Connect with us

Gazdaság

Kiszámítható karrier és magas fizetés? Ezeket tanuld idén, ha informatikai pályára lépnél!

Az informatika területén az elmúlt években Magyarországon folyamatosan emelkedtek a bérek, egyes felmérések szerint a kezdő (junior) szoftverfejlesztők átlagos bruttó fizetése az 550-750 ezres sávban mozgott 2019-ben. Az IT szakemberek iránt változatlanul hatalmas kereslet mutatkozik, iparági szakértők szerint több tízezer szakképzett informatikus hiányzik ugyanis a magyar munkaerőpiacról, az EU-ban pedig ugyanez a szám idénre megközelítheti a 700 ezer főt. A Braining Hub IT oktatási központ most azokat a technológiákat, programozónyelveket gyűjtötte össze, amelyeket a várható erős kereslet miatt az idei évben különösen érdemes elsajátítaniuk az informatikai pályára készülőknek.

A KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatai szerint a fiatal (15-24 éves) munkanélküliek aránya 2019 utolsó negyedévében 12,2%-ra (40.000 főre) nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az összes munkanélküli egynegyede így már ebből a fiatal korcsoportból kerül ki, úgy, hogy a teljes munkanélküliség 12 ezer fővel csökkent 2019-ben az előző évhez képest. Ha ezeket az adatokat összevetjük az IT szektor munkaerőpiaci igényeivel, jól látható, hogy lenne tartalék, amihez a munkaerőhiánnyal küzdő cégek nyúlhatnak.

„A fiatal pályakezdők, vagy karrierváltók számára ideális megoldás lehet a programozás, hiszen ezen a területen remek, jól körülhatárolható, kézzelfogható tudást nyújtó képzések érhetők el hazánkban, maga a szakma pedig stabil és kiszámítható karrierutat biztosít azoknak, akik képesek a fejlődésre, folyamatosan aktuális tudással rendelkeznek, és képzik magukat”

hívta fel a figyelmet Kovács Balázs, a Braining Hub IT oktatási központ képzésvezetője.

A JAVA a kezdő programozók kedvence

A programozási nyelvek nemzetközi népszerűségi listáját már hosszú ideje a JAVA vezeti, mely 2020 januárjában is tartja első helyét a toplistán. Ez nem véletlen, hiszen viszonylag könnyű elsajátítani, és nagyvállalati környezetben nagyon elterjedt, a leggyakrabban használt nyelv. Ahogy a cégek, vállalatok digitalizációja halad, egyre több alkalmazást, szoftvert használnak webes felületen, a JAVA programozási nyelv pedig kiválóan alkalmas a webes felületek fejlesztésére. A HAYS HUNGARY személyzeti tanácsadó cég szerint pedig, egy junior JAVA fejlesztő átlagfizetése elérte a bruttó 650 ezer forintot a tavalyi évben, így ez a programozási nyelv mindenképpen az egyik leginkább ajánlott azoknak, akik informatikai pályára készülnek.

A JavaScript szintén olyan kódnyelv, aminek alapjai kiválóan elsajátíthatók, egy célzott gyorstalpaló programozó kurzus keretében. A webes alkalmazásfejlesztésben pedig egyre több helyen tör előre, így szintén kiváló munkalehetőséget biztosít, azoknak, akik ebben képzik magukat.

Ha Big Data vagy mesterséges intelligencia, akkor Python!

Az adattudomány (data science), illetve a mesterséges intelligencia a jelen és várhatóan a közeljövő legfontosabb technológiái közé fognak tartozni, így jelentős munkaerőpiaci keresletre számíthatnak azok, akik ezekben a szegmensekben hasznosítható tudással rendelkeznek.

„A mérvadó nemzetközi rangsorokból jól kisolvasható, hogy a Python elterjedtsége egyre növekszik, így mindenképpen az egyik olyan programozási nyelv 2020-ban, amelyben érdemes fejlődniük a fejlesztőknek. Az adat az új olaj, és ez nem fog változni 2020-ban sem, a mesterséges intelligencia pedig rohamosan fejlődik, és számos területen képes a vállalatok hatékonyságát növelni. A Python nyelv viszonylag könnyen tanulható, és szerepe mind az adattudomány, mind a mesterséges intelligencia terén megkerülhetetlen”

fűzte hozzá Kovács Balázs.

Kilenc hónap alatt tapasztalattal rendelkező webfejlesztővé lehet válni egy új képzési konstrukciónak köszönhetően

Valószínűleg az idei év egyik nagy slágere lesz az a magyar piacon elérhető új, különleges konstrukciójú képzés is, amelynek keretében kilenc hónap alatt a kurzus résztvevői junior webfejlesztővé válhatnak, ráadásul mindez 50 ezer forintjukba kerül azoknak, akik jól teljesítenek. A képzés 3 hónapos elméleti oktatással kezdődik, melyet 6 hónapos gyakorlati program követ, ahol éles munkák keretében fejleszthetik tudásukat a hallgatók. A gyakornoki idő alatt a diákok ösztöndíjban részesülnek, melyből szinte az utolsó fillérig visszakapják a tandíjat. Ennél jobb lehetőség egy trendi szakma megtanulására, vagy karrierváltásra valószínűleg nemigen adódik majd az idei évben. 

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss