Az Otthon Centrum harmadik negyedéves elemzése szerint továbbra is a panellakások kelnek el a leggyorsabban.

A friss adatok érdemi különbséget jeleznek az értékesítési időkben az egyes lakástípusok között.

,,Mindhárom ingatlanpiaci szegmensben módosult az értékesítéshez szükséges idő”

– kommentálta a harmadik negyedév adatait Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A szakember arról is beszámolt, hogy idén a korábbitól eltérő tendencia rajzolódik ki a forgási sebesség terén. Amíg az év első felében a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt. A harmadik negyedévben azonban mindegyik szegmensben elmozdulás tapasztalt az Otthon Centrum: a legszembetűnőbb fordulat a házak értékesítési idejének csökkenése volt, miközben a lakások esetében minimális növekedés volt megfigyelhető, vagyis mérséklődött a különbség a két ingatlantípus között.

Az év harmadik negyedévében a társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 85 nap volt.

Leggyorsabban a budai kerületekben lehetett értékesíteni az ingatlanokat, itt a sikeres tranzakcióhoz elég volt 74 nap, míg a régióközpontokban 77 napra volt szükség egy ingatlan eladásához. Az átlaghoz közeli érték jellemző a főváros pesti oldalára, valamint a kisebb városokra és az agglomerációra is. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 97 nap, a vízpartok közelében pedig 130 nap volt az átlagos értékesítési idő, ami már lényegesen hosszabb időszakot jelent.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az év első felében mért 200 napról 162 napra csökkent a harmadik negyedévben, ami érdemi rövidülés.

A panellakások értékesítési ideje is változott, de még mindig ez az ingatlantípus tölti a legrövidebb időt a piacon: a második negyedévben irányadó 50 napról a harmadik negyedévben 69 napra nőtt a házgyári technológiával épült lakások értékesítési ideje.

„Mindez szoros összefüggésben van az Otthon Start Program révén igénybe vehető kedvezményes kamatozású hitel bevezetésével: az eladók a várható keresletbővülésre áremeléssel reagáltak, miközben a vevők – különösen az első lakást keresők – kivártak, hogy tisztában legyenek a program pontos részleteivel”

– magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.

A szakember elmondta, hogy az említett időszakban a régió központokban találtak leggyorsabban új tulajdonosra a panellakások, átlagosan 59 nap alatt. A fővárosban és a kisebb megyei jogú városokban 70 nap körüli értékesítési idő az irányadó, míg Pest vármegyében 73 nap. A kisvárosok panelpiacán egyelőre kevésbé érződött a kedvezményes hitel hatása, hiszen a 80 napos átlag valamivel még több is, mint az előző negyedéves érték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem.

Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak.

Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését.

„2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk”

– részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park.

A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be.

A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A mesterséges intelligencia-forradalom mélyreható változásokat indított el az adatközpontok területén is, minden eddiginél nagyobb számítási kapacitás mellett nagyobb energiahatékonyságot és folyamatos működést várnak el az üzemeltetők.

A tervezéstől a hűtés vezérlésén át a prediktív karbantartásig a különböző vezérlő és tervező szoftverek kulcsszerepet játszanak a jövőálló adatközpontok létrehozásában és működtetésében. 

 Az üzleti világban és a mindennapi életben is robbanásszerűen nő az igény a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott fejlett automatizálás iránt, aminek hatására egyre nagyobb ütemben épülnek ki az új adatközponti kapacitások. Az ügynöki MI-alapú automatizálás megvalósításához ugyanis minden eddiginél nagyobb számítási kapacitásra, rendelkezésre állásra és rugalmasságra van szükség. Mivel ezek az autonóm MI-ügynökök az üzleti és a magánélet szerves részeivé válnak, az azokat támogató adatközpontok szerepe egyre kritikusabb fontosságú, ezért hiba nélkül és folyamatosan kell működniük.

Ezekre az elvárásokra reagálva az újgenerációs adatközpontok, az úgynevezett MI-gyárak tervezése, építése és üzemeltetése is mélyreható átalakuláson megy keresztül.

„A hagyományos, manuális „analóg” folyamatokat fokozatosan felváltják a fejlett, átfogó, szoftverekkel megvalósított folyamatok. Ez a változás pedig véget vet annak a korszaknak, amikor a mérnökök, kivitelezők, projektmenedzserek és üzemeltetők primitív és zárt eszközökkel, egymástól elszigetelten dolgoztak”

– mutatott rá Steven Carlini, a Schneider Electric „AI and Data Center” részlegének alelnöke.

