Az IT-szakemberek 80 százaléka szerint a munkavállalók még mindig nem elég felkészültek az adatbiztonságra a Kingston Technology kutatása szerint
Az IWG irodai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalat globális felmérése szerint a munkavállalók 70 százaléka minimum heti egy napon, 53 százalékuk pedig munkaideje legalább felében távolról dolgozik. A koronavírus következtében azonban egyre több cég rendel el kötelező home office-t, így ez az arány napjainkban még nagyobb. A távmunkának számos előnye van, a vállalati adatokra nézve azonban akár egyetlen személy is kockázatot jelenthet, ha nem tartja be a szükséges biztonsági szabályokat. Ez pedig könnyen előfordulhat, mivel az alkalmazottak közel fele nem érzi elég felkészültnek magát ahhoz, hogy minden esetben be tudja tartani az előírásokat. Az incidensek elkerülése érdekében ezért olyan biztonsági stratégiára van szükség, amely támogatja és nem pedig gátolja az eredményes munkavégzést, így elkerülhető, hogy a dolgozók kiskapukat keressenek. Ezek a főbb megállapításai a Kingston Technology adatbiztonsági és távmunka-szakértők bevonásával végzett friss tanulmányának, amelyben a vállalat összegyűjtötte a mobil munkaerő biztonsági kihívásait, és bemutatja, a cégek hogyan tudják legyőzni ezeket.
Az adatvédelem még mindig probléma
Ma már minden alkalmazott elérheti munkahelyi e-mailjeit saját okostelefonján, dolgozhat otthonról vagy kedvenc kávézójából, sőt, az értékesítők akár az ügyfél telephelyéről is hozzáférhetnek a szükséges üzleti adatokhoz. A távmunka bevett szokássá vált, amelynek előnye, hogy javítja a hatékonyságot, nagyobb megtartó erővel bír, csökkenti a vállalatok működési költségeit, és kevésbé terheli a környezetet. Ez a fajta munkavégzés azonban számos kockázattal is járhat, ezért a hatékony biztonsági stratégia kialakítása a szervezetek védelme és a GDPR-megfelelés szempontjából egyaránt fontos.
Az EY legutóbbi riportja rávilágít, hogy az adatkezelési incidensek még mindig problémát jelentenek. A tanácsadó cég adatai szerint 2018 májusa óta több mint 140 millió forint értékben szabtak ki GDPR-bírságokat Magyarországon, a NAIH pedig eddig összesen 58 alkalommal bírságolt meg hazai vállalatokat, esetenként átlagosan 2,5 millió forint értékben. Ez azt mutatja, hogy a legtöbb szervezet késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések végrehajtásával, amivel további bírságokat kockáztatnak. A cégvezetőknek tehát nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a vállalat számára fenyegetést jelenthet a távmunka és a saját eszközök használata a céges rendszerek elérésére. A Kingston 2019-es felmérése szerint az adatvédelmi szigorítások ellenére az IT-szakemberek 80 százalékát továbbra is aggasztják a távmunkából eredő biztonsági veszélyek. Ennek ellenére a vállalatoknak csupán 71 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy dolgozói milyen külső adathordozókatés hogyan használnak.
Nem elég tájékozottak a munkavállalók
A vállalatok jellemzően nehezen tudnak lépést tartani a technológiai fejlődés általános ütemével belső rendszereik és eszközeik kapcsán. Az Avast 2018-as Mobile Workforce kutatásából kiderül, hogy a KKV-k általtávmunkában alkalmazottak 38 százaléka úgy érzi, nem rendelkezik megfelelő technológiai támogatással vagy szakértelemmel ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően dolgozhasson otthonról vagy valamilyen nyilvános helyről. Márpedig, ha az adatbiztonsági protokollok kidolgozásakor nem a hatékony munkavégzés támogatása az elsődleges szempont, akkor a munkatársak kiskapukat keresnek, például a Slack vagy a Dropbox alkalmazásban, személyes e-mail fiókban vagy saját USB-n tárolják a kényes üzleti adatokat. Ezzel pedig megsértik a cég adatvédelmi szabályait, és biztonsági kockázatnak teszik ki a szervezetet.
A veszélyek elkerülése érdekében a cégeknek meg kell vizsgálniuk, beosztottaik továbbítanak-e adatokat a szervezeten kívülre, megfelelően védettek-e a hardvereik és biztonságosak-e a szoftvereik. Ugyanakkor fontos észben tartaniuk, hogy a távmunka nem feltétlenül otthoni munkavégzést jelent. A nyilvános wifi-hálózatok paradicsomi feltételeket kínálnak a hackereknek, és az egyes személyeket célzó adathalász e-mailek is egyre kifinomultabbak. Ezért a vállalatvezetők dolga, hogy olyan tudással és eszközökkel vértezzék fel munkavállalóikat, amelyekkel beazonosíthatják és kiküszöbölhetik az ilyen kockázatokat.
A biztonságos IT-infrastruktúra elemei
Szerencsére ma már léteznek olyan megfizethető technológiai megoldások, amelyek a hatékonyság fenntartása mellett egyszerűsítik a távmunkával járó biztonsági kockázatok kezelését. Ehhez a cégeknek nem kell feltétlenül új termékeket bevezetniük, hanem sokkal inkább a megfelelő eszközöket kiválasztaniuk.
Titkosított merevlemezek vagy SSD-k használata: Számítógép vagy laptop használata esetén érdemes titkosított meghajtókat választani, akár merevlemezt, akár SSD-t. Így a vállalati adatokkal akkor sem lehet visszaélni, ha az eszközt ellopják vagy elvesztik. Ráadásul adatvédelmi incidens esetén a helyi hatóság is kedvezőbb elbírálásban részesíti a vállalatot, ha bizonyíthatóan tett óvintézkedéseket adatai védelmére.
A megfelelő szállítók kiválasztása: Megszámlálhatatlan gyártó és szállító tevékenykedik az IT-biztonsági megoldások piacán. Csak alapos kutatást követően érdemes választani az adott területet szakértő módon ismerő, jó referenciákkal rendelkező, megbízható megoldásszállítók közül.
VPN: Ha a szervezet védelméhez virtuális magánhálózatra van szükség, akkor a megfelelő személyek számára a megfelelő eszközöket biztosítva jelentősen mérsékelhető a kockázat. A VPN különösen fontos az olyan felhasználók számára, akik nyilvános wifi-hálózaton keresztül érik el a vállalat adatait.
DLP-szoftver és titkosított USB-kulcsok: Szinte minden DLP (Data Loss Prevention) szoftvercsomag lehetővé teszi a hálózati hozzáférés korlátozását. Ezzel együtt hasznos engedélyezési listát készíteni egyes eszközökről, például az egyedileg beazonosítható titkosított USB-kulcsokról. Ezek ellopása vagy elvesztése esetén is biztosak lehetünk afelől, hogy senki nem fér hozzá a titkosított fájlokhoz, sőt az elvesztett pendrive távolról megsemmisíthető.
„A megfelelő technológia csupán egy része a megoldásnak. Az igazi kérdés az, hogyan viselkednek a kollégák, amikor senki nem látja őket. A biztonság ezért legalább annyira a munkahelyi kultúrán is múlik, mint a technológián. A szükséges oktatás nélkül a dolgozók pusztán bosszantó nyűgnek fogják tartani a GDPR-t, a PECR-t[1] és a többi adatvédelmi szabályt” – mutatott rá Rob Allen, a Kingston Technology marketingért és műszaki szolgáltatásokért felelős igazgatója.
A Kingston szerint a szervezeteknek a következő szempontokra ajánlott ügyelniük dolgozóik felkészítésekor:
Magyarázzuk el a szabályok mögötti szándékot: Az emberek nehezen fogadják el a szabályokat, ha nem tudják, miért van rájuk szükség. Segítsünk a munkatársaknak megérteni a szabályok mögötti szándékot ahelyett, hogy elvárnánk tőlük, hogy vakon kövessék a protokollt.
Hozzunk személyes példákat: A biztonságtudatosság erősítésének egyik legjobb módja, ha párbeszédet kezdeményezünk a dolgozókkal, és ennek keretében ismertetjük a biztonsági stratégiát. Ha releváns példákon keresztül elmagyarázzuk, miért fontos az adatbiztonság a munkavállalók szemszögéből az irodán kívül is, akkor jobban megértik, miért terheli adatvédelmi kötelezettség a céget.
Kezdjük az alapoktól: A legtöbb szervezetnél nincs elegendő belső erőforrás a biztonsági oktatáshoz, ezért azt gyakran külső tanácsadók végzik. Ezek a szakemberek hatékony segítséget tudnak nyújtani, ám ügyeljünk rá, hogy megfelelő tudásanyagokkal dolgozzanak, és ismertessék a biztonság, illetve az internetes működés alapjait. Ám ezek után se feltételezzük, hogy a kollégák szabálykövetően fognak viselkedni csak azért, mert egy oktatáson ezt mondták nekik. Ahhoz, hogy ne táblázatba vagy kockás füzetbe írják a jelszavaikat, és ne készítsenek titkosítatlan másolatot a céges merevlemezekről, folyamatosan fejleszteni kell a vállalati kultúrát.
Tudatosítsuk a személyes felelősséget: A szükséges kulturális változások előmozdításának egyik stratégiája lehet a biztonsági felelősök kinevezése, akik megvitatják a kihívásokat, és alulról működő kezdeményezésként ösztönzik a helyes biztonsági magatartást a beosztottak körében.
[1] Privacy and Electronic Communications Regulations, Adatvédelmi és Elektronikus Kommunikációs Szabályzat
Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.
A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.
2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.
Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.
„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”
– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.
2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.
A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.
A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.
„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást
Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.
A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.
A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.
A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.
A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.
Csökkent a kampány népszerűsége
Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.
Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.
Így néztek ki az idei szerződések
A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.
Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.
A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.
Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.
A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.
A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.
Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.
Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.
A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.
A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.
Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.
A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.
Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.
A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!