Gazdaság

Cobotok jelenthetik a gyors megoldást a jenlegi munkaerőhiányra

Az Egyesült Királyság munkaerőhiánnyal küzd, ami aggodalmat okoz a gyáripar területén. Jelenleg az Egyesül Királyság erőteljesen bevándorló munkára támaszkodik és a közelgő Brexittel a vállalkozásoknak működésük fenntartásához tartaléktervre van szükségük.

Az automatizálás, legfőképpen az úgynevezett cobot-ok alkalmazása betöltheti a munkaerő forrásban keletkezett űrt, mivel ezek a gépek könnyen programozhatók az ismétlődő de szükséges feladatok elvégzésére és gyorsan és biztonságosan munkába állíthatók a meglévő munkaerő mellé. Gyors megoldást jelenthetnek a hirtelen keletkező munkaerőhiányra és a takarékos munkamegosztást is elősegítik, hiszen a munkavállalók így értékesebb és élvezetesebb tevékenységekre fordíthatják az idejüket.

Ez legfőképpen igaz az úgynevezett cobot-okra (collaborative robot – együttműködő robot), melyek leginkább az emberekkel való közös munkát szolgálják, nem munkájuk helyettesítését. Mindazonáltal mikor egy vállalkozás az automatizálásban gondolkodik, fontos átlátnia a stabil üzletvitel és az automatizálás valódi hasznát, ezért számos különböző szempont figyelembevételére van szükség.

A megtérülés kiértékeléséhez sok vállalkozás csupán a visszatérülés időszakát veszi figyelembe, ami hagyományosan a robot költségeit osztja le a munkás havi bérével. Azonban, ha kizárólag ebből a szemszögből figyeljük a megtérülést, számos egyéb olyan tényezőt hagyunk figyelmen kívül, melyekkel az automatizálás hatással van a vállalat értékeire és azoknak alakulására. A megtérülést nem csupán anyagi szempontból kellene vizsgálni. Más szempontok, köztük a munkavállalókra gyakorolt kedvező hatás, a megnőtt hatékonyság és gyártási stabilitás is a figyelembe vett szempontok között kell szerepeljen.

Természetesen a megtérülés kiszámításának első lépése mindig a kezdeti befektetési költség és a visszatérülés vizsgálata lesz, de a vállalkozások érdeke, hogy a rövidtávú szempontokon túlnézve az automatizálás ezen fajtájának hosszútávú előnyeit is figyelembe vegyék.

A befektetés összképe

A robotizálás teljes költségének kiszámításához a kezdeti költségeken felül a további kiegészítők árát és az integráció költségeit is figyelembe kell venni. Például, egy alkatrész kivevő és beszerelő robot beüzemelésének teljes költségeihez a precíz munka biztosításához a megfelelő markolókar, szenzor és robotkar költségei is hozzájárulnak.

A vállalkozásoknak ki kell választaniuk a meglévő munkakörnyezethez leginkább illő robotot, azt, amelyiknek az integrálása a lehető legkisebb üzemszünettel jár. Mindezek mellett figyelembe kell venni a jövőbeli fenntartási költségeket, a szoftver frissítések, kiegészítő termékek költségeit is és azt is, hogy az adott robot könnyen átcsoportosítható-e a vállalkozáson belül a változó termelési igények esetén. Például a gyártósori robotok körüli biztonsági ketrec miatt ezeknek nagyobb a helyigénye, valamint súlyos és gyors mozdulataiknak köszönhetően az emberekkel való interakciójuk sem biztonságos. Éppen ezért sok kis- és középvállalkozás ódzkodik tőle, hogy hagyományos gyártósori gépbe fektessen, mivel ezek nagy helyigénye anyagilag számukra nem biztosítható. Továbbá, a gyártósori robotok üzembe helyezése összetett és igen költséges.

A ’cobot’ telepítése azonban minimális költségekkel jár. Leggyakrabban biztonságosan lehet körülöttük dolgozni, így biztonsági intézkedések sem szükségesek hozzájuk, ennek köszönhetően jóval kisebb fizikai helyigényük. Könnyű szerkezetüknek köszönhetően könnyedén szállíthatók akár egy targoncával is, így más feladatok végzésére átcsoportosíthatók a gyár területén belül. Érintőképernyős felületüknek köszönhetően a cobotok könnyen és egy szempillantás alatt beprogramozhatók másodlagos feladatok elvégzésére is. Mivel könnyen programozhatók és használatuk egyszerű online kurzusokon is elsajátítható, a már meglévő alkalmazottak is könnyedén kiképezhetők rá, hogy saját feladataikhoz maguk programozzák be az eszközöket.

A meglévő munkaerő védelme és képzése

Az ismétlődő és veszélyes feladatok automatizálása jótékony hatással bír a meglévő alkalmazottak jólétére és biztonságára is. A kézzel végzett munkafolyamatokból adódó munkavédelmi, elsősorban főként mozgásszervi kockázatok jól ismertek. A cobot-ok bevezetésével ezen problémák száma jelentősen csökkenhet, hiszen a munkások így kevésbé megterhelő és ismétlődő munkákkal foglalkozhatnak, így értékesebb szerepet tölthetnek be a vállalkozáson belül.

Az automatizálás kiváltképp biztosítja a munkavállalók biztonságát, ha cobot-okat alkalmazunk, melyek ergonomikus kialakításúak és biztonságosan és hatékonyan dolgoznak együtt az emberekkel. Épp ezért bizonyos folyamatok automatizálása biztonságosabb munkafolyamatokat eredményez, ezáltal jelentős megtakarítást jelenthet társadalmi költségek, egészségügyi és biztosítással kapcsolatos kiadások terén is.

A cobotok könnyen üzembe állíthatók, programozhatók és átprogramozhatók gyakorlatilag bárki által; Dániában programozásukat már iskolákban is tanítják.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nincs szüksége speciálisan képzett mérnökökre vagy technikusokra a robot beüzemeléséhez és fenntartásához, így marad pénzük munkaerő toborzásra és képzési folyamatokra.

Azonban ne hagyjuk, hogy az emberek megijedjenek attól, hogy a robotok elveszik a munkájukat. Mikor a számítógép átvette az írógép helyét, megreformálta a munkahelyeket, de nem tette szükségtelenné a recepciósók, asszisztensek és egyéb irodai dolgozók munkáját. Ehelyett a dolgozók feladatai váltak felelősségteljesebbé, hiszen több agykapacitást tudtak fordítani az összetettebb feladatokra. Ugyanez igaz a robotizálásra: újradefiniálja a munkamódszereket, de mindig lesz igény gyári munkásokra. Nem árt észben tartani, hogy az automatizálás hosszútávon lehetőséget nyújt rá, hogy összetettebb feladatokat végezzünk és új, emberi gondolkodást és akaratot igénylő készségeket sajátítsunk el, mellyel saját és cégünk növekedését is elősegítjük.

Például, ha egy gyárban egy robotot arra programoznak, hogy ugyanazon méretű műanyag lemezbe négy adott lyukat fúrjon egész nap folyamatosan, ez különböző módokon előnyös az emberi munkaerő számára. Leveszi a vállukról a folyamatos és unalmas feladatok súlyát és megelőzi, hogy rendszeres sérüléseket szenvedjenek, valamit időt szabadít fel számukra összetettebb – például adminisztratív, szervezési vagy minőségbiztosítási – feladatok elvégzésére. Mindeközben a robot a háttérben hatékonyan fejleszti a vállalat produktivitását, hatékonyságát és minőségi színvonalát.

Arra is számos bizonyíték van, hogy az automatizálás nincs káros hatással a foglalkoztatási mutatókra. Jó példa erre a dán Trelleborg Sealing Solutions cég, amely 42 cobot-ot állított alkalmazásába 18 hónap alatt. A megnövekedett produktivitásnak és minőségnek köszönhetően a megrendelések száma oly mértékben nőtt, hogy 50 új pozíció nyílt meg logisztika, minőségellenőrzés, marketing és back office területeken.

Megnövekedett hatékonyság és stabil ütemű gyártás

Az automatizálás növeli a hatékonyságot és a termékek minőségét is. Például hogyha egy robot egy ismétlődő feladatot végez 24 órában naponta, akkor a gyártól a vevő ajtajáig tartó forduló idő jelentősen lecsökken. Mindemellett a cobot technológia egységes, magas gyártási minőséget biztosít, amit határozott csökkenést jelent az elpazarolt alapanyagok mennyiségében. A megbízhatóan magas minőségnek köszönhetően a vevői hűség és vevőmegtartási arány is előnyösen alakul.

Megéri rászánni az időt, hogy átgondoljuk mindezen tényezők fényében milyen rövid- és hosszútávú hatással bír az automatizálás a vállalkozásunkra. Igen szerteágazó a folyamat, hiszen ez a vállalkozásunk növekedésébe, fejlődésébe, fenntarthatóságába és versenyképességébe történő befektetés. Azonban a vállalkozás felépítésekor érdemes a visszatérülési időszakon kívüli megtérülést is figyelembe venni. A visszatérülési időszak mindig hosszabb lesz a megtérülésnél, mivel a visszatérülési számítások a bérek ellensúlyozásának gyakorlatát szokták követni, míg a megtérülés kiszámítása a teljes, kézzelfogható és nem kézzelfogható anyagi előnyöket és hatásokat is vizsgálja hosszú-s és rövid távon egyaránt.

Related Topics:2019 cobot megoldás munka munkaerőhiány munkavégzés robot segítség

Up Next

Fontos az adatvédelem a hazai vállalkozásoknak, mégsem költenének rá

Don't Miss

A mozgássérült fiú az ABB segítségével követheti az elektromos versenyautózásról szőtt álmait

Gazdaság

Augusztus végéig több lakáshitel fogyott, mint tavaly egész évben

Idén augusztusban az elmúlt szűk egy év leggyengébb eredményét produkálta a magyarországi lakáshitelpiac, jóllehet a havi kihelyezés ennek ellenére is jelentősen meghaladta a 200 milliárd forintot.

A hitelpiac ezen szegmense így már az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2 000 milliárd forintos kihelyezést, amely így már a tavalyi rekorderedményt is meghaladta. Ezzel párhuzamosan a személyi hitelek piaca is szépen teljesített, az augusztusi kihelyezés megközelítette a 140 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.

Publikálta 2026 augusztusára vonatkozó lakossági hitelezési adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint idén augusztusban 211,72 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami szinte pontosan a kétszerese a tavaly augusztusi 105,69 milliárd forintnak. Sokatmondó, hogy ennek ellenére az idén augusztusi eredmény a 2026-os év eddig eltelt részének a leggyengébb eredménye, és még a második leggyengébb februári eredménytől (245,45 milliárd forint) is jócskán elmaradt.

Ez a jelentős mértékű bővülés természetesen továbbra is az Otthon Start Program hatásával magyarázható, amely volumen alapon még mindig a kihelyezés bő kétharmadát adja (68,5%, 145 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya így enyhén meghaladta a júliusi mértéket (68,3%), ám a májusig megfigyelt 71-73% közötti részarányoktól ez az érték továbbra is elmaradt. Ami a szerződések darabszámát illeti, augusztusban 7 722 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, amiből 52,5%, vagyis 4 056 darab volt OSP-hitelszerződés. A piaci hitelek részaránya enyhén emelkedett, a júliusi 23,8%-ról 24,5%-ra. Igaz, összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is visszaesett – a júliusi 60,76 milliárd forinttal szemben augusztusban csak 51,96 milliárd forint került kihelyezésre. Év/év alapon ez 36,4%-os visszaesést jelent a piaci hitelek szempontjából.

A támogatott lakáshitelek részaránya 75,5% volt augusztusban, ami 159,76 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 14,76 milliárd forint volt a szóban forgó időszakban, ami ugyancsak elmaradt a tavaly augusztusban regisztrált 23,94 milliárd forintos eredménytől (-38,3%).

Idén augusztusban 7 722 darab lakáshitel-szerződés született, ami 36,4%-os bővülést jelent a tavaly augusztusi 5 663 darab szerződéshez képest, ezek 52,5%-a volt otthon startos hitelszerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege augusztusban 27 417 784 forint, míg az OSP-hitelek átlagösszege 35 749 507 forint volt.

Már most megdőlt a 2025-ös rekorderedmény

Az augusztusi eredménnyel együtt elmondható, hogy a 2026-os év már most megdöntötte a tavalyi év rekorderedményét. Az idei év január-augusztusi időszakában 2 043,43 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami már most 3,9%-kal meghaladta a teljes tavalyi évben összesen kihelyezett 1 967,36 milliárd forintos összeget. A két évvel ezelőtti, akkor ugyancsak rekordnak számító 1 351,41 milliárd forinthoz képest pedig már most 51,2%-os bővülésről beszélhetünk.

A személyi hitelek piaca is szépen teljesít

A fedezetlen személyi hitelek piacán 137,28 milliárd forintra kötöttek szerződést augusztusban, ami 43,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 95,69 milliárd forintos eredményt. Igaz, a júniusi (156,5 milliárd forint) és júliusi (152,64 milliárd forint) eredményekhez képest az augusztusi némi visszaesést mutatott. Igaz, ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az idei nyár korábbi hónapjainak eredményei minden idők legerősebb, illetve második legerősebb eredménye volt, míg az augusztusi a dobogó harmadik helyét tudta elfoglalni, leszorítva onnan az idén májusi eredményt, amikor is 131,51 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege.

Éves alapon nem csak a volumen, de a darabszám is megemelkedett, hiszen az idén augusztusi 38 583 darab szerződés 27,2%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 30 344-es darabszámot. A szerződések darabszáma és a kihelyezett hitelösszeg alapján elmondhatjuk, hogy idén augusztusban 3 557 924 forint volt a személyihitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 12,8%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 3 153 431 forintos átlagösszeghez képest.

Több fogyott a szabad felhasználású jelzáloghitelekből

Idén augusztusban 9,25 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege, ami 14,3%-os bővülést jelentett a tavaly augusztusi 8,09 milliárd forintos kihelyezéshez képest. A szerződések darabszáma a most vizsgált időszakban 409 volt, ami viszont 17,4%-os csökkenést jelentett a tavaly augusztusi 495 darabhoz képest.

A fenti számokból már sejthető, hogy mindez csak a szerződéses átlagösszeg jelentős emelkedésével magyarázható. Idén augusztusban 22 620 108 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 38,4%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 16 345 529 forintos átlagösszeghez képest.

Visszaesett a babaváró és a munkáshitel

Idén augusztusban 15,68 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 14,6% visszaesést jelentett a tavaly augusztusi 18,36 milliárd forintos eredményhez képest. Az idei év első nyolc hónapjában 146,49 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok, ami 0,9%-os emelkedést jelent a tavalyi év január-augusztusi 145,15 milliárd forintos eredményéhez képest.

Év/év alapon a munkáshitel kihelyezése is visszaesett, hiszen idén augusztusban 7,20 milliárd, tavaly augusztusban pedig 10,06 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege. A csökkenés mértéke így 28,4%. Az idei év első nyolc hónapjában 69,61 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege, ami 46,6% visszaesést jelentett a tavaly január-augusztusi 130,33 milliárd forintos kihelyezéshez képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.