Gazdaság

A technológiai innovációk bevezetésében élen járó vállalatok megduplázhatják bevételeiket

Az Accenture új Future Systems kutatása arra a hatásra világít rá, amelyet a technológiai beruházások és az új technológiák bevezetése gyakorol a vállalatok pénzügyi teljesítményére, és – ami talán még fontosabb – az iparágvezető cégek gondolkodásmódjára.

A 22 országban 20 iparág 8 300 vállalatának bevonásával végzett kutatás („Full Value. Full Stop. How to scale innovation and achieve full value with Future Systems”) célja, hogy segítsen a vállalatoknak megismerni és áthidalni az innovációs szakadékot – azaz megszüntetni a technológiai beruházások lehetséges és tényleges értéke közötti különbséget.

A Future Systems az Accenture eddigi történetének legnagyobb szabású nagyvállalati IT kutatása, amelyben korábbi és új technológiák – köztük a mesterséges intelligencia (AI), a blokklánc és a kiterjesztett valóság – is szerepelnek. A vállalatokat három fontos szempont szerint értékelték: a technológia bevezetése, annak mélysége, valamint a szervezeti és kulturális felkészültség.

A fő szempontok szerint odaítélt pontszám alapján az Accenture kutatása azonosította a „élenjárók” (felső 10%) és a „lemaradókat” (alsó 25%). A teljesítménymutatókat 2015 és 2023 (prognózis) között vizsgálva, a kutatás meghatározta az új technológiák bevezetése és az elért érték közötti összefüggéseket.

Az eredményekből kiderült, hogy az élenjáró vállalatok árbevétele több mind kétszeresére nőhet a lemaradókhoz képest. A lemaradó vállalatok csak a tavalyi évben 15%-kal alacsonyabb árbevételt értek el, 2023-ig pedig akár 46%-os bevételnövekedéstől eshetnek el, ha nem változtatnak szemléletükön a nagyvállalati technológiák bevezetése kapcsán.

„Napjaink felsővezetői óriási összegeket fektetnek az új technológiákba, de nem minden vállalat kamatoztatja az innováció előnyeit”

– mutatott rá Bhaskar Ghosh, az Accenture Technology Services csoportszintű vezérigazgatója.

„Ahhoz, hogy valaki sikeresen tudjon versenyre kelni napjaink adatvezérelt, posztdigitális gazdaságában, kifinomult stratégiára van szüksége a technológiák bevezetése terén, és világos jövőképpel kell rendelkeznie arról, hogy milyen rendszerekre lesz szüksége vállalatának a jövőben. Legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a világ vezető vállalatai határokon átívelő, alkalmazkodó és radikálisan emberi rendszerekbe invesztálnak, hogy a legmagasabb szintet érjék el az innováció, az üzleti teljesítmény és az értékteremtés terén.”

A vezető vállalkozások szerint az emberek és a gépek kölcsönösen a legjobbat tudják kihozni egymásból, a vállalatok és ökoszisztémáik pedig minden fél számára előnyös szövetségeket alakíthatnak ki.

Részben éppen ez motiválja őket a fent említett rendszerek kialakítására:

Határokon átívelő: ezek a rendszerek a vállalatok, az IT rendszerek, valamint a gépek és az emberek közötti elmosódó határok révén olyan új tereket hoznak létre, ahol gyümölcsöző ötletek és partneri együttműködések születhetnek.
Alkalmazkodó: ezek a rendszerek tanulnak, fejlődnek és önállóan alkalmazkodnak, megszüntetve ezzel az üzleti növekedést akadályozó tényezőket, és hozzásegítve az embereket a jobb döntések gyorsabb meghozatalához.
Radikálisan emberi: a radikálisan emberi rendszerek ugyanúgy beszélnek, figyelnek, látnak és értenek, mint az emberek, zökkenőmentesen hajtanak végre minden ember-gép interakciót és megteremtik az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket.

„Ahhoz, hogy a technológiai beruházások maximálisan megtérülhessenek, az élvonalbeli vállalatok növelik technológiai képzettségüket, és a kiválóságközpontok létrehozása helyett a nagyvállalati szervezet minden szintjére kiterjedő, átalakulást ösztönző stratégiát valósítanak meg”

– tette hozzá Ghosh.

A Future Systems kutatás azt is megállapította, hogy a vezető vállalkozások jól megkülönböztethető gondolkodásmódot követnek a technológia bevezetése és a szervezeti átalakulás terén, ami gyakran ellentéte a lemaradókra jellemző szemléletnek.

A vezető vállalatokra jellemző:

Gyors és rugalmas technológiák bevezetése: a vezetők 98%-ára jellemző, hogy olyan ütőképes technológiákat vezetnek be, mint a mesterséges intelligencia. A lemaradóknál ez az arány mindössze 42%. A vezetők olyan megoldásokat is használnak, amelyek lehetővé teszik a szétválasztott adatok, infrastruktúrák és az alkalmazások használatát. A vezetők sokkal nagyobb arányban (97%) vezetnek be DevSecOps-t, mikroszolgáltatásokat, konténereket és más hasonló technológiákat, mint a lemaradók (30%).
Átállás a felhőre: a vezetők sokkal előbbre járnak a többieknél a más technológiák (pl. AI és analitika) eredményes alkalmazását elősegítő felhőtechnológiák bevezetésében. A vezetők

95%-a a felhőt tartja az innováció katalizátorának, míg a lemaradóknál ez az arány csupán 30%.

Az adatok vállalati értékként való kezelése: a vezetők 90%-a tesz lépéseket az adatminőség javítására, hogy ne kelljen ellenőrizetlen vagy elfogult adatokra támaszkodnia. Ebből eredően a vezetők 94%-a bízik adatai érvényeségében – a lemaradóknál ez az arány 64%.
A technológiai beruházások menedzselése a vállalaton egészében: a vezetők jobban össze tudják hangolni a működésüket azáltal, hogy sikeresen lebontják a határokat az IT és a többi szervezeti egység között.
Tehetségfejlesztés: a vezetők közel háromszor annyi (73%) esetben tanulnak kísérleti úton, mint a lemaradók (24%). A vezetők 87%-a használja a mesterséges intelligenciát és a fejlett analitikát a személyre szabott tanulás, az igényelt dolgozói készségek előrejelzése, valamint az elsajátításukat segítő oktatómodulok bevezetése terén. A lemaradóknál ez az arány 35%.

Az Accenture legfrissebb kutatásáról itt található bővebb tájékoztatás, köztük infografikák, a 8 éves időszakot lefedő mutatószámok, földrajzi régiók és iparágak szerint bontott benchmarkok.

Related Topics:2019 accenture gazdaság kutatás modernizáció vállalat

Up Next

Innovatív hálózati technológiát vezet be a Vodafone

Don't Miss

Felturbózta az adatmennyiséget a Telenor új számlás tarifáiban

Gazdaság

Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon

A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.

A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.

2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.

Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:

Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat

Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.

A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.

Közel az 1000 milliárdos határ

Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.

A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.

Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.

A cégek a fiókot használják

Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.

Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.

Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.

Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.

A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába

Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.

A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.

A falvakban nem éri meg a befizetős ATM

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.

Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!