Gazdaság

Cobotok jelenthetik a gyors megoldást a jenlegi munkaerőhiányra

Az Egyesült Királyság munkaerőhiánnyal küzd, ami aggodalmat okoz a gyáripar területén. Jelenleg az Egyesül Királyság erőteljesen bevándorló munkára támaszkodik és a közelgő Brexittel a vállalkozásoknak működésük fenntartásához tartaléktervre van szükségük.

Az automatizálás, legfőképpen az úgynevezett cobot-ok alkalmazása betöltheti a munkaerő forrásban keletkezett űrt, mivel ezek a gépek könnyen programozhatók az ismétlődő de szükséges feladatok elvégzésére és gyorsan és biztonságosan munkába állíthatók a meglévő munkaerő mellé. Gyors megoldást jelenthetnek a hirtelen keletkező munkaerőhiányra és a takarékos munkamegosztást is elősegítik, hiszen a munkavállalók így értékesebb és élvezetesebb tevékenységekre fordíthatják az idejüket.

Ez legfőképpen igaz az úgynevezett cobot-okra (collaborative robot – együttműködő robot), melyek leginkább az emberekkel való közös munkát szolgálják, nem munkájuk helyettesítését. Mindazonáltal mikor egy vállalkozás az automatizálásban gondolkodik, fontos átlátnia a stabil üzletvitel és az automatizálás valódi hasznát, ezért számos különböző szempont figyelembevételére van szükség.

A megtérülés kiértékeléséhez sok vállalkozás csupán a visszatérülés időszakát veszi figyelembe, ami hagyományosan a robot költségeit osztja le a munkás havi bérével. Azonban, ha kizárólag ebből a szemszögből figyeljük a megtérülést, számos egyéb olyan tényezőt hagyunk figyelmen kívül, melyekkel az automatizálás hatással van a vállalat értékeire és azoknak alakulására. A megtérülést nem csupán anyagi szempontból kellene vizsgálni. Más szempontok, köztük a munkavállalókra gyakorolt kedvező hatás, a megnőtt hatékonyság és gyártási stabilitás is a figyelembe vett szempontok között kell szerepeljen.

Természetesen a megtérülés kiszámításának első lépése mindig a kezdeti befektetési költség és a visszatérülés vizsgálata lesz, de a vállalkozások érdeke, hogy a rövidtávú szempontokon túlnézve az automatizálás ezen fajtájának hosszútávú előnyeit is figyelembe vegyék.

A befektetés összképe

A robotizálás teljes költségének kiszámításához a kezdeti költségeken felül a további kiegészítők árát és az integráció költségeit is figyelembe kell venni. Például, egy alkatrész kivevő és beszerelő robot beüzemelésének teljes költségeihez a precíz munka biztosításához a megfelelő markolókar, szenzor és robotkar költségei is hozzájárulnak.

A vállalkozásoknak ki kell választaniuk a meglévő munkakörnyezethez leginkább illő robotot, azt, amelyiknek az integrálása a lehető legkisebb üzemszünettel jár. Mindezek mellett figyelembe kell venni a jövőbeli fenntartási költségeket, a szoftver frissítések, kiegészítő termékek költségeit is és azt is, hogy az adott robot könnyen átcsoportosítható-e a vállalkozáson belül a változó termelési igények esetén. Például a gyártósori robotok körüli biztonsági ketrec miatt ezeknek nagyobb a helyigénye, valamint súlyos és gyors mozdulataiknak köszönhetően az emberekkel való interakciójuk sem biztonságos. Éppen ezért sok kis- és középvállalkozás ódzkodik tőle, hogy hagyományos gyártósori gépbe fektessen, mivel ezek nagy helyigénye anyagilag számukra nem biztosítható. Továbbá, a gyártósori robotok üzembe helyezése összetett és igen költséges.

A ’cobot’ telepítése azonban minimális költségekkel jár. Leggyakrabban biztonságosan lehet körülöttük dolgozni, így biztonsági intézkedések sem szükségesek hozzájuk, ennek köszönhetően jóval kisebb fizikai helyigényük. Könnyű szerkezetüknek köszönhetően könnyedén szállíthatók akár egy targoncával is, így más feladatok végzésére átcsoportosíthatók a gyár területén belül. Érintőképernyős felületüknek köszönhetően a cobotok könnyen és egy szempillantás alatt beprogramozhatók másodlagos feladatok elvégzésére is. Mivel könnyen programozhatók és használatuk egyszerű online kurzusokon is elsajátítható, a már meglévő alkalmazottak is könnyedén kiképezhetők rá, hogy saját feladataikhoz maguk programozzák be az eszközöket.

A meglévő munkaerő védelme és képzése

Az ismétlődő és veszélyes feladatok automatizálása jótékony hatással bír a meglévő alkalmazottak jólétére és biztonságára is. A kézzel végzett munkafolyamatokból adódó munkavédelmi, elsősorban főként mozgásszervi kockázatok jól ismertek. A cobot-ok bevezetésével ezen problémák száma jelentősen csökkenhet, hiszen a munkások így kevésbé megterhelő és ismétlődő munkákkal foglalkozhatnak, így értékesebb szerepet tölthetnek be a vállalkozáson belül.

Az automatizálás kiváltképp biztosítja a munkavállalók biztonságát, ha cobot-okat alkalmazunk, melyek ergonomikus kialakításúak és biztonságosan és hatékonyan dolgoznak együtt az emberekkel. Épp ezért bizonyos folyamatok automatizálása biztonságosabb munkafolyamatokat eredményez, ezáltal jelentős megtakarítást jelenthet társadalmi költségek, egészségügyi és biztosítással kapcsolatos kiadások terén is.

A cobotok könnyen üzembe állíthatók, programozhatók és átprogramozhatók gyakorlatilag bárki által; Dániában programozásukat már iskolákban is tanítják.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nincs szüksége speciálisan képzett mérnökökre vagy technikusokra a robot beüzemeléséhez és fenntartásához, így marad pénzük munkaerő toborzásra és képzési folyamatokra.

Azonban ne hagyjuk, hogy az emberek megijedjenek attól, hogy a robotok elveszik a munkájukat. Mikor a számítógép átvette az írógép helyét, megreformálta a munkahelyeket, de nem tette szükségtelenné a recepciósók, asszisztensek és egyéb irodai dolgozók munkáját. Ehelyett a dolgozók feladatai váltak felelősségteljesebbé, hiszen több agykapacitást tudtak fordítani az összetettebb feladatokra. Ugyanez igaz a robotizálásra: újradefiniálja a munkamódszereket, de mindig lesz igény gyári munkásokra. Nem árt észben tartani, hogy az automatizálás hosszútávon lehetőséget nyújt rá, hogy összetettebb feladatokat végezzünk és új, emberi gondolkodást és akaratot igénylő készségeket sajátítsunk el, mellyel saját és cégünk növekedését is elősegítjük.

Például, ha egy gyárban egy robotot arra programoznak, hogy ugyanazon méretű műanyag lemezbe négy adott lyukat fúrjon egész nap folyamatosan, ez különböző módokon előnyös az emberi munkaerő számára. Leveszi a vállukról a folyamatos és unalmas feladatok súlyát és megelőzi, hogy rendszeres sérüléseket szenvedjenek, valamit időt szabadít fel számukra összetettebb – például adminisztratív, szervezési vagy minőségbiztosítási – feladatok elvégzésére. Mindeközben a robot a háttérben hatékonyan fejleszti a vállalat produktivitását, hatékonyságát és minőségi színvonalát.

Arra is számos bizonyíték van, hogy az automatizálás nincs káros hatással a foglalkoztatási mutatókra. Jó példa erre a dán Trelleborg Sealing Solutions cég, amely 42 cobot-ot állított alkalmazásába 18 hónap alatt. A megnövekedett produktivitásnak és minőségnek köszönhetően a megrendelések száma oly mértékben nőtt, hogy 50 új pozíció nyílt meg logisztika, minőségellenőrzés, marketing és back office területeken.

Megnövekedett hatékonyság és stabil ütemű gyártás

Az automatizálás növeli a hatékonyságot és a termékek minőségét is. Például hogyha egy robot egy ismétlődő feladatot végez 24 órában naponta, akkor a gyártól a vevő ajtajáig tartó forduló idő jelentősen lecsökken. Mindemellett a cobot technológia egységes, magas gyártási minőséget biztosít, amit határozott csökkenést jelent az elpazarolt alapanyagok mennyiségében. A megbízhatóan magas minőségnek köszönhetően a vevői hűség és vevőmegtartási arány is előnyösen alakul.

Megéri rászánni az időt, hogy átgondoljuk mindezen tényezők fényében milyen rövid- és hosszútávú hatással bír az automatizálás a vállalkozásunkra. Igen szerteágazó a folyamat, hiszen ez a vállalkozásunk növekedésébe, fejlődésébe, fenntarthatóságába és versenyképességébe történő befektetés. Azonban a vállalkozás felépítésekor érdemes a visszatérülési időszakon kívüli megtérülést is figyelembe venni. A visszatérülési időszak mindig hosszabb lesz a megtérülésnél, mivel a visszatérülési számítások a bérek ellensúlyozásának gyakorlatát szokták követni, míg a megtérülés kiszámítása a teljes, kézzelfogható és nem kézzelfogható anyagi előnyöket és hatásokat is vizsgálja hosszú-s és rövid távon egyaránt.

Related Topics:2019 cobot megoldás munka munkaerőhiány munkavégzés robot segítség

Up Next

Fontos az adatvédelem a hazai vállalkozásoknak, mégsem költenének rá

Don't Miss

A mozgássérült fiú az ABB segítségével követheti az elektromos versenyautózásról szőtt álmait

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata

Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.

A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.

A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.

„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”

– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.

„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”

– árulta el.

Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.

„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”

– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.

„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”

– mondta.

Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.

„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”

– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.

A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.

„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”

– húzta alá.

Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.

„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”

– tanácsolta a fiataloknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!