Connect with us

Gazdaság

A technológiai innovációk bevezetésében élen járó vállalatok megduplázhatják bevételeiket

Az Accenture új Future Systems kutatása arra a hatásra világít rá, amelyet a technológiai beruházások és az új technológiák bevezetése gyakorol a vállalatok pénzügyi teljesítményére, és – ami talán még fontosabb – az iparágvezető cégek gondolkodásmódjára.

A 22 országban 20 iparág 8 300 vállalatának bevonásával végzett kutatás („Full Value. Full Stop. How to scale innovation and achieve full value with Future Systems”) célja, hogy segítsen a vállalatoknak megismerni és áthidalni az innovációs szakadékot – azaz megszüntetni a technológiai beruházások lehetséges és tényleges értéke közötti különbséget.

A Future Systems az Accenture eddigi történetének legnagyobb szabású nagyvállalati IT kutatása, amelyben korábbi és új technológiák – köztük a mesterséges intelligencia (AI), a blokklánc és a kiterjesztett valóság – is szerepelnek. A vállalatokat három fontos szempont szerint értékelték: a technológia bevezetése, annak mélysége, valamint a szervezeti és kulturális felkészültség.

A fő szempontok szerint odaítélt pontszám alapján az Accenture kutatása azonosította a „élenjárók” (felső 10%) és a „lemaradókat” (alsó 25%). A teljesítménymutatókat 2015 és 2023 (prognózis) között vizsgálva, a kutatás meghatározta az új technológiák bevezetése és az elért érték közötti összefüggéseket.

Az eredményekből kiderült, hogy az élenjáró vállalatok árbevétele több mind kétszeresére nőhet a lemaradókhoz képest. A lemaradó vállalatok csak a tavalyi évben 15%-kal alacsonyabb árbevételt értek el, 2023-ig pedig akár 46%-os bevételnövekedéstől eshetnek el, ha nem változtatnak szemléletükön a nagyvállalati technológiák bevezetése kapcsán.

„Napjaink felsővezetői óriási összegeket fektetnek az új technológiákba, de nem minden vállalat kamatoztatja az innováció előnyeit”

– mutatott rá Bhaskar Ghosh, az Accenture Technology Services csoportszintű vezérigazgatója.

„Ahhoz, hogy valaki sikeresen tudjon versenyre kelni napjaink adatvezérelt, posztdigitális gazdaságában, kifinomult stratégiára van szüksége a technológiák bevezetése terén, és világos jövőképpel kell rendelkeznie arról, hogy milyen rendszerekre lesz szüksége vállalatának a jövőben. Legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a világ vezető vállalatai határokon átívelő, alkalmazkodó és radikálisan emberi rendszerekbe invesztálnak, hogy a legmagasabb szintet érjék el az innováció, az üzleti teljesítmény és az értékteremtés terén.”

A vezető vállalkozások szerint az emberek és a gépek kölcsönösen a legjobbat tudják kihozni egymásból, a vállalatok és ökoszisztémáik pedig minden fél számára előnyös szövetségeket alakíthatnak ki.

Részben éppen ez motiválja őket a fent említett rendszerek kialakítására:

  • Határokon átívelő: ezek a rendszerek a vállalatok, az IT rendszerek, valamint a gépek és az emberek közötti elmosódó határok révén olyan új tereket hoznak létre, ahol gyümölcsöző ötletek és partneri együttműködések születhetnek.
  • Alkalmazkodó: ezek a rendszerek tanulnak, fejlődnek és önállóan alkalmazkodnak, megszüntetve ezzel az üzleti növekedést akadályozó tényezőket, és hozzásegítve az embereket a jobb döntések gyorsabb meghozatalához.
  • Radikálisan emberi: a radikálisan emberi rendszerek ugyanúgy beszélnek, figyelnek, látnak és értenek, mint az emberek, zökkenőmentesen hajtanak végre minden ember-gép interakciót és megteremtik az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket.

„Ahhoz, hogy a technológiai beruházások maximálisan megtérülhessenek, az élvonalbeli vállalatok növelik technológiai képzettségüket, és a kiválóságközpontok létrehozása helyett a nagyvállalati szervezet minden szintjére kiterjedő, átalakulást ösztönző stratégiát valósítanak meg”

– tette hozzá Ghosh.

A Future Systems kutatás azt is megállapította, hogy a vezető vállalkozások jól megkülönböztethető gondolkodásmódot követnek a technológia bevezetése és a szervezeti átalakulás terén, ami gyakran ellentéte a lemaradókra jellemző szemléletnek.

A vezető vállalatokra jellemző:

  • Gyors és rugalmas technológiák bevezetése: a vezetők 98%-ára jellemző, hogy olyan ütőképes technológiákat vezetnek be, mint a mesterséges intelligencia. A lemaradóknál ez az arány mindössze 42%. A vezetők olyan megoldásokat is használnak, amelyek lehetővé teszik a szétválasztott adatok, infrastruktúrák és az alkalmazások használatát. A vezetők sokkal nagyobb arányban (97%) vezetnek be DevSecOps-t, mikroszolgáltatásokat, konténereket és más hasonló technológiákat, mint a lemaradók (30%).
  • Átállás a felhőre: a vezetők sokkal előbbre járnak a többieknél a más technológiák (pl. AI és analitika) eredményes alkalmazását elősegítő felhőtechnológiák bevezetésében. A vezetők

95%-a a felhőt tartja az innováció katalizátorának, míg a lemaradóknál ez az arány csupán 30%.

  • Az adatok vállalati értékként való kezelése: a vezetők 90%-a tesz lépéseket az adatminőség javítására, hogy ne kelljen ellenőrizetlen vagy elfogult adatokra támaszkodnia. Ebből eredően a vezetők 94%-a bízik adatai érvényeségében – a lemaradóknál ez az arány 64%.
  • A technológiai beruházások menedzselése a vállalaton egészében: a vezetők jobban össze tudják hangolni a működésüket azáltal, hogy sikeresen lebontják a határokat az IT és a többi szervezeti egység között.
  • Tehetségfejlesztés: a vezetők közel háromszor annyi (73%) esetben tanulnak kísérleti úton, mint a lemaradók (24%). A vezetők 87%-a használja a mesterséges intelligenciát és a fejlett analitikát a személyre szabott tanulás, az igényelt dolgozói készségek előrejelzése, valamint az elsajátításukat segítő oktatómodulok bevezetése terén. A lemaradóknál ez az arány 35%.

Az Accenture legfrissebb kutatásáról itt található bővebb tájékoztatás, köztük infografikák, a 8 éves időszakot lefedő mutatószámok, földrajzi régiók és iparágak szerint bontott benchmarkok.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss