Gazdaság

10 trend, amit a technológia diktál a 20-as évekre

Miközben a világ elsősorban a forradalmi újításokra figyel, és azt találgatja, hogy a nagy találmányok mikor kerülnek polgári forgalomba, addig az SAP szakértői a vállalati, üzleti, társadalmi működés modelljeinek szintjén mutatkozó láthatatlan, de annál nagyobb horderejű változásokra fókuszálnak, amelyeket a technológia inspirál.

Az évszámváltáshoz igazodva az SAP Hungary szakértői is megtették tétjeiket a húszas években várható fejleményekkel kapcsolatban.

Brutális ugrás számítási és adatátviteli kapacitásban

Évtizedes előrejelzésekben rendre felbukkan a kvantumszámítógép. Ha lakossági kiskereskedelmi forgalomba még nem is jut el tömegesen, de vállalati szerverekben, kutatócégek laboratóriumában már biztosan fellelhetők lesznek ezek a teljesen új hardverstruktúrán alapuló szuperszámítógépek akár már a húszas évek végére. A hatványozottan megnövekvő számítási kapacitás nyomán eltűnnek azok a korlátok, amik eddig a rendelkezésünkre álló végtelen mennyiségű adat feldolgozásában gátoltak minket. Az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig, az élet minden területén ugrásszerű változást hoz, olyan eredmények birtokába kerülünk, melyek nélkül eddig csak tapogatóztak a tudósok. A mesterséges intelligencia, az egymással kommunikáló eszközök, vagy az IoT mind ennek a technológiai ugrásnak köszönhetik majd kiteljesedésüket. Míg korábban a programozásban az egyszerűsítés és a tömörítési eljárások használatával tudtak csak úrrá lenni a szűkös adatátviteli kapacitásokon, addig a jövőben – például az 5G-nek és várható utódainak köszönhetően – erre már alig kell tekintettel lenni.

Felhő – a leggyorsabban fejlődő IT ökoszisztéma

A vállalatok részére kínált, informatikai alapú szolgáltatások legkényelmesebb platformja már évek óta a felhő. A tízes években a legtöbb üzleti folyamat kiszervezésre került, így például a beszerzés, HR, értékesítés. Ennek szerepe azonban várhatóan tovább nő a tároláson és feldolgozáson túl a prediktív adatelőállítás irányába. A jövőben a felhőben futó alkalmazások, különösen ha mesterséges intelligenciával vértezik fel őket, a rendszeresen visszatérő igényeket felismerik, és maguktól kínálják fel a vágyott eredményt. Elvárható lesz, hogy az egyszer-kétszer végzett adatlekérés idővel teljesen magától érkezzen meg a felhőből, anélkül, hogy a kapcsolódó elemzést és kimutatást egy irodai munkatárs elvégezné.

A cégek és beszállítóik közötti együttműködés ráadásul sokkal magasabb szintre is léphet. Olyan együttműködési modelleket lehet fejlett, felhő alapú megoldásokkal végrehajtani, ahol sokkal inkább horizontális függelmi viszony, semmint alá- és fölérendeltség alakul ki beszállító és vevő között. A hatékonyság javításában rejlő minden fillér tartalékot ki lehet használni, ha egymás igényeit és lehetőségeit a lehető legszorosabban követik a partnerek. A legjobb áron, legjobb időben, legvonzóbb paraméterekkel kínált áruk és szolgáltatások minden félnek kölcsönös előnyöket és javuló profitrátát biztosít.

Az ügyfélélmény – a valódi megkülönböztető jegy

A termékek és szolgáltatások bőséges kínálata mellett a 2010-es években számos iparágban merült fel a valódi versenyjellemzők hiánya. Oly sok az alternatíva, és sokszor annyira minimális az egyes márkák közötti valódi funkcionális eltérés, hogy szinte lehetetlen megkülönböztető jeggyel felruházni és kommunikálni egy terméket vagy szolgáltatást. Míg a CEO-k 80%-ának meggyőződése, hogy kiemelkedő élményt nyújt termékével vagy szolgáltatásával ügyfeleinek, addig a fogyasztóknak csak 8%-a érzi ezt ugyanígy. Ezt hívjuk Experience Gap-nek. A húszas években a technológiai lehetőségek révén még jobban kiismerhető és digitalizálható az ügyfelek igényeinek, elvárásainak, elégedettségének, összefoglalva a fogyasztáshoz kapcsolódó élményeinek összessége. Amennyiben egy ügyfélnél az igény felmerülésétől az első, majd további vásárlásain át az ügyfélszolgálati és kapcsolódó egyéb interakciókig minden részletre kiterjedően megismerhetők a motivációi és ez alapján javítható a kiszolgálás menete, akkor az jelentős többletet ad az elégedettségéhez – függetlenül attól, hogy a termék már eleve kielégítő volt számára. Az SAP szakértői szerint mind a termékinnovációban, mind a kiszolgálási csatornák fejlesztésénél ez lesz az irányadó szempont a következő években. Ugyanez igaz a vállalatokra, mint munkáltatói márkákra: a dolgozók elégedettségének folyamatos mérése nélkül egyetlen vállalat sem fog labdába rúgni a jövőben, a munkavállalói élmény fokozása lesz a kulcs az employer branding területén is.

Munka világa: végtelen termelési hatékonyság versus végtelen szabadidő

Az SAP szakértői szerint fontos témája lesz az előttünk álló éveknek, hogy az összefoglaló néven Ipar 4.0-nak hívott termelékenységi és automatizációs forradalom milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és a társadalomra. Ha abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy ez várhatóan felemészti a munkahelyeket, és a robotizáció illetve a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen nő az emberek szabadideje, akkor a humán munkaerő „megspórolásának” hozamát valamilyen formában vissza kell csatornázni az emberek felé, hogy elkerülhetőek legyenek a társadalmi feszültségek. Egészen biztosan rövidebb kell legyen a „hivatalos” munkaidő, végső soron pedig olyan társadalmi berendezkedés is jöhet, ahol nem csak a munka köré szerveződő tevékenységeinket tudjuk értékké váltani. „Új világrend” létrejöttét egyelőre nem tartják valószínűnek az SAP szakértői sem, de bizonyosan láthatunk a húszas évek folyamán több kísérletet is a kényes egyensúly fenntartására. Ilyen lehet a négynapos munkahét, vagy az alapjövedelem. Felmerülhet a robotokra kivetett adó, például társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, és idővel napirendre kerülhet a közösségi médiaszolgáltatók adóztatása is. Várhatóan megjelennek a robotika-mentességet hirdető termelői és fogyasztói közösségek is, hasonlóan a kézműves termékek és a kistermelői piacok tízes években látott szaporodásához. Az SAP szakértői felhívják a figyelmet, hogy az e-sportok, és általában az egyre tökéletesebb szimulációt adó virtuális terek a szórakoztatáson túl a „dologtalanság” fontos társadalmi kihívására is megoldást kínálnak: egy alacsony költséggel megélhető virtuális tér tompíthatja a munka világából kieső, magukat haszontalannak érzők tömegeiből eredő társadalmi feszültséget. Így a virtuális terek végső soron akár állami támogatást is élvezhetnek, ha ez könnyebb, mint munkát vagy segélyt adni a rászorulóknak.

Ügyfelekből adatvagyon

„Az adat az új olaj” – szól a mondás, azonban messze többet rejt magában ez a mondás. Az olajipari folyamatokhoz hasonlóan alakulhatnak át a vállalati rangsorok, ha az adat és az információ alapjaira új szolgáltatások születnek. A médiavállalatok információs közműcégekké lehetnek, és fordítva, nagy számosságú ügyfélkörrel rendelkező közműcégek pedig adatvagyonként értékesíthetik fogyasztóikhoz való hozzáférést, egyfajta ügyfélközművekként.

Az SAP szakértői szerint a virtuális térben a javak és szolgáltatások mellett újabb meta-javak is fizetőssé válhatnak: megtörténhet személyes adataink beárazása, és vásárolható termékké válhatnak a lájkok mellett a kedvező értékelések, vagy éppen a bizonyos csoportokba való belépés és befogadás joga. A mikrofizetési eljárásokkal észrevétlenül indulhat meg ezen javak kereskedelme, eleinte fájdalommentesen, később viszont a teljes közösségi médiára kiterjedően. A társadalmi hatás egyelőre nem megjósolható. Kérdés, hogy miként fog erre reagálni az állam: lehetőséget, vagy veszélyt lát-e benne? A polgárai érdekét fogja nézni, vagy pedig saját hatalmának megőrzését tartja fontosabbnak?

Mobilkommunikáció: a nélkülözhetetlenség eszköze

Az okostelefon véglegesen elvesztette telefon jellegét, olyan hordozható személyi asszisztenssé vált az elmúlt évtizedben, mely támogat minket munkánkban, szórakozásunkban, közlekedésünkben, önkifejezésünkben, mindennemű társas interakciónkban. Megjelent az előlapi kamera, az integrált navigáció, értelmet nyert a felhő, és a 3G, majd a 4G révén kényelmes és élvezhető hang és képminőség lett elérhető. A 20-as évek nagy kérdése az, hogy az érintőképernyőt és a mikrofont felváltja-e valamilyen más beviteli mód, esetleg periféria. Az elmúlt egy-két évben a karórás kiegészítők a legfontosabb utasítások átadására már lehetőséget biztosítottak. A következő ugrás a mozdulatainkkal, vagy mimikánkkal történő vezérlés után a gondolatainkkal való irányítás lehet – amennyiben legyőzzük egy fejen hordott letapogató eszköztől, vagy bőrünk alá ültetett szenzoroktól való viszolygásunkat. Miután a készülékbe költözött az irodánk, a pénztárcánk és számos személyes tárgyunk, a következő évtizedben maga a készülék költözhet belénk, de legalábbis szorosan integrálódunk vele, hiszen már ma is szinte el vagyunk veszve nélküle.

A megosztásos modellek forradalma

A birtokláshoz, valamint a tárgyak és szolgáltatások használatához fűződő viszonyunkban beállt változás emlékezetes fejleménye a tízes éveknek. 2010 után született az AirBnB, a Lime, az Uber és általában a megosztáson alapuló üzleti modell. Ugyanakkor szárbaszökkent a Spotify és a Netflix is, amelyik ugyanúgy a birtoklás helyett a folyamatos kollektív bérleti díj modelljét kínálja. A szoftverek és alkalmazások piacán pedig ma már szinte alig vannak egyszeri fizetéses termékek, mindegyik használatarányosan, vagy elérési csomagok alapján szab ki díjat felhasználójára. A technológia révén a használat legkisebb egysége (megtett kilométer, letöltött kilobájt, felhasznált kWh, eltöltött órák száma) is mérhető, elszámolható. A 2010-es évek megteremtették a bizalmat, és várhatóan a tulajdonlás helyetti bérlési és megosztási konstrukciók tovább fognak terjedni, a „sűrű fillérek” jegyében.

Nagy kérdés, hogy ha nem akarunk venni, csak bérelni dolgokat, akkor az milyen hatással lesz olyan meghatározó volumenű iparágakra, amilyen például az autógyártás. Egyesek már az autóipar csődjét, és ebből tovagyűrűző globális válságot vizionálnak, mondván, hogy a városi emberek már nem vágynak autóra, inkább csak bepattannak az utcai bérkocsikba. Ugyanakkor, ha az autókat nem is kívánjuk a későbbiekben státusz szimbólumként birtokolni, a mobilitásért, tehát a futásteljesítményükért bizonyosan kívánunk majd fizetni – emlékeztetnek az SAP szakértői. Márpedig akár közösségi, akár privát alapon használunk is egy járművet, azt pár százezer kilométer megtétele után ki kell majd cserélni, tehát az igény tovább létezik a járműre, még ha azt globális autómegosztó cégek veszik is meg és nem családok és vállalkozások. Az igazi különbséget a birtoklási és használati modell változásából következően a járművek kihasználtsága fogja jelenteni: a megosztott, bérelt járművek nem a magánszemélyeknél szokásos évi 15-20ezres, és nem is a céges flották évi 20-30ezer kilométeres futásteljesítményét fogják produkálni, hanem nagyságrendileg magasabb, akár évi 100ezer kilométert. Ezáltal a forgási sebesség megnő, a járműiparban a cashflow javul, a fejlesztésekbe történő befektetések megtérülése is sokkal kedvezőbbé válik. Az SAP szakértői szerint a sokak által jósolt válság helyett éppen hogy a járműipar fénykorát hozhatják a következő évek, évtizedek.

Közösségi terek: biztonsági kihívások

A 20-as évek fontos kérdése, hogy kívánjuk-e visszanyerni a kontrollt személyes értékeink, illetve saját figyelmünk és érdeklődésünk felett, vagy pedig végképp behódolunk azoknak az algoritmusoknak, amelyek megfigyelt viselkedésünk, tranzakciós előzményeink vagy korábbi döntéseink alapján kínálják számunkra a tartalmat, a programot, a teendőt, a terméket, az élelmet és akár a párkapcsolatot is. Ma már kimondható, hogy mindezen rendelkezésre álló szolgáltatásokért – különösen a közösségi médiás profiljainkkal elért alkalmazásokért – a pénzünk mellett a személyes adatainkkal, szabadidőnk és szabadságunk feladásával fizetünk. Az SAP szakértői azt jósolják, hogy a következő években még élénkebb diskurzus indul arról, hogy az online közösségi terek előnyei mellett a veszélyekre, kihívásokra születnek-e kielégítő, előremutató válaszok. Egyre fontosabb lesz az információbiztonság, a szerzői jogok. A hamisítás immár nem csak termékek esetében, hanem immateriális javak, multimédiás tartalmak esetében is fenyegetni fog minket, ezért az eredetiség megállapítása, igazolása, személyes adataink és tartalmaink védelme fontos kihívás lesz a közösségi felületeken és felhőben.

Egészségügy: a húszas évek csapdája

Miközben az egyik legörvendetesebb fejleménye az elmúlt fél évszázadnak, hogy az emberek tovább élnek, általános egészségi állapotuk folyamatosan javul, és tevékeny életszakaszuk kitolódik, ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást is a modern társadalmaknak. Az elöregedés, a magas színvonalú egészségügy, az aktívak relatív csökkenő aránya óriási társadalmi költségekkel járnak. Noha a tízes években számos kezdeményezés indult az idősek termelésbe és fogyasztásba való reintegrációja kapcsán, a gyorsuló digitalizáció ennek azért némiképpen gátat szab – képességeik sokkal gyorsabban avulnak, igényeik kiszolgálására sokkal kevésbé nyitott a piac. Mindazonáltal az megjósolható, hogy a technológia itt is fontos tényezőként jelenik meg: integrált és viselhető felügyeleti eszközök, széleskörben elérhető otthoni ápolási megoldások, távelérésű konzultációs és segélyhívó rendszerek fogják támogatni az időseket. Az egészségügyben a más területen felszabaduló munkaerő leköthetővé válik: társalkodók, otthoni ápolást végzők, szociális munkások, rendszeres látogatók a mainál sokkal jobb megbecsülést fognak élvezni, mert sokkal nagyobb szükség is lesz rájuk egy öregedő társadalomban. Ugyanakkor itt is megjelenhet a technológia, a virtuális társalkodónők és a falak nélkül, csak közösségi profilban működő idősek otthona megszokott szolgáltatásokká válhatnak.

Ingyen energia – amit hoz, és amibe ez kerülni fog

A szél, a nap, a víz vagy a geotermia egyre hatékonyabb kiaknázása már a húszas években ízelítőt ad abból a drasztikus áresésből, ami utána várható, mikor a fúziós energiatermelés belép a polgári erőforrások közé. Ekkortól a rezsiszámlánk kizárólag hálózati hozzáférési díjat fog tartalmazni, mert önmagában az energia korlátlan mennyiségben lesz előállítható, ráadásul minimális környezeti hatással. Ennek következtében minden fogyasztó villamos energia alapúra fog átállni. Ezáltal óriási energiaigényű termelési és ellátási folyamatok is megvalósíthatóvá válnak. Különösen a mezőgazdaság (illetve a mezőtől immár független élelmiszer-előállítás és feldolgozás) lehet ennek haszonélvezője – vagy a korábban már említett járműipar és a közlekedés. Előnyeit a közlekedésben és a termelésben is érezni fogjuk, szinte egyetlen esélyként arra, hogy a szénhidrogéneket kiszorítsuk és a karbonlábnyomunkat csökkentsük. Az olcsó energia révén a hagyományos ellátási láncok (termelés, raktározás, szállítás) helyett számos eszközt akár helyben történő gyártással – 3D nyomtatással – költséghatékonyabb és fenntarthatóbb lesz előállítani. Mindehhez azonban már a következő években hatalmas beruházásokat kell eszközölniük az országoknak az áramátviteli rendszereik fejlesztésébe. A villamosenergia hagyományos termelésén túl a számtalan kiserőmű termelése és ezek révén az energia többirányú disztribúciója lesz megoldandó feladat, illetve idővel a tárolása is.

Ha ezek a beharangozott, óriási léptékű innovációk nem is jutnak el ilyen hamar a tervezőasztalról a boltok polcaira, a számítástechnika már mai fejjel is megjósolható további fejlődése is bőséges tartalékot rejt mind a gazdasági mind a társadalmi változásokhoz. A digitalizációval járó tervezhetőség, kiszámíthatóság, a javuló termelési hatékonyság, eszközkihasználtság folyamatosan fogja faragni a költségeket és javítani a vállalatok működését, lépésről lépésre. Nem csak a hulladék kihívás és a fenntarthatósági kritériumok, hanem egyéb tényezők okán is egyre inkább arra leszünk kényszerítve, hogy felesleg, időkiesés, üresjárat nélkül termeljünk és használjunk mindent, lehetőleg már az újrafelhasználást is beleprogramozva. Várhatóan meg is lesz ehhez a számítási és szervezési kapacitás, az SAP-n legalábbis egészen biztosan nem fog múlni.

Related Topics:2020 előrejelzés SAP technológia trend

Up Next

A Syngenta YOOM™ paradicsoma nyerte az idei Fruit Logistica Innovációs Nagydíját

Don't Miss

Speciális AI-alapú kutatás-fejlesztési projektbe kezd az OTT-ONE

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Már most érdemes elkezdeni készülni az Otthon Start hitelre

Várhatóan szeptembertől indul az Otthon Start Program, ami fix 3 százalékos kamatú lakáshitelt kínál azoknak, akik az első saját tulajdonú lakásukat vagy házukat vásárolnák meg.

Nem érdemes azonban őszig várni, célszerű már most elkezdeni a felkészülést, így a program indulásakor az első között kaphatod meg a lakáshitelt. Azért is érdemes időben lépni, mert nem tudni, meddig lesz majd elérhető a szuperolcsó lakáshitel – figyelmeztet Hargitai-Szabó Katalin, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

1. A 2 éves folyamatos TB-jogviszony igazolása
Az Otthon Start lakáshitel feltétele lesz a legalább 2 éves folyamatos TB jogviszony megléte, amit igazolni is kell majd. Ha valaki nem biztos a dolgában, akkor a jogviszonyt ellenőrizheti személyesen a kormányhivatalban, vagy online is lekérheti az Ügyfélkapun keresztül. Fontos azonban, hogy a dokumentum 30 napig érvényes, így az igénylés benyújtásakor újat kell majd kérni – figyelmeztet Hargitai-Szabó Katalin, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A CSOK Plusz és a Falusi CSOK igénylésekor ugyancsak legalább 2 éves egybefüggő TB jogviszony az előírás, amelyben összesen legfeljebb 30 nap megszakítás lehet. Valószínűleg az Otthon Start Programnál is hasonlóképpen rendelkeznek majd.

2. Fontos a köztartozásmentesség
Egy nettó 5 ezer forintot meghaladó összegű adótartozás, vagy egy 30 ezer forintot meghaladó adótartozásnak nem minősülő köztartozás is megakaszthatja a hitelfelvételt. A kérelem benyújtása előtt ezért ellenőrizni kell, hogy nincs-e köztartozásunk, és ha van, rendezzük azt minél hamarabb. Erről online is kérhetünk információt az Ügyfélkapun keresztül.

3. Ellenőrizzük a bankszámlakivonatunkat
Alapvető elvárás a lakáshiteleknél, hogy a munkabér átutalással, bankszámlára érkezzen. Jellemzően 3-6 havi kivonatot kér a bank, és amit kevesen tudnak, ezeken nem csupán a jövedelmet ellenőrzik.

Hargitai-Szabó Katalin szerint rizikós lehet például, ha a bírálat során arra utaló jelet találnak, hogy szerencsejátékozunk. Ne legyenek a kivonaton tartozások és rendezetlen hitelek sem, mint ahogy az is probléma lehet, ha az egyenlegünk folyamatosan mínuszban van. Amennyiben az látszik a számlán, hogy a meglévő hiteleinket nem tudják időben levonni, akár a második, harmadik próbálkozásra sem, az a bank számára intő jel – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

4. A munkaviszony hossza és formája is okozhat meglepetéseket
A bankok legalább 3-6 hónapos, lehetőleg határozatlan idejű munkaviszonyt várnak el az aktuális munkahelyen. A próbaidő azonban nem elfogadott, illetve természetesen a felmondás alatt állók sem igényelhetnek hitelt. Ha mégis munkahelyet vált valaki, akkor meg kell várnia, amíg letelik a próbaideje.

A határozott idejű munkaszerződés önmagában nem kizáró ok, de nem minden bank fogadja el, ahol pedig igen, ott plusz feltételeket szabhatnak. Ilyen lehet például, hogy legalább egyszer már meg volt hosszabbítva, a lejárati idővel kapcsolatban pedig kiköthetik, hogy még legalább 6-12 hónap legyen hátra belőle. Az is előfordul, hogy munkáltatói szándéknyilatkozatot kérnek a majdani hosszabbításról. Mivel ezt illetően komoly eltérések vannak az egyes bankok között, célszerű már nyáron utánajárnunk, hogy hol kaphatunk zöld utat.

5. Ne legyünk elmaradásban más hitellel!
Amikor hitelt igénylünk, a bankok mindig bekérdeznek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), közkeletű nevén a BAR listába.

Két dolgot kell itt megtudniuk:
1. Milyen meglévő hiteleink vannak, hiszen ez alapján döntik el, hogy a nettó jövedelmünk elbírja-e a felvenni kívánt hitel havi törlesztőjét.
2. Ellenőrzik, hogy nem vagyunk-e elmaradásban egy meglévő hitelünkkel. A KHR-ben akkor jelenik meg negatív státusz, ha legalább 90 napig folyamatosan a bruttó minimálbér összegét elérő elmaradásban vagyunk. Ha az elmaradás még fennáll, akkor úgynevezett aktív KHR-esnek számítunk, míg ha már rendeztük a tartozást, akkor úgynevezett passzív státuszban leszünk egy ideig. Ez utóbbi esetben van esélyünk hitelhez jutni, de a lehetőségeink meglehetősen szűkösek ameddig nem kerülünk le a negatív KHR listáról.

Ha hiteligénylésnél derül csak ki, hogy problémás ügyfélként vagyunk nyilvántartva a KHR listán, akkor jó eséllyel elutasítják a kérelmünket az Otthon Start esetében is. Éppen ezért, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, érdemes lehet akár előre ellenőrizni a dolgot. Erre a szakértő szerint szerencsére már több ingyenes lehetőség is van.

6. Ellenőrizzük, hogy mire elég a jövedelmünk
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) határozza meg, hogy a havi nettó jövedelmünk milyen mértékben terhelhető hitellel: 600 ezer forint jövedelem alatt 50 százalék, míg 600 ezer forinttól 60 százalék a limit. Fontos, hogy ez az arány a legalább 10 éves kamatperiódusú, vagy a futamidő végéig rögzített kamatú jelzáloghiteleknél alkalmazható (az Otthon Start ez utóbbiba tartozik), rövidebb kamatperiódusnál nem mennek el eddig a bankok. Ebbe kell tehát beleférnie az új és a meglévő hitelek törlesztőrészleteinek.

Fontos, hogy a klasszikus kölcsönökön kívül a hitelkártyák és a folyószámla-hitelkeretek is adósságnak minősülnek, mégpedig akkor is, ha egyetlen forintot sem használtunk fel ezekből. Jellemzően a keretösszeg 5 százalékával számolnak a bankok, ami egy 600 ezer forintos hitelkártya esetén 30 ezer forint havi kiadást jelent.

Ezért már most ellenőrizzük, hogy a jövedelmünk mekkora hitelösszegre lenne elegendő az Otthon Start hitel esetében, és ha szükséges, szüntessük meg a hitelkeretet és a hitelkártyát, esetleg fizessük vissza idő előtt a meglévő hiteleinket, amennyiben van erre lehetőségünk.

7. Térképezzük fel az ingatlanpiacot
Az ingatlanhirdetések, statisztikák, szakmai elemzések böngészésével reális képet kaphatunk az adott környék árairól, kínálatáról. Ezzel elkerülhető lehet egy túlárazott ajánlat, valamint képbe kerülhetünk a pénzügyi lehetőségeinket illetően is. Az Otthon Start program biztosan felpezsdíti az ingatlanpiacot, ezért még fontosabb, hogy naprakészek legyünk a reális árakat illetően.

8. Kérjünk előzetes hitelbírálatot
Akár már az ingatlankeresés előtt készíttethetünk előzetes hitelbírálatot a kiválasztott bankoknál. Ennek során adósminősítést végeznek, és megállapítják, hogy mekkora összegű kölcsönt kaphatunk. Erről egy úgynevezett előbírálati igazolás készül, így tisztában leszünk azzal, hogy pénzügyileg meddig nyújtózkodhatunk. A dokumentum az eladó bizalmát is növelheti, ugyanis azt jelzi, hogy a bank hitelképesnek tart bennünket.

Fontos, hogy az előbírálati igazolás jellemzően 1-3 hónapig érvényes, amennyiben pedig lejár, akkor újabb bírálatot végez a bank – figyelmeztet a szakértő.

9. Tervezzük meg, hogy miből lesz meg a szükséges önerőnk
A lakáshitelhez elengedhetetlen a megfelelő összegű önerő. Ez jellemzően az ingatlan vételárának 20-30 százaléka, az Otthon Start Programnál viszont 10 százalék is elegendő lehet.

Minél hamarabb gondoljuk át, hogy ezt miből tudjuk majd előteremteni. Ha van lakástakarékpénztári megtakarításunk (LTP), akkor ez önerőként is felhasználható, de szóba jöhet akár a Babaváró támogatás vagy éppen a munkáshitel is. Illetve elkezdhetünk félretenni erre a célra, lemondva akár a nyaralásról, ha ez szükséges ahhoz, hogy összegyűljön az önerő.

10. Készüljünk fel a kemény alkura
2025 májusában átlagosan 1-7 százalékot lehetett alkudni a lakások irányárából a Duna House becslése szerint, ám természetesen ingatlanonként változó, hogy mennyit enged az eladó.

A BiztosDöntés.hu szakértőinek tapasztalata szerint az árak már az Otthon Start hírére emelkedni kezdtek, vagy ha nem is emeltek árat az eladók, a vásárlók alkupozíciója romlott jelentősen. Vevőként ezért kemény ellenállásra készülhetünk, és célszerű gondosan felépítenünk az alku során alkalmazandó stratégiánkat is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Idősebb korosztályok nyomulnak a hitelpiacon

Bár a 10 százalékos önerő lehetősége miatt sokan a fiataloktól várták a bátrabb hitelfelvételt, a valóság ennek épp az ellenkezője – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A CSOK+ tavaly januári bevezetése óta egyre bővül a 10 százalékos önerő igénybevételének lehetősége a fiatalok számára, miközben normál esetben legalább 20 százalékot várnak el a bankok. A fiatalok ráadásul többnyire alacsonyabb jövedelemmel, kisebb tartalékkal vágnak neki az otthonteremtésnek, így azt gondolhatnánk, hogy elsősorban az esetükben nő a hitelösszeg és az ingatlan értékének arányát jelző, úgynevezett hitelfedezeti (Loan to Value – LTV) mutató.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint meglepetésre ez mégsem így van, sokkal inkább az 50 év feletti korosztály veszi fel az ingatlan értékének mind nagyobb részét hitelként.

Generációs különbségek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi adatai szerint a 30-40-es korosztályban 42,4 százalékról 51 százalékra nőtt azok aránya, akik a lakás árának legfeljebb 50 százalékát vették fel hitelként, és a 18–30 éves korosztályban is mindössze 2,09 százalékkal csökkent egy év alatt (33,06 százalékról 30,97 százalékra) az arányuk.

Ezzel szemben az 51–60 évesek körében idén márciusban az egy évvel ezelőttihez képest közel 5 százalékkal többen vállalták, hogy a megvásárolt otthon vételárának több, mint 50 százalékát hitelből fizetik: az arányuk 37,4 százalékról 42,2 százalékra nőtt).

Meglepő, de a 61. életévüket meghaladóknál ennél is erőteljesebben, közel 10 százalékkal (74,4 százalékról 64,8 százalékra) zsugorodott az óvatosabb, alacsony LTV-tartományba eső hitelek aránya, míg a 70+-osok körében 74,2 százalékról 56 (!) százalékra zuhant az ingatlan értékének legfeljebb felét hitelből fedezők aránya.

Ez a változás több dolgot is jelezhet – mondta el a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Egyrészt azt, hogy az idősebb lakosság egyre nyitottabb a hiteltermékekre, különösen akkor, ha meglévő ingatlant cserélnek, vagy ha gyermekeiket, unokáikat támogatják a lakásvásárlásban.

A másik oldalról az is visszaköszön, hogy a hitelintézetek ma már szívesebben finanszíroznak idősebb ügyfeleket, akár nyugdíjközeli életkorban is. A bankok közül több – CIB, Gránit, K&H, MagNet, OTP – már 75 éves koráig engedi, hogy valaki hiteladós legyen – az MBH pedig akár e feletti korig is nyújt lakáshitelt, ha a annak lejáratakor maximum 70 éves adóstárs is van a szerződésben.

De talán ennél fontosabb – tette hozzá Gergely Péter –, hogy a fiatalabbak ezzel szemben továbbra is felelős hitelfelvételre törekszenek, és sokszor akkor is magasabb önerőt vállalnak, ha egyébként 10 százalék is elegendő volna.

Erre utal az is, hogy bár a 70 százalék feletti LTV-vel felvett hitelek aránya egy év alatt 27,2 százalékról 29,9 százalékra emelkedett, a legkisebb, 6,6 százalékos növekedést (30,24 százalékról 32,24 százalékra) a 31-40 éves korosztályban lehetett tapasztalni. Mindez azt mutatja, hogy bár a közbeszéd gyakran a fiatalokat tartja „kockázatos” adósoknak, a számok inkább azt bizonyítják, hogy ők sokkal óvatosabban, felelősebben állnak a hitelfelvételhez. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, hogy ez a trend az új, Otthon Start hitel bevezetése után is megmarad-e.

A nyugdíjasok pörgetik a hitelpiacot

A trendek másik érdekes következménye, hogy a korábban ritkábban hitelt igénylő idősebb korosztály ma már jóval aktívabbá vált a lakáshitel-piacon. Jól mutatja ezt, hogy az MNB adatai szerint az 51 évesnél idősebb hitelfelvevők aránya az összes szerződő között 2024 áprilisa és 2025 márciusa között 14,4 százalékról 17,3 százalékra nőtt.

Összességében a 40 év feletti hitelfelvevők aránya egy év alatt 38,6 százalékról közel 50 százalékra emelkedett, azaz minden második lakáshitel felvevő már 40 év feletti, és a növekedés döntően az 50+-os korosztályhoz kötődik. Ez nemcsak azt mutatja, hogy nő az idősebb hitelfelvevők száma, hanem azt is, hogy egyre fontosabb a lakáspolitikai eszközök tervezésénél ennek a csoportnak a bevonása.

Lakáspolitikának is követnie kell a demográfiai átrendeződést

Éppen ezért örvendetes, hogy a szeptemberben induló, legfeljebb 3 százalékos kamatú Otthon Start hitel már nem életkorhoz, hanem élethelyzethez kötött – emelte ki Gergely Péter. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy végre valóban célzottan és méltányosan tudják támogatni azokat, akik az első lakásukat vásárolnák meg – függetlenül attól, hogy az adott ügyfél 28 vagy 51 éves.

Ezáltal azok a vásárlók is hozzáférhetnek a kedvező hitelhez, akik eddig kimaradtak, például mert életkoruk, családi státuszuk, vagy éppen a gyermekvállalás elvárása miatt nem feleltek meg a CSOK Plusz feltételeinek.

Bár részletes, életkor szerinti lakhatási statisztikák jelenleg nem állnak rendelkezésre, a BiztosDöntés.hu becslése szerint a 30–49 éves korosztályban több százezer ember él nem saját tulajdonú ingatlanban – legtöbbjük albérletben. Az ő lakáshoz jutásuk szempontjából is lényeges, hogy a jövőbeli támogatási konstrukciók ne kizárólag életkorhoz, házassághoz kössék a jogosultságot, hanem rugalmasabb, helyzetalapú megközelítést alkalmazzanak – fogalmazott Gergely Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

120 ezer diák dolgozik a nyáron: itt vannak a legjellemzőbb órabérek

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkások számára, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a diákmunka.

A szezonalitás nyáron elsősorban a Balaton környékén jellemző, illetve a szabadságok miatt az ipari szektorban, ugyanakkor számos területen – kiemeleten a kiskereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban – év közben is több tízezer diák dolgozik rendszeresen. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1.672 forint. Országos átlagban a bruttó órabérek jellemzően 1.672 – 2.000 forint körül alakulnak, míg Budapesten 2.000-2.300 forint között mozognak, de egyes kiemeltebb területeken– különösen mérnöki vagy informatikai területen – az órabérek elérhetik akár a bruttó 3.000–3.500 forint közötti szintet is.

„Becslések szerint a teljes nyári diákmunkás kereslet nagyjából 35-40%-át teszi ki a turizmus és a vendéglátás. Kiemeleten sokan dolgoznak a balatoni régióban a júniustól augusztusig tartó főszezonban vendéglátóhelyeken, strandokon, fesztiválokon és a különböző szálláshelyeken. A legtipikusabb diákmunkák a pultozás, a felszolgálás, a fagylaltárusítás, a konyhai kisegítés, a jegyértékesítés, valamint a takarítás. Adataink szerint ilyenkor van olyan település a Balatonnál, ahol a diákok adják a szezonális munkaerő akár 60-70%-át is. Az átlagos órabérek ebben a szektorban bruttó 2300 forint körül alakulnak”

– mondta el Tóth Rozália a Prodiák vezetője.

A szakember kifejtette, hogy bár a nyár a legintenzívebb időszak az évek óta tapasztalható munkaerőhiány miatt, év közben is nagyon sok diák dolgozik. Csak a Prodiák iskolaszövetkezeten keresztül 10-12 ezer diák vállal munkát, ez a teljes diákmunkások 10-12%-át teszi ki.

A turizmus mellett az ipari szektorban dolgozik a legtöbb diák a nyáron

A turizmus mellett a nyári hónapokban a gyárakban és termelőüzemekben is megugrik a diákmunkások száma, ahol a szabadságok alatt diákokkal pótolják a kieső munkaerőt a termelésben. A Prodiák adatai szerint az ipari- termelő szektor a nyáron elérhető diákmunkák nagyságrendileg 25-30%-át fedi le, a legjellemzőbbek az összeszerelési-, a csomagolási- és raktári- valamint az adminisztrációs feladatok. A multinacionális gyáraknál – főként Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – jól fizető, akár 3 műszakos diákpozíciók is megjelennek ebben az időszakban.

A bér a legfontosabb, de nem az egyetlen szempont

„A diákok munkahelyválasztás előtt több szempontot mérlegelnek. Az egyik legmeghatározóbb természetesen a bérezés, de nem csupán a magasabb órabér, hanem az időben történő kifizetés is kiemelten fontos a fiatal munkavállalók számára. Ez utóbbi kapcsán sokan a diákszövetkezeteknek is utánanéznek, és igyekeznek jól bevált, megbízható diákszövetkezethez menni. Ezt követi a munkaidő és a beosztás rugalmassága, év közben különösen az iskolai órarendhez való igazodás miatt. A munkavégzés helyszíne szintén releváns szempont, a hosszabb távú gyakornoki pozíciók esetében továbbra is sokan keresik azokat a munkákat, ahol lehetőség van otthonról, „home office”-ban dolgozni”

– összegezte Tóth Rozália.

Ezek a legkeresettebb diákmunkák

Az időszakos nyári munkák esetében a strandokon, vendéglátóhelyeken, fesztiválokon elérhető pozíciók, valamint a hostess munkák a legkeresettebbek. A hosszabb távú, szellemi munkakörökben, gyakornoki pozíciók esetében változó trendek figyelhetők meg. Az informatikai és mérnöki tudással rendelkezők iránti kereslet továbbra is erős és jelentősen nőtt a verseny a tehetséges jelöltekért. Emellett egyre több olyan gyakornoki lehetőség jelenik meg, amely az angol mellett más nyelvtudást is igényel, különösen a francia és német nyelv ismerete iránt mutatkozik fokozottabb igény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan, akik diákmunkásként kezdik, a gyakornoki időszakot követően főállásban is ott maradnak a munkáltatónál. Az iparban, kereskedelemben, kiskereskedelemben folyamatosan keresettek a diákmunkások az év minden hónapjában, ezen belül is a ruházati boltokban kínált pozíciók a legnépszerűbbek a diákok körében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!