Gazdaság

A napokban 1,2 milliárdos büntetést kell kifizetnie a Facebooknak Magyarország felé

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértő magatartást tanúsított azzal, hogy szolgáltatását éveken át ingyenesen hirdette.

Bár a fogyasztóknak a szó szoros értelmében nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, azonban megadott és felhasználói aktivitásukból nyert adataik jelentős üzleti hasznot generálnak a vállalkozás számára, tehát tulajdonképpen adatainkkal fizetünk a szolgáltatásért. A GVH rekordméretű, 1.2 milliárd Ft összegű bírságot szabott ki a Facebook-ra, az esetet Dr. Bitai Zsófia reklámjogász elemzi.

A hivatal 2016-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Facebook szolgáltatást az európai lakosok részére biztosító, Írországban nyilvántartásba vett Facebook Ireland Ltd.-vel szemben fogyasztókkal szembeni feltételezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tárgyában. Az eljárás idén decemberben zárult, eredményeképpen a GVH történetének fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott legnagyobb bírságával lepte meg a közösségi oldalt üzemeltető vállalkozást Mikulásnapon.

Miért pont a GVH, miért nem a NAIH?

Sokak számára nem egyértelmű, hogy ha a Facebook Ireland Ltd. egy Írországban bejegyzett vállalkozás, milyen alapon járhatott el egy magyar hatóság – nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal – az ügyben. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, illetve azok tilalmát egy európai uniós irányelv, az ún. „UCP Directive” határozza meg az Európai Unió egész területén. Ennek a magyar jogba átültetett változata a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, mely alapján, ha egy ilyen magatartás Magyarország területén valósul meg és Magyarországon élő fogyasztókat érint, a magyar hatóságok eljárhatnak az ügyben. Mivel a Facebooknak számos magyar felhasználója van, akik közül rengetegen fogyasztóknak (foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró személyeknek) minősülnek, a fogyasztóvédelmi hatóságként is működő GVH eljárást indíthatott az ügyben. A hivatal kifejezetten a magyar Facebook oldalon tanúsított magatartást vizsgálta, így a magyarországi felhasználókkal szemben alkalmazott megtévesztő állítás révén sértette meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

A döntés értelmében a Facebook adatokat gyűjt a felhasználóiról, melyek segítségével célzott reklámozási lehetőséget értékesít hirdetői részére, hogy ezekkel bombázhassák az embereket, ösztönözve ezzel a fogyasztást. A Facebook-ot üzemeltető vállalkozás bevétele pedig ezekből a reklámokból és hirdetésekből származik.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ilyen esetekben miért nem az adatvédelmi hatóság – a NAIH – jár el a vállalattal szemben? A kulcs abban rejlik, hogy az ügy fókuszában nem az adatgyűjtés, vagy annak szabályossága, etikussága áll, hanem a Facebook ingyenességre vonatkozó állítása, mely a fenti szabályozás és gyakorlat értelmében az árra vonatkozó megtévesztő, a fogyasztók döntésének torzítására alkalmas állítás, de súlyosabb esetben akár „feketelistás” (mindenképpen tiltott) kereskedelmi gyakorlat is lehet, ilyen esetekben pedig a GVH jogosult eljárni.

„Ingyenes, és az is marad”

„Ingyenes, és az is marad”, valamint korábban „Ingyenes, és bárki csatlakozhat”

– ezt a két, a magyar Facebook nyitóoldalán és Súgóközpontjában éveken át felvillanó állítást vizsgálta a GVH. Az eljárás során áttekintette az érintett termék és piac jellemzőit, és azt a következtetést vonta le, hogy a Facebook kétoldalú felületet üzemeltet. Az egyik oldalon fogyasztóknak nyújt díjazás nélküli szolgáltatást, míg a másik oldalon vállalkozásoknak biztosít reklámozási és más marketing lehetőségeket.

„A Facebook tehát az ún. „zéró áras” üzleti modellt követi, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingyenesen regisztráló felhasználók követései, kedvelései, megosztásai alapján adatokat gyűjt róluk. Ezen adatok segítségével célzott reklámozási lehetőséget biztosít a hirdetőknek és látható helyen, a postok között helyezi el a hirdetéseket.”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia, a Collegium Bitai&Partners alapító-vezetője.

A GVH az eljárás során részletesen értékelte az ingyenesség ígéretét. Először azt vizsgálta, hogy a Facebook gyakorlata a jogszabály szerinti „feketelistás” gyakorlatnak minősül-e, vagy „csupán” megtévesztő állításnak. Arra a következtetésre jutott, hogy a szolgáltatás természete és egyéb jellemzői miatt kétséges a mindenképpen tiltott kereskedelmi gyakorlat megállapíthatósága. A hatóság álláspontja szerint tehát a Facebook gyakorlata az árra vonatkozó megtévesztő állítást alkalmazott. A kérdés már csak az maradt, hogy ez a magatartás alkalmas volt-e a felhasználók döntéseinek torzítására. A joggyakorlat értelmében az ingyenesség hirdetése különösen alkalmas a befolyásolásra. Az ingyenesség erős hívószó, az érdeklődést már önmagában felkelti, vonzóvá teszi a szolgáltatást az emberek számára, de az átlagos felhasználó ezen egyoldalú juttatást, ajándékozást ért. Tény, hogy a Facebook szolgáltatásáért pénzösszeget nem kell fizetni.

Mind a közgondolkodás, mind pedig a szakirodalom egyetért azonban abban, hogy a XXI. században az adat – és különösen a személyes adat – lett az egyik legjobban piacosítható „nyersanyag” kvázi az új olaj. A Facebook pedig adataink megadása nélkül egyrészt közel sem nyújt teljes felhasználói élményt, másrészt éppen azzal válik egyre érdekesebbé a felhasználó számára, hogy ő, a barátai, a családtagjai és az összes ismerőse aktívan használja – egyre több adatot és információt generálva ezzel a Facebook számára.

A GVH tehát összességében arra jutott, hogy a felhasználók aktivitásának követéséből, rögzítéséből és felhasználásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezen adatok összessége értékes a vállalkozás számára, az érték pedig akkor mutatkozik meg pénzben, amikor hirdetési felületeit eladja. A felhasználó azzal, hogy az adatait megadja a Facebooknak és aktívan használja a felületet, adataival „fizet” a nyújtott szolgáltatásokért, így az ingyenesség szlogenje nem állja meg a helyét.

Hogyan tovább?

Összegzésképpen tehát a Gazdasági Versenyhivatal azt állapította meg, hogy a Facebook gyakorlata megtévesztő volt az ár vonatkozásában, hiszen az ingyenesként reklámozott szolgáltatásért valójában súlyos árat fizetünk azzal, hogy személyes adataink a Facebook szinte bármely hirdetőjének birtokába kerülhetnek. A legtöbb felhasználó ezzel nincs tisztában, a vállalkozás pedig korábban épp ennek az ellenkezőjét hangsúlyozta. A hatóság megjegyezte, hogy számos más európai országban és az Egyesült Államokban is születtek hasonló döntések az elmúlt időszakban, ráadásul az Európai Bizottság és az európai fogyasztóvédelmi hatóságok együtt léptek fel 2019 áprilisában a Facebook felhasználási feltételeinek megváltoztatása iránt, melyet a vállalkozás a hatóságok nyomására meg is tett. Elképzelhető, hogy jó úton indultunk el egy pozitív gyakorlat kialakításához, a magyar hatóság pedig ehhez mind döntésével, mind a kiszabott rekordösszegű bírsággal hozzájárul A Facebooknak hazánkban nem sok mozgástere maradt, hiszen európai uniós rendelet szabályozza végrehajtásban illetékes nemzeti hatóságok együttműködését is, így tehát a NAV, amely a bírságok behajtásáért felel jogsegélyt is kérhet az ír adóhatóságtól bírság behajtására.

„Tudomásunk szerint az ilyen jogsegélyek jól működnek az EU-n belül”

– mondta el Dr. Bitai Zsófia. Még ha a GVH döntését a Facebook meg is támadja a bíróságon, annak a bírság befizetésére nincs halasztó hatálya, így elmondható, hogy az 1,2 milliárd forint befizetésének határideje ketyeg, a döntés Facebook Ireland általi átvételétől számítva 30 napon belül lejár. Vélhetőleg valamikor január elején várható az utalás a GVH bírságbevételi számlájára.

Related Topics:2020 büntetés facebook gvh jogász magyarország nah

Up Next

Beltéri nyomkövetési technológiák

Don't Miss

Öt megatrend, amely meghatározza a kiskereskedelem jövőjét

Gazdaság

Leveri a kamatokat a piaci verseny a hitelpiacon

Nemhogy kamatemelési, de kamatcsökkentési hullámmal érkezik a tavasz a lakossági hitelpiacra. Ráadásul piaci innovációra, az állampapírokból érkező pénzekre adott kamatkedvezményes hitelre is látunk példát a piacon – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Beigazolódott a BiztosDöntés.hu korábbi prognózisa, amely szerint alaptalanok azok a hangok, amely szerint a tavaszi lakáshitel-kihelyezési boomra a bankok kamatemeléssel fognak ráfordulni. A március elsejétől érvényes új kondíciós listákon egyetlen kamatemelést sem találunk a lakáshitelek esetében.

Az állampapírokra is ráhajtanak a hitelezés felfuttatásához

Sőt, ahogy arra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője felhívja a figyelmet, a CIB Bank piaci innovációval is igyekszik meglovagolni az állampapír hozamfizetés után a piacra érkező pénzeket: a legalább havi 800 ezer forintot a kölcsönszerződésben megjelölt bankszámlára befizető ügyfelek a banknál vezetett betét- és értékpapírszámlák egyenlege alapján még komoly kamatkedvezményre jogosultak a 10 éves futamidejű Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel és a 11-30 évre felvett lakáshiteleik után.

A standard, 7,99 százalékos kamat a Mozgástér Kedvezménycsomagban 10 millió forint alatti megtakarítási egyenleg esetén 6,59 százalékra, 10 millió felett 6,19 százalékra csökken. A 20-40 milliós megtakarítási egyenleggel bírók kamata benéz 6 százalék alá, 5,99 százalékra, 60 millióig 5,79 százalék, míg a 60 millió forint feletti megtakarítással bíró ügyfelek 240 bázis pontos kamatkedvezményt kapnak, így hitelük kedvezményes kamata 5,59 százalék.

A CSOK-hiteleseknek is van kedvező ajánlat

A CIB Bank a CSOK Plusz hitelt piaci hitellel kiegészítőknek ajánlja a CIB Kamatkedvezmény Duó termékét, ahol a CSOK hitellel együtt igényelt kiegészítő kölcsön 5,75 százalékon érhető el – itt elegendő 600 ezer forintos havi jóváírást teljesíteni.

Kamatcsökkentésről szól a személyi kölcsön piac is

Éles verseny van a személyi kölcsönök piacán is – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője. Az Erste ennek hatására visszacsökkentette a február elején megemelt kamatait a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel esetében. A mostani kamatcsökkentés 9-29 bázispontos volt, a legkomolyabban az 1,5-8 millió forintos 66-84 hónapra igényelt hiteleknél van – itt a kamat 17,01 százalékról 16,72 százalékra csökkent.

Az OTP Bank is csökkentette március 1-től a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel kamatát a legalacsonyabb hitelösszegsávban 2-3,1 millió forint között 16,99 százalékról 16,72 százalékra.

