Gazdaság

Együttműködés a munkavállalók digitális kompetenciájának fejlesztéséért

A Neumann Társaság együttműködési megállapodást kötött a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével (VDSZ).

Az együttműködések keretében a két szakmai szervezet tagjai jelentős kedvezménnyel vehetnek részt a társaság által felügyelt, Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) megszerzésére irányuló képzésen.

A digitális kompetenciák megszerzését már a nem informatikai állásokat betöltők számára is elengedhetetlennek tartják a szakszervezetek és a munkáltatók is.

Napjainkban már nemcsak a külföldi, de a hazai állásközvetítő portálok hirdetéseiben is gyakran szerepel, hogy a számítógép-kezelési ismeretek előnyt jelentenek, vagy nélkülözhetetlenek egy pozíció betöltéséhez. Hasonló tapasztalatokról számolt be hazánk két jelentős szakmai szervezete, a VOSZ és a VDSZ is: mind a vegyiparban és annak rokonszakmáiban, mind a vállalkozók esetében fontos, hogy a munkavállalók az irodai programokat és alkalmazásokat is gyakorlottan tudják kezelni. A munkaerő-felvételnél pedig már nem mindig elég, ha a jelentkező magabiztos számítógép-használónak tartja magát: óriási előnyt jelent, ha digitális kompetenciáit az ECDL-lel igazolja is.

A tagok számára az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) megszerzésére irányuló képzések és vizsgák árából jelentős kedvezményeket biztosító együttműködési megállapodást a Neumann Társaság részéről dr. Beck György elnök, a VDSZ részéről Székely Tamás elnök, a VOSZ részéről pedig Tolnay Tibor elnök írta alá. A kedvezményeket mintegy kétszáz hazai ECDL vizsgaközpontban vehetik igénybe a VDSZ és a VOSZ tagjai.

A digitális kompetenciák fejlesztésének szükségességét az is jól érzékelteti, hogy a hazai ECDL-képzést felügyelő Neumann Társaság adatai szerint a programhoz csatlakozók mintegy 80 százaléka diák, és a fennmaradó 20 százalék munkavállaló. Az utóbbiak közül a legnagyobb számban a 40 évesnél idősebbek vesznek részt az ECDL-képzésben, hiszen az ő korosztályuk az, amely még nem feltétlenül sajátíthatta el a számítógép használatát az iskolai vagy egyetemi évei alatt. A Neumann Társaság várakozásai szerint a munkaképes korú vizsgázók száma a következő években megközelíti majd az 50 százalékot, hiszen lassan nem lesz olyan munkakör, ahol nincsen szükség a számítógép használatára.

“A VDSZ számára különösen fontos ez a megállapodás, hiszen a digitalizáció kihívásai a VDSZ által képviselt dolgozókat kiemelten érintik. AZ ECDL vizsga megszerzésével olyan informatikai tudást szerezhetnek meg a szakszervezeti tagok, amely a kiélezett munkaerőpiaci helyzetben tovább javítja a pozícióikat. A VDSZ és a Neumann Társaság közötti megállapodás példaértékű és Magyarországon egyedülálló, és az a célja, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye a mai kor követelményeihez szükséges tudást”

– mondta el Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

“A negyedik ipari forradalom elkezdődött, ennek központi eleme a tudásalapú gazdaság kialakulása és erősödése, amelyet áthat a digitális kompetenciák viharos terjedése. Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel be tud kapcsolódni a nemzetközi értékláncokba és saját fejlesztései révén megerősíti szerepét. Elengedhetetlen a fejlődőképes kkv-szektor bevonása is a folyamatokba, amelynek alapvető eleme a digitális képzettség elterjesztése”

– mondta el Tolnay Tibor, a VOSZ elnöke.

„Napjainkban már nem csak egy szűkebb kör használ munkája során számítógépet, így a hazai ECDL-képzés felfutására számítok különösképp a 40 év feletti korcsoportban, ennek tagjai ugyanis a mai fiataloktól eltérően még nem digitális bennszülöttek, és legtöbbjük az iskolai képzésében még nem sajátíthatott el digitális kompetenciákat. Ugyanakkor a mai munkahelyeken már mindenkitől, így a középkorúaktól is elvárják, hogy ne okozzon gondot a számítógép kezelése, és már nem elegendő a szövegszerkesztő, táblázatkezelő kezelésének ismerete, átfogóbb ismeretekre van szükség”

– mondta dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

Az ECDL manapság már nem csak az Office-programok használatáról szól: például a különösen népszerű közösségi média modulon keresztül a vizsgázók alaposan kiismerhetik az összes fontos közösségi oldal kezelését a Facebooktól a TikTokig. A vizsgázók visszajelzései alapján hamarosan egy mesterséges intelligencia modul is elérhető lesz az ECDL kurzusok között.

A tavalyi vizsgaeredmények alapján a magyar vizsgázók a legnagyobb arányban az ECDL online alapismeretek (98%), illetve az ingyenesen letölthető tananyaggal bíró IT biztonság modulját (96,4%) teljesítik sikerrel. Ugyanakkor a felelősségteljesebb munkahelyi pozíciók betöltéséhez elvárt, haladó szintű, azaz ECDL ADVANCED prezentációkészítési modult sokkal kevesebben (59,5%) tudták teljesíteni, de a szövegszerkesztés (61,4%), az adatbáziskezelés (66,7%) és a táblázatkezelés (66,7%) terén is rosszabbak a vizsgaeredmények.

Magyarország régiói közül a legtöbb vizsgázó Budapestről (közel 30%), Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (több mint 8%), Pest megyéből (7%), Győr-Moson-Sopron megyéből (közel 7%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (több mint 5%) kapcsolódik az ECDL képzési programhoz.

Related Topics:2019 digitális együttműködés fejlesztés neumann társaság vdsz vosz

Up Next

A magyarok 78%-a fizeti határidőre a számláit

Don't Miss

A biztosítók sajnos nem járnak élen a digitalizáció terén

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!