Az energiahálózat feszültségingadozásoktól mentes, stabil működését és új napelemek csatlakoztatását egyaránt hatékonyan szolgálja az E.ON új soroksári energiatárolója, mely 350 háztartási napelemes rendszer napi termelésének megfelelő energia tárolására képes.

Egy elektromos autó ennyi energiával akár 43 ezer kilométert is képes megtenni, azaz megkerülhetné az Egyenlítő mentén a Földet. Az új soroksári energiatároló egyetlen kisütéssel képes lenne feltölteni Pécs, Győr és Székesfehérvár lakosainak – nagyjából 370 ezer darab – mobiltelefonját.

Az új tároló támogatást nyújt a villamos energia-rendszert irányító MAVIR számára a hálózati egyensúly fenntartásában, kiegyenlítve a termelés és a felhasználás közötti időbeli eltéréseket. Ha a rendszerben többletteljesítmény mutatkozik, akkor betárol és tölti az akkumulátorokat, teljesítményhiány esetén pedig kisüti azokat. A beruházás révén nő a hálózat stabilitása, kevesebb lesz a feszültségingadozásból eredő esetleges üzemszünet, emellett pedig közvetett módon új napelemek csatlakoztatására is lehetőség nyílik. A fejlesztés összhangban van a Nemzeti Energia- és Klímatervében foglalt célokkal, növeli a gazdaság versenyképességét és a klímaváltozással szembeni ellenállóképességét.

Az energiatároló 16 kültéri akkumulátor-szekrényben tárol energiát, szekrényenként 344 kWh, összesen 5,5 MWh kapacitással, 2,5 MW teljesítménnyel. A tárolóhoz kapcsolóberendezések, két, egyenként 1,25 MW teljesítményű konverter is tartozik – ezek végzik az átalakítást az egyenáramú akkumulátorok és a váltakozó áramú hálózat között –, valamint része egy 3150 kVA teljesítményű betonházas transzformátor is. A 16 tárolószekrény egyenként 3,6 tonna tömegű és hosszú életciklusú, korszerű folyadékhűtéses lítium-vasfoszfátos (LFP) akkumulátort tartalmaz. A tárolók a fejlett okoshálózat részeként távolról vezéreltek, nincs szükség személyes helyszíni felügyeletükre.

A Hálózati Energiatárolók Telepítése az E.ON Energia Infrastruktúra Szolgáltatások Kft. számára (HETES projekt) elnevezésű, RRF-6.5.1-23-2024-00005 azonosító számú beruházás teljes költsége 784,52 millió forint, mely részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pénzügyi forrásainak felhasználásával, 337,50 milliós, vissza nem térítendő Európai Uniós forrásból, részben pedig az E.ON saját finanszírozásából valósul meg. A projektről bővebb információt a fejlesztés weboldalán talál.

Az E.ON Hungária Csoport részeként működő ELMŰ Hálózati Kft. 2018-ban szintén Soroksáron telepítette az ország első nagy (10 MW) teljesítményű, 6 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóját. Az E.ON soroksári alállomásán lévő tárolók együttes ereje immár 12,5 MW teljesítménnyel és 11,5 MWh kapacitással áll az ügyfelek rendelkezésére, biztosítva a stabil hálózati működés és a napenergia-termelés műszaki hátterét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!