Március elsejétől a CIB Bank is csökkentette a személyi kölcsön kamatait a legkedvezőbb “A” és “B” ügyfélminősítésű sávban a kamatcsökkentés mértéke 0,3-1,3 százalékpont közötti. A legnagyobb csökkentés a “B” ügyfélminősítésű sávban a 7 millió forintot meghaladó hitelösszeg esetén volt, itt 11,99 százalékról 10,69 százalékra csökkent a kamat. A legkisebb kamatot a 7 millió forintot meghaladó összegű kölcsönt igénylő A ügyfélminősítéssel bíró ügyfelek élvezhetik – nekik 9,64 százalékon hitelez a CIB.

Korábban, február közepén az MBH Bank nyeste meg a Személyi Kölcsön Extra Plus hitelének kamatait. A csökkentés 6,99 millió forintig 50 bázispontos volt, ám az újonnan létrehozott 7 millió forint feletti sávban így már immár az MBH is egyszámjegyű, 9,99 százalékos kamatot kínál – hívja fel a figyelmet Gergely Péter.

Az UniCredit Bank nem nyúlt a kamatokhoz, de május végéig meghosszabbította a Fix Kamat személyi kölcsönnél, a Green személyi kölcsönnél és Felújítási személyi kölcsönnél az egy havi törlesztő visszajár, illetve Online Plusz 30 000 forint visszajár akcióját.

Márciusi emelésről a BiztosDöntés.hu összegzése szerint egyedül a Raiffeisen Bank adott hírt – itt a 450 ezer forintos jövedelmet igazoló ügyfeleknek múlt szombattól a korábbi 8,09 százalékpont helyett csak 7,5 százalékpontos kamatkedvezmény jár, így a kedvezményes kamat mértéke 9,9 százalékról 10,49 százalékra nőtt – ám a bank még ezzel a kamattal is versenyképes – emlékeztet Gergely Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lehet a termékelőfizetés az e-kereskedelem jövője?

Egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság alig fele hallott a termékelőfizetéses e-kereskedelemről és mindössze 8 százalék próbálta már ki ennek valamilyen formáját – derült ki a Reacty Digital 2025. januári felméréséből.

A megoldás gyerekcipőben jár még hazánkban, azonban az egyre változatosabb szolgáltatók és elérhető termékkategóriák segíthetik a kipróbálók arányának emelkedését. A 30 év alattiak körében általánosságban is népszerűbbek az előfizetések, ami pozitív jövőképet jelenthet a modell szélesebb körű elterjedése szempontjából.

Online termékelőfizetés alatt elsődlegesen azt értjük amikor a vásárló rendszeres időközönként (pl. negyedévente) kap egy csomagot, ami tartalmazhat általa összeválogatott dolgokat (pl. eledel a háziállatainak), vagy akár a webáruház által összeállított termékcsomagot (pl. tematikus könyvcsomag). A kérdőív szempontjából szintén a termékelőfizetések közé soroltuk azt, ha az előfizetés egy fix összeg kifizetése által állandó kedvezményeket biztosít (pl. ingyenes kiszállítás minden rendelésre vagy kedvezményes ár egyes termékekre).

Felmenő rendszerben gyűrűzhet be a termékelőfizetés a magyar piacra

A januári kutatás alapján egyelőre a 18-79 éves magyar lakosság kevesebb mint fele (45%) hallott arról, hogy termékekre is lehet online előfizetni, ami azt mutatja, hogy ez a koncepció még nem kifejezetten elterjedt hazánkban. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy van tudomása ilyen lehetőségről: míg a 60 év felettiek közül tízből hárman (29%), addig a 30 év alattiak közül tízből heten (73%) hallottak már online termékelőfizetésekről. A fiatalabbak egyébként mindenféle előfizetés irányába nyitottabbak, legyen szó akár streaming szolgáltatásról vagy újságelőfizetésről. A körükben való ismertség a jövőben elősegítheti ennek a termékelőfizetéses üzleti modellnek a szélesebb körű elterjedését is, hiszen hosszabb távon a jelenlegi fiatalok válnak idősebbé, a későbbi fiatalok pedig már egy ilyen szempontból sokkal érettebb piacra lépnek be.

A modell terjedését természetesen nem csak a lakossági érdeklődés befolyásolja, kínálati oldalról is szükség van a lehetőség biztosítására, de a kereskedők nyitottnak mutatkoznak a modell irányába.

Az elköteleződéstől való félelem és az érzékelt haszon hiánya jelent akadályt a termékelőfizetésnek

A felnőtt magyarok bő fele (55%) nem szívesen vállalna hosszú távú (pl. egy éves) elköteleződést termékelőfizetések esetén, ami egy kifejezetten nagy visszatartó erő lehet a modell terjedésével szemben. Ugyanakkor ellensúlyozható azzal, ha például havi vagy negyedéves fizetési konstrukciót biztosít a webáruház, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy a fogyasztó egyszerre kisebb összeget fektessen csak az előfizetésbe, illetve könnyebben lemondhassa azt, amennyiben mégsem felel meg az igényeinek.

Mindössze tízből hárman érzik azt, hogy az előfizetéses modell kényelmesebb lehet számukra, illetve időt spórolhat az egyedi rendelésekhez viszonyítva, és csupán a felnőttek negyede (24%) jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékre, amit amúgy is rendszeresen vásárol. A 18-79 évesek közel fele (45%) viszont úgy érzi, hogy a termékelőfizetési modell inkább csak marketingfogás, nem pedig valódi előny a fogyasztók számára, 38 százalék kifejezetten lehúzásnak érzékeli ezt a megoldást. Tízből négy (43%) felnőtt magyar szerint pedig felesleges vásárlásra ösztönzi az embereket egy-egy ilyen termékelőfizetési lehetőség. A fiatalabb korosztályok minden szempontból pozitívabban fordulnak a termékelőfizetéses modellek irányába: minél fiatalabb valaki, annál nyitottabb arra, hogy kipróbáljon egy ilyen csomagot, annál inkább érez pozitív velejárókat (pl. kényelem, időspórolás), és annál kevésbé szkeptikus az előfizetések vásárlói hasznával kapcsolatban (pl. csak marketingfogás).

A szolgáltatáselőfizetéseket már megszoktuk, a termék még újdonságként hat

A 18-29 évesek háromnegyedének (74%) van, vagy volt valaha valamilyen előfizetése, míg a 60-79 évesek körében ez az arány csupán 23 százalék. A legnépszerűbbek egyértelműen a streaming szolgáltatások (pl. Netflix, Spotify), tízből hat (61%) szolgáltatáselőfizetőnek van vagy volt ilyen csomagja, minden negyedik (25%) pedig valamilyen közösségi médiának a prémium csomagjára fizet(ett) elő.

Bár a felnőtt lakosság kifejezetten kis hányada (8%) rendelkezik jelenleg termékelőfizetéssel, akiknek van ilyesmijük, azok többnyire elégedettek vele, aminek oka elsősorban az időmegtakarítás, valamint a kényelmes használat és a kedvező ár-érték arány. Bár a többség inkább a mérleg pozitív oldalára helyezi az ár-érték arányt, az elégedetlenkedők elsődleges indoka a túl drága előfizetési csomag, ami a lakosság árérzékenységét tükrözi.

Az árérzékenység az előfizetéseknél is megjelenik

Ami a jövőbeli terveket illeti, a legtöbben egészséghez kapcsolódó termékekre fizetnének elő, illetve élelmiszerre vagy állateledelre. Ezek a választások könnyen megérthetőek, hiszen az említett termékkategóriák gyorsan forgó fogyasztási cikknek minősülnek, vásárlásuk általában nem opcionális és sokszor rendszeres, illetve jól előre jelezhető.

A termékelőfizetésre nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy fő (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelme érdekében akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Zyxel Networks Ken Tsait nevezi ki új elnöknek

A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások terén vezető szerepet betöltő Zyxel Networks bejelentette, hogy 2025 februárjától Ken Tsai a Zyxel Networks új elnöke.

A Zyxel Networks a Zyxel Communicationsből 2019-ben történt kiválása óta a kis- és középvállalati (SMB) hálózati piacra összpontosít, és a hálózatbiztonsági megoldások mellett a Nebula felhőkezelő platformja révén sikeresen építi erős piaci pozícióját. Ken Tsai vezetésétől az vállalat az várja, hogy olyan előremutató stratégiákat alakítson ki és olyan piaci megközelítéseket hozzon, amelyek tovább fokozzák a gyártó növekedési lendületét a globális piacokon.

Ken Tsai elkötelezett a növekedés mellett

„A Zyxel Networks az első perctől kezdve elkötelezett a kivételes hálózati megoldások biztosítása mellett a kis- és középvállalkozások számára”

– mondta Tsai.

„A Nebula felhőkezelési platformmal, biztonsági megoldásainkkal és K+F tevékenységünkkel sikeresen kitűnünk a nemzetközi piacokon és az évek alatt szilárd üzleti modellt hoztunk létre. Erre a sikerre építve magabiztosan haladunk előre. Nagy a felelősség ennek a sikernek a tovább építésében. A jövőben teljes mértékben a Zyxel Networks folyamatos növekedésének és innovációjának vezetésére fogom magam szentelni.”

Ken Tsai 19 éves tapasztalattal rendelkezik a Zyxel Csoportnál, ahol különböző stratégiai műveleti és termékmenedzsment egységekben töltött be kulcspozíciókat, beleértve a Gateway stratégiai üzleti egységet, a menedzsment központot, a vállalati HR szolgáltatási részleget és az üzleti támogató központot.

A márkamenedzsment, a piacfejlesztés és az ügyfélélmény terén szerzett széleskörű tapasztalata – amelyet a globális központban betöltött szerepek és az európai piacokon eltöltött többéves külföldi tartózkodás során szerzett – garancia arra, hogy vezetőként képes lesz a részlegeken és kultúrákon átívelő csapatokat az üzleti célok elérése érdekében irányítani. Ez a tapasztalat szilárd alapot jelent a Zyxel Networks jövőbeli fejlődéséhez.

Segítség a kis- és középvállalkozásoknak a kihívások leküzdésében

A kis- és középvállalkozások előtt jelenleg világszerte széles körben álló kihívások közé tartozik a szabályozási nyomás, a korlátozott erőforrások és a munkaerő-felvételi nehézségek, amelyek hatékonyabb működési gyakorlatokat és erőforrás-elosztást igényelnek. A növekvő biztonsági támadások is indokolják a biztonságos és megbízható megoldások sürgős továbbfejlesztését.

A Zyxel Networks Nebula felhőkezelési megoldását kifejezetten ezekre a fájdalmas pontokra tervezték, mivel egyetlen platformon keresztül integrálja a vezetékes, vezeték nélküli és biztonsági eszközöket, amely a felhőkezelés és a mesterséges intelligencia segítségével analitikus felügyeletet biztosít. Ez a megközelítés leegyszerűsíti a kezelési folyamatokat, miközben csökkenti a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos kockázatokat, enyhítve a kkv-k terheit.

A Zyxel Networks hangsúlyozza, hogy Tsai gazdag, több funkciót átfogó együttműködési tapasztalata és a csapatba vetett bizalma elősegíti a vállalaton belüli mélyebb integrációt, és fokozza a lehetőségek megragadásának képességét a gyorsan fejlődő piacon. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy továbbra is olyan innovatív megoldásokat nyújtson, amelyek megfelelnek az ügyfelek igényeinek, miközben támogatja a kkv-kat a kihívások leküzdésében és az üzleti növekedés előmozdításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!