Gazdaság
Radikálisan új irányt vehet a bankkártyás fizetés Magyarországon!
Bemutatta új generációs, beépített kamerával és érintőképernyővel felszerelt biztonságos, elektronikus fizetési termináljait a Novopayment Kft.
A számtalan kiegészítő funkciónak köszönhetően – mint amilyen akár az ujjlenyomattal történő fizetés – az Android POS terminálok használata személyre szabott vásárlási élményt nyújt a kereskedők és a vásárlók számára egyaránt.
A rendezvényen a fizetési szolgáltatások jövőjéről is hasznos információk hangzottak el.
Az MNB legutóbbi jelentése szerint Magyarországon 2019. második negyedévében 147 102 kártyaelfogadó (POS) terminál működött, a több mint 115 ezer fizikai kereskedői elfogadóhelyen. Ezen terminálok nagy része monokróm kijelzős, használatuk során pedig legfeljebb annyi kérdés hangzik el az eladó és a vásárló között, hogy „érintős vagy bedugós?” A Novopayment tavaly nyáron piacra dobott első saját színes érintő kijelzős, valamint a mai napon bemutatott új generációs termináljai azonban radikálisan új irányba terelhetik a kártyaelfogadást, ráadásul nemzetközileg is az első között Magyarországon – vetítette előre Buday Ferenc, a Novopayment key account managere.
A Paydroid terminálok nem csak egyszerű fizetésre alkalmasak, hanem extra tudással, tulajdonságokkal is korlátlanul felruházhatók, a kereskedők saját igényeikre formálhatják azokat. A mérnökök kiemelt figyelmet szenteltek a letisztult design mellett a felhasználói élményre is.
Milyen plusz funkciókkal ruházhatók fel a terminálok?
A Novopayment által bemutatott terminálok olyan plusz funkciókkal is felruházhatók, mint a különféle hűségprogramok, ajándékok, reklámok helyezhetők el rajta, de akár szerencsekerék, kaparós sorsjegy, kérdőív is fejleszthető rájuk. A beépített kamerának köszönhetően QR-kód olvasóként is használhatók, marketing videók jeleníthetők meg rajta, vagy az ügyfél elégedettség felmérésére is használhatók. Kérhetnek segítségével taxit, de köthetnek rajta egyszerű készülék biztosítást is a megfelelő appon keresztül. Gyakorlatilag a terminálra bármit le lehet fejleszteni, aminek csak a kereskedők fantáziája szabhat határt. Rájuk vár ugyanis a feladat, hogy a Novopayment által biztosított hardver és szoftver segítségével saját alkalmazásoka fejlesszenek a terminálokra.
A Paydroid terminálokon egy, az Androidból átformált operációs rendszer fut, ami lehetővé teszi, hogy egy dedikált áruházból, az úgy nevezett Paxstoreból letölthetők legyenek rá azon alkalmazások, melyeket szeretnének a jövőben használni. A Paydroid hasonló alapokon működik, mint az Android operációs rendszer, azonban Buday Ferenc kihangsúlyozta, hogy ez egy biztonságos zárt rendszer, mivel minden egyes Paxstoreba bekerülő alkalmazást a Novopayment fog megvizsgálni és engedélyt adni a használatukra. Erre azért van szükség, mert fizetéseket fognak rajta végrehajtani, így a mai kártyatársasági szabályoknak és biztonsági előírásoknak maradéktalanuk meg kell felelniük.
A mai napon bemutatott négy új készülék mindegyikén három fő funkció billentyű található, a könnyű navigálás érdekében. A terminálok szupergyors, a korábbiaknál nagyjából két és félszer gyorsabb nyomtatót kaptak, illetve erős processzorral és nagy memóriával rendelkeznek, hogy biztosan ne történjen használat közben lefagyás, akadás, hirtelen újraindulás. Az elő- és hátlapi kamerák számtalan funkcióra adnak lehetőséget a QR-kód olvasástól akár az arcfelismerésig, emellett wifi-n vagy bluetooth-on keresztül a nyomtatóval is képesek kommunikálni.
Közelebb kerülhetnek ügyfeleikhez a kereskedők
A meglévő versenytársakkal és az új belépőkkel felvenni a versenyt nem egyszerű feladat, konstans kihívást jelent, amit a PSD2 szabályozás tovább nehezít – hangzott el kerekasztal beszélgetés során. Emellett itthon a pénzügyi edukációra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, ami igaz a bankkártya használatra is – mondta a Worldline, Six Payment Services country managere. Szabó-Kocsis Lajos szerint ugyanakkor a másik oldal, a kereskedők sem elég edukáltak, ami nagyban magyarázza a hazai alacsony, 60%-os penetrációt. Ez ma már nem a bankkártyaelfogadás költségeiről szól – tette hozzá Szabó-Kocsis.
A PSD2 iránymutatással kapcsolatban a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója, Szász Ferenc elmondta: az, hogy a fizetési folyamatokban a bankok mellett egyéb vállalkozások is részt vehetnek a jövőben, jelentős árprést hozhat a piacon, emellett új technológiai megoldások jöhetnek létre az ügyfélélmény növelésére.
A Paydroid legnagyobb értékajánlata, hogy rengeteg információhoz juttathatja a kereskedőket a fogyasztókról. A fiatal generáció már alig használ fizikai eszközöket fizetésnél, mobillal fizetnek, vagy online. Szabó-Kocsis Lajos szerint, aki most nem lép, az nagyon gyorsan lemarad erről a felnövő generációról. A Paydroid segíthet az ügyfelekkel való kommunikációban, méghozzá egyedi szinten – hangsúlyozta Mark Fitzgerald, a Novopaymenttől.
Biztosak vagyunk benne, hogy a legkorszerűbb PAX Android fizetési terminálok a jövő pénzügyi szolgáltatási piacának alapkövei lesznek – mondta Panagiotis Chalkias, a Transaction Systems ügyvezető igazgatója. A Transaction Systems a PAX magyarországi, Közép-, Dél- és Kelet-Európai Master Distributora (www.tr-sys.eu).
Versenyt is hirdettek
Az esemény végén a Novopayment egy versenyt is meghirdetett új és meglévő ügyfelei részére, melynek keretében a három első lefejlesztett és működő applikáció kereskedőit jutalmazzák, az alábbiak szerint:
3.hely: egy ajándékutalvány a Búsuló Juhász étterembe (150 euró értékben.)
2.hely: egy kiválasztott Android telefon (300 euró értékben)
1.hely: két fős wellness hétvége (350 euró értékben)
Gazdaság
BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején
A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.
Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.
A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.
A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.
Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.
A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.
Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.
A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Együttműködési megállapodást kötött a Hungarian Procurement Community (HPC) és a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE)
Együttműködésről állapodott meg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Hungarian Procurement Community (HPC), azaz a Magyar Beszerzők Közössége. A partnerség célja, hogy a két szakmai szervezet kölcsönösen támogassa egymás tevékenységét, valamint erősítse a logisztikai és beszerzési szakemberek közötti szakmai párbeszédet Magyarországon.
A megállapodás hátterében áll, hogy a beszerzés és a logisztika az ellátási lánc két olyan kulcsterülete, amelyek szorosan összekapcsolódnak a vállalatok mindennapi működésében. A beszerzési döntések jelentős hatással vannak a logisztikai folyamatokra, míg a logisztikai infrastruktúra és szolgáltatások hatékonysága alapvetően befolyásolja a beszerzési stratégiák sikerét. A két szakmai szervezet ezért úgy döntött, hogy együttműködésük révén erősítik a tudásmegosztást és a szakmai közösségek közötti kapcsolatokat. A partnerségük keretében a két szervezet kölcsönösen támogatja egymás szakmai kezdeményezéseit, rendezvényeit, programjait és képzéseit. A cél, hogy a szervezetek tagjai, partnerei és szakmai eseményeinek résztvevői a jövőben még szélesebb körű tudásra és kapcsolati hálóra építhessenek.
„A logisztika és a beszerzés az ellátási lánc két meghatározó területe, amelyek egymást kiegészítve járulnak hozzá a vállalatok hatékony működéséhez. A Hungarian Procurement Communityval történő együttműködésünk lehetőséget ad arra, hogy a két szakmai közösség tapasztalatai és tudása szorosabbá váljon, ami hosszú távon mindkét fél további fejlődését szolgálhatja”
– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Sudy György és Dr. Door Zoltán – KRPR.hu
Már közel 40 éve támogatják Magyarországon a logisztikát
Az 1990-ben alapított Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) még kezdetben a logisztikai tudásmegosztást és a szakma fejlődésének támogatását tűzte ki célul. Tevékenységének központi elemei az oktatások, a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzések és a szakmai tréningek, amelyek országszerte személyesen és online is nagy népszerűségnek örvendnek. Az Egyesület jelentős tudományos szerepet is vállal: gondozásában több évtizede, évente megjelenik a Logisztikai Évkönyv, amely a hazai logisztikai szektor kiemelt szakmai tanulmánygyűjteménye. Az „A” kategóriás kiadványban megjelenő tanulmányok DOI-számot is kapnak, ezzel is támogatva a tudományos életet és a szakmai utánpótlás-nevelést. Az MLE emellett rendszeresen szervez szakmai eseményeket, munkáját és márkáját pedig több Business Superbrands és MagyarBrands elismeréssel egyaránt díjazták.
Kevesebb mint 2 év alatt már több mint félezer tag
A 2025-ben alapított Hungarian Procurement Community (HPC), azaz a Magyar Beszerzők Közössége (MBK) a beszerzési szakma egyik legdinamikusabban fejlődő szakmai közössége Magyarországon. A szervezet célja a beszerzési szakemberek közötti tudásmegosztás erősítése, valamint a szakma presztízsének növelése. A közösség kevesebb mint két év alatt több mint félezer tagot számlál, és rendszeresen szervez szakmai eseményeket, workshopokat és networking programokat a beszerzés és az ellátási lánc területén dolgozó szakemberek számára. A Hungarian Procurement Community ezt a szemléletet a gyakorlatban is aktívan képviseli: a közösség évente adja át a Fenntartható Beszerzésért Díjat, valamint beszerzési területen kiválósági díjakat (pl. Év Beszerzési Vezetője), amelyekkel a beszerzési szakemberek kiemelkedő teljesítményét ismeri el. Emellett mentorprogramot működtet a szakmai fejlődés és az utánpótlás támogatására. A HPC szervezi a hazai beszerzői közösség egyik legnagyobb eseményét, a Beszerzői Bárt is, amely mára a szakma meghatározó találkozási pontjává vált.
„A beszerzés és a logisztika egymást erősítő területek, amelyek együtt tudnak igazán hatékonyan működni az ellátási láncban. A Magyar Logisztikai Egyesülettel kötött együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a két szakmai közösség közelebb kerüljön egymáshoz, és közösen támogassuk egymás céljainak elérését, valamint tagjaink és partnereink szakmai fejlődését”
– hangsúlyozta Südy György, a Hungarian Procurement Community (HPC) elnöke.
A két szervezet szerint az együttműködés hozzájárulhat ahhoz is, hogy a logisztikai és beszerzési szakma szerepe még hangsúlyosabbá váljon a gazdaságban. Közös céljuk, hogy a szakmai párbeszéd erősítésével és egymás kezdeményezéseinek támogatásával jelentősebb hatást érjenek el a hazai szakmai közösségek fejlődésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia?
A Xylem kutatása szerint az AI-forradalom 2050-re közel 130 százalékkal növeli a globális vízfelhasználást – Magyarország adatközpont-ambíciói is új kihívást hoznak a vízgazdálkodásnak. Az AI robbanásszerű terjedése nemcsak az energiahálózatokat terheli meg – egyre inkább a vízellátást is.
A Xylem és a Global Water Intelligence (GWI) közös, 2026 elején megjelent tanulmánya szerint az AI-ipar vízigénye 2050-re 129 százalékkal nő: az adatközpontok hűtése, a chipgyártás és az energiatermelés együttesen évente mintegy 30 ezer milliárd liter extra vizet igényel majd. Miközben Magyarország is aktívan törekszik arra, hogy adatközpont-befektetéseket vonzzon az országba, a vízgazdálkodási következmények egyelőre kevés figyelmet kapnak a stratégiai tervezésben.
Harminc perc intenzív AI-használat – kódgenerálás, kutatás, összetett lekérdezések – összesen több mint 616 milliliter vizet igényel. Összehasonlításképp: egy csésze kávé elkészítéséhez körülbelül 190 liter víz szükséges a teljes termelési láncot figyelembe véve – az AI ezzel persze nem versenyez, de a globális felhasználás mértéke mellett az egyéni lekérdezések vízigénye összeadódva már komoly terhelést jelent a vízkészletekre.
Mindez a Magyarországon is aktív víztechnológiai cég, a számos vízművel és ipari felhasználóval dolgozó Xylem friss, Watering the New Economy (Az új gazdaság öntözése) című tanulmányából derül ki, amelyet a világ egyik vezető vízipari think tankjével, a Global Water Intelligence-szel együttműködve publikáltak.
Az AI vízlábnyoma nem ott van, ahol a legtöbben keresik
Kiderült az is: a legtöbb víz azonban nem ott “folyik el”, ahol a legtöbben keresik. A közvélemény figyelme az adatközpontok közvetlen hűtővíz-felhasználására irányul, holott a tanulmány szerint a legnagyobb terhet az energiatermelés jelenti: a várható vízigény-növekedés mintegy 54 százaléka az áramtermelésből, elsősorban a szén- és atomerőművek hűtési igényéből fakad, 42 százaléka a chipgyártásból, és csupán 4 százaléka az adatközponti üzemeltetésből. A három szektort együttesen az AI-értéklánc gerincének tekinthetjük – és mindhárom megbízható, tiszta vizet igényel.
Különösen súlyos kockázatot jelent, hogy a világ adatközpontjainak közel 40 százaléka olyan területen működik, amelyek vízkészletei már mai is nagy terhelésnek vannak kitéve, és a jövőbeni bővítések is várhatóan érzékeny vízgyűjtőkön valósulnak meg. Az AI tehát nem csak globális kihívás, hanem helyi feszültségek előidézője is.
Magyarország sem marad ki az AI-infrastruktúra globális versenyéből. A 2025-ben megújított nemzeti MI-stratégia 2026-ig a hazai számítási kapacitások megháromszorozását irányozza elő, dedikált MI-infrastruktúra – az úgynevezett MI Üzem – kiépítése mellett. Kormányzati szinten megfogalmazott cél az is, hogy az adatszuverenitás szempontjából elengedhetetlen, hogy a nagy számítási kapacitású adatközpontok Magyarországon legyenek – és a feltételek ehhez nagyrészt adottak, illetve megteremthetők. Mindez azt jelenti, hogy a hazai vízgazdálkodásnak is fel kell készülnie egy olyan infrastruktúra kiszolgálására, amelynek vízigényét eddig senki nem tette az egyenlet részévé.
„A klímaváltozás és az AI-forradalom egyszerre teszi próbára a vízrendszereket. Az adatközpont-fejlesztések tervezésekor nem elég az energiaigényt és a területhasználatot számításba venni – a vízigényt is be kell emelni az egyenletbe. Aki most épít adatközpontot, annak ma kell gondolkodnia arról, hogy 2030-ban vagy 2040-ben honnan veszi a vizet”
– mondta el Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.
A megoldás már létezik – csak alkalmazni kell
A tanulmány fő tanulsága, hogy az extra vízigény nem feltétlenül jelent végzetes terhelést az ivóvízkészletekre – ha a megfelelő víztechnológiai megoldásokat időben bevezetik. A világ szennyvízrendszerei évente 320 ezer milliárd liter vizet dolgoznak fel; miközben például az elavult városi vízhálózatokból, repedéseken, réseken a földbe elszivárgó vízmennyiség önmagában is eléri a 100 ezer milliárd litert. Ez a két forrás, vagyis a szennyvíz újrahasznosítása és az infrastruktúra modernizálása fedezhetné az AI-ipar teljes előrejelzett vízigény-növekményét 2050-ig – mindez persze komoly beruházásokat igényelne. Tehát a megelőzés és a körültekintőbb vízgazdálkodás, szennyvízkezelés már önmagában segíthetne ezen a problémán.
„A mesterséges intelligencia új igényeket támaszt a vízellátással szemben, de a kihívás kezeléséhez szükséges eszközök már rendelkezésre állnak. A fejlett vízkezelési technológiák lehetővé teszik, hogy újrahasznosítsuk a vizet ahelyett, hogy elveszne. A digitális rendszerek valós időben segítenek kezelni a kínálatot, csökkentve a szivárgásból eredő veszteségeket. Ideje elindítani a vízátállás folyamatát, amely célzott beruházásokon és az ipar, a közművek és a kormányzatok közötti együttműködésen alapul – hogy a vízrendszerek egyaránt támogatni tudják a növekedést és a közösségek rezilienciáját”
– mondta el Matthew Pine, a Xylem elnök-vezérigazgatója.
Konkrét példa is akad arra, hogy az ilyen együttműködés mit érhet el: Mexikóvárosban és Monterreyben az Amazon és a Xylem közösen, intelligens csőhálózati fejlesztésekkel és valós idejű szivárgásdetektálással évente több mint 1,3 milliárd liter vizet takarít meg – miközben a helyi lakók vízellátásának megbízhatósága is javul.
A teljes tanulmány innen tölthető le angol nyelven.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az iRobot új korszakba lép
-
Tippek2 hét ago
Így teremti meg a modern otthont a generációk párbeszéde
-
Egészség2 hét ago
Három új funkcionális italt dobott piacra a magyar sportital gyártó
-
Gazdaság2 hét ago
Kutatás: Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezetők
-
Egészség2 hét ago
AI-használat: elégedettség vagy szorongás?
-
Ipar2 hét ago
Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását
-
Ipar2 hét ago
A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk
-
Ipar2 hét ago
Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében








