Gazdaság

Hónapok alatt éveket ugranak előre a hazai cégek a digitális átalakulásban

Telenor-szubjektív Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgatótól

A digitális átalakulás minden iparágat elér. Ezekben a hetekben, hónapokban sok múlik azon, hogy egy cég mennyire tudja a mindennapi ügymenetét az online térbe átvinni. A villámgyors reakció és az adaptáció nagyon fontos, szem előtt tartva, hogy amikor a jelenlegi korlátozások után újra beindul az élet, már nem ugyanabba a világba csöppenünk vissza, amit eddig megszoktunk. Fülöp Gábor, a Telenor üzleti értékesítési és marketing igazgatójának szubjektív írása.

„Március közepén, ahogy az irodaépületek elkezdték bezárni a kapuikat, a munkahelyi tárgyalókat pedig felváltották az otthoni dolgozószobák és a nappalik, úgy nőtt az igény, az otthoni munkavégzés lehetőségét megteremtő körülményekre, legyen az laptop, privát hálózat, megbízható netkapcsolat vagy éppen kollaborációs szoftverek. Szolgáltatópartnerként számos esetet közelről láttunk és vettünk részt az online átállás folyamatának kialakításában, tökéletesítésében. Hamar kirajzolódott, hogy ebben a mindenki számára erőltetett menetben lényeges előnyben voltak azok, akik számára a home office kultúra egy bejáratott, de legalábbis nem ismeretlen terep volt.”

A mikrovállalkozástól a nagyvállalatig: felkészültség, komplexitás, tempó

Azt tapasztaltuk, hogy a különböző méretű vállalatok és vállalkozások eltérő érettséggel és elvárásokkal vágtak bele az azonnali digitális átállásba, az viszont közös pont volt, hogy hosszú távon is alkalmazható, tartós megoldásokban gondolkodtak a kialakult helyzet megoldásakor. Például legtöbben nem csupán egy-egy kiemelt munkatárs vagy munkakör online munkakörülményeit teremtették meg, hanem a lehetőségeik szerint a teljes céget érintő fejlesztésbe vágtak és szakértőink tanácsait megfogadva már online kollaborációs eszközöket is beépítettek az új működési folyamataikba. Amellett, hogy üzleti partnereink körében a mobilnet forgalom jelentősen megnőtt, az új eszközök és szolgáltatások vásárlása is több mint a duplájára emelkedett a tavalyi azonos, akkor „békeidőbeli” aktiváláshoz képest.

A kép elég vegyes abban a tekintetben, hogy ki mennyire gyorsan tudott lépni és átállni a javarészt online működésre. Jól látszik, hogy a cégek méretének növekedésével a beruházási hajlandóság és a feladat komplex kezelése is egyre inkább jelen van. A mikrovállalkozások elsősorban az ingyenes megoldásokkal élnének, a kis- és családi vállalkozások már nyitottabbak az általunk kínált üzleti megoldásokra, de a beruházási hajlandóságuk kisebb, illetve nincs is szükségük annyira szofisztikált megoldásokra, mint egy közép- vagy nagyvállalatnak.

A középvállalatok részéről nagy nyitottságot, igényt tapasztalunk akár komplexebb megoldások kialakítására is. Amellett, hogy náluk több esetben csak egy-egy „kapocs” hiányzott a már meglévő megoldásaik mellé az adaptáció felgyorsításához, ebben a cégméretben jelentősebb a hajlandóság az új, előremutató beruházásokra is.

A nagyvállalatoknál, ahol dolgoznak informatikusok, rendszergazdák, tehát megvan az adaptálódáshoz szükséges tudás, inkább az volt a kérdéses pont, hogy például van-e mindenkinek eszköze, mobilnete, távoli hozzáférése, hiszen, ha eddig csak a vezetőknek volt laptopjuk, most tömegesen kellett ezt biztosítani..

A technológia elérhetősége mellett a cégen belüli humán faktorra is fókuszálni kell

Annak érdekében, hogy az ügyfeleinket felkészülten tudjuk segíteni, nekünk a Telenoron belül is azonnal lépnünk – és saját folyamatinkra is fokozottan figyelnünk – kellett. Amellett, hogy a küszöbön álló belső fejlesztések extra lendületet kaptak, alapvető kérdéseket kellett megválaszolnunk és folyamatokat kellett kialakítanunk, minthogy fizikai kapcsolat híján hogyan dolgozzunk most a csapatainkkal, hogyan tartsuk a minőségi kapcsolatot ügyfeleinkkel. Az most nem elég, ha otthonról is tudok céges e-mailt küldeni, az átállás fontos része az alapfolyamatok digitális leképezése, és ez minden digitálisan átálló cégre igaz: van-e felületünk az ügyfelek igényeinek fogadására? Hogyan tudnak dolgozni a back office munkatársak? Le tudjuk-e zárni a folyamatokat?

A Telenornál például a meglévő rugalmas munkavégzés kultúra is segítette, hogy nagyon gyorsan átálltunk home office üzemmódra, napindító online beszélgetésekkel pótoljuk a személyes kontaktust, ez segíti a hatékony együttműködést és tervezést. Az én esetemben, mivel az igazgatóságon belül több üzleti terület dolgozik párhuzamosan, nem tudok mindegyik beszélgetésen részt venni, de fontosnak tartom, hogy időnként minden megbeszélésen jelen legyek, így én is első kézből tudhatom, hogy mi foglalkoztatja a kollégáimat, és itt az üzleti kérdések mellett a kollégák aktuális hangulatáról is képet kapok, ezt a teljesen online munkaüzemmódban sem szabad elengedni.

Az üzleti értékesítő munkatársak eddig is egy zárt rendszerben dolgoztak, ami otthonról is ugyanúgy követhető, a munka pedig távolról végezhető. Az a tapasztalat, hogy az ügyfeleink is pozitívan és zökkenőmentesen fogadták a mi átállásunkat, az utazási idő nullára csökkenésével pedig több ügyfélnek tudunk minőségileg segíteni egy munkanap alatt.

Mit hoz a jövő? Visszatérés az irodába, de az online megoldások velünk maradnak

A digitális átalakulás minden iparágat elér: van, ahol ez egyértelműbb és könnyen elérhető megoldásokkal történik, és van, ahol a technológia most kúszik be komolyabban a mindennapokba és még számos kérdést vet fel a vállalkozásoknál. Számunkra fontos és ügyfeleink oldaláról is azt az igényt tapasztaljuk, hogy kulcsrakész megoldásokat szeretnének. A licenszek átadásával tehát nem ér véget a feladtunk, kollégáinkon és partnereinken keresztül az implementációt is segítjük. Bár senki nem így akarta, de ezeket a folyamatokat most a koronavírus felerősítette, ami miatt most itt az idő: a cégeknek át kell térniük a digitális világba, mert jelenleg ez az egyetlen út a túlélésre, a fejlődésre.

„És már biztos sokunk eljátszadozik az újrakezdés gondolatával, amikor ismét beindul az élet és nem Teams-en köszönünk be egymásnak reggel, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az ügyfeleink sem és mi magunk sem ugyanabba a világba fogunk visszatérni, ahonnan márciusban elvonultunk.”

– Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgató, Telenor Magyarország.

Related Topics:2020 átalakulás covid digitalizáció koronavírus telenor

Up Next

Elindult a Jövő Menedzsere 2.0 Mentor Program.

Don't Miss

Több díjat is elnyert a Continental a 2020-as német formatervezési díjátadón

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!