Gazdaság

Cobotok jelenthetik a gyors megoldást a jenlegi munkaerőhiányra

Az Egyesült Királyság munkaerőhiánnyal küzd, ami aggodalmat okoz a gyáripar területén. Jelenleg az Egyesül Királyság erőteljesen bevándorló munkára támaszkodik és a közelgő Brexittel a vállalkozásoknak működésük fenntartásához tartaléktervre van szükségük.

Az automatizálás, legfőképpen az úgynevezett cobot-ok alkalmazása betöltheti a munkaerő forrásban keletkezett űrt, mivel ezek a gépek könnyen programozhatók az ismétlődő de szükséges feladatok elvégzésére és gyorsan és biztonságosan munkába állíthatók a meglévő munkaerő mellé. Gyors megoldást jelenthetnek a hirtelen keletkező munkaerőhiányra és a takarékos munkamegosztást is elősegítik, hiszen a munkavállalók így értékesebb és élvezetesebb tevékenységekre fordíthatják az idejüket.

Ez legfőképpen igaz az úgynevezett cobot-okra (collaborative robot – együttműködő robot), melyek leginkább az emberekkel való közös munkát szolgálják, nem munkájuk helyettesítését. Mindazonáltal mikor egy vállalkozás az automatizálásban gondolkodik, fontos átlátnia a stabil üzletvitel és az automatizálás valódi hasznát, ezért számos különböző szempont figyelembevételére van szükség.

A megtérülés kiértékeléséhez sok vállalkozás csupán a visszatérülés időszakát veszi figyelembe, ami hagyományosan a robot költségeit osztja le a munkás havi bérével. Azonban, ha kizárólag ebből a szemszögből figyeljük a megtérülést, számos egyéb olyan tényezőt hagyunk figyelmen kívül, melyekkel az automatizálás hatással van a vállalat értékeire és azoknak alakulására. A megtérülést nem csupán anyagi szempontból kellene vizsgálni. Más szempontok, köztük a munkavállalókra gyakorolt kedvező hatás, a megnőtt hatékonyság és gyártási stabilitás is a figyelembe vett szempontok között kell szerepeljen.

Természetesen a megtérülés kiszámításának első lépése mindig a kezdeti befektetési költség és a visszatérülés vizsgálata lesz, de a vállalkozások érdeke, hogy a rövidtávú szempontokon túlnézve az automatizálás ezen fajtájának hosszútávú előnyeit is figyelembe vegyék.

A befektetés összképe

A robotizálás teljes költségének kiszámításához a kezdeti költségeken felül a további kiegészítők árát és az integráció költségeit is figyelembe kell venni. Például, egy alkatrész kivevő és beszerelő robot beüzemelésének teljes költségeihez a precíz munka biztosításához a megfelelő markolókar, szenzor és robotkar költségei is hozzájárulnak.

A vállalkozásoknak ki kell választaniuk a meglévő munkakörnyezethez leginkább illő robotot, azt, amelyiknek az integrálása a lehető legkisebb üzemszünettel jár. Mindezek mellett figyelembe kell venni a jövőbeli fenntartási költségeket, a szoftver frissítések, kiegészítő termékek költségeit is és azt is, hogy az adott robot könnyen átcsoportosítható-e a vállalkozáson belül a változó termelési igények esetén. Például a gyártósori robotok körüli biztonsági ketrec miatt ezeknek nagyobb a helyigénye, valamint súlyos és gyors mozdulataiknak köszönhetően az emberekkel való interakciójuk sem biztonságos. Éppen ezért sok kis- és középvállalkozás ódzkodik tőle, hogy hagyományos gyártósori gépbe fektessen, mivel ezek nagy helyigénye anyagilag számukra nem biztosítható. Továbbá, a gyártósori robotok üzembe helyezése összetett és igen költséges.

A ’cobot’ telepítése azonban minimális költségekkel jár. Leggyakrabban biztonságosan lehet körülöttük dolgozni, így biztonsági intézkedések sem szükségesek hozzájuk, ennek köszönhetően jóval kisebb fizikai helyigényük. Könnyű szerkezetüknek köszönhetően könnyedén szállíthatók akár egy targoncával is, így más feladatok végzésére átcsoportosíthatók a gyár területén belül. Érintőképernyős felületüknek köszönhetően a cobotok könnyen és egy szempillantás alatt beprogramozhatók másodlagos feladatok elvégzésére is. Mivel könnyen programozhatók és használatuk egyszerű online kurzusokon is elsajátítható, a már meglévő alkalmazottak is könnyedén kiképezhetők rá, hogy saját feladataikhoz maguk programozzák be az eszközöket.

A meglévő munkaerő védelme és képzése

Az ismétlődő és veszélyes feladatok automatizálása jótékony hatással bír a meglévő alkalmazottak jólétére és biztonságára is. A kézzel végzett munkafolyamatokból adódó munkavédelmi, elsősorban főként mozgásszervi kockázatok jól ismertek. A cobot-ok bevezetésével ezen problémák száma jelentősen csökkenhet, hiszen a munkások így kevésbé megterhelő és ismétlődő munkákkal foglalkozhatnak, így értékesebb szerepet tölthetnek be a vállalkozáson belül.

Az automatizálás kiváltképp biztosítja a munkavállalók biztonságát, ha cobot-okat alkalmazunk, melyek ergonomikus kialakításúak és biztonságosan és hatékonyan dolgoznak együtt az emberekkel. Épp ezért bizonyos folyamatok automatizálása biztonságosabb munkafolyamatokat eredményez, ezáltal jelentős megtakarítást jelenthet társadalmi költségek, egészségügyi és biztosítással kapcsolatos kiadások terén is.

A cobotok könnyen üzembe állíthatók, programozhatók és átprogramozhatók gyakorlatilag bárki által; Dániában programozásukat már iskolákban is tanítják.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nincs szüksége speciálisan képzett mérnökökre vagy technikusokra a robot beüzemeléséhez és fenntartásához, így marad pénzük munkaerő toborzásra és képzési folyamatokra.

Azonban ne hagyjuk, hogy az emberek megijedjenek attól, hogy a robotok elveszik a munkájukat. Mikor a számítógép átvette az írógép helyét, megreformálta a munkahelyeket, de nem tette szükségtelenné a recepciósók, asszisztensek és egyéb irodai dolgozók munkáját. Ehelyett a dolgozók feladatai váltak felelősségteljesebbé, hiszen több agykapacitást tudtak fordítani az összetettebb feladatokra. Ugyanez igaz a robotizálásra: újradefiniálja a munkamódszereket, de mindig lesz igény gyári munkásokra. Nem árt észben tartani, hogy az automatizálás hosszútávon lehetőséget nyújt rá, hogy összetettebb feladatokat végezzünk és új, emberi gondolkodást és akaratot igénylő készségeket sajátítsunk el, mellyel saját és cégünk növekedését is elősegítjük.

Például, ha egy gyárban egy robotot arra programoznak, hogy ugyanazon méretű műanyag lemezbe négy adott lyukat fúrjon egész nap folyamatosan, ez különböző módokon előnyös az emberi munkaerő számára. Leveszi a vállukról a folyamatos és unalmas feladatok súlyát és megelőzi, hogy rendszeres sérüléseket szenvedjenek, valamit időt szabadít fel számukra összetettebb – például adminisztratív, szervezési vagy minőségbiztosítási – feladatok elvégzésére. Mindeközben a robot a háttérben hatékonyan fejleszti a vállalat produktivitását, hatékonyságát és minőségi színvonalát.

Arra is számos bizonyíték van, hogy az automatizálás nincs káros hatással a foglalkoztatási mutatókra. Jó példa erre a dán Trelleborg Sealing Solutions cég, amely 42 cobot-ot állított alkalmazásába 18 hónap alatt. A megnövekedett produktivitásnak és minőségnek köszönhetően a megrendelések száma oly mértékben nőtt, hogy 50 új pozíció nyílt meg logisztika, minőségellenőrzés, marketing és back office területeken.

Megnövekedett hatékonyság és stabil ütemű gyártás

Az automatizálás növeli a hatékonyságot és a termékek minőségét is. Például hogyha egy robot egy ismétlődő feladatot végez 24 órában naponta, akkor a gyártól a vevő ajtajáig tartó forduló idő jelentősen lecsökken. Mindemellett a cobot technológia egységes, magas gyártási minőséget biztosít, amit határozott csökkenést jelent az elpazarolt alapanyagok mennyiségében. A megbízhatóan magas minőségnek köszönhetően a vevői hűség és vevőmegtartási arány is előnyösen alakul.

Megéri rászánni az időt, hogy átgondoljuk mindezen tényezők fényében milyen rövid- és hosszútávú hatással bír az automatizálás a vállalkozásunkra. Igen szerteágazó a folyamat, hiszen ez a vállalkozásunk növekedésébe, fejlődésébe, fenntarthatóságába és versenyképességébe történő befektetés. Azonban a vállalkozás felépítésekor érdemes a visszatérülési időszakon kívüli megtérülést is figyelembe venni. A visszatérülési időszak mindig hosszabb lesz a megtérülésnél, mivel a visszatérülési számítások a bérek ellensúlyozásának gyakorlatát szokták követni, míg a megtérülés kiszámítása a teljes, kézzelfogható és nem kézzelfogható anyagi előnyöket és hatásokat is vizsgálja hosszú-s és rövid távon egyaránt.

Related Topics:2019 cobot megoldás munka munkaerőhiány munkavégzés robot segítség

Up Next

Fontos az adatvédelem a hazai vállalkozásoknak, mégsem költenének rá

Don't Miss

A mozgássérült fiú az ABB segítségével követheti az elektromos versenyautózásról szőtt álmait

Gazdaság

Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica

Magyarország továbbra is Európa csemegekukorica-nagyhatalma, de egyre nehezebb megőrizni vezető szerepét. Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak.

A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.

Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be az európai csemegekukorica-termesztésben, miközben az ágazatnak egyszerre kell alkalmazkodnia a szélsőségesebb időjáráshoz, az emelkedő költségekhez és a nyomott értékesítési árakhoz. A hazai termőterület az elmúlt években mintegy 35 ezer hektárról 25 ezer hektárra csökkent, az öntözött területek aránya ugyanakkor növekedett.

A Syngenta szakértői szerint öntözött körülmények között a növény továbbra is stabil és viszonylag kiszámítható bevételi forrást jelenthet a gazdálkodóknak. A magyar csemegekukorica jelentős része konzervként vagy gyorsfagyasztott termékként kerül a hazai és a nemzetközi piacokra. Magyarország európai elsőségét Franciaország és Lengyelország követi. Franciaország stabilan magas termésátlagokkal, jó minőségű alapanyaggal és kedvező költségszinttel versenyez, míg a lengyel termőterület korábbi gyors növekedése az elmúlt években megtorpant. Világszinten az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld számít a legnagyobb termelőnek.

„A csemegekukorica a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyik meghatározó terméke. Hazánk továbbra is Európa legfontosabb termelője, ugyanakkor ennek a pozíciónak a megőrzése egyre komolyabb alkalmazkodást igényel. A gazdálkodóknak növekvő termelési költségekkel, kiszámíthatatlan csapadékkal és szélsőséges hőmérsékletekkel kell szembenézniük, miközben a feldolgozóiparban is erős árverseny alakult ki. A jövőben azok a termelési rendszerek lehetnek sikeresek, amelyek stabil hozamot, jó minőséget és hatékony feldolgozhatóságot biztosítanak”

– mondta Fóris Balázs értékesítési vezető.

Az aszály lett az egyik legnagyobb kockázat

Az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, mennyire kiszolgáltatott az ágazat az időjárásnak és a piaci változásoknak. A 2022-es rendkívüli aszály alacsony termést eredményezett, míg 2023-ban kiemelkedő hozamok és magas felvásárlási árak jellemezték a szezont. A nagyobb mennyiség és a magasabb alapanyagár ugyanakkor jelentős, magas költséggel előállított készleteket eredményezett a feldolgozóknál. Ennek hatása még később is érzékelhető volt a konzerv- és fagyasztott termékek piacán. 2024-ben és 2025-ben a hozamok már a tervek közelében alakultak, de alacsonyabb felvásárlási árak mellett. Az ágazatban ezért egyszerre csökken a termelők és a feldolgozók nyeresége, miközben növekszik a termesztéshez szükséges befektetés és a vállalt kockázat. Az öntözés például egyre kevésbé tekinthető választható technológiai elemnek, sokkal inkább a biztonságos termesztés egyik alapfeltételévé válik.

A csemegekukorica kedveli a nyári meleget, az extrém hőség azonban már káros lehet. A hosszú csapadékmentes időszakok, a száraz levegő és a rendkívül magas hőmérséklet együttesen olyan stresszt okozhatnak a növénynek, amely csökkenti a termés mennyiségét és minőségét. Az öntözés nélküli területek különösen veszélyeztetettek.

A vásárlók elvárásai is egyre magasabbak

A fogyasztók számára a csemegekukorica esetében elsősorban az íz, a szín, a szemek külleme és az egyenletes minőség érzékelhető. A háttérben ugyanakkor ennél jóval összetettebb követelményrendszer áll. A termelőknek és a feldolgozóknak olyan alapanyagot kell előállítaniuk, amely egységes minőségű, hatékonyan feldolgozható, GMO-mentes, és megfelel a növényvédőszer-maradványokra vonatkozó szigorú előírásoknak. A kereskedelmi partnerek sok esetben a jogszabályi határértékeknél is alacsonyabb szermaradványszintet várnak el. A feldolgozóipar számára egyre fontosabb az úgynevezett szemkihozatal is. Ez közérthetően azt jelenti, hogy egy betakarított kukoricacsőből mennyi valóban hasznosítható, jó minőségű kukoricaszem nyerhető ki. Minél magasabb ez az arány, annál kevesebb melléktermék keletkezik, és annál gazdaságosabban állítható elő a konzerv- vagy gyorsfagyasztott termék.

Már nem elegendő, ha egy fajta csak sokat terem

A modern csemegekukorica-fajtákkal szemben ma már több, egymással párhuzamos elvárás fogalmazódik meg. Fontos a magas és stabil terméshozam, a jó feldolgozhatóság, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint az, hogy a növény a szárazságot és a hőstresszt is minél jobban viselje. A betegségek közül jelentős kockázatot jelenthet a kukorica törpüléses mozaikvírusa, szakmai nevén MDMV. A fertőzés gyengítheti a növényeket, visszafoghatja a fejlődésüket és terméscsökkenést okozhat. A védekezés egyik legbiztosabb módja a betegséggel szemben ellenálló hibridek használata.

A kártevők többsége megfelelő termesztéstechnológiával és növényvédelemmel kezelhető, a szélsőséges időjárási helyzetek azonban ezek előfordulását és kártételét is befolyásolhatják. A Syngenta nemesítési programjának célja ezért olyan robusztus csemegekukorica-hibridek előállítása, amelyek eltérő termőhelyeken is megbízhatóan teljesítenek, több betegséggel szemben ellenállóak, és kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is stabil termést adnak. A nemzetközi vállalat portfóliójában a középkorai érésű GSS5649 és a fő érési időszakba tartozó GSS6924 több éven keresztül stabil eredményeket mutatott stresszes körülmények között is. A Syngenta 2026-ban mutatja be a GSS8871 jelű, középérésű, vírusrezisztens hibridet, amely a tervek szerint 2027-től kerülhet kereskedelmi forgalomba.

A vetőmagtól a termőföld feltérképezéséig

A Syngenta a hazai termelők számára nemcsak a magyarországi körülményekre kiválasztott vetőmagokat biztosítja, hanem szaktanácsadással, növényvédelmi technológiákkal és precíziós gazdálkodási megoldásokkal is támogatja a termesztést. Ezek közé tartozik az Interra® Scan talajfeltérképezési technológia, amely részletes képet adhat a termőföld eltérő tulajdonságairól. Segítségével a gazdálkodók pontosabban tervezhetik meg a tápanyag-utánpótlást és más termesztési beavatkozásokat, így a termőföld különböző részei az adottságaiknak megfelelő kezelést kaphatnak. A pontosabb tervezés különösen fontos egy olyan kultúránál, amelynek termesztési költsége magas, és amelynél az időjárás, az öntözés és a betakarítás megfelelő időzítése alapvetően befolyásolja a gazdaságosságot.

Hatékonyabb termesztéssel őrizhető meg az európai vezető szerep

A Syngenta bizakodó a magyar csemegekukorica-ágazat jövőjét illetően. A vállalat szerint Magyarország kedvező termelési tapasztalata, feldolgozóipari háttere és szakmai tudása továbbra is erős alapot jelent. A versenyképesség megőrzéséhez azonban egyre nagyobb szükség lesz az öntözés fejlesztésére, a szélsőséges körülményekhez jól alkalmazkodó hibridekre, a precízebb termesztési megoldásokra, valamint a termelők és a feldolgozók szoros együttműködésére. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy az ágazat képes-e úgy javítani a hatékonyságát és a termésbiztonságát, hogy közben megőrzi a magyar csemegekukorica fogyasztók által elvárt ízét és minőségét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja

A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is.

A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.

Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei jól mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai már érezhetők a gazdaságban. A tartós hőség, a csapadékhiány és az alacsony dunai vízállás nemcsak környezeti problémát jelent, hanem egyre inkább hatással van Magyarország energiaellátására és a vállalatok működésére is. Erről szól a 2026. augusztus 1-jén kihirdetett kormányrendelet[1] is, amely a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait módosítja és gyorsabb és kiszámíthatóbb reagálást tesz lehetővé az energiaellátást veszélyeztető helyzetekben.

A most elfogadott szabályozás azt jelzi, hogy a döntéshozók is számolnak azzal, hogy a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor az energiaellátás biztonsága rendkívüli intézkedéseket igényel. A rendelet megszületése megmutatja azt is, hogy a klímaváltozás következményei olyan mértékben vannak jelen, hogy már a gazdasági és szabályozási környezetet is aktívan alakítják.

„A fizikai klímakockázat ma már nem fenntarthatósági melléktéma, hanem pénzügyi és működési kockázat, amelyet a felelős vállalatirányításnak ugyanolyan komolysággal kell kezelnie, mint egy hitelkockázatot vagy egy geopolitikai ellátási zavart. Hatással lehet a működési költségekre, az ellátási láncokra, az eszközállomány értékére és végső soron a vállalat pénzügyi teljesítményére is. Azok a vállalatok, amelyek eddig csak a szabályozói megfelelés szempontjából foglalkoztak ezekkel a kockázatokkal, most azt tapasztalják, hogy a változásokra hetek, sőt akár napok alatt kell reagálniuk”

– hangsúlyozza Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A szélsőséges időjárási hatások ráadásul ritkán jelentkeznek önmagukban. A tartós hőség és a csapadékhiány egyszerre csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészleteket, növelheti az energiaigényt és terhelheti az energiaellátási rendszereket, miközben a mezőgazdasági termelésre és az ellátási láncokra is hatással van. Ezek a folyamatok egymást erősítve jelenhetnek meg, ezért a vállalatoknak ma már nem elszigetelt kockázatokban, hanem összetett forgatókönyvekben érdemes gondolkodniuk, amelyekben egy hőhullám, vízhiány vagy energiaellátási zavar egyszerre is jelentkezhet.

A kockázatok időtávja is jelentősen átalakult az elmúlt években. A Copernicus Climate Change Service és a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Európa ma a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme az elmúlt három évtizedben megközelítőleg kétszerese volt a globális átlagnak. Ennek következtében azok a fizikai klímakockázatok, amelyek korábban távoli, hosszú távú forgatókönyvként szerepeltek a vállalati tervezésben, ma már akut és krónikus formában egyaránt megjelennek a mindennapi működésben. Ezek következtében a termeléskiesés, az ellátási láncok zavarai, a magasabb energiaköltségek vagy akár a működést érintő hatósági beavatkozások már rövid távon is valós üzleti kockázatot jelenthetnek, amely tényezők stratégiai figyelmet igényelnek.

A vállalatok számára ezért egyre kevésbé az a kérdés, hogy érintheti-e őket a klímaváltozás, hanem az, hogy mennyire felkészülten reagálnak rá.

[1] A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet, 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Véget ért az IT-bérrobbanás: a következő verseny már nem a fizetésekről szól

A magyar IT munkaerőpiac új szakaszba lépett. A Bluebird International Zrt. 2026-os IT Salary Guide-ja szerint lezárult az elmúlt évek intenzív bérnövekedési időszaka: a legtöbb IT pozícióban a bérek stagnálnak, miközben csak néhány, továbbra is hiányszakmának számító területen figyelhető meg érdemi emelkedés.

A vállalat több mint 3000 valós béradat, 12 hónap piaci tapasztalata, AI-támogatott adatfeldolgozás és szakértői validáció alapján készítette el idei elemzését.

„A 2021–2023 közötti időszakot rendkívül feszes munkaerőpiac jellemezte: a vállalatok sok esetben egymással versenyeztek a tapasztalt IT szakemberekért, ami gyors bérnövekedést eredményezett. Az elmúlt másfél-két évben azonban a gazdasági környezet jelentősen megváltozott. A visszafogottabb beruházások, a bizonytalan nemzetközi üzleti környezet, valamint a számos vállalatnál tapasztalható hiring freeze-ek és szervezeti racionalizálások mérsékelték a munkaerőpiaci nyomást. Ez nem jelenti azt, hogy könnyű IT szakembert találni, de a korábban általános licitháborúk ma már jóval ritkábbak, miközben bizonyos hiányszakmákban továbbra is intenzív a verseny.”

– mondta Lakovich Nándor, a Bluebird International Zrt. account Management és Delivery csapatának vezetője.

A bérstagnálás nem érint minden területet

A Bluebird IT Salary Guide alapján a klasszikus fejlesztői területeken – például Java, JavaScript, .NET, Python vagy Full Stack – az elmúlt évben nem volt számottevő bérnövekedés. Ezzel szemben az SAP szakértők, az architekt szerepkörök, valamint a cloud, DevOps és cybersecurity területeken továbbra is erős a kereslet, amit a szűk szakemberkínálat is fenntart.

A vezetői munkaerőpiac is átalakul

A vezetői pozíciók esetében szintén visszafogottabb piac rajzolódik ki. A Bluebird IT Salary Guide stagnáló vezetői bérsávjai összhangban állnak azzal a piaci tapasztalattal, hogy az elmúlt időszakban számos vállalat szervezeti racionalizálást hajtott végre: új vezetők felvétele helyett sok esetben belső átszervezéssel, a feladatkörök újraelosztásával működtek tovább a szervezetek.

Az AI nem bérrobbanást, hanem vezetői dilemmákat hozott

Bár a mesterséges intelligencia ma meghatározó téma a vállalatok életében, a Bluebird IT Salary Guide adatai alapján ez egyelőre nem járt együtt általános IT-bérrobbanással. A Machine Learning és AI szakemberek továbbra is a magasabban fizetett kategóriák közé tartoznak, de a piac nem önmagában az AI-ismeretet árazza.

„A legtöbb vállalat számára ma már nem az a kérdés, hogy megjelenik-e az AI a működésében, hanem az, hogy ez milyen hatással lesz a szervezetére és a szükséges kompetenciákra. Mely feladatokat érdemes automatizálni? Milyen tudás marad stratégiai érték? Milyen csapatot érdemes felépíteni vagy megtartani? Ezek ma már nem technológiai, hanem vezetői kérdések. Tapasztalataink szerint azok a szervezetek hozzák meg a legjobb döntéseket, amelyek a technológiai lehetőségeket az üzleti céljaikkal és a szükséges kompetenciákkal együtt vizsgálják.”

– mondta Réfi Veronika, a Bluebird International Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója.

A következő verseny már a kompetenciastratégiáról szól

A Bluebird szerint az IT munkaerőpiac következő időszakának legfontosabb kérdése már nem kizárólag az lesz, hogy egy vállalat mennyit fizet egy szakembernek, hanem hogy képes-e előre felmérni, milyen kompetenciákra lesz szüksége a következő években.

„Az AI fejlődésével párhuzamosan a toborzási döntések egyre szorosabban kapcsolódnak a szervezeti és üzleti stratégiához: nemcsak azt kell eldönteni, kit érdemes felvenni, hanem azt is, mely képességeket kell házon belül fejleszteni, mely területeken érdemes új szerepköröket kialakítani, és hol teremthet valódi versenyelőnyt az emberi szakértelem a technológia mellett.”

– tette hozzá Réfi Veronika.

A Bluebird IT Salary Guide letölthető innen: bluebird.hu/it-fizetesek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!