Gazdaság

Cobotok jelenthetik a gyors megoldást a jenlegi munkaerőhiányra

Az Egyesült Királyság munkaerőhiánnyal küzd, ami aggodalmat okoz a gyáripar területén. Jelenleg az Egyesül Királyság erőteljesen bevándorló munkára támaszkodik és a közelgő Brexittel a vállalkozásoknak működésük fenntartásához tartaléktervre van szükségük.

Az automatizálás, legfőképpen az úgynevezett cobot-ok alkalmazása betöltheti a munkaerő forrásban keletkezett űrt, mivel ezek a gépek könnyen programozhatók az ismétlődő de szükséges feladatok elvégzésére és gyorsan és biztonságosan munkába állíthatók a meglévő munkaerő mellé. Gyors megoldást jelenthetnek a hirtelen keletkező munkaerőhiányra és a takarékos munkamegosztást is elősegítik, hiszen a munkavállalók így értékesebb és élvezetesebb tevékenységekre fordíthatják az idejüket.

Ez legfőképpen igaz az úgynevezett cobot-okra (collaborative robot – együttműködő robot), melyek leginkább az emberekkel való közös munkát szolgálják, nem munkájuk helyettesítését. Mindazonáltal mikor egy vállalkozás az automatizálásban gondolkodik, fontos átlátnia a stabil üzletvitel és az automatizálás valódi hasznát, ezért számos különböző szempont figyelembevételére van szükség.

A megtérülés kiértékeléséhez sok vállalkozás csupán a visszatérülés időszakát veszi figyelembe, ami hagyományosan a robot költségeit osztja le a munkás havi bérével. Azonban, ha kizárólag ebből a szemszögből figyeljük a megtérülést, számos egyéb olyan tényezőt hagyunk figyelmen kívül, melyekkel az automatizálás hatással van a vállalat értékeire és azoknak alakulására. A megtérülést nem csupán anyagi szempontból kellene vizsgálni. Más szempontok, köztük a munkavállalókra gyakorolt kedvező hatás, a megnőtt hatékonyság és gyártási stabilitás is a figyelembe vett szempontok között kell szerepeljen.

Természetesen a megtérülés kiszámításának első lépése mindig a kezdeti befektetési költség és a visszatérülés vizsgálata lesz, de a vállalkozások érdeke, hogy a rövidtávú szempontokon túlnézve az automatizálás ezen fajtájának hosszútávú előnyeit is figyelembe vegyék.

A befektetés összképe

A robotizálás teljes költségének kiszámításához a kezdeti költségeken felül a további kiegészítők árát és az integráció költségeit is figyelembe kell venni. Például, egy alkatrész kivevő és beszerelő robot beüzemelésének teljes költségeihez a precíz munka biztosításához a megfelelő markolókar, szenzor és robotkar költségei is hozzájárulnak.

A vállalkozásoknak ki kell választaniuk a meglévő munkakörnyezethez leginkább illő robotot, azt, amelyiknek az integrálása a lehető legkisebb üzemszünettel jár. Mindezek mellett figyelembe kell venni a jövőbeli fenntartási költségeket, a szoftver frissítések, kiegészítő termékek költségeit is és azt is, hogy az adott robot könnyen átcsoportosítható-e a vállalkozáson belül a változó termelési igények esetén. Például a gyártósori robotok körüli biztonsági ketrec miatt ezeknek nagyobb a helyigénye, valamint súlyos és gyors mozdulataiknak köszönhetően az emberekkel való interakciójuk sem biztonságos. Éppen ezért sok kis- és középvállalkozás ódzkodik tőle, hogy hagyományos gyártósori gépbe fektessen, mivel ezek nagy helyigénye anyagilag számukra nem biztosítható. Továbbá, a gyártósori robotok üzembe helyezése összetett és igen költséges.

A ’cobot’ telepítése azonban minimális költségekkel jár. Leggyakrabban biztonságosan lehet körülöttük dolgozni, így biztonsági intézkedések sem szükségesek hozzájuk, ennek köszönhetően jóval kisebb fizikai helyigényük. Könnyű szerkezetüknek köszönhetően könnyedén szállíthatók akár egy targoncával is, így más feladatok végzésére átcsoportosíthatók a gyár területén belül. Érintőképernyős felületüknek köszönhetően a cobotok könnyen és egy szempillantás alatt beprogramozhatók másodlagos feladatok elvégzésére is. Mivel könnyen programozhatók és használatuk egyszerű online kurzusokon is elsajátítható, a már meglévő alkalmazottak is könnyedén kiképezhetők rá, hogy saját feladataikhoz maguk programozzák be az eszközöket.

A meglévő munkaerő védelme és képzése

Az ismétlődő és veszélyes feladatok automatizálása jótékony hatással bír a meglévő alkalmazottak jólétére és biztonságára is. A kézzel végzett munkafolyamatokból adódó munkavédelmi, elsősorban főként mozgásszervi kockázatok jól ismertek. A cobot-ok bevezetésével ezen problémák száma jelentősen csökkenhet, hiszen a munkások így kevésbé megterhelő és ismétlődő munkákkal foglalkozhatnak, így értékesebb szerepet tölthetnek be a vállalkozáson belül.

Az automatizálás kiváltképp biztosítja a munkavállalók biztonságát, ha cobot-okat alkalmazunk, melyek ergonomikus kialakításúak és biztonságosan és hatékonyan dolgoznak együtt az emberekkel. Épp ezért bizonyos folyamatok automatizálása biztonságosabb munkafolyamatokat eredményez, ezáltal jelentős megtakarítást jelenthet társadalmi költségek, egészségügyi és biztosítással kapcsolatos kiadások terén is.

A cobotok könnyen üzembe állíthatók, programozhatók és átprogramozhatók gyakorlatilag bárki által; Dániában programozásukat már iskolákban is tanítják.

Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nincs szüksége speciálisan képzett mérnökökre vagy technikusokra a robot beüzemeléséhez és fenntartásához, így marad pénzük munkaerő toborzásra és képzési folyamatokra.

Azonban ne hagyjuk, hogy az emberek megijedjenek attól, hogy a robotok elveszik a munkájukat. Mikor a számítógép átvette az írógép helyét, megreformálta a munkahelyeket, de nem tette szükségtelenné a recepciósók, asszisztensek és egyéb irodai dolgozók munkáját. Ehelyett a dolgozók feladatai váltak felelősségteljesebbé, hiszen több agykapacitást tudtak fordítani az összetettebb feladatokra. Ugyanez igaz a robotizálásra: újradefiniálja a munkamódszereket, de mindig lesz igény gyári munkásokra. Nem árt észben tartani, hogy az automatizálás hosszútávon lehetőséget nyújt rá, hogy összetettebb feladatokat végezzünk és új, emberi gondolkodást és akaratot igénylő készségeket sajátítsunk el, mellyel saját és cégünk növekedését is elősegítjük.

Például, ha egy gyárban egy robotot arra programoznak, hogy ugyanazon méretű műanyag lemezbe négy adott lyukat fúrjon egész nap folyamatosan, ez különböző módokon előnyös az emberi munkaerő számára. Leveszi a vállukról a folyamatos és unalmas feladatok súlyát és megelőzi, hogy rendszeres sérüléseket szenvedjenek, valamit időt szabadít fel számukra összetettebb – például adminisztratív, szervezési vagy minőségbiztosítási – feladatok elvégzésére. Mindeközben a robot a háttérben hatékonyan fejleszti a vállalat produktivitását, hatékonyságát és minőségi színvonalát.

Arra is számos bizonyíték van, hogy az automatizálás nincs káros hatással a foglalkoztatási mutatókra. Jó példa erre a dán Trelleborg Sealing Solutions cég, amely 42 cobot-ot állított alkalmazásába 18 hónap alatt. A megnövekedett produktivitásnak és minőségnek köszönhetően a megrendelések száma oly mértékben nőtt, hogy 50 új pozíció nyílt meg logisztika, minőségellenőrzés, marketing és back office területeken.

Megnövekedett hatékonyság és stabil ütemű gyártás

Az automatizálás növeli a hatékonyságot és a termékek minőségét is. Például hogyha egy robot egy ismétlődő feladatot végez 24 órában naponta, akkor a gyártól a vevő ajtajáig tartó forduló idő jelentősen lecsökken. Mindemellett a cobot technológia egységes, magas gyártási minőséget biztosít, amit határozott csökkenést jelent az elpazarolt alapanyagok mennyiségében. A megbízhatóan magas minőségnek köszönhetően a vevői hűség és vevőmegtartási arány is előnyösen alakul.

Megéri rászánni az időt, hogy átgondoljuk mindezen tényezők fényében milyen rövid- és hosszútávú hatással bír az automatizálás a vállalkozásunkra. Igen szerteágazó a folyamat, hiszen ez a vállalkozásunk növekedésébe, fejlődésébe, fenntarthatóságába és versenyképességébe történő befektetés. Azonban a vállalkozás felépítésekor érdemes a visszatérülési időszakon kívüli megtérülést is figyelembe venni. A visszatérülési időszak mindig hosszabb lesz a megtérülésnél, mivel a visszatérülési számítások a bérek ellensúlyozásának gyakorlatát szokták követni, míg a megtérülés kiszámítása a teljes, kézzelfogható és nem kézzelfogható anyagi előnyöket és hatásokat is vizsgálja hosszú-s és rövid távon egyaránt.

Related Topics:2019 cobot megoldás munka munkaerőhiány munkavégzés robot segítség

Up Next

Fontos az adatvédelem a hazai vállalkozásoknak, mégsem költenének rá

Don't Miss

A mozgássérült fiú az ABB segítségével követheti az elektromos versenyautózásról szőtt álmait

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar alapítványokat is támogatna a Morgan Stanley

Először nyílt meg magyar jótékonysági szervezetek számára a Morgan Stanley civil pályázata.

A Budapesten háromezer szakembert foglalkoztató globális pénzintézet célja olyan innovatív ötletek támogatása, amelyek kézzel fogható hatást gyakorolnak a gyerekek és fiatalok egészségére, mentális jóllétére, oktatási lehetőségeire. A győztesek 100 ezer font támogatást kaphatnak, szakmai mentorálásban részesülnek, és nemzetközi kapcsolati hálót is építhetnek. A jelentkezési határidő július 7.

A Morgan Stanley budapesti irodája – mely a globális pénzügyi szolgáltató egyik legnagyobb informatikai és elemző központja – 2006-os megnyitása óta együtt dolgozik magyar civil szervezetekkel.

Az elmúlt években a cég természettudományos orientációs programot indított középiskolás lányoknak a Nők a Tudományban Egyesülettel Smartiz néven, ösztöndíjat biztosított hátrányos helyzetű diákoknak a HBLF Romaster programja keretében, valamint tehetséges roma fiatalokat támogatott a Van Helyed Egyesülettel partnerségben. A vállalat munkatársai részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a beteg gyerekeket támogató Bátor Tábor javára, modern technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, illetve pénzügyi ismereteket oktattak roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel.

„A Morgan Stanley egyik alapértéke a giving back filozófia, az a törekvés, hogy adjunk vissza a közösségnek, amelynek részei vagyunk. Mindez abból a meggyőződésből fakad, hogy csak akkor lehet sikeres egy vállalat, ha az a társadalom, amelyben működik, szintén sikeres – mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője. – Egy társadalom sikerességének kulcsa pedig a következő generáció – ezért indítottunk számos olyan programot, amelyek a fiatalok életesélyeit javítják, méghozzá elsősorban tudással, készségekkel, ismeretekkel – függetlenül attól, hogy milyen háttérből érkeznek.”

Nemcsak a nyertesek nyernek – szakmai támogatás a pályázat minden résztvevőjének

A pénzintézet most újabb együttműködési lehetőséget kínál a hazai alapítványoknak, egyesületeknek. Az EMEA Impact Through Innovation Awards díjra a Morgan Stanley a teljes európai, afrikai és közel-keleti régióból várja civil szervezetek jelentkezését, és az elismerés története során először Magyarországról is.

A programra legfeljebb 5 millió font (kb. 2,25 milliárd forint) éves bevételű alapítványok és egyesületek jelentkezhetnek. Olyan újító ötlettel lehet pályázni, amelyek képesek érdemben javítani gyerekek és fiatalok egészségét, mentális jóllétét és oktatási, tanulási lehetőségeit. Lehet jelentkezni vadonatúj kezdeményezéssel, de már kipróbált, pilot fázisban lévő projekttel is, amely készen áll a továbbfejlesztésre.

A program keretében a régióból összesen tíz szervezet részesülhet 100 ezer fontos – kb. 45 millió forintos – támogatásban ötlete megvalósításához. A Morgan Stanley külön figyelmet fordít azokra a szervezetekre is, amelyek végül nem kerülnek be a díjazott tíz közé: ők szakmai workshopokon, képzéseken és networking eseményeken vehetnek részt – ingyenesen. Ezeken a programokon a szervezetek képviselői iparági vezető szakemberektől kapnak majd útmutatót a szervezetfejlesztéshez, és megoszthatják egymással tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat.

„A pályázattal olyan kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak valós problémákra, különösen a fiatalabb generációk esélyeinek javításában. Az elmúlt években itthon is láttuk, milyen eredményeket hozhat, ha civil szervezetekkel közösen gondolkodunk – ezt a tapasztalatot szeretnénk most szélesebb körben is kamatoztatni”

– mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

A társadalmi felelősségvállalás új korszaka: együttműködés, nem adományozás

A vállalati és civil szféra együttműködése egyre tudatosabb és stratégiaibb formát ölt. Míg korábban a cégek elsősorban adományozóként jelentek meg, ma már egyre gyakoribbak az olyan partnerségek, ahol nemcsak pénz, hanem szakértelem, technológia, önkéntes munka és kapcsolati tőke is a közös célokat szolgálja.

Erre jó példa a Morgan Stanley és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő Salva Vita Alapítvány együttműködése. A partnerség során nemcsak érzékenyítették a cég munkatársait, de konkrét technológiai megoldások is születtek. Tehetséges diákcsapatok és önkéntesen dolgozó programozó kollégák bevonásával olyan digitális eszközt fejlesztettek, amely segít a fogyatékkal élő munkakeresők képességeinek felmérésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a családi adókedvezmények növekedése révén befolyó többletpénzt a többség felélné, és mindössze minden negyedik család tenné félre annak egy részét vagy egészét.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint, ha a plusz pénzt befektetnék, akkor öt év alatt akár 6,7 – 8,4 millió forintjuk is összegyűlhetne.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó bevételt a válaszadók csaknem fele (47%) mindennapi kiadásokra költené, vagyis egyszerűen felélné azt. Minden ötödik (19%) megkérdezett a pénzből nagyobb beruházásokat valósítana meg, míg 12 százalék a meglévő hiteleit fizetné vissza belőle.

A megkérdezettek mindössze 7 százaléka tenné félre a kedvezmény teljes összegét, míg 16 százalék legalább egy részét megtakarítaná.

A kérdés azért időszerű, mert 2025. július 1-jétől jelentősen nő a gyermekek után járó személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege, valamint a következő négy évben fokozatosan bevezetik a két és három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét is. Ezek pedig együttesen komoly plusz bevételt jelentenek majd a családoknak.

2026-ra megduplázódik a családi adókedvezmény összege

Ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 33 ezer forint a családi adókedvezmény nettó összege. 2025. július 1-jétől ezek 15 ezer, 30 ezer, illetve 49 500 forintra, majd 2026-tól 20 ezer, 40 ezer és 66 ezer forintra nőnek. Eszerint a családok gyerekszámtól függően 10 ezer, 20 ezer, illetve 33 ezer forint plusz jövedelemmel rendelkeznek majd.

Amennyiben ezt a pénzt a család nem elkölti, hanem például minden hónapban 5 éves futamidejű Fix Magyar Állampapírt vásárol belőle, aminek a kamata jelenleg 6,5 százalék, a negyedévente kifizetett kamatot pedig ismét befektetik, akkor öt év múlva körülbelül 720 ezer, 1,4 millió, illetve 2,4 millió forintjuk lesz. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez a papír végig elérhető lesz-e, de az egyszerűség kedvéért úgy számoltunk, hogy évi 6,5 százalékos hozamot termel a rendszeres befizetés.)

2029-ig minden két vagy három gyermeket nevelő édesanya szja-mentességet kap

A kormány több lépcsőben bevezetve, életük végéig személyi jövedelemadó-mentességet biztosít azoknak a nőknek, akik több gyermeket neveltek fel. (A legalább négygyermekes édesanyák már 2020 óta mentesülnek az szja fizetése alól.)

2026. január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyákra terjed ki az adómentesség, majd 2027-től a 40 és 50 év közöttiekre, 2028-tól az 50 és 60 év közötti korosztályra, 2029-től pedig a 60 év feletti kétgyermekes anyák is megkapják a kedvezményt.

A KSH szerint 2025. márciusban 550 ezer forint volt a bruttó medián kereset, vagyis a magyarok fele ennél kevesebbet, illetve ennél többet keresett akkor. Ebből 82 500 forint az szja összege, vagyis ekkora plusz bevétellel rendelkezik a család, amennyiben a férj érvényesíteni tudja a gyerekek után járó szja-kedvezményt.

Ha erre nincs lehetőség, akkor a nettó pénzügyi előny a családi adókedvezmény érvényesítése után fennmaradó adó összege, hiszen az szja-mentesség miatt az adókedvezményt már nincs miből érvényesíteni.

Ha a család ezt az összeget nem elkölti, hanem befekteti, akkor 6,5 százalékos éves kamattal 5 év alatt csaknem 6 millió forintjuk gyűlhet össze. Amennyiben pedig az gyerekek után járó adókedvezményt plusz összegét is félre tudják tenni, akkor pedig 6,7 – 8,4 millió forintjuk lehet majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!