Gazdaság

A technológiai innovációk bevezetésében élen járó vállalatok megduplázhatják bevételeiket

Az Accenture új Future Systems kutatása arra a hatásra világít rá, amelyet a technológiai beruházások és az új technológiák bevezetése gyakorol a vállalatok pénzügyi teljesítményére, és – ami talán még fontosabb – az iparágvezető cégek gondolkodásmódjára.

A 22 országban 20 iparág 8 300 vállalatának bevonásával végzett kutatás („Full Value. Full Stop. How to scale innovation and achieve full value with Future Systems”) célja, hogy segítsen a vállalatoknak megismerni és áthidalni az innovációs szakadékot – azaz megszüntetni a technológiai beruházások lehetséges és tényleges értéke közötti különbséget.

A Future Systems az Accenture eddigi történetének legnagyobb szabású nagyvállalati IT kutatása, amelyben korábbi és új technológiák – köztük a mesterséges intelligencia (AI), a blokklánc és a kiterjesztett valóság – is szerepelnek. A vállalatokat három fontos szempont szerint értékelték: a technológia bevezetése, annak mélysége, valamint a szervezeti és kulturális felkészültség.

A fő szempontok szerint odaítélt pontszám alapján az Accenture kutatása azonosította a „élenjárók” (felső 10%) és a „lemaradókat” (alsó 25%). A teljesítménymutatókat 2015 és 2023 (prognózis) között vizsgálva, a kutatás meghatározta az új technológiák bevezetése és az elért érték közötti összefüggéseket.

Az eredményekből kiderült, hogy az élenjáró vállalatok árbevétele több mind kétszeresére nőhet a lemaradókhoz képest. A lemaradó vállalatok csak a tavalyi évben 15%-kal alacsonyabb árbevételt értek el, 2023-ig pedig akár 46%-os bevételnövekedéstől eshetnek el, ha nem változtatnak szemléletükön a nagyvállalati technológiák bevezetése kapcsán.

„Napjaink felsővezetői óriási összegeket fektetnek az új technológiákba, de nem minden vállalat kamatoztatja az innováció előnyeit”

– mutatott rá Bhaskar Ghosh, az Accenture Technology Services csoportszintű vezérigazgatója.

„Ahhoz, hogy valaki sikeresen tudjon versenyre kelni napjaink adatvezérelt, posztdigitális gazdaságában, kifinomult stratégiára van szüksége a technológiák bevezetése terén, és világos jövőképpel kell rendelkeznie arról, hogy milyen rendszerekre lesz szüksége vállalatának a jövőben. Legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a világ vezető vállalatai határokon átívelő, alkalmazkodó és radikálisan emberi rendszerekbe invesztálnak, hogy a legmagasabb szintet érjék el az innováció, az üzleti teljesítmény és az értékteremtés terén.”

A vezető vállalkozások szerint az emberek és a gépek kölcsönösen a legjobbat tudják kihozni egymásból, a vállalatok és ökoszisztémáik pedig minden fél számára előnyös szövetségeket alakíthatnak ki.

Részben éppen ez motiválja őket a fent említett rendszerek kialakítására:

Határokon átívelő: ezek a rendszerek a vállalatok, az IT rendszerek, valamint a gépek és az emberek közötti elmosódó határok révén olyan új tereket hoznak létre, ahol gyümölcsöző ötletek és partneri együttműködések születhetnek.
Alkalmazkodó: ezek a rendszerek tanulnak, fejlődnek és önállóan alkalmazkodnak, megszüntetve ezzel az üzleti növekedést akadályozó tényezőket, és hozzásegítve az embereket a jobb döntések gyorsabb meghozatalához.
Radikálisan emberi: a radikálisan emberi rendszerek ugyanúgy beszélnek, figyelnek, látnak és értenek, mint az emberek, zökkenőmentesen hajtanak végre minden ember-gép interakciót és megteremtik az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket.

„Ahhoz, hogy a technológiai beruházások maximálisan megtérülhessenek, az élvonalbeli vállalatok növelik technológiai képzettségüket, és a kiválóságközpontok létrehozása helyett a nagyvállalati szervezet minden szintjére kiterjedő, átalakulást ösztönző stratégiát valósítanak meg”

– tette hozzá Ghosh.

A Future Systems kutatás azt is megállapította, hogy a vezető vállalkozások jól megkülönböztethető gondolkodásmódot követnek a technológia bevezetése és a szervezeti átalakulás terén, ami gyakran ellentéte a lemaradókra jellemző szemléletnek.

A vezető vállalatokra jellemző:

Gyors és rugalmas technológiák bevezetése: a vezetők 98%-ára jellemző, hogy olyan ütőképes technológiákat vezetnek be, mint a mesterséges intelligencia. A lemaradóknál ez az arány mindössze 42%. A vezetők olyan megoldásokat is használnak, amelyek lehetővé teszik a szétválasztott adatok, infrastruktúrák és az alkalmazások használatát. A vezetők sokkal nagyobb arányban (97%) vezetnek be DevSecOps-t, mikroszolgáltatásokat, konténereket és más hasonló technológiákat, mint a lemaradók (30%).
Átállás a felhőre: a vezetők sokkal előbbre járnak a többieknél a más technológiák (pl. AI és analitika) eredményes alkalmazását elősegítő felhőtechnológiák bevezetésében. A vezetők

95%-a a felhőt tartja az innováció katalizátorának, míg a lemaradóknál ez az arány csupán 30%.

Az adatok vállalati értékként való kezelése: a vezetők 90%-a tesz lépéseket az adatminőség javítására, hogy ne kelljen ellenőrizetlen vagy elfogult adatokra támaszkodnia. Ebből eredően a vezetők 94%-a bízik adatai érvényeségében – a lemaradóknál ez az arány 64%.
A technológiai beruházások menedzselése a vállalaton egészében: a vezetők jobban össze tudják hangolni a működésüket azáltal, hogy sikeresen lebontják a határokat az IT és a többi szervezeti egység között.
Tehetségfejlesztés: a vezetők közel háromszor annyi (73%) esetben tanulnak kísérleti úton, mint a lemaradók (24%). A vezetők 87%-a használja a mesterséges intelligenciát és a fejlett analitikát a személyre szabott tanulás, az igényelt dolgozói készségek előrejelzése, valamint az elsajátításukat segítő oktatómodulok bevezetése terén. A lemaradóknál ez az arány 35%.

Az Accenture legfrissebb kutatásáról itt található bővebb tájékoztatás, köztük infografikák, a 8 éves időszakot lefedő mutatószámok, földrajzi régiók és iparágak szerint bontott benchmarkok.

Related Topics:2019 accenture gazdaság kutatás modernizáció vállalat

Up Next

Innovatív hálózati technológiát vezet be a Vodafone

Don't Miss

Felturbózta az adatmennyiséget a Telenor új számlás tarifáiban

Gazdaság

Ilyen környezetben készülnek az állatorvosi vakcinák

Ezek a technológiák segítik a Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékeinek hazai gyártását.

A legtöbb kutya- és macskatartó számára ismerősek lehetnek Magyarország legnagyobb állategészségügyi vállalatának, a több mint száztíz éves hazai múltra visszatekintő Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékei. A közel 1500 munkatársat alkalmazó, kutatással, vakcinagyártással és -kereskedelemmel egyaránt foglalkozó vállalat oltóanyagai világszerte segítik a baromfi-, a sertés és kérődzőállományok egészségének megőrzését is.

A cég budapesti és monori üzemeiben szigorú gyógyszeripari előírásoknak kell megfelelni a gyártás teljes folyamata során, hogy mindig egyformán magas minőségű termékek kerülhessenek a polcokra. Ezt az állandó és energiagazdálkodási szempontból is hatékony, illetve fenntartható környezetet biztosítják modern, digitalizált épületautomatizálási megoldások.

A két telephelyen az elmúlt években folyamatos fejlesztések történtek ezen a téren, amelyhez a Siemens Zrt. szállította – partnerein, az SBT Automatika Kft.-n és az ELSZÖV-Automatika Kft.-n keresztül – az épületgépészeti automatizálási feladatokat irányító szoftveres megoldásokat, valamint a pontos mérésekhez precízen kalibrálható, megfelelő tanúsítványokkal ellátott szenzorokat. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az olyan paraméterek, mint például a hőmérséklet vagy a páratartalom a szigorú határértékeken belül maradjanak a gyártási folyamat során. Az átlátható és könnyen kezelhető riportolási funkcióknak köszönhetően pedig az adatok a hitelességét és biztonságát is garantálni tudja az alkalmazás.

A gyártás zökkenőmentességét emellett a Siemens ipari automatizálási megoldások is támogatják a Ceva-Phylaxia üzemeiben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban

A Zuglói Városközpont új irodaépületeit Siemens-termosztátokkal szerelték fel.

A Bosnyák tér mellett épült meg Budapest legújabb városnegyede: a Zuglói Városközpont. A nagyszabású beruházás keretében, hét hektáros területen, egy lakó- és hét irodaépületet alakítottak ki, üzleti helyiségekkel és mélygarázsokkal együtt.

Az irodáknak, üzleteknek otthont adó Zenit Corso. Forrás: Zenit Corso

A projekt során központi szerepet töltött be a környezettudatosság: az épületek energiahatékonyságát geotermikus energia biztosítja, a fűtési és melegvíz-előállító rendszerek ezzel a technológiával és korszerű hőszivattyús megoldással működnek majd. Ez a lakók számára az átlagosnál jelentősebb alacsonyabb rezsiköltségeket, az irodák bérlőinek pedig a fenntarthatósági előírások könnyedén történő teljesítését biztosítja majd. Emellett az ingatlanokat az alig egy év múlva életbe lépő mérésügyi rendelkezéseknek való megfelelésre is előkészítették: egyedi, távoli leolvasásra is alkalmas hőmennyiségmérőkkel szerelték fel őket.

Ahhoz, hogy a bérlők hatékonyan tudják kezelni, valamint a saját igényeik szerint alakítani ezeket a fűtés-hűtési rendszereket, korszerű, univerzális és kommunikációképes termosztátok kerültek az irodaépületekbe, amelyeket a Siemens Zrt. szállított partnerén, a Welltech ZRt.-n keresztül.

Az összesen beépített, több mint 3 ezer készülék szinte bármilyen fűtőrendszerhez (pl. radiátor, padlófűtés, fan-coil rendszerek) könnyedén hozzáilleszthető a számos ki- és bemeneti csatlakozójának köszönhetően. Így oldható meg például az ablaknyitás-érzékelés is, ami a hatékonyabb hűtés-fűtésvezérlést teszi lehetővé, és hozzájárul az energiaköltségek csökkentéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?

A jelszavak egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, miközben a kezelésük is egyre nehézkesebbé válik.

A vállalatoknak olyan azonosítási megoldásokra van szükségük, amelyek csökkentik a rizikót és egyszerűsítik a mindennapi működést. A január 28-i adatvédelem napja jó apropó a jelszómentes és többlépcsős hitelesítés bevezetésére. Az OpenText tapasztalatai szerint a siker kulcsa az egységes menedzselhetőség, az átgondolt bevezetés és a központi felügyelet.

„A jelszavak koncepciója valójában egy oximoronra épül. Az elképzelés szerint a jelszó véletlenszerű karakterekből áll, és könnyen megjegyezhető. De ami könnyen megjegyezhető, az sajnos nem véletlenszerű, mint például az, hogy ‘Susan’. Ami viszont valóban véletlenszerű, mint például az ‘r7U2*Qnp,’ azt nehéz megjegyezni.”

-mondta Bruce Schneier, amerikai kriptográfus, kiberbiztonsági és adatvédelmi szakértő.

A legtöbb digitális rendszerhez évtizedeken keresztül felhasználónevek és jelszavak megadásával lehetett hozzáférni. Ez a megoldás azonban ma már egyre kevésbé számít biztonságosnak. A közelgő adatvédelmi világnap jó alkalmat ad arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják, milyen azonosítási módszerekkel védik értékes információikat.

Veszélyes és nehézkes

A kiberbűnözők célzott módszerekkel használják ki a jelszavak gyenge pontjait. Gyakori támadási forma az adathalászat (phishing), amikor a felhasználókat megtévesztő weboldalakra irányítják, hogy megszerezzék a belépési adataikat. A problémát a rossz emberi szokások is súlyosbítják. Sokan alkalmaznak ugyanis gyenge, egyszerűen kitalálható kódokat, vagy ugyanazokat az azonosítókat használják több felületen. A Verizon 2025-ös adatvédelmi incidensekről szóló jelentése is alátámasztja, hogy a hitelesítő adatok a leggyakoribb támadási pontok közé tartoznak: a kibertámadások 22 százalékánál ezek jelentették a kiindulási pontot.

Amellett, hogy biztonsági kockázatot rejtenek, a jelszavak a mindennapi használat során is nehézségeket okoznak. Sok ember számára gondot jelent a rengeteg különböző jelszó megjegyzése és begépelése. Az elfelejtett jelszavak kezelése és helyreállítása ráadásul gyakran az IT-részlegekre is plusz terheket ró.

A jelszavakon túl

Mindezek fényében érthető, hogy a vállalatok egyre inkább érdeklődnek a többlépcsős, illetve jelszómentes hitelesítési megoldások iránt, amelyek javítják a felhasználói élményt, miközben csökkentik az adminisztrációs nehézségeket és a biztonsági kockázatokat. Ma már sokféle alternatíva közül választhatnak a szervezetek: hardveres tokenek, proximity- vagy okoskártyák, vagy épp mobiltelefonos azonosítás SMS-es, push-értesítéses vagy időalapú (TOTP) megoldással. Egyre elterjedtebbek a biometrikus azonosítók is, például az ujjlenyomat- és az arcfelismerés.

Az OpenText szakértői szerint a vállalatoknak érdemes több szempontot is mérlegelni, amikor kiválasztják a számukra ideális megoldás. Ezek között természetesen az első helyen áll a biztonság, de szinte hasonlóan fontos a felhasználói élmény, beleértve az egyszerű regisztrációt és bejelentkezést. Célszerű emellett figyelembe venni a költségeken kívül a kezelhetőséget és skálázhatóságot, illetve azt is, hogy mennyire könnyen illeszthető bele a technológia a meglévő informatikai környezetbe. Sok esetben komoly előnyt jelent, ha a rendszer testre szabható, és képes adaptív hitelesítésre, vagyis az adott helyzethez igazítja a hitelesítés erősségét, például a használt eszközhöz, a bejelentkezés körülményeihez vagy az aktuális kockázati szinthez. Mindez azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a megoldás nem növeli indokolatlanul az adminisztrációs terheket.

Egységes kezelés, kétségtelen biztonság

Az OpenText szakértői szerint minden hitelesítési megoldás csak annyira biztonságos, amennyire hatékonyan menedzselik. A jelszómentes módszerek magas szintű védelmet nyújthatnak, azonban még a legmodernebb technológiák is sebezhetővé válhatnak, ha nem kezelik őket megfelelően, és hiányoznak a jól beállított szabályok. Ez különösen akkor jelent kockázatot, ha a vállalatok többféle hitelesítési módszert alkalmaznak párhuzamosan, eltérő rendszerekben.

Ebben nyújt segítséget az OpenText Advanced Authentication, amellyel a szervezetek minden azonosítási módszert egyetlen felületen, egységesen kezelhetnek a hagyományos eszközöktől kezdve a legújabb, jelszómentes megoldásokig. Az átlátható menedzselés egyszerűsíti az üzemeltetést és a felügyeletet, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy következetesen alkalmazhassák a biztonsági beállításokat a teljes szervezeten belül. A megoldás több mint harminc különböző hitelesítési módszert támogat, és rugalmasan skálázható a szervezet méretéhez, felépítéséhez és működési igényeihez mérten.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!