Okosabb tervezés digitális ikrekkel

A számítógépes tervezőprogramok (CAD) már régóta alapvető eszközöknek számítanak az elektromos tervezés területén. Ma már a CAD-be integrált, csúcstechnológiás szoftverek segítségével részletes digitális ikermodellek hozhatók létre. Ezek a modellek lehetővé teszik az adatközpontok teljes elektromos infrastruktúrájának átfogó elemzését és szimulációját.

Server racks in modern server room data center. 3d illustration

Ezenkívül az eszköz- és tervezőszoftverek racionalizálják a kapacitástervezést, a belső terek elrendezését, valamint lehetővé teszik szimulációk futtatását a lehető leghatékonyabb IT infrastruktúra kialakítása érdekében. A hűtési tervek esetében a digitális iker szoftver elemzi a levegő- és vízáramlást, a nyomást és a hőmérsékletet, lehetővé téve az energiafogyasztás optimalizálását, kiegészítve az adatközponti infrastruktúra hibatűrését tesztelő meghibásodási szimulációkkal.

 Szintet lép az építési folyamat

Az adatközpontok építése során a szoftveres támogatás fejlett pályázati és beszerzési lehetőségeket, valamint pontos ütemterv- és költségvetés-kezelést biztosít. Az építkezéshez használt anyagok és termékek kiválasztása során lehetőség nyílik arra, hogy a költségek és az elérhetőség mellett például a benne foglalt szén-dioxid-kibocsátás alapján döntsenek a megrendelők és a kivitelezők. A megfelelő szoftver alkalmazása révén pedig egyetlen felületen nyomon követhető a projekt alakulása, és a változások ellenőrzése.

Az üzemeltetés automatizálása

A kulcsfontosságú automatizációs megoldásokat kiszolgáló adatközpontok esetében elengedhetetlen a kritikus energiaellátó rendszerek valós idejű ellenőrzése és koordinálása.

„A napjainkban elérhető szoftverek fejlett elemzési és mesterséges intelligencia modelleket használnak az energiaellátás optimalizálására a felhasználók rendelkezésre állással, költségekkel vagy szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos preferenciái alapján. Ahogy az elsődleges és tartalék energiaellátó rendszerek egyre összetettebbé válnak, a szoftverek szerepe exponenciálisan növekszik”

– tette hozzá Steven Carlini.

A Schneider Electric a DCIM (Data Center Infrastructure Management – Adatközponti Infrastruktúra-menedzsment) szoftverek széles portfólióját kínálja a tervezés és modellezés, valamint a felügyelet és menedzsment támogatására. Ezek közé tartozik az EcoStruxure IT Expert, ami egy felhőalapú, gyártófüggetlen, biztonságos megoldás, amely bárhonnan elérhető felügyeletet és átláthatóságot biztosít a fizikai informatikai infrastruktúrához. Az EcoStruxure IT Data Center Expert révén az adatközpontok üzemeltetői átfogó képet alkothatnak a berendezések állapotáról, mivel a felügyeleti szoftver összegyűjti, rendszerezi és szétosztja a kritikus eszközinformációkat. A tervezést támogatja az EcoStruxe IT Advisor felhőalapú szoftver, ami lehetővé teszi az adatközpontok vezetői számára az üzemeltetési költségek csökkentését és az üzemidő tervezését, valamint elemzésekkel segíti a kapacitástervezési döntéseket.

 Megbízható működés a prediktív karbantartás révén

Az energiaellátó rendszerek esetében a karbantartási fázis nagymértékben támaszkodik a valós idejű és korábbi adatokon alapuló prediktív elemzésekre, amelyek segítségével előre jelezhetőek a lehetséges meghibásodások, optimalizálhatók a karbantartási ütemtervek és csökkenthető a leállás kockázata. A szoftver például elemezheti egy transzformátor hőmérsékletének emelkedését, és ütemezheti a cseréjét, zökkenőmentesen koordinálva a szállítást, a leállást és a telepítést.

Egy adatközpontban talán a hűtés igényli a legnagyobb figyelmet a karbantartók részéről. Az MI-val támogatott szoftvert ma már a szűrőcsere és a tekercstisztítás ütemezésének meghatározására is használják, a hosszabb távú ventilátor- és motorcsere-ütemtervek mellett. A folyadékhűtéses rendszerek és a nagy sűrűségű hűtés terjedésével az intelligens szoftverek elengedhetetlenekké válnak a vízminőség értékeléséhez és a folyadékkezelések ajánlásához.

A szoftverek alkalmazásával a naptár alapú karbantartásról át lehet állni az állapot alapúra, ami csökkenti a költségeket és javítja a rendelkezésre állást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!