Gazdaság

Hónapok alatt éveket ugranak előre a hazai cégek a digitális átalakulásban

Telenor-szubjektív Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgatótól

A digitális átalakulás minden iparágat elér. Ezekben a hetekben, hónapokban sok múlik azon, hogy egy cég mennyire tudja a mindennapi ügymenetét az online térbe átvinni. A villámgyors reakció és az adaptáció nagyon fontos, szem előtt tartva, hogy amikor a jelenlegi korlátozások után újra beindul az élet, már nem ugyanabba a világba csöppenünk vissza, amit eddig megszoktunk. Fülöp Gábor, a Telenor üzleti értékesítési és marketing igazgatójának szubjektív írása.

„Március közepén, ahogy az irodaépületek elkezdték bezárni a kapuikat, a munkahelyi tárgyalókat pedig felváltották az otthoni dolgozószobák és a nappalik, úgy nőtt az igény, az otthoni munkavégzés lehetőségét megteremtő körülményekre, legyen az laptop, privát hálózat, megbízható netkapcsolat vagy éppen kollaborációs szoftverek. Szolgáltatópartnerként számos esetet közelről láttunk és vettünk részt az online átállás folyamatának kialakításában, tökéletesítésében. Hamar kirajzolódott, hogy ebben a mindenki számára erőltetett menetben lényeges előnyben voltak azok, akik számára a home office kultúra egy bejáratott, de legalábbis nem ismeretlen terep volt.”

A mikrovállalkozástól a nagyvállalatig: felkészültség, komplexitás, tempó

Azt tapasztaltuk, hogy a különböző méretű vállalatok és vállalkozások eltérő érettséggel és elvárásokkal vágtak bele az azonnali digitális átállásba, az viszont közös pont volt, hogy hosszú távon is alkalmazható, tartós megoldásokban gondolkodtak a kialakult helyzet megoldásakor. Például legtöbben nem csupán egy-egy kiemelt munkatárs vagy munkakör online munkakörülményeit teremtették meg, hanem a lehetőségeik szerint a teljes céget érintő fejlesztésbe vágtak és szakértőink tanácsait megfogadva már online kollaborációs eszközöket is beépítettek az új működési folyamataikba. Amellett, hogy üzleti partnereink körében a mobilnet forgalom jelentősen megnőtt, az új eszközök és szolgáltatások vásárlása is több mint a duplájára emelkedett a tavalyi azonos, akkor „békeidőbeli” aktiváláshoz képest.

A kép elég vegyes abban a tekintetben, hogy ki mennyire gyorsan tudott lépni és átállni a javarészt online működésre. Jól látszik, hogy a cégek méretének növekedésével a beruházási hajlandóság és a feladat komplex kezelése is egyre inkább jelen van. A mikrovállalkozások elsősorban az ingyenes megoldásokkal élnének, a kis- és családi vállalkozások már nyitottabbak az általunk kínált üzleti megoldásokra, de a beruházási hajlandóságuk kisebb, illetve nincs is szükségük annyira szofisztikált megoldásokra, mint egy közép- vagy nagyvállalatnak.

A középvállalatok részéről nagy nyitottságot, igényt tapasztalunk akár komplexebb megoldások kialakítására is. Amellett, hogy náluk több esetben csak egy-egy „kapocs” hiányzott a már meglévő megoldásaik mellé az adaptáció felgyorsításához, ebben a cégméretben jelentősebb a hajlandóság az új, előremutató beruházásokra is.

A nagyvállalatoknál, ahol dolgoznak informatikusok, rendszergazdák, tehát megvan az adaptálódáshoz szükséges tudás, inkább az volt a kérdéses pont, hogy például van-e mindenkinek eszköze, mobilnete, távoli hozzáférése, hiszen, ha eddig csak a vezetőknek volt laptopjuk, most tömegesen kellett ezt biztosítani..

A technológia elérhetősége mellett a cégen belüli humán faktorra is fókuszálni kell

Annak érdekében, hogy az ügyfeleinket felkészülten tudjuk segíteni, nekünk a Telenoron belül is azonnal lépnünk – és saját folyamatinkra is fokozottan figyelnünk – kellett. Amellett, hogy a küszöbön álló belső fejlesztések extra lendületet kaptak, alapvető kérdéseket kellett megválaszolnunk és folyamatokat kellett kialakítanunk, minthogy fizikai kapcsolat híján hogyan dolgozzunk most a csapatainkkal, hogyan tartsuk a minőségi kapcsolatot ügyfeleinkkel. Az most nem elég, ha otthonról is tudok céges e-mailt küldeni, az átállás fontos része az alapfolyamatok digitális leképezése, és ez minden digitálisan átálló cégre igaz: van-e felületünk az ügyfelek igényeinek fogadására? Hogyan tudnak dolgozni a back office munkatársak? Le tudjuk-e zárni a folyamatokat?

A Telenornál például a meglévő rugalmas munkavégzés kultúra is segítette, hogy nagyon gyorsan átálltunk home office üzemmódra, napindító online beszélgetésekkel pótoljuk a személyes kontaktust, ez segíti a hatékony együttműködést és tervezést. Az én esetemben, mivel az igazgatóságon belül több üzleti terület dolgozik párhuzamosan, nem tudok mindegyik beszélgetésen részt venni, de fontosnak tartom, hogy időnként minden megbeszélésen jelen legyek, így én is első kézből tudhatom, hogy mi foglalkoztatja a kollégáimat, és itt az üzleti kérdések mellett a kollégák aktuális hangulatáról is képet kapok, ezt a teljesen online munkaüzemmódban sem szabad elengedni.

Az üzleti értékesítő munkatársak eddig is egy zárt rendszerben dolgoztak, ami otthonról is ugyanúgy követhető, a munka pedig távolról végezhető. Az a tapasztalat, hogy az ügyfeleink is pozitívan és zökkenőmentesen fogadták a mi átállásunkat, az utazási idő nullára csökkenésével pedig több ügyfélnek tudunk minőségileg segíteni egy munkanap alatt.

Mit hoz a jövő? Visszatérés az irodába, de az online megoldások velünk maradnak

A digitális átalakulás minden iparágat elér: van, ahol ez egyértelműbb és könnyen elérhető megoldásokkal történik, és van, ahol a technológia most kúszik be komolyabban a mindennapokba és még számos kérdést vet fel a vállalkozásoknál. Számunkra fontos és ügyfeleink oldaláról is azt az igényt tapasztaljuk, hogy kulcsrakész megoldásokat szeretnének. A licenszek átadásával tehát nem ér véget a feladtunk, kollégáinkon és partnereinken keresztül az implementációt is segítjük. Bár senki nem így akarta, de ezeket a folyamatokat most a koronavírus felerősítette, ami miatt most itt az idő: a cégeknek át kell térniük a digitális világba, mert jelenleg ez az egyetlen út a túlélésre, a fejlődésre.

„És már biztos sokunk eljátszadozik az újrakezdés gondolatával, amikor ismét beindul az élet és nem Teams-en köszönünk be egymásnak reggel, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az ügyfeleink sem és mi magunk sem ugyanabba a világba fogunk visszatérni, ahonnan márciusban elvonultunk.”

– Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgató, Telenor Magyarország.

Related Topics:2020 átalakulás covid digitalizáció koronavírus telenor

Up Next

Elindult a Jövő Menedzsere 2.0 Mentor Program.

Don't Miss

Több díjat is elnyert a Continental a 2020-as német formatervezési díjátadón

Gazdaság

Idén végre Magyarországon is duplázódhat az ingatlanbefektetések értéke

Jelentősen erősödött a befektetői kedv a tavalyi év utolsó hónapjaiban a közép- és kelet-európai ingatlanpiacon.

A kivételesen erős decembernek köszönhetően a régió befektetési piaca ismét átlépte a 10 milliárd eurós határt az év során. A teljes volumen 2024-ben 50%-kal bizonyult magasabbnak, mint az előző évben, és mivel a beruházók arra számítanak, hogy az év előrehaladtával felélénkül a piac, ezért idén további 15-20%-os növekedés várható – derült ki a CBRE Magyarország „Market Outlook 2025” című rendezvényén.

„Az ingatlanbefektetési felmérésünk alapján a nyugat-európai piacokon bérlakásba kívánnak a legtöbben fektetni, de nagyon optimista a hangulat a hoteleket illetően is. A tavalyi évben a közép-európai forgalom egyharmada kiskereskedelmi ingatlanokba áramlott, idén pedig a logisztika az egyértelmű kedvenc, ez hajthatja a piacokat. Az irodák megítélése méltánytalanul negatív, pedig a jelenlegi árazás mellett jó beszállási lehetőségek adódnak, különösen, hogy a fejlesztési volumen Európa-szerte alacsony”

– mondta Borbély Gábor, a CBRE közép-európai piacelemzési igazgatója.

A kiskereskedelem és a szállodák iránti befektetési hajlandóság mind a nyugat-európai, mind pedig a közép-kelet-európai piacokon tovább erősödött 2025-ben. A mesterséges intelligencia iránti erős kereslet hatására az adatközpontok népszerűsége tovább növekszik, de ez a trend Közép-Európában még nem jelentős. Régiónkban erősebb az egészségügyi és speciális lakhatási ingatlanok iránti kereslet (diákszálló, nyugdíjas otthon), ugyanakkor az elérhető kínálat szűkössége gondot okoz.

A felmérés erős optimizmust mutatott a befektetők körében: a megkérdezettek 70% arra számít, hogy a piaci aktivitás 2025 végére helyreáll, a közép-európai régióban valamivel később következhet be ez a felpattanás. A CBRE kutatása arra is rávilágított, hogy az európai befektetők már harmadik éve az Egyesült Királyságot tartják a legcsábítóbb célpontnak a kockázathozam-profil alapján. Ezt követi Spanyolország és Lengyelország. A városok szintjén London a legvonzóbb a nemzetközi tőke számára, a brit fővárost Madrid és Párizs követi. Varsó első ízben került be a top5 befektetői célpont közé az európai mezőnyben. A közép-európai tőke számára egyértelműen a lengyel piac a legkecsegtetőbb, ugyanakkor idén több tőkére számíthatunk a régión kívülről, aminek Magyarország is izgalmas célpontja lehet.

„A kelet- és közép európai régióban tevékenykedő befektetők fele azt tervezi, hogy idén növeli az ingatlanokba fektetett összeget, és most újra arra számítunk, hogy új tőke is felfedezi a régiót. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése a hazai befektetői körben is megfigyelhető. Az EU-n kívül a dél-afrikai és izraeli befektetési aktivitás erősödött a legjobban tavaly a régióban, idén mellettük megjelenhetnek a kínai befektetők is a kereskedelmi ingatlanpiacon – ezúttal nemcsak végfelhasználóként, hanem befektetőként is”

– tette hozzá Borbély Gábor.

„Az idei év az ingatlanbefektetések területén egyértelműen a logisztika éve lehet Magyarországon. Jelenleg közel félmilliárd euró összértékben dolgozunk ingatlanok értékesítésén, de a teljes éves forgalom akár jóval meg is haladhatja ezt az összeget, hiszen – például az irodák esetében – eladó termék nagyobb volumenben is elérhető. A következő hónapok valamennyi szereplő számára az aktív marketing időszakát hozzák el, hogy minél több tranzakció célegyenesbe forduljon, így ezek az ügyletek már az idei befektetési forgalmat növelhetik”

– összegezte Tim O’Sullivan, a CBRE Magyarország tőkepiaci főigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben

Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.

Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.

A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.

„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.

Megtérül a befektetés az AI-ba

A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.

A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.

További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.

A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.

A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja

A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.

Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.

Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán

Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).

A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak

Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.

Emelkednek idén a tagdíjak

2025-től több önkéntes nyugdíjpénztár is megemelte a minimum tagdíjat. Az Alfánál 9 ezer forintról 10 ezer forintra, az Aranykornál 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a Bizalomnál 7 ezer forintról 8 ezer forintra növekedett a havi tagdíj. A Pannóniánál 6 ezer forintról 8 ezer forintra, az OTP-nél 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedett a tagdíj – derült ki a Grantis öngondoskodási szakértőinek összeállításából.

A Honvéd nyugdíjpénztárnál rendszerint az aktuális minimálbér 60 százaléka alapján számolják az éves minimális tagdíjat. A tavalyi 13 340 forintról így idén 14 540 forintra emelkedett a havi tagdíj.

A legalacsonyabb tagdíj elvárás jelenleg az Életútnál van, havi 5 000 forint. A legmagasabb pedig a Honvédnál, ahol 14 540 forint a havonta fizetendő tagdíj mértéke.

A pénztártagok fele továbbra sem fizeti a díjat

A Grantis szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi 1 millió 69 ezer fős taglétszámmal már legalább minden tizedik magyar önkéntes nyugdíjpénztári tag.

A tagoknak viszont mindössze csak a fele fizeti rendszeresen a tagdíjat. A pénztáraknál nem kötelező a havi befizetés, negyedévente, illetve évente is lehet teljesíteni a tagdíjat, azonban a tagok fele még így is elmulasztja ezt megtenni.

Bár a pénztárak többsége nem szankcionálja a késlekedést és a passzivitást, de a pénztártag nyugdíjcélja veszélybe kerülhet, ha nem takarékoskodik.

A független alkusz korábban megvizsgálta a nyugdíjbiztosítások minimumdíjait is. A biztosítók többsége jellemzően legalább 10-12 ezer forintos havi rendszeres megtakarítást vár el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elvárt a rendszeresség, ott jellemzően jobban kitartanak a megtakarítók a nyugdíjcéljuk mellett.

A Grantis szakértői emlékeztetnek: a minimum díjaknál érdemes nagyobb összeget félretenni nyugdíjcélra, hogy a nyugdíjas években valódi segítséget nyújtson a megtakarítás.

Idén lakáscélra is felhasználható a megtakarítás

A szakértők emlékeztettek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a 2025-ös év folyamán kivételes módon, adómentesen hozzáférhetők ingatlancélú felhasználásra.

Ingatlancélnak számít a lakáshitelhez szükséges önerő biztosítása, a lakáshiteltörlesztés, az ingatlanvásárlás, az építkezés és a felújítás is. A kifizetést a pénztártag nemcsak saját maga, de a házastársa vagy a gyermeke számára is kérheti.

A megtakarítás felvételére a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg keretéig van lehetőség. A feltételek teljesülése esetén a pénztárak az igényléstől számítva 60 napon belül fizetnek.

Kétszámjegyű hozamok a pénztáraknál

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészen kiemelkedő hozamokat tudtak a megtakarítók elérni, bőven kétszámjegyű volt a növekedés. Míg a portfóliók jelentős része 10-20 százalékkal gyarapította a nyugdíjra gyűjtögetőket, volt olyan portfólió is, ahol 30 százalék feletti hozamot lehetett zsebre tenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!