Gazdaság

A távmunkásokon bukhat a biztonság

Az IT-szakemberek 80 százaléka szerint a munkavállalók még mindig nem elég felkészültek az adatbiztonságra a Kingston Technology kutatása szerint

Az IWG irodai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalat globális felmérése szerint a munkavállalók 70 százaléka minimum heti egy napon, 53 százalékuk pedig munkaideje legalább felében távolról dolgozik. A koronavírus következtében azonban egyre több cég rendel el kötelező home office-t, így ez az arány napjainkban még nagyobb. A távmunkának számos előnye van, a vállalati adatokra nézve azonban akár egyetlen személy is kockázatot jelenthet, ha nem tartja be a szükséges biztonsági szabályokat. Ez pedig könnyen előfordulhat, mivel az alkalmazottak közel fele nem érzi elég felkészültnek magát ahhoz, hogy minden esetben be tudja tartani az előírásokat. Az incidensek elkerülése érdekében ezért olyan biztonsági stratégiára van szükség, amely támogatja és nem pedig gátolja az eredményes munkavégzést, így elkerülhető, hogy a dolgozók kiskapukat keressenek. Ezek a főbb megállapításai a Kingston Technology adatbiztonsági és távmunka-szakértők bevonásával végzett friss tanulmányának, amelyben a vállalat összegyűjtötte a mobil munkaerő biztonsági kihívásait, és bemutatja, a cégek hogyan tudják legyőzni ezeket.

Az adatvédelem még mindig probléma

Ma már minden alkalmazott elérheti munkahelyi e-mailjeit saját okostelefonján, dolgozhat otthonról vagy kedvenc kávézójából, sőt, az értékesítők akár az ügyfél telephelyéről is hozzáférhetnek a szükséges üzleti adatokhoz. A távmunka bevett szokássá vált, amelynek előnye, hogy javítja a hatékonyságot, nagyobb megtartó erővel bír, csökkenti a vállalatok működési költségeit, és kevésbé terheli a környezetet. Ez a fajta munkavégzés azonban számos kockázattal is járhat, ezért a hatékony biztonsági stratégia kialakítása a szervezetek védelme és a GDPR-megfelelés szempontjából egyaránt fontos.

Az EY legutóbbi riportja rávilágít, hogy az adatkezelési incidensek még mindig problémát jelentenek. A tanácsadó cég adatai szerint 2018 májusa óta több mint 140 millió forint értékben szabtak ki GDPR-bírságokat Magyarországon, a NAIH pedig eddig összesen 58 alkalommal bírságolt meg hazai vállalatokat, esetenként átlagosan 2,5 millió forint értékben. Ez azt mutatja, hogy a legtöbb szervezet késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések végrehajtásával, amivel további bírságokat kockáztatnak. A cégvezetőknek tehát nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a vállalat számára fenyegetést jelenthet a távmunka és a saját eszközök használata a céges rendszerek elérésére. A Kingston 2019-es felmérése szerint az adatvédelmi szigorítások ellenére az IT-szakemberek 80 százalékát továbbra is aggasztják a távmunkából eredő biztonsági veszélyek. Ennek ellenére a vállalatoknak csupán 71 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy dolgozói milyen külső adathordozókat és hogyan használnak.

Nem elég tájékozottak a munkavállalók

A vállalatok jellemzően nehezen tudnak lépést tartani a technológiai fejlődés általános ütemével belső rendszereik és eszközeik kapcsán. Az Avast 2018-as Mobile Workforce kutatásából kiderül, hogy a KKV-k által távmunkában alkalmazottak 38 százaléka úgy érzi, nem rendelkezik megfelelő technológiai támogatással vagy szakértelemmel ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően dolgozhasson otthonról vagy valamilyen nyilvános helyről. Márpedig, ha az adatbiztonsági protokollok kidolgozásakor nem a hatékony munkavégzés támogatása az elsődleges szempont, akkor a munkatársak kiskapukat keresnek, például a Slack vagy a Dropbox alkalmazásban, személyes e-mail fiókban vagy saját USB-n tárolják a kényes üzleti adatokat. Ezzel pedig megsértik a cég adatvédelmi szabályait, és biztonsági kockázatnak teszik ki a szervezetet.

A veszélyek elkerülése érdekében a cégeknek meg kell vizsgálniuk, beosztottaik továbbítanak-e adatokat a szervezeten kívülre, megfelelően védettek-e a hardvereik és biztonságosak-e a szoftvereik. Ugyanakkor fontos észben tartaniuk, hogy a távmunka nem feltétlenül otthoni munkavégzést jelent. A nyilvános wifi-hálózatok paradicsomi feltételeket kínálnak a hackereknek, és az egyes személyeket célzó adathalász e-mailek is egyre kifinomultabbak. Ezért a vállalatvezetők dolga, hogy olyan tudással és eszközökkel vértezzék fel munkavállalóikat, amelyekkel beazonosíthatják és kiküszöbölhetik az ilyen kockázatokat.

A biztonságos IT-infrastruktúra elemei

Szerencsére ma már léteznek olyan megfizethető technológiai megoldások, amelyek a hatékonyság fenntartása mellett egyszerűsítik a távmunkával járó biztonsági kockázatok kezelését. Ehhez a cégeknek nem kell feltétlenül új termékeket bevezetniük, hanem sokkal inkább a megfelelő eszközöket kiválasztaniuk.

Titkosított merevlemezek vagy SSD-k használata: Számítógép vagy laptop használata esetén érdemes titkosított meghajtókat választani, akár merevlemezt, akár SSD-t. Így a vállalati adatokkal akkor sem lehet visszaélni, ha az eszközt ellopják vagy elvesztik. Ráadásul adatvédelmi incidens esetén a helyi hatóság is kedvezőbb elbírálásban részesíti a vállalatot, ha bizonyíthatóan tett óvintézkedéseket adatai védelmére.
A megfelelő szállítók kiválasztása: Megszámlálhatatlan gyártó és szállító tevékenykedik az IT-biztonsági megoldások piacán. Csak alapos kutatást követően érdemes választani az adott területet szakértő módon ismerő, jó referenciákkal rendelkező, megbízható megoldásszállítók közül.
VPN: Ha a szervezet védelméhez virtuális magánhálózatra van szükség, akkor a megfelelő személyek számára a megfelelő eszközöket biztosítva jelentősen mérsékelhető a kockázat. A VPN különösen fontos az olyan felhasználók számára, akik nyilvános wifi-hálózaton keresztül érik el a vállalat adatait.
DLP-szoftver és titkosított USB-kulcsok: Szinte minden DLP (Data Loss Prevention) szoftvercsomag lehetővé teszi a hálózati hozzáférés korlátozását. Ezzel együtt hasznos engedélyezési listát készíteni egyes eszközökről, például az egyedileg beazonosítható titkosított USB-kulcsokról. Ezek ellopása vagy elvesztése esetén is biztosak lehetünk afelől, hogy senki nem fér hozzá a titkosított fájlokhoz, sőt az elvesztett pendrive távolról megsemmisíthető.

„A megfelelő technológia csupán egy része a megoldásnak. Az igazi kérdés az, hogyan viselkednek a kollégák, amikor senki nem látja őket. A biztonság ezért legalább annyira a munkahelyi kultúrán is múlik, mint a technológián. A szükséges oktatás nélkül a dolgozók pusztán bosszantó nyűgnek fogják tartani a GDPR-t, a PECR-t[1] és a többi adatvédelmi szabályt” – mutatott rá Rob Allen, a Kingston Technology marketingért és műszaki szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A Kingston szerint a szervezeteknek a következő szempontokra ajánlott ügyelniük dolgozóik felkészítésekor:

Magyarázzuk el a szabályok mögötti szándékot: Az emberek nehezen fogadják el a szabályokat, ha nem tudják, miért van rájuk szükség. Segítsünk a munkatársaknak megérteni a szabályok mögötti szándékot ahelyett, hogy elvárnánk tőlük, hogy vakon kövessék a protokollt.
Hozzunk személyes példákat: A biztonságtudatosság erősítésének egyik legjobb módja, ha párbeszédet kezdeményezünk a dolgozókkal, és ennek keretében ismertetjük a biztonsági stratégiát. Ha releváns példákon keresztül elmagyarázzuk, miért fontos az adatbiztonság a munkavállalók szemszögéből az irodán kívül is, akkor jobban megértik, miért terheli adatvédelmi kötelezettség a céget.
Kezdjük az alapoktól: A legtöbb szervezetnél nincs elegendő belső erőforrás a biztonsági oktatáshoz, ezért azt gyakran külső tanácsadók végzik. Ezek a szakemberek hatékony segítséget tudnak nyújtani, ám ügyeljünk rá, hogy megfelelő tudásanyagokkal dolgozzanak, és ismertessék a biztonság, illetve az internetes működés alapjait. Ám ezek után se feltételezzük, hogy a kollégák szabálykövetően fognak viselkedni csak azért, mert egy oktatáson ezt mondták nekik. Ahhoz, hogy ne táblázatba vagy kockás füzetbe írják a jelszavaikat, és ne készítsenek titkosítatlan másolatot a céges merevlemezekről, folyamatosan fejleszteni kell a vállalati kultúrát.
Tudatosítsuk a személyes felelősséget: A szükséges kulturális változások előmozdításának egyik stratégiája lehet a biztonsági felelősök kinevezése, akik megvitatják a kihívásokat, és alulról működő kezdeményezésként ösztönzik a helyes biztonsági magatartást a beosztottak körében.

[1] Privacy and Electronic Communications Regulations, Adatvédelmi és Elektronikus Kommunikációs Szabályzat

Related Topics:2020 adatvédelem felmérés IT tanulmány it-biztonság kingston

Up Next

Több ezer processzort és több terabájt memóriát ajánl fel a SZTAKI és a Wigner FK a járvány elleni küzdelemre

Don't Miss

Kriptopénz jár az otthon maradásért

Gazdaság

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra

Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.

A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.

„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”

– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.

Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni

A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.

„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”

– fejtette ki Tóth Rozália.

A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.

Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb

Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.

„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”

A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.

„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

a hamisított kilométeróra-állások arányát
az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
a sérült járművek arányát
az átlagos kárértéket
az importált használt autók arányát
az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán

A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.

Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:

Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
Ügyfélközpontú márkastratégia

„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”

A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.

A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.

A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.

Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.

A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként

Mobileszközök:

Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.

Hálózatok:

Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.

Kijelzők:

A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.

Digitális eszközök

Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.

Félvezetők

Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.

Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!