Gazdaság

Együttműködés a munkavállalók digitális kompetenciájának fejlesztéséért

A Neumann Társaság együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (VDSZ).

Az együttműködések keretében a két szakmai szervezet tagjai jelentős kedvezménnyel vehetnek részt a társaság által felügyelt, Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) megszerzésére irányuló képzésen.

A digitális kompetenciák megszerzését már a nem informatikai állásokat betöltők számára is elengedhetetlennek tartják a szakszervezetek és a munkáltatók is.

Napjainkban már nemcsak a külföldi, de a hazai állásközvetítő portálok hirdetéseiben is gyakran szerepel, hogy a számítógép-kezelési ismeretek előnyt jelentenek, vagy nélkülözhetetlenek egy pozíció betöltéséhez. Hasonló tapasztalatokról számolt be hazánk két jelentős szakmai szervezete, a VOSZ és a VDSZ is: mind a vegyiparban és annak rokonszakmáiban, mind a vállalkozók esetében fontos, hogy a munkavállalók az irodai programokat és alkalmazásokat is gyakorlottan tudják kezelni. A munkaerő-felvételnél pedig már nem mindig elég, ha a jelentkező magabiztos számítógép-használónak tartja magát: óriási előnyt jelent, ha digitális kompetenciáit az ECDL-lel igazolja is.

A tagok számára az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) megszerzésére irányuló képzések és vizsgák árából jelentős kedvezményeket biztosító együttműködési megállapodást a Neumann Társaság részéről dr. Beck György elnök, a VDSZ részéről Székely Tamás elnök, a VOSZ részéről pedig Tolnay Tibor elnök írta alá. A kedvezményeket mintegy kétszáz hazai ECDL vizsgaközpontban vehetik igénybe a VDSZ és a VOSZ tagjai.

A digitális kompetenciák fejlesztésének szükségességét az is jól érzékelteti, hogy a hazai ECDL-képzést felügyelő Neumann Társaság adatai szerint a programhoz csatlakozók mintegy 80 százaléka diák, és a fennmaradó 20 százalék munkavállaló. Az utóbbiak közül a legnagyobb számban a 40 évesnél idősebbek vesznek részt az ECDL-képzésben, hiszen az ő korosztályuk az, amely még nem feltétlenül sajátíthatta el a számítógép használatát az iskolai vagy egyetemi évei alatt. A Neumann Társaság várakozásai szerint a munkaképes korú vizsgázók száma a következő években megközelíti majd az 50 százalékot, hiszen lassan nem lesz olyan munkakör, ahol nincsen szükség a számítógép használatára.

“A VDSZ számára különösen fontos ez a megállapodás, hiszen a digitalizáció kihívásai a VDSZ által képviselt dolgozókat kiemelten érintik. AZ ECDL vizsga megszerzésével olyan informatikai tudást szerezhetnek meg a szakszervezeti tagok, amely a kiélezett munkaerőpiaci helyzetben tovább javítja a pozícióikat. A VDSZ és a Neumann Társaság közötti megállapodás példaértékű és Magyarországon egyedülálló, és az a célja, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye a mai kor követelményeihez szükséges tudást”

– mondta el Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

“A negyedik ipari forradalom elkezdődött, ennek központi eleme a tudásalapú gazdaság kialakulása és erősödése, amelyet áthat a digitális kompetenciák viharos terjedése. Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel be tud kapcsolódni a nemzetközi értékláncokba és saját fejlesztései révén megerősíti szerepét. Elengedhetetlen a fejlődőképes kkv-szektor bevonása is a folyamatokba, amelynek alapvető eleme a digitális képzettség elterjesztése”

– mondta el Tolnay Tibor, a VOSZ elnöke.

„Napjainkban már nem csak egy szűkebb kör használ munkája során számítógépet, így a hazai ECDL-képzés felfutására számítok különösképp a 40 év feletti korcsoportban, ennek tagjai ugyanis a mai fiataloktól eltérően még nem digitális bennszülöttek, és legtöbbjük az iskolai képzésében még nem sajátíthatott el digitális kompetenciákat. Ugyanakkor a mai munkahelyeken már mindenkitől, így a középkorúaktól is elvárják, hogy ne okozzon gondot a számítógép kezelése, és már nem elegendő a szövegszerkesztő, táblázatkezelő kezelésének ismerete, átfogóbb ismeretekre van szükség”

– mondta dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

Az ECDL manapság már nem csak az Office-programok használatáról szól: például a különösen népszerű közösségi média modulon keresztül a vizsgázók alaposan kiismerhetik az összes fontos közösségi oldal kezelését a Facebooktól a TikTokig. A vizsgázók visszajelzései alapján hamarosan egy mesterséges intelligencia modul is elérhető lesz az ECDL kurzusok között.

A tavalyi vizsgaeredmények alapján a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban az ECDL online alapismeretek (98%), illetve az ingyenesen letölthető tananyaggal bíró IT biztonság modulját (96,4%) teljesítik sikerrel. Ugyanakkor a felelősségteljesebb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű, azaz ECDL ADVANCED prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5%) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4%), az adatbáziskezelés (66,7%) és a táblázatkezelés (66,7%) terén is rosszabbak a vizsgaeredmények.

Magyarország régiói közül a legtöbb vizsgázó Budapestről (közel 30%), Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (több mint 8%), Pest megyéből (7%), Győr-Moson-Sopron megyéből (közel 7%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (több mint 5%) kapcsolódik az ECDL képzési programhoz.

Related Topics:2019 digitális együttműködés fejlesztés neumann társaság vdsz vosz

Up Next

A magyarok 78%-a fizeti határidőre a számláit

Don't Miss

A biztosítók sajnos nem járnak élen a digitalizáció terén

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!