Connect with us

Gazdaság

A napokban 1,2 milliárdos büntetést kell kifizetnie a Facebooknak Magyarország felé

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértő magatartást tanúsított azzal, hogy szolgáltatását éveken át ingyenesen hirdette.

Bár a fogyasztóknak a szó szoros értelmében nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, azonban megadott és felhasználói aktivitásukból nyert adataik jelentős üzleti hasznot generálnak a vállalkozás számára, tehát tulajdonképpen adatainkkal fizetünk a szolgáltatásért. A GVH rekordméretű, 1.2 milliárd Ft összegű bírságot szabott ki a Facebook-ra, az esetet Dr. Bitai Zsófia reklámjogász elemzi.

A hivatal 2016-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Facebook szolgáltatást az európai lakosok részére biztosító, Írországban nyilvántartásba vett Facebook Ireland Ltd.-vel szemben fogyasztókkal szembeni feltételezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tárgyában. Az eljárás idén decemberben zárult, eredményeképpen a GVH történetének fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott legnagyobb bírságával lepte meg a közösségi oldalt üzemeltető vállalkozást Mikulásnapon.

Miért pont a GVH, miért nem a NAIH?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy ha a Facebook Ireland Ltd. egy Írországban bejegyzett vállalkozás, milyen alapon járhatott el egy magyar hatóság – nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal – az ügyben. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, illetve azok tilalmát egy európai uniós irányelv, az ún. „UCP Directive” határozza meg az Európai Unió egész területén. Ennek a magyar jogba átültetett változata a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, mely alapján, ha egy ilyen magatartás Magyarország területén valósul meg és Magyarországon élő fogyasztókat érint, a magyar hatóságok eljárhatnak az ügyben. Mivel a Facebooknak számos magyar felhasználója van, akik közül rengetegen fogyasztóknak (foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró személyeknek) minősülnek, a fogyasztóvédelmi hatóságként is működő GVH eljárást indíthatott az ügyben. A hivatal kifejezetten a magyar Facebook oldalon tanúsított magatartást vizsgálta, így a magyarországi felhasználókkal szemben alkalmazott megtévesztő állítás révén sértette meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

A döntés értelmében a Facebook adatokat gyűjt a felhasználóiról, melyek segítségével célzott reklámozási lehetőséget értékesít hirdetői részére, hogy ezekkel bombázhassák az embereket, ösztönözve ezzel a fogyasztást. A Facebook-ot üzemeltető vállalkozás bevétele pedig ezekből a reklámokból és hirdetésekből származik.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen esetekben miért nem az adatvédelmi hatóság – a NAIH – jár el a vállalattal szemben? A kulcs abban rejlik, hogy az ügy fókuszában nem az adatgyűjtés, vagy annak szabályossága, etikussága áll, hanem a Facebook ingyenességre vonatkozó állítása, mely a fenti szabályozás és gyakorlat értelmében az árra vonatkozó megtévesztő, a fogyasztók döntésének torzítására alkalmas állítás, de súlyosabb esetben akár „feketelistás” (mindenképpen tiltott) kereskedelmi gyakorlat is lehet, ilyen esetekben pedig a GVH jogosult eljárni.

„Ingyenes, és az is marad”

„Ingyenes, és az is marad”, valamint korábban „Ingyenes, és bárki csatlakozhat”

– ezt a két, a magyar Facebook nyitóoldalán és Súgóközpontjában éveken át felvillanó állítást vizsgálta a GVH. Az eljárás során áttekintette az érintett termék és piac jellemzőit, és azt a következtetést vonta le, hogy a Facebook kétoldalú felületet üzemeltet. Az egyik oldalon fogyasztóknak nyújt díjazás nélküli szolgáltatást, míg a másik oldalon vállalkozásoknak biztosít reklámozási és más marketing lehetőségeket.

A Facebook tehát az ún. „zéró áras” üzleti modellt követi, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingyenesen regisztráló felhasználók követései, kedvelései, megosztásai alapján adatokat gyűjt róluk. Ezen adatok segítségével célzott reklámozási lehetőséget biztosít a hirdetőknek és látható helyen, a postok között helyezi el a hirdetéseket.”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia, a Collegium Bitai&Partners alapító-vezetője.

A GVH az eljárás során részletesen értékelte az ingyenesség ígéretét. Először azt vizsgálta, hogy a Facebook gyakorlata a jogszabály szerinti „feketelistás” gyakorlatnak minősül-e, vagy „csupán” megtévesztő állításnak. Arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatás természete és egyéb jellemzői miatt kétséges a mindenképpen tiltott kereskedelmi gyakorlat megállapíthatósága. A hatóság álláspontja szerint tehát a Facebook gyakorlata az árra vonatkozó megtévesztő állítást alkalmazott. A kérdés már csak az maradt, hogy ez a magatartás alkalmas volt-e a felhasználók döntéseinek torzítására. A joggyakorlat értelmében az ingyenesség hirdetése különösen alkalmas a befolyásolásra. Az ingyenesség erős hívószó, az érdeklődést már önmagában felkelti, vonzóvá teszi a szolgáltatást az emberek számára, de az átlagos felhasználó ezen egyoldalú juttatást, ajándékozást ért. Tény, hogy a Facebook szolgáltatásáért pénzösszeget nem kell fizetni.

Mind a közgondolkodás, mind pedig a szakirodalom egyetért azonban abban, hogy a XXI. században az adat – és különösen a személyes adat – lett az egyik legjobban piacosítható „nyersanyag” kvázi az új olaj. A Facebook pedig adataink megadása nélkül egyrészt közel sem nyújt teljes felhasználói élményt, másrészt éppen azzal válik egyre érdekesebbé a felhasználó számára, hogy ő, a barátai, a családtagjai és az összes ismerőse aktívan használja – egyre több adatot és információt generálva ezzel a Facebook számára.

A GVH tehát összességében arra jutott, hogy a felhasználók aktivitásának követéséből, rögzítéséből és felhasználásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezen adatok összessége értékes a vállalkozás számára, az érték pedig akkor mutatkozik meg pénzben, amikor hirdetési felületeit eladja. A felhasználó azzal, hogy az adatait megadja a Facebooknak és aktívan használja a felületet, adataival „fizet” a nyújtott szolgáltatásokért, így az ingyenesség szlogenje nem állja meg a helyét.

Hogyan tovább?

Összegzésképpen tehát a Gazdasági Versenyhivatal azt állapította meg, hogy a Facebook gyakorlata megtévesztő volt az ár vonatkozásában, hiszen az ingyenesként reklámozott szolgáltatásért valójában súlyos árat fizetünk azzal, hogy személyes adataink a Facebook szinte bármely hirdetőjének birtokába kerülhetnek. A legtöbb felhasználó ezzel nincs tisztában, a vállalkozás pedig korábban épp ennek az ellenkezőjét hangsúlyozta. A hatóság megjegyezte, hogy számos más európai országban és az Egyesült Államokban is születtek hasonló döntések az elmúlt időszakban, ráadásul az Európai Bizottság és az európai fogyasztóvédelmi hatóságok együtt léptek fel 2019 áprilisában a Facebook felhasználási feltételeinek megváltoztatása iránt, melyet a vállalkozás a hatóságok nyomására meg is tett. Elképzelhető, hogy jó úton indultunk el egy pozitív gyakorlat kialakításához, a magyar hatóság pedig ehhez mind döntésével, mind a kiszabott rekordösszegű bírsággal hozzájárul A Facebooknak hazánkban nem sok mozgástere maradt, hiszen európai uniós rendelet szabályozza végrehajtásban illetékes nemzeti hatóságok együttműködését is, így tehát a NAV, amely a bírságok behajtásáért felel jogsegélyt is kérhet az ír adóhatóságtól bírság behajtására.

„Tudomásunk szerint az ilyen jogsegélyek jól működnek az EU-n belül”

 mondta el Dr. Bitai Zsófia. Még ha a GVH döntését a Facebook meg is támadja a bíróságon, annak a bírság befizetésére nincs halasztó hatálya, így elmondható, hogy az 1,2 milliárd forint befizetésének határideje ketyeg, a döntés Facebook Ireland általi átvételétől számítva 30 napon belül lejár. Vélhetőleg valamikor január elején várható az utalás a GVH bírságbevételi számlájára.

Gazdaság

Az Ennoconn megerősítette együttműködését a Prologisszal

Az ipari informatikai rendszerek globális gyártója 40 000 négyzetméternyi területről hosszabbított szerződést

Az Ennoconn és a Prologis megújították szerződésüket, melynek értelmében az Ennoconn tovább bérli a Prologis Park Budapest-Sziget területén található 40 000 négyzetméter alapterületű ipari raktárépületet, melyből 10 000 négyzetméter gyártási területet képez. A megállapodásban az iO Partners ingatlanügynökség is közreműködött. Az Ennoconn, mint a globális vezető szerepet betöltő vállalat az integrált felhőüzemeltetési szolgáltatások, ipari IoT és beágyazott technológia területén, igénybe vette a Prologis egyedi bérleti konstrukcióját, amely lehetővé teszi számára a hosszú távú tervezést fix üzemeltetési díjjal és előre kalkulálható költségekkel a bérleti szerződés teljes időtartama alatt.

„Az Ennoconn nagy örömmel jelentette be, hogy hosszabbítja együttműködését a Prologisszal, hiszen a cég szakértelme és megbízhatósága elengedhetetlen partneri szerepet biztosít számunkra a hosszú távú céljaink megvalósításában. Világszínvonalú létesítményünkben továbbra is kiszolgáljuk az NCR (jelenleg NCR Atleos és NCR Voyix) amerikai tulajdonú vállalatot hardver szinten. A helyi üzem a „low volume-high mix” technológiai környezetben gyártja a legkorszerűbb ATM-eket, POS (Point of Sale) terminálokat, KIOSK-okat és önkiszolgáló pénztárgépeket, immár 2006 óta”

– mondta Kenderesi Loránd, az Ennoconn Mérnökségi, Új Termékbevezetési és Létesítménygazdálkodási Igazgatója. „A raktár tökéletesen alkalmas arra, hogy a globális ellátási láncunkba integráljuk az összes helyi, európai, valamint a közép- és távol-keleti országokat, és a jövőben is kulcsfontosságú szerepet játszik majd működésünk zavartalan fenntartásában.”

A nemzetközi tevékenységi- és működési körrel rendelkező vállalat, amely így más országokat is kiszolgál majd a raktárépületen keresztül, többek között kiváló stratégiai elhelyezkedése miatt választotta ismét a Prologis Park Budapest-Sziget épületét, mert a Budapest belvárosától mindössze 17 km-re, a szigetszentmiklósi Leshegy Ipari Parkban lévő helyszín hatékony elérést biztosít a nemzetközi repülőtérhez, az M1-es, M5-ös és M7-es autópályákhoz. Továbbá az épület magas színvonalú kialakítása – például a telepített LED világítás – révén a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve végezheti működését az Ennoconn.

Nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy az Ennoconn a folytonosság mellett döntött és választása ismét a mi épületünkre esett

– mondta Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási- és ügyfélélmény igazgatója.

Sosem vesszük készpénznek, hogy ügyfeleink velünk maradnak, de mindent megteszünk, hogy a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsuk, segítséget adjunk az üzemeltetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekben, a Clear Lease konstrukciónkkal stabilitást és jó tervezhetőséget vigyünk az ügyfeleink életébe, és fenntartható stratégiai megoldásaink révén hosszú távon biztosítsuk partnereink zavartalan működését.”

„Hiszünk abban, hogy a jó együttműködés alapja az ügyfélre szabott odafigyelés, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy ügyfeleink minden helyzetben megbízható partnerként tekinthessenek ránk

– tette hozzá Hunyadi Zsuzsanna, a Prologis Magyarország bérbeadásért és ügyfélelégedettségért felelős igazgatója.

Célunk, hogy ne csupán szolgáltatást nyújtsunk, hanem valódi értéket teremtsünk partnereink számára. Folyamatos párbeszédre törekszünk, hogy pontosan értsük ügyfeleink igényeit, és azokra rugalmas, innovatív megoldásokkal tudjunk reagálni. A hosszú távú kapcsolat és az ügyfeleink sikere számunkra is közös eredmény.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Soha ennyi pénz nem hevert még parlagon a lakosságnál

Rekordszintre, 11 200 milliárd forint fölé ugrott februárra a lakossági számlákon lévő folyószámlabetétek állománya, vagyis tovább nő a lekötés nélküli pénzek mennyisége a lakosságnál.

Mindez annak ellenére van így, hogy már a klasszikus lekötött betéteknél is akadnak versenyképes kamatokat kínáló konstrukciók a bankoknál – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Korábban soha nem látott szintre, 11 238,8 milliárd forintra emelkedett februárra a lakosságnál lévő látra szóló és folyószámlabetétek állománya, ami éves összevetésben több mint 16 százalékos növekedés a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.

„Ennek nyomán a teljes lakossági betétállomány több mint 84 százaléka már lekötés nélkül pihen a folyószámlákon, amire szintén nem akadt eddig példa”

– hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzátette: a megugrásban nyilvánvalóan meghatározó szerepük lehet a lakossági állampapírok kamatkifizetéseinek is, amelyek az első negyedévben több száz milliárd forinttal dobhatták meg a kimutatott állományt.

„Ezzel együtt ekkora mennyiségű pihenő pénz még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a lakossági számlákon lévő összeg jelentős része napi kiadásokat szolgál”

– mutatott rá a szakértő. Hozzátette: arra is számítani lehet, hogy ekkora mennyiségű szabad pénz nem marad tartósan a lakossági számlákon, előbb-utóbb helyet keres majd magának.

Már léteznek versenyképes lekötött betéti ajánlatok 

Gergely Péter szerint bizonyos szempontból érthető, hogy az utóbbi években fokozatosan emelkedett a folyószámlabetétek mennyisége és aránya a lakosságnál, hiszen a lekötött betéti kamatok hosszú ideig nulla és egy százalék között mozogtak.

Mára viszont – hívta fel a figyelmet – megváltozott a helyzet, és a különböző befektetési alapok – illetve a lakossági állampapírok – mellett a lekötött betéteknél is találni versenyképes kamatot kínáló konstrukciókat, igaz, a BiztosDöntés.hu lekötött forintbetét kalkulátora szerint a jó kamatokhoz többnyire bizonyos feltételeket is teljesíteni kell.

A Gránit Bank eBank nevű konstrukciójánál most évi 6,5 százalék az akciós kamat: a betét futamideje három hónap, a leköthető összeg pedig minimum 50 ezer, legfeljebb 30 millió forint lehet. Az eBank betétnél az akciós kamat feltétele ugyanakkor, hogy friss megtakarítást helyezzen el az ügyfél, és – ahogy ez a konstrukció nevéből is sejthető – rendelkezzen aktivált mobilbankkal a pénzintézetnél, és havonta legalább 400 ezer forint jóváírás érkezzen a számlájára.

A Gránit Bank a rövid lejáratú forintbetéti konstrukciók között szintén kínálatban tartja a KamatMax betétjét, ahol a futamidő hat hónap, az elérhető éves kamat pedig 5 százalék. Itt az a feltétel, hogy az ügyfél a futamidő alatt havonta legalább 20 ezer forintért – vagyis összesen 120 ezer forintért – vásároljon a Gránit Bank által kibocsátott kártyával.

A MagNet Banknál a Prizma betéttel lehet kedvező éves kamatokat elérni. Ennél a konstrukciónál több futamidő is létezik: a legmagasabb, évi 6,62 százalékos kamatot a három hónapos lejáratnál lehet elérni, míg a hat hónapos futamidőnél évi 6,45, a 12 hónaposnál pedig 4,61 százalékos az elérhető éves kamat. Itt a legkisebb leköthető összeg 500 ezer forint, ami kizárólag új forrás lehet.

Az OTP Bank Prémium Forint Betétjénél most 6 százalékos az éves kamat – itt a lejárat egyébként hat hónapos –, viszont ebbe a konstrukcióba kizárólag azok az ügyfelek helyezhetik el megtakarításaikat, akik rendelkeznek lakossági Bázis Számlával, amihez Prémium Next szolgáltatás is kapcsolódik.

Visszatértek a kombinált betétek, két számjegyű is lehet az éves kamat

Két pénzintézet a befektetési jegyekkel kombinált betéteket is visszahozta a kínálatba: ezek lényege, hogy az elhelyezett pénznek csak egy része kerül lekötött betétbe, a másik részt a pénzintézet által forgalmazott valamelyik alap befektetési jegyeiben lehet elhelyezni. A betéti rész kamata ezeknél a konstrukcióknál nagyon vonzó, a befektetési rész hozama viszont már a kiválasztott alap teljesítményén múlik.

A CIB Bank CIB Tandem megtakarítás nevű kombinált betétjénél a betéti részbe egyharmad, míg a befektetési részbe kétharmad része kerül az elhelyezett összegnek. A betéti rész futamideje 3 hónap, a legkisebb, itt elhelyezhető összeg pedig százezer forint. A betéti részre fizetett kamat ennél a konstrukciónál alapesetben évi 7 százalék, ám a prémiumbanki (Magnifica néven futó) szolgáltatásra jogosult ügyfeleknek évi 10 százalékos kamatot kínál a pénzintézet.

A Gránit Bank Hozampáros néven futó betétjénél 4 hónapos futamidőre lehet lekötni a betéti részben elhelyezett pénzt, szintén igen attraktív, évi 8 százalékos kamat mellett. Ennél a terméknél fele-fele részben oszlik meg a betéti részben és a Gránit befektetési jegyekben elhelyezett összeg, amelynek el kell érnie a 200-200 ezer forintot. Fontos feltétel viszont, hogy ez a konstrukció csak a pénzintézethez frissen behozott pénzzel vehető igénybe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Több mint 10 ezer mérnök kellene a magyar gazdaságba

Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre az gazdaságunknak égető szüksége lenne.

Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában, ami kitér arra is, hogy tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

„Hazánk nem áll túl jól a hatékonyság és versenyképesség terén. Ennek az a legfőbb oka, hogy viszonylag magas az olyan cégek aránya, amelyek az összeszerelési tevékenységük miatt csak alacsony hozzáadott értéket produkálnak. Hovatovább ezeknek a vállalatoknak a munkavállalói jellemzően bruttó 300 ezer forintos minimálbér környékén keresnek, aminek az adóvonzatai a központi költségvetésen se sokat segítenek. Ha ez így marad a közepesen fejlett országok csapdájában rekedünk. Ebből egyebek közt úgy keveredhetünk ki, ha jelentősen növeljük a műszaki végzettségű diplomások arányát, akikre építve nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepíthetőek be az országba.”

– mondta Dr. Ábrahám László, az EJMSZ elnöke.

A szakember szerint a műszaki szakemberek utánpótlása több kihívással is küzd. Bár sok a középiskolás, de kevesen választják közülük a mérnöki szakokat. A szakképző centrumokban már több diák jár, mint gimnáziumba, de ha végeznek a java részük, szakmával a kézben, továbbtanulás helyett munkába áll. Őket az összeszerelő üzemek csábítják is magukhoz. Sajnos a gimnáziumokból kilépő diákok sem a műszaki egyetemeket veszik célba, mert nem ismerik a mérnöki pályákban rejlő lehetőségeket. Az egyetemekre bekerülő fiatalok nagyszámú lemorzsolódása pedig az utolsó csepp a pohárban, ami a hazai mérnökpopuláció bővülése ellen hat.

Az EJMSZ a megoldást egy jól átgondolt, az egész oktatást felölelő programban látja, ahol az egyes impulzusok egymást erősítve orientálják a fiatalokat a műszaki pályák felé. Ennek a folyamatnak az első lépéseként már az óvodában érdemes lenne a robotokról, a különböző technikai megoldásokról vizuális előadásokat, bemutatókat tartani, mert ebben a korban még a gyerekek nyitottsága, befogadóképessége maximális a fiúk és a lányok közt egyaránt. Erre vonatkozó tapasztalatokkal a Szövetség is rendelkezik a STEMOvee programjának köszönhetően.

Második lépcsőben az általános – és középiskolákban szakköri foglalkozások keretében kellene arra ösztönözni a diákokat, hogy a legkülönbözőbb területeken alkossanak. Erre az élményalapúságra nem csak a szakkörökben, hanem a teljes STEM oktatásban szükség lenne, hogy fel lehessen ébreszteni és fenn lehessen tartani mind a fiúkban, mind a leányokban a műszaki pálya iránti érdeklődést.  Különösen fontos lenne ez a lányok esetében, akiknek a tanulmányi eredménye a STEM tárgyakban jobb is, mint a fiúknak az EJMSZ saját felmérései szerint.  Az önbizalmuk viszont sokszor elveszik, ahogy a mérnöki pályához közelednének és a műszaki egyetemeken alig 8-10%-ra csökken az arányuk, eltekintve egy – két olyan területet, mint a vegyészet vagy az építő- és építészmérnöki szak.

Dr. Ábrahám László úgy látja, ha lányok számát 50% közelébe lehetne tornázni, akkor jelentős javulás érhetnénk el. Nem csak a mérnökök mennyiségét, de a minőségét tekintve is, mert ők a tapasztalatok szerint precízebben dolgoznak és a teljes munkafolyamatot végig viszik, míg a férfiak 80-90%-os készültségnél már újabb projekt után néznek. A helyzeten a lányoknak szervezett külön programokkal (céglátogatás, női mérnökökkel való kötetlen. pályaorientációs találkozások, mentorálás) lehetne sikeresen változtatni. A tavalyi évben az EJMSZ Női mérnök leszek programjában közel 400 középiskolás lány vett részt. A körükben végzett attitűdmérés egyértelműen arról tanúskodik, hogy a kapott információknak köszönhetően tudatosabban fordultak a mérnöki pályák felé, vagy szűnt meg a bizonytalanságuk a pályaválasztásukat illetően.

A Szövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az EJMSZ-éhez hasonló kezdeményezések korántsem elegendőek a markáns változás eléréhez. Mindenképpen nemzeti szintű összefogásra van szükség a cégek, oktatási intézmények és a kormányzat bevonásával, hogy jelentősen növekedjen a mérnökök száma. Hosszútávon pedig az ő révükön is bővüljön a GDP és végső soron hazánk kiemelkedhessen a közepesen fejlett országok csapdájából. A 2025. március 5-én, a BME-n szervezett, Lányok a – STEM – porondon elnevezésű EJMSZ konferencián a műszaki területen meghatározó ipari és oktatási szereplők egyértelműen az összefogás mellett tették le a voksukat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss