Gazdaság

Cobotok jelenthetik a gyors megoldást a jenlegi munkaerőhiányra

Az Egyesült Királyság munkaerőhiánnyal küzd, ami aggodalmat okoz a gyáripar területén. Jelenleg az Egyesül Királyság erőteljesen bevándorló munkára támaszkodik és a közelgő Brexittel a vállalkozásoknak működésük fenntartásához tartaléktervre van szükségük.

Az automatizálás, legfőképpen az úgynevezett cobot-ok alkalmazása betöltheti a munkaerő forrásban keletkezett űrt, mivel ezek a gépek könnyen programozhatók az ismétlődő de szükséges feladatok elvégzésére és gyorsan és biztonságosan munkába állíthatók a meglévő munkaerő mellé. Gyors megoldást jelenthetnek a hirtelen keletkező munkaerőhiányra és a takarékos munkamegosztást is elősegítik, hiszen a munkavállalók így értékesebb és élvezetesebb tevékenységekre fordíthatják az idejüket.

Ez legfőképpen igaz az úgynevezett cobot-okra (collaborative robot – együttműködő robot), melyek leginkább az emberekkel való közös munkát szolgálják, nem munkájuk helyettesítését. Mindazonáltal mikor egy vállalkozás az automatizálásban gondolkodik, fontos átlátnia a stabil üzletvitel és az automatizálás valódi hasznát, ezért számos különböző szempont figyelembevételére van szükség.

A megtérülés kiértékeléséhez sok vállalkozás csupán a visszatérülés időszakát veszi figyelembe, ami hagyományosan a robot költségeit osztja le a munkás havi bérével. Azonban, ha kizárólag ebből a szemszögből figyeljük a megtérülést, számos egyéb olyan tényezőt hagyunk figyelmen kívül, melyekkel az automatizálás hatással van a vállalat értékeire és azoknak alakulására. A megtérülést nem csupán anyagi szempontból kellene vizsgálni. Más szempontok, köztük a munkavállalókra gyakorolt kedvező hatás, a megnőtt hatékonyság és gyártási stabilitás is a figyelembe vett szempontok között kell szerepeljen.

Természetesen a megtérülés kiszámításának első lépése mindig a kezdeti befektetési költség és a visszatérülés vizsgálata lesz, de a vállalkozások érdeke, hogy a rövidtávú szempontokon túlnézve az automatizálás ezen fajtájának hosszútávú előnyeit is figyelembe vegyék.

A befektetés összképe

A robotizálás teljes költségének kiszámításához a kezdeti költségeken felül a további kiegészítők árát és az integráció költségeit is figyelembe kell venni. Például, egy alkatrész kivevő és beszerelő robot beüzemelésének teljes költségeihez a precíz munka biztosításához a megfelelő markolókar, szenzor és robotkar költségei is hozzájárulnak.

A vállalkozásoknak ki kell választaniuk a meglévő munkakörnyezethez leginkább illő robotot, azt, amelyiknek az integrálása a lehető legkisebb üzemszünettel jár. Mindezek mellett figyelembe kell venni a jövőbeli fenntartási költségeket, a szoftver frissítések, kiegészítő termékek költségeit is és azt is, hogy az adott robot könnyen átcsoportosítható-e a vállalkozáson belül a változó termelési igények esetén. Például a gyártósori robotok körüli biztonsági ketrec miatt ezeknek nagyobb a helyigénye, valamint súlyos és gyors mozdulataiknak köszönhetően az emberekkel való interakciójuk sem biztonságos. Éppen ezért sok kis- és középvállalkozás ódzkodik tőle, hogy hagyományos gyártósori gépbe fektessen, mivel ezek nagy helyigénye anyagilag számukra nem biztosítható. Továbbá, a gyártósori robotok üzembe helyezése összetett és igen költséges.

A ’cobot’ telepítése azonban minimális költségekkel jár. Leggyakrabban biztonságosan lehet körülöttük dolgozni, így biztonsági intézkedések sem szükségesek hozzájuk, ennek köszönhetően jóval kisebb fizikai helyigényük. Könnyű szerkezetüknek köszönhetően könnyedén szállíthatók akár egy targoncával is, így más feladatok végzésére átcsoportosíthatók a gyár területén belül. Érintőképernyős felületüknek köszönhetően a cobotok könnyen és egy szempillantás alatt beprogramozhatók másodlagos feladatok elvégzésére is. Mivel könnyen programozhatók és használatuk egyszerű online kurzusokon is elsajátítható, a már meglévő alkalmazottak is könnyedén kiképezhetők rá, hogy saját feladataikhoz maguk programozzák be az eszközöket.

A meglévő munkaerő védelme és képzése

Az ismétlődő és veszélyes feladatok automatizálása jótékony hatással bír a meglévő alkalmazottak jólétére és biztonságára is. A kézzel végzett munkafolyamatokból adódó munkavédelmi, elsősorban főként mozgásszervi kockázatok jól ismertek. A cobot-ok bevezetésével ezen problémák száma jelentősen csökkenhet, hiszen a munkások így kevésbé megterhelő és ismétlődő munkákkal foglalkozhatnak, így értékesebb szerepet tölthetnek be a vállalkozáson belül.

Az automatizálás kiváltképp biztosítja a munkavállalók biztonságát, ha cobot-okat alkalmazunk, melyek ergonomikus kialakításúak és biztonságosan és hatékonyan dolgoznak együtt az emberekkel. Épp ezért bizonyos folyamatok automatizálása biztonságosabb munkafolyamatokat eredményez, ezáltal jelentős megtakarítást jelenthet társadalmi költségek, egészségügyi és biztosítással kapcsolatos kiadások terén is.

A cobotok könnyen üzembe állíthatók, programozhatók és átprogramozhatók gyakorlatilag bárki által; Dániában programozásukat már iskolákban is tanítják.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nincs szüksége speciálisan képzett mérnökökre vagy technikusokra a robot beüzemeléséhez és fenntartásához, így marad pénzük munkaerő toborzásra és képzési folyamatokra.

Azonban ne hagyjuk, hogy az emberek megijedjenek attól, hogy a robotok elveszik a munkájukat. Mikor a számítógép átvette az írógép helyét, megreformálta a munkahelyeket, de nem tette szükségtelenné a recepciósók, asszisztensek és egyéb irodai dolgozók munkáját. Ehelyett a dolgozók feladatai váltak felelősségteljesebbé, hiszen több agykapacitást tudtak fordítani az összetettebb feladatokra. Ugyanez igaz a robotizálásra: újradefiniálja a munkamódszereket, de mindig lesz igény gyári munkásokra. Nem árt észben tartani, hogy az automatizálás hosszútávon lehetőséget nyújt rá, hogy összetettebb feladatokat végezzünk és új, emberi gondolkodást és akaratot igénylő készségeket sajátítsunk el, mellyel saját és cégünk növekedését is elősegítjük.

Például, ha egy gyárban egy robotot arra programoznak, hogy ugyanazon méretű műanyag lemezbe négy adott lyukat fúrjon egész nap folyamatosan, ez különböző módokon előnyös az emberi munkaerő számára. Leveszi a vállukról a folyamatos és unalmas feladatok súlyát és megelőzi, hogy rendszeres sérüléseket szenvedjenek, valamit időt szabadít fel számukra összetettebb – például adminisztratív, szervezési vagy minőségbiztosítási – feladatok elvégzésére. Mindeközben a robot a háttérben hatékonyan fejleszti a vállalat produktivitását, hatékonyságát és minőségi színvonalát.

Arra is számos bizonyíték van, hogy az automatizálás nincs káros hatással a foglalkoztatási mutatókra. Jó példa erre a dán Trelleborg Sealing Solutions cég, amely 42 cobot-ot állított alkalmazásába 18 hónap alatt. A megnövekedett produktivitásnak és minőségnek köszönhetően a megrendelések száma oly mértékben nőtt, hogy 50 új pozíció nyílt meg logisztika, minőségellenőrzés, marketing és back office területeken.

Megnövekedett hatékonyság és stabil ütemű gyártás

Az automatizálás növeli a hatékonyságot és a termékek minőségét is. Például hogyha egy robot egy ismétlődő feladatot végez 24 órában naponta, akkor a gyártól a vevő ajtajáig tartó forduló idő jelentősen lecsökken. Mindemellett a cobot technológia egységes, magas gyártási minőséget biztosít, amit határozott csökkenést jelent az elpazarolt alapanyagok mennyiségében. A megbízhatóan magas minőségnek köszönhetően a vevői hűség és vevőmegtartási arány is előnyösen alakul.

Megéri rászánni az időt, hogy átgondoljuk mindezen tényezők fényében milyen rövid- és hosszútávú hatással bír az automatizálás a vállalkozásunkra. Igen szerteágazó a folyamat, hiszen ez a vállalkozásunk növekedésébe, fejlődésébe, fenntarthatóságába és versenyképességébe történő befektetés. Azonban a vállalkozás felépítésekor érdemes a visszatérülési időszakon kívüli megtérülést is figyelembe venni. A visszatérülési időszak mindig hosszabb lesz a megtérülésnél, mivel a visszatérülési számítások a bérek ellensúlyozásának gyakorlatát szokták követni, míg a megtérülés kiszámítása a teljes, kézzelfogható és nem kézzelfogható anyagi előnyöket és hatásokat is vizsgálja hosszú-s és rövid távon egyaránt.

Related Topics:2019 cobot megoldás munka munkaerőhiány munkavégzés robot segítség

Up Next

Fontos az adatvédelem a hazai vállalkozásoknak, mégsem költenének rá

Don't Miss

A mozgássérült fiú az ABB segítségével követheti az elektromos versenyautózásról szőtt álmait

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!