Gazdaság

Hónapok alatt éveket ugranak előre a hazai cégek a digitális átalakulásban

Telenor-szubjektív Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgatótól

A digitális átalakulás minden iparágat elér. Ezekben a hetekben, hónapokban sok múlik azon, hogy egy cég mennyire tudja a mindennapi ügymenetét az online térbe átvinni. A villámgyors reakció és az adaptáció nagyon fontos, szem előtt tartva, hogy amikor a jelenlegi korlátozások után újra beindul az élet, már nem ugyanabba a világba csöppenünk vissza, amit eddig megszoktunk. Fülöp Gábor, a Telenor üzleti értékesítési és marketing igazgatójának szubjektív írása.

„Március közepén, ahogy az irodaépületek elkezdték bezárni a kapuikat, a munkahelyi tárgyalókat pedig felváltották az otthoni dolgozószobák és a nappalik, úgy nőtt az igény, az otthoni munkavégzