veszélyforrás lehet például a Man-in-the-Middle (MitM) támadás, melyet közbeékelődéses vagy középreállásos támadásnak is neveznek, mely során a két fél közötti kommunikációt kompromittálja egy támadó úgy, hogy a kommunikációs csatornát (tipikusan valamilyen számítógépes hálózatot pl. egy Wi-Fi hálózatot) eltérítve mindkét fél számára a másik félnek adja ki magát. Így a két fél azt hiszi, hogy egymással beszélget, miközben valójában mindketten a támadóval vannak csak kapcsolatban. Ilyen módszerrel a hackerek elfoghatják azokat az adatokat, amelyeket a webböngészés közben nyilvános hálózatokon küldünk el. A felhasználók tudta nélkül így harmadik felek is könnyen információkat nyerhetnek az internetes adatforgalomról, ha nincsenek a kapcsolatot védő kölcsönös hitelesítési protokollok.
A csomag-elemzők és a hamis Wi-Fi-hálózatok kb. egy másodperc múlva követik a MitM-eket. A csomagelemzők vagy a csomag-szippantók – mivel már szinkronizáltak – olyan apró szoftverek, amelyek képesek bizonyos adatcsomagok elfogására, valamint információt nyújtanak arról, hogy mit tartalmazhatnak. Noha az internetszolgáltatók nem rosszindulatúan használják ezeket a programokat, hanem csak az érvényben lévő jogszabályi vagy műszaki kötelezettségek miatt, de a hackerek sikeresen alkalmazhatják az alkalmazásokat mások figyelésére is. A lista folytatódhat gonosz ikrekkel, hamis AP-kel (hozzáférési pontokkal), rosszul beállított biztonsági beállításokkal és egyéb ad hoc kapcsolatokkal.
A biztonsági szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy az kellemetlen események nagy részét valójában emberi hibák okozzák, melyek a megfelelő biztonsági ismeretek hiányából adódnak. Ha engedélyezi a laptopjának vagy okostelefonjának, hogy automatikusan fedezzen fel és csatlakozzon új hálózatokhoz és bekapcsolja az automatikus megosztást, akkor könnyen rákapcsolódhat az eszköz hamis weboldalakhoz, mely megőrizheti az alapértelmezett jelszavakat, mely egyenes út lehet az Ön személyes adataihoz
Hogyan lehet biztonságban maradni a nyilvános Wi-Fi-n keresztül?
A nyilvános Wi-Fi-fenyegetések elleni küzdelem legjobb módja az, ha megismerik azokat. A legjobb döntés ebben a tekintetben az, ha nem csatlakoztatja eszközeit a nyilvános, nem biztonságos hálózatokhoz. Ha azonban nincs más választása és ezeket a kapcsolatokat napi szinten használja, akkor a VPN-szolgáltatás az, amire szüksége van. A VPN nagymértékben csökkenti az adatok szivárgásának esélyét, ezzel jelentős mértékben kizárja, hogy illetéktelenek hozzáférhessenek a személyes adatok olvasásához.
A VPN úgy működik, hogy átirányítja az internetes forgalmat egy biztonságos kiszolgálón keresztül. Ezzel titkosítja az interneten keresztül elküldött információkat, miközben elfedi a tartózkodási helyét is. Ez utóbbi szolgáltatás akkor is hasznos lehet, amikor a tartalomhoz való hozzáférést földrajzi blokkolás korlátozza. A VPN használatával – még akkor is, ha a kapcsolata megszakad – a titkosítás miatt az adatok olvashatatlanok lesznek idegenek számára.
Hatékony és olcsó befektetés
Sokan óvatosan állnak magán VPN-szolgáltatásokhoz, mert nem ingyenes szolgáltatásokat kínálnak. Azonban a VPN-szolgáltatók már nagyon versenyképessé váltak, mivel havi mindössze kb. 5 dollárért az összes eszközre elérhető a banki szintű biztonsági szolgáltatás. Ráadásul a legnépszerűbb szolgáltatók optimalizálták az alkalmazásaikat a streaming, a torrent és a böngészés képességeinek maximalizálása érdekében, oly módon is, hogy online VPN-t használatával se veszítsen teljesítményt.
Különösen a korlátlan adatforgalmakhoz hasonlítva a VPN-k jelentik az egyik legjobb módját annak, hogy útközben is kapcsolatban maradjon. A távközlési szolgáltatókkal ellentétben ezek a vállalatok a használtban lévő kapcsolattól függetlenül biztosíthatják kommunikációjának biztonságát. A nyilvános Wi-Fi-t használó embereket célzó támadások és fenyegetések nagyléptékben fejlődnek, így az identitáslopások, csalások és még sok egyéb visszaélések elkerülése kiemelten fontos.
Az IP címek visszakövetése és a titkosított adatok visszakódolása nélkül egyetlen hacker sem tud hozzáférni a bizalmas információkhoz. A VPN-kapcsolat feltörése óriási erőforrásokat igényel, olyannyira, hogy még az FBI-hoz hasonló hivatalos szervezeteknek is a VPN-társaságok segítségét kell kérniük annak érdekében, hogy teljes hozzáférést kaphassanak a felhasználói adatokhoz.
Gazdaság
Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus
Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.
Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.
Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.
A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.
A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.
„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”
– emelte ki az elemzési vezető.
Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.
„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”
– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.
A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek
„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”
– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.
A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.
850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése
Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.
„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”
– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.
Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.
4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek
A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.
„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”
– mondja Kardos Ádám.
„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”
– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.
A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.
1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen
Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.
Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.
Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.
Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.
2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat
Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.
Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.
3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon
Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.
4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot
Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.
5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel
Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.
6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem
Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.
7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban
Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Ipar1 hét ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Tippek2 hét ago
Ajándékötletek gépkezelőknek, akik olajszagban érzik otthon magukat
-
Gazdaság2 hét ago
Drága lesz a külföldön tanuló egyetemisták lakhatása
-
Tippek2 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport
-
Ipar1 hét ago
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
-
Gazdaság1 hét ago
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
-
Gazdaság2 hét ago
Lamborghini vs. Ferrari: most kiderült, melyiket keresik többen Magyarországon