Gazdaság

Sajnos az üzleti digitalizációnak nem csak előnyei vannak

Egyre nagyobb digitális nyomás nehezedik a vállalkozásokra.

Minél nagyobb és sikeresebb egy cég, annál több a digitális transzformáció kockázata, a nyomás pedig annál nagyobb. Közben óriási a bizonytalanság.

Rengeteg a tévhit, kevés a tapasztalt szakértő, általános a tudáshiány a legalapvetőbb kérdésekben is. Ismerni a buktatókat már félsiker.

Közel 17 ezer kosár funkcióval rendelkező honlap van ma Magyarországon, ami a működő 717 ezer vállalkozás mintegy 2 százaléka. Persze nem kell minden cégnek webshop, de ez a szám jól érzékelteti, hogy a piac nagy része még digitalizáció előtt áll.

Paradigmaváltás az üzleti felfogásban

A digitális üzleti szemlélet más mentalitást, más felfogást követel: a korábbi piaci erősség helyett a szolgáltatásra kerül a fókusz. Ugyanis online sokkal könnyebben keres más alternatívát a vevő. Amíg hosszú és fáradalmas egyik márkaboltból a másikba menni, online mindez másodpercekbe kerül. A digitális világ nem termékről szól, hanem szolgáltatásról. Ez a sikeres digitális transzformáció kulcsa és legnagyobb buktatója – mondta Donáth Fruzsina a Smart Commerce Consulting üzleti tervezőiroda e-commerce szakértője.

A digitalizáció útján elinduló cégek előtt két út van: nagyon könnyűvé tenni a vásárlást, vagy vásárlási élményt adni. Ehhez azonban meg kell tanulni vevőközpontúan gondolkodni és működni.

Sokan vannak úgy vele, hogy a digitalizációt letudhatják annyival, hogy csinálnak egy webshopot. Ám ez nem elég. Ez a világ az ökoszisztémáról szól. Arról, hogyan lehet minél jobban követni platformokon át – mobilon, laptopon, asztali gépen, okosórán – és a kiszolgálni vásárlókat. Ez pedig komplex folyamat, ami szinte a teljes vállalatot érinti.

Helyén kell kezelni

A szakértő szerint, a digitalizáció helye stratégiai szinten van. A vezetői elkötelezettség a siker alapfeltétele. Az a tapasztalat, hogy ha a vezető elkötelezett, a digitális transzformációt súlyának megfelelően, stratégiai szinten kezeli, akkor szinte biztosan megvalósul. Ellenkező esetben pedig menthetetlenül zátonyra fut.

Minél nagyobb egy vállalat, annál nehezebb kérdés a menedzsment számára a digitalizáció, nem tudják hogyan kezdjenek hozzá. Leggyakrabban IT vagy marketing problémaként kezelik a kérdést – tévesen. A digitális transzformáció stratégiai feladat, külön felelősséggel, közvetlen a legfelsőbb vezetői szinteken.

Nehezen változó emberek

A digitális transzformáció legnagyobb akadálya rendszerint a vállalat saját munkatársai. A legnehezebb a cégen belül átvinni a változásokat, sok érdekellentét a szervezeten belül. Minden szinten és területen ellenállásba ütközhetünk. A munkatársak egy része nem, vagy csak nagyon nehezen fogadják el a változást, nem akarják megtanulni, megcsinálni, nem akarnak részt venni benne – mondta Donáth Fruzsina.

A változások nem csak a munkatársakat érinthetik, hanem a beszállítókat és a partnereket is. Fel kell készülni a változás menedzselésére, kommunikálni a munkatársak, a partnerek és természetesen a vevők felé a digitalis átállásról, meggyőzve őket a lehetséges előnyökről. Fel kell készülni, hogy sajnos így is lesz a munkatársaknak egy kis része, akik nem hajlandók elfogadni a változást.

A transzparencia buktatói

A digitális átállásnál sok problémát okoz, hogy egyes folyamatok, tevékenységek nem átláthatók, nem egységesek. Például offline cégeknél az ár gyakran megállapodás kérdése. Egy honlapon ez nem működik. Feketén fehéren láthatók az árak, hogy mi, mennyibe kerül, amitől persze el lehet térni, de a kedvezmények is transzparensnek kell legyenek.

Donáth Fruzsina szerint, ugyancsak más felfogást igényel a panasz és kifogáskezelés. Az ügyfélszolgálat jelentősége felértékelődik. Míg offline nem okoz komoly problémát, ha valaki reklamál, netán kéri a panaszkönyvet, online a vélemények bárki számára láthatók, a vevők értékelhetik és értékelik is a vállalkozásokat. Ezért kritikusan fontos, hogy az ügyélszolgálat kimagasló színvonalú legyen. Nem lehet szőnyeg alá söpörni a problémákat, sokkal gyorsabban, empatikusabban kell reagálni, mint offline. Ez egy másfajta üzleti kultúra, az átállás nem mindig megy könnyen.

Stratégia nélkül nem megy

A digitális transzformáció komplex vállalatfejlesztési feladat, amibe beletartozhatnak értékesítési, teljesítési, ügyfélszolgálati vagy adminisztrációs folyamatok. Ha valaki ezeket sikeresen akarja fejleszteni, akkor elsősorban üzleti tervezésre, digitális stratégia megalkotására van szüksége, ami két részből áll. Az első meghatározza a célokat, a másik pedig azt, hogy ehhez milyen szervezet és képességek kellenek – mondta Donáth Fruzsina.

A többség nem jól ítéli meg a digitalizáció költségeit. Fontos tudni, hogy a digitális átalakulás hosszú, gyakran több éves folyamat, ami jelentős pénzügyi kockázattal jár. A szükséges ráfordítást rendre alul, vagy túlbecsülik, nem látják mennyiért érdemes beszállni. A stratégia ezekre a kérdésekre is választ ad. Hozzá kell tenni, hogy az is nagy rizikót vállal, aki nemet mond a digitalizációra, megkockáztatva a lemaradást.

A sikeres cégeknek egy kínálkozó lehetőség, hogy megvásárolnak már működő, kisebb digitális versenytárs vállalkozást. Ezzel rengeteg időt és felesleges kiadást takaríthatnak meg, egy digitális üzleti átvilágítás után szinte kockázatmentesen. Természetesen egy sikeres vásárlás a folyamat kezdetét jelenti, az átállást ugyan úgy el kell végezni. Ha nincs nyitott szereplő, vagy megvehető, akkor javasolt önállóan nekivágni – tanácsolja a Smart Commerce Consulting szakértője.

Related Topics:2019 buktatók digitalizáció felfogás paradigmaváltás üzlet

Up Next

A Fujitsu nem hátrál meg, felveszi a harcot a kalózok ellen

Don't Miss

A NAVER az LG-vel közösen fejleszt vadonatúj böngészőt

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!