Gazdaság

A távmunkásokon bukhat a biztonság

Az IT-szakemberek 80 százaléka szerint a munkavállalók még mindig nem elég felkészültek az adatbiztonságra a Kingston Technology kutatása szerint

Az IWG irodai szolgáltatásokkal foglalkozó vállalat globális felmérése szerint a munkavállalók 70 százaléka minimum heti egy napon, 53 százalékuk pedig munkaideje legalább felében távolról dolgozik. A koronavírus következtében azonban egyre több cég rendel el kötelező home office-t, így ez az arány napjainkban még nagyobb. A távmunkának számos előnye van, a vállalati adatokra nézve azonban akár egyetlen személy is kockázatot jelenthet, ha nem tartja be a szükséges biztonsági szabályokat. Ez pedig könnyen előfordulhat, mivel az alkalmazottak közel fele nem érzi elég felkészültnek magát ahhoz, hogy minden esetben be tudja tartani az előírásokat. Az incidensek elkerülése érdekében ezért olyan biztonsági stratégiára van szükség, amely támogatja és nem pedig gátolja az eredményes munkavégzést, így elkerülhető, hogy a dolgozók kiskapukat keressenek. Ezek a főbb megállapításai a Kingston Technology adatbiztonsági és távmunka-szakértők bevonásával végzett friss tanulmányának, amelyben a vállalat összegyűjtötte a mobil munkaerő biztonsági kihívásait, és bemutatja, a cégek hogyan tudják legyőzni ezeket.

Az adatvédelem még mindig probléma

Ma már minden alkalmazott elérheti munkahelyi e-mailjeit saját okostelefonján, dolgozhat otthonról vagy kedvenc kávézójából, sőt, az értékesítők akár az ügyfél telephelyéről is hozzáférhetnek a szükséges üzleti adatokhoz. A távmunka bevett szokássá vált, amelynek előnye, hogy javítja a hatékonyságot, nagyobb megtartó erővel bír, csökkenti a vállalatok működési költségeit, és kevésbé terheli a környezetet. Ez a fajta munkavégzés azonban számos kockázattal is járhat, ezért a hatékony biztonsági stratégia kialakítása a szervezetek védelme és a GDPR-megfelelés szempontjából egyaránt fontos.

Az EY legutóbbi riportja rávilágít, hogy az adatkezelési incidensek még mindig problémát jelentenek. A tanácsadó cég adatai szerint 2018 májusa óta több mint 140 millió forint értékben szabtak ki GDPR-bírságokat Magyarországon, a NAIH pedig eddig összesen 58 alkalommal bírságolt meg hazai vállalatokat, esetenként átlagosan 2,5 millió forint értékben. Ez azt mutatja, hogy a legtöbb szervezet késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések végrehajtásával, amivel további bírságokat kockáztatnak. A cégvezetőknek tehát nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a vállalat számára fenyegetést jelenthet a távmunka és a saját eszközök használata a céges rendszerek elérésére. A Kingston 2019-es felmérése szerint az adatvédelmi szigorítások ellenére az IT-szakemberek 80 százalékát továbbra is aggasztják a távmunkából eredő biztonsági veszélyek. Ennek ellenére a vállalatoknak csupán 71 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy dolgozói milyen külső adathordozókat és hogyan használnak.

Nem elég tájékozottak a munkavállalók

A vállalatok jellemzően nehezen tudnak lépést tartani a technológiai fejlődés általános ütemével belső rendszereik és eszközeik kapcsán. Az Avast 2018-as Mobile Workforce kutatásából kiderül, hogy a KKV-k által távmunkában alkalmazottak 38 százaléka úgy érzi, nem rendelkezik megfelelő technológiai támogatással vagy szakértelemmel ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően dolgozhasson otthonról vagy valamilyen nyilvános helyről. Márpedig, ha az adatbiztonsági protokollok kidolgozásakor nem a hatékony munkavégzés támogatása az elsődleges szempont, akkor a munkatársak kiskapukat keresnek, például a Slack vagy a Dropbox alkalmazásban, személyes e-mail fiókban vagy saját USB-n tárolják a kényes üzleti adatokat. Ezzel pedig megsértik a cég adatvédelmi szabályait, és biztonsági kockázatnak teszik ki a szervezetet.

A veszélyek elkerülése érdekében a cégeknek meg kell vizsgálniuk, beosztottaik továbbítanak-e adatokat a szervezeten kívülre, megfelelően védettek-e a hardvereik és biztonságosak-e a szoftvereik. Ugyanakkor fontos észben tartaniuk, hogy a távmunka nem feltétlenül otthoni munkavégzést jelent. A nyilvános wifi-hálózatok paradicsomi feltételeket kínálnak a hackereknek, és az egyes személyeket célzó adathalász e-mailek is egyre kifinomultabbak. Ezért a vállalatvezetők dolga, hogy olyan tudással és eszközökkel vértezzék fel munkavállalóikat, amelyekkel beazonosíthatják és kiküszöbölhetik az ilyen kockázatokat.

A biztonságos IT-infrastruktúra elemei

Szerencsére ma már léteznek olyan megfizethető technológiai megoldások, amelyek a hatékonyság fenntartása mellett egyszerűsítik a távmunkával járó biztonsági kockázatok kezelését. Ehhez a cégeknek nem kell feltétlenül új termékeket bevezetniük, hanem sokkal inkább a megfelelő eszközöket kiválasztaniuk.

Titkosított merevlemezek vagy SSD-k használata: Számítógép vagy laptop használata esetén érdemes titkosított meghajtókat választani, akár merevlemezt, akár SSD-t. Így a vállalati adatokkal akkor sem lehet visszaélni, ha az eszközt ellopják vagy elvesztik. Ráadásul adatvédelmi incidens esetén a helyi hatóság is kedvezőbb elbírálásban részesíti a vállalatot, ha bizonyíthatóan tett óvintézkedéseket adatai védelmére.
A megfelelő szállítók kiválasztása: Megszámlálhatatlan gyártó és szállító tevékenykedik az IT-biztonsági megoldások piacán. Csak alapos kutatást követően érdemes választani az adott területet szakértő módon ismerő, jó referenciákkal rendelkező, megbízható megoldásszállítók közül.
VPN: Ha a szervezet védelméhez virtuális magánhálózatra van szükség, akkor a megfelelő személyek számára a megfelelő eszközöket biztosítva jelentősen mérsékelhető a kockázat. A VPN különösen fontos az olyan felhasználók számára, akik nyilvános wifi-hálózaton keresztül érik el a vállalat adatait.
DLP-szoftver és titkosított USB-kulcsok: Szinte minden DLP (Data Loss Prevention) szoftvercsomag lehetővé teszi a hálózati hozzáférés korlátozását. Ezzel együtt hasznos engedélyezési listát készíteni egyes eszközökről, például az egyedileg beazonosítható titkosított USB-kulcsokról. Ezek ellopása vagy elvesztése esetén is biztosak lehetünk afelől, hogy senki nem fér hozzá a titkosított fájlokhoz, sőt az elvesztett pendrive távolról megsemmisíthető.

„A megfelelő technológia csupán egy része a megoldásnak. Az igazi kérdés az, hogyan viselkednek a kollégák, amikor senki nem látja őket. A biztonság ezért legalább annyira a munkahelyi kultúrán is múlik, mint a technológián. A szükséges oktatás nélkül a dolgozók pusztán bosszantó nyűgnek fogják tartani a GDPR-t, a PECR-t[1] és a többi adatvédelmi szabályt” – mutatott rá Rob Allen, a Kingston Technology marketingért és műszaki szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A Kingston szerint a szervezeteknek a következő szempontokra ajánlott ügyelniük dolgozóik felkészítésekor:

Magyarázzuk el a szabályok mögötti szándékot: Az emberek nehezen fogadják el a szabályokat, ha nem tudják, miért van rájuk szükség. Segítsünk a munkatársaknak megérteni a szabályok mögötti szándékot ahelyett, hogy elvárnánk tőlük, hogy vakon kövessék a protokollt.
Hozzunk személyes példákat: A biztonságtudatosság erősítésének egyik legjobb módja, ha párbeszédet kezdeményezünk a dolgozókkal, és ennek keretében ismertetjük a biztonsági stratégiát. Ha releváns példákon keresztül elmagyarázzuk, miért fontos az adatbiztonság a munkavállalók szemszögéből az irodán kívül is, akkor jobban megértik, miért terheli adatvédelmi kötelezettség a céget.
Kezdjük az alapoktól: A legtöbb szervezetnél nincs elegendő belső erőforrás a biztonsági oktatáshoz, ezért azt gyakran külső tanácsadók végzik. Ezek a szakemberek hatékony segítséget tudnak nyújtani, ám ügyeljünk rá, hogy megfelelő tudásanyagokkal dolgozzanak, és ismertessék a biztonság, illetve az internetes működés alapjait. Ám ezek után se feltételezzük, hogy a kollégák szabálykövetően fognak viselkedni csak azért, mert egy oktatáson ezt mondták nekik. Ahhoz, hogy ne táblázatba vagy kockás füzetbe írják a jelszavaikat, és ne készítsenek titkosítatlan másolatot a céges merevlemezekről, folyamatosan fejleszteni kell a vállalati kultúrát.
Tudatosítsuk a személyes felelősséget: A szükséges kulturális változások előmozdításának egyik stratégiája lehet a biztonsági felelősök kinevezése, akik megvitatják a kihívásokat, és alulról működő kezdeményezésként ösztönzik a helyes biztonsági magatartást a beosztottak körében.

[1] Privacy and Electronic Communications Regulations, Adatvédelmi és Elektronikus Kommunikációs Szabályzat

Related Topics:2020 adatvédelem felmérés IT tanulmány it-biztonság kingston

Up Next

Több ezer processzort és több terabájt memóriát ajánl fel a SZTAKI és a Wigner FK a járvány elleni küzdelemre

Don't Miss

Kriptopénz jár az otthon maradásért

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hiába a hitelcsúcs – harmadára esett a kölcsönből megvehető új lakások száma

Hiába ért el közel 3 éves csúcsot az új lakások finanszírozására folyósított hitelösszeg áprilisban, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy az új lakások árának elképesztő drágulása miatt a most folyósított hitelből harmadannyi átlagos méretű lakás megvásárlása lehetséges, mint 2022-ben volt.

Rövid távon a fizetőképes kereslet csökkenése akár a beruházások visszafogását is magával hozhatja – kérdés, mennyit tud ebből tompítani a Lakhatási Tőkeprogram.

Közel három éves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025 áprilisában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek a bankokkal az ügyfelek új lakások építésére. Ennél magasabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22,35 milliárd forint értékben finanszírozott új lakásvásárlást a magyar bankrendszer – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százalékát tette ki az új lakások finanszírozása. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, de Gergely Péter szerint ez az élénkülés csalóka lehet.

Harmadannyi lakásra elég a felvett kölcsön

A BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökkenő tendenciát mutat. Míg a 2022 júniusi rekordösszegből még több mint 503 darab, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, addig 2025 áprilisára – a jelenlegi, budapesti újépítésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadára, 183 lakásra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma.

Faramuci módon még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13,31 milliárdos hitelösszegből akkor 173 darab átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna lehetséges Budapesten – pont tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, pedig a mostani hitelvolumen közel harmadával magasabb.

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése milyen mértékben csökkenti a hitelből megvásárolható lakások számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik – fogalmaz Gergely Péter.

A fejlesztések is veszélybe kerülhetnek

A szakértő szerint a mostani trend aggasztó lehet a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi árnövekedési ütem tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését, végső soron pedig az árak további emelkedését is eredményezheti.

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány Lakhatási Tőkeprogramja. Az eredetileg 200 milliárd forintos kerettel induló programot a márciusi pályázat eredményei – 23 induló alap, amelyek közül 19 megfelelt – 300 milliárd forintra emelték.

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 – 1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítési volumen bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, minőségi lakás kerül a piacra – ideiglenes “árkorrekciót” önmagában nem hoz létre.

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve – emelte ki Gergely Péter.

Az 5 százalékos hitel sem segít

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 év alattiak első saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak olyan, legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amelyek négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot, ilyenből azonban nagyon kevés van.

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!