Gazdaság
Az Európai Bíróság a Magyar Kormánynak adott igazat a Tesco és a Vodafone elleni különadóperekben
Az Európai Bíróság ma hozta meg az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben.
Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95%-át ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.
Az Európai Bíróság ma mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.
Mi alapján kellett fizetni ezeket az adókat?
A 2010. októberi (2010. januártól visszamenőlegesen alkalmazott) törvény háromféle különadót tartalmazott: kiskereskedelmi, távközlési és energetikai különadót. Ezek három évig (2012 végéig) voltak hatályosak a pénzügyi világválság idején, ezért válságadók néven is vonultak be a köztudatba.
Az energiaszektorban a MOL a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése. Nem úgy a kiskereskedelmi és a távközlési szektorokban.
A kiskereskedőknél 500 millió Ft éves árbevételig nem kellett adót fizetni, afelett viszont sávosan (az árbevételhez igazodva) meredeken nőtt az adómérték, 100 milliárd Ft felett már az éves bevétel 2,5%-át kellett fizetni. A távközlési szektorban még magasabbak voltak az adómértékek: 100 millió Ft árbevételig volt adómentesség, utána szintén meredeken nőttek az adókulcsok, egészen 6,5%-ig, amelyet 5 milliárd Ft éves árbevétel felett kellett alkalmazni.
Mivel érveltek a felek?
A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90% feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.
A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése kb. 50%, tehát a belföldi tulajdonú boltokhoz hasonló mértékű, de az adó 95%-át a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy míg a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele.
„Az Európai Bíróság az ítéleteiben nem tett érdemi különbséget a két szektor piacszerkezete alapján, hanem mindkét esetben kimondta, hogy nem ütközik az uniós jogba, ha egy tagállam a belföldi tulajdonúakhoz képest nagyobb árbevételű külföldi tulajdonú társaságokat meredeken emelkedő adókulcsokkal adóztatja”
– emelte ki Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Mik lehetnek az ítéletek hatásai?
Az ítéletek közvetlen hatása az, hogy sem a Tesco, sem a Vodafone nem kapja vissza a korábban az államkasszába befiztetett több tízmilliárd forint adót. Sőt a többi külföldi tulajdonú kereskedő és távközlési cég sem tud eredményesen pert indítani ezekben az ügyekben. Így a költségvetés szempontjából jelentős, százmilliárd forintot meghaladó kockázat szűnt meg.
„A mai ítéletek alapján az Európai Bíróság előtt folyamatban levő lengyel kiskereskedelmi különadó ügyben is szinte borítékolható a lengyel állam győzelme. Kérdés, hogy ezek alapján a lengyelek és a szlovákok, akik korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót (csak az Európai Bizottság felfüggesztette az alkalmazásukat), újra bevezetik-e azt. Sőt ez a litvánokat is felbátoríthatja, ők jelenleg fontolják a kiskereskedelmi különadó bevezetését”
– tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
Gazdaság
MI-vel támogatott platformmal nyit új korszakot az energiagazdálkodásban és a fenntarthatóságban a Schneider Electric
Új, mesterséges intelligenciával támogatott platformot és megoldásokat mutatott be a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services. A Resource Advisor+ új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.
A Resource Advisor+ platform és a hozzá tartozó termékek képesek kiváltani a jelenleg alkalmazott sokféle eszközt és ezáltal segíti az ezek miatt silószerűen egymástól elkülönülő adatok jóval hatékonyabb hasznosítását. Az új megoldás egységes, intelligens ökoszisztémát biztosít, amely zökkenőmentesen integrálja a kibocsátáshoz, az energiagazdálkodáshoz, az ellátási lánc fenntarthatóságához, az éghajlati kockázatok méréséhez és a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó alkalmazásokat. A Resource Advisor+ ökoszisztéma intelligens irányító központként működik, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az adatok egységesítését, a döntéshozatal felgyorsítását, valamint az energia- és fenntarthatósági kezdeményezések gyors előmozdítását a teljes szervezeten belül.
Sera: a Resource Advisor+ ügynöke
A Sera a Resource Advisor+ vezető mesterséges intelligencia (MI) ügynöke, ami proaktív digitális partnerként értelmezi a felhasználói igényeket és koordinálja a háttérben dolgozó, egyes szakterületekre szakosodott MI-ügynökök csapatát. Ez a koordináció jelentős előnyt biztosít a Resource Advisor+ szolgáltatásnak, ami ezáltal építhet a Schneider Electric két évtizedes tanácsadói szakértelmére támaszkodó SE Advisory Intelligence-ben felhalmozott tudásra. Sera és csapata ezt a beágyazott szakértelmet használja fel arra, hogy a komplex adatokat világos, megvalósítható ajánlásokká alakítsa, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy példátlan gyorsasággal és magabiztossággal navigáljanak az energia és a fenntarthatóság területén.
Egyértelmű előnyök
A Sera ajánlásai több évtizedes intézményi tudáson alapulnak, biztosítva, hogy minden elemzés technikailag megalapozott és alkalmazható legyen. Mivel a Resource Advisor+ energiahatékony működési modelleket és „szén-dioxid-tudatos” számításokat használ, MI-infrastruktúrája elősegíti a fenntarthatóságot, összhangban a Schneider Electric, a világ legfenntarthatóbb vállalata fenntarthatóság iránti elkötelezettségével. A platform az emberi szakértelmet és a saját tudást közvetlenül beépíti a munkafolyamatokba, létrehozva egy olyan, értékteremtő rendszert, amelyben az emberi tapasztalatok okosabbá teszik az MI-t, az okosabb mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi a tanácsadóknak és az ügyfeleknek, hogy a stratégiai cselekvésre összpontosítsanak.
„Ez a bejelentés izgalmas mérföldkőnek számít, mivel megvalósítjuk az „MI-first” jövőképünket. A Resource Advisor+ egy teljesen új módszert vezet be a vállalatok számára az energia- és fenntarthatósági teljesítményük kezelésére. A módszer az SE Advisory Intelligence és egy mesterséges intelligencia-ügynökök alkotta hálózat segítségével működik. A komplexitás automatizálásával és az adatok cselekvéssé alakításával a Resource Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára az energiaoptimalizálás és a dekarbonizáció felgyorsítását, és alapvető változást jelent abban, ahogyan ügyfeleinknek segítünk jelentőségteljes, vállalat-szintű eredmények elérésében”
– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services „Energy & Sustainability Practice” részlegének ügyvezető alelnöke.
A Resource Advisor+ bevezetésével két új termék is érkezik, a Carbon Performance és a Supply Chain, majd az év folyamán további két megoldással bővül a portfólió a fenntarthatóság területen ezek a „Climate Risk” és a „Reporting and Compliance”, míg az energiamenedzsment szegmensben az „Energy” and „Energy Efficiency” alkalmazások érkeznek majd. A vállalkozásokat az energia- és fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésében és optimalizálásában segítő, felhőalapú platform, az EcoStruxture™ Resource Advisor továbbra is elérhető lesz a Schneider Electric kínálatában.
„Mivel a szervezeteken egyre nagyobb a nyomás, hogy a fenntarthatósági törekvéseiket mérhető cselekedetekké alakítsák, egyre fontosabbá válnak az adatokat, intelligenciát és megvalósítást egyesítő platformok. A Schneider Electric Resource Advisor+ jelentős fejlődést hoz a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjében, mivel ötvözi az átfogó szakértelmet az MI-vezérelt munkafolyamatokkal. Azáltal, hogy a tanácsadói intelligenciát közvetlenül a platformba ágyazza, a Schneider Electric segít a vállalkozásoknak túllépni a jelentéskészítésen, és gyorsabb, magabiztosabb döntéseket hozni, amelyek összekapcsolják az energia, a kibocsátás és az ellátási lánc fenntarthatóságát a valódi üzleti eredményekkel”
– mutatott rá Amy Cravens, az IDC „Sustainability and ESG Software” területért felelős kutatási igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Hallgatói mérések: a gyakorlatorientált mérnökképzést szolgálja a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja
A zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya ma már nemcsak ipari fejlesztések, hanem felsőoktatási képzések és alkalmazott kutatások fontos terepe is. A pálya közvetlen szomszédságában működik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely híd az oktatás és az ipari tesztelés között – ahogy azt az elmúlt félévben a motorsportmérnök mesterképzés hallgatói is megtapasztalták.
A ZalaZone Európa egyik legösszetettebb, moduláris felépítésű járműipari tesztkörnyezete, amely nagysebességű körpályát, városi és autópályás szakaszokat, dinamikai és off-road elemeket, valamint autonóm és e-mobilitási fejlesztéseket támogató zónákat is magában foglal. A sokféle pályamodul lehetővé teszi, hogy új járműtechnológiákat, vezetéstámogató rendszereket és járműdinamikai megoldásokat valós körülmények között vizsgáljanak. Ehhez az ökoszisztémához szervesen kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely mérő-infrastruktúrával és laborokkal támogatja a járműipari fejlesztéseket, miközben rendszeresen fogad hallgatói képzéseket, terepgyakorlatokat és kutatási projekteket.
Ebben a környezetben valósult meg tavaly decemberben az egyetem angol nyelvű motorsportmérnök mesterképzésének két alkalomból álló gyakorlati programja a Race Vehicle Testing (versenyjármű-tesztelés) tantárgy keretében. A fiatalok öt különböző járművel végeztek járműdinamikai méréseket a ZalaZone egyetemi, motorway és dinamikai moduljain. A program célja az volt, hogy ne csupán adatokat gyűjtsenek, hanem értsék is, hogy azok miként válnak a nyers mérések rendszerezés, tisztítás és értelmezés révén döntéstámogató információvá.

A tesztpályák valós körülmények között teszik lehetővé a mérési vizsgálatokat. (Fotó: Májer Csaba József/Széchenyi István Egyetem)
Bári Dávid, a tárgy oktatója és a Zalaegerszegi Innovációs Park kutatói végigvezették a résztvevőket a mérési ciklus minden lépésén – a célok kijelölésétől a mérési protokollon át az eredmények szakmai elemzéséig. Kiemelt hangsúlyt kapott a körülmények pontos dokumentálása és az összehasonlítható adatok gyűjtése, ami a motorsportban és az ipari járműfejlesztésben egyaránt alapkompetencia.
Az egyetem számára kulcsfontosságú, hogy a modern tesztinfrastruktúra a képzések szerves része legyen. A valós mérési környezetben szerzett tapasztalatok segítik a hallgatókat abban, hogy már tanulmányaik során ipari logikában gondolkodjanak. Mindez növeli a képzések munkaerőpiaci értékét, és hozzájárul a térség innovációs és mérnökképzési ökoszisztémájának további erősödéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A lojalitás új korszakba lép – már előrendelhető a PwC Fogyasztói Hűség Körkép
A lojalitás mára az egyik legstabilabb növekedési forrássá vált, de a legtöbb vállalat nem használja ki a hűséges vásárlókban rejlő teljes potenciált. A PwC Magyarország először készít kiterjedt kutatást a fogyasztói hűségről, hogy feltárja a hűség mögött húzódó üzleti lehetőségeket.
A 2026 tavaszán megjelenő PwC Fogyasztói Hűség Körkép az átfogó elemzésen túl egy adatvezérelt, gyakorlati útmutatóként is szolgál a márkák számára hűségprogramjuk újragondolásához és fejlesztéséhez. A riportot megrendelők egy olyan segédeszközt is kapnak, melynek segítségével a cégek új szintre emelhetik ügyfélmegtartási stratégiájukat.
Miközben az ügyfélszerzés költségei folyamatosan emelkednek, a meglévő ügyfelek megtartása kiszámíthatóbb bevételt és magasabb ügyfélértéket eredményez. Az online vásárlók mindössze egyharmada tekinthető rendszeres vásárlónak, ugyanakkor ők adják a teljes forgalom mintegy 76%-át, ami egyértelműen mutatja a lojális ügyfélkör üzleti jelentőségét. Aki jól belenéz az adataiba, szintén megtalálhatja ügyfelek egy szűkebb körét, akik a forgalom jelentős részét realizálják. Míg az ő esetükben a megtartás a cél, a ritkábban vásárlóknál a gyakoriság növelése. Mindez különböző eszközöket kíván, amelyek egy jól megkomponált hűségprogramban jelen kell, hogy legyenek.
A hűségprogram, mint üzleti stratégia
„A hűség ma már nem egyszerűen marketingeszköz, hanem üzleti stratégia. A vállalatok számára az igazi kérdés nem az, hogy érdemes‑e foglalkozni vele, hanem az, hogy mikor és milyen mélységben teszik ezt meg”
– mondta Kiss Virág, a PwC Magyarország menedzsere, a kutatás vezetője.
„A Fogyasztói Hűség Körképpel abban szeretnénk támogatni ügyfeleinket, hogy megértsék a hűség természetét és a lehető legjobb döntéseket hozzák az ügyfélmegtartás területén, hiszen fenntartható üzleti sikerük függ tőle”
– tette hozzá a szakember.
A lojalitás új, adatvezérelt korszaka gyorsan átrendezi a piaci erőviszonyokat: akik most lépnek, évekre meghatározhatják versenytársaikhoz viszonyított pozíciójukat.
„A hűségprogramok sikerének kulcsa ma már nem az, hogy hány pontot adunk, hanem az, hogy mennyire ismerjük saját ügyfélbázisunkat és értjük meg a fogyasztóink valódi motivációit. A Fogyasztói Hűség Körkép segít abban, hogy a vállalatok az adatokat stratégiai szinten használva, ügyfeleik visszajelzéseire építve alakítsanak ki tartós ügyfélkapcsolatokat”
– tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.
A PwC elemzése szorosan kapcsolódik az Antavo AI Loyalty Cloud frissen megjelent Global Customer Loyalty Report 2026 kutatásának megállapításaihoz, amely globális szinten vizsgálja a lojalitás aktuális helyzetét. A tanulmány szerint a hűségprogram‑tulajdonosok 83%-a elégedett programja teljesítményével, miközben 93% pozitív megtérülésről számol be, az átlagos ROI pedig eléri az 5,3‑szoros értéket. A kutatás azt is kimutatja, hogy a fogyasztók 43,2%-a nagyobb eséllyel csatlakozik hűségprogramhoz, mint egy évvel korábban.
„A lojalitás új korszakába léptünk, ahol az igazi értéket az adatok intelligens felhasználása és a személyre szabott élmények jelentik”
– emelte ki Kecsmár Zsuzsa, az Antavo társalapítója és Chief Strategy Officere.
„Azok a márkák lesznek sikeresek, amelyek képesek a fogyasztói adatokat valós időben releváns döntésekké formálni”
– mutatott rá a szakértő.
A PwC és az Antavo a jövőben együttműködik annak érdekében, hogy közös szakmai és technológiai tudásukra építve támogassák ügyfeleiket hűségprogramjaik megtervezésében, megvalósításában és folyamatos fejlesztésében. A felek közösen azon dolgoznak, hogy a vállalatok hosszú távon fenntartható, értékalapú kapcsolatot alakítsanak ki fogyasztóikkal, vásárlói elégedettségre és élményre törekedve. Az együttműködés egyik első eredményeként jelenik meg a Fogyasztói Hűség Körkép, melyhez az Antavo széles körű adatokat és nemzetközi jógyakorlatokat biztosít, így a riport olyan értékes benchmarkok és friss globális trendekre is rávilágít, melyekkel a nemzetközi márkák építik sikerüket.
„Az Antavo a nemzetközi hűségprogram‑piac egyik meghatározó technológiai és szemléletformáló innovátora, amely adat‑ és AI‑alapú megközelítésével új szintre emeli a fogyasztói lojalitás és hűségprogramélmény értelmezését. A PwC számára kulcsfontosságú, hogy ügyfeleinket nemcsak stratégiai tanácsadással, hanem bizonyított, skálázható megoldásokkal is támogassuk – a tervezéstől az implementációig és még azon is túl. Képességekben, értékajánlatban jól kiegészítjük egymást az Antavoval, és mindketten úgy véljük, hogy a lojalitás új korszakában, mely az értékteremtést helyezi középpontba – együttes erővel szeretnénk támogatni azokat a vállalatokat, melyek hosszú távon kívánnak értékalapú és profitábilis ügyfélkapcsolatokat építeni”
– foglalta össze Kiss Virág.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián
-
Gazdaság2 hét ago
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
-
Szórakozás2 hét ago
A figyelem milliárdokat ér és egyre élesebb a verseny – az idei WAVES fókuszában az Attention Economy áll
-
Gazdaság2 hét ago
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
-
Tippek2 hét ago
Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának
-
Tippek1 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar1 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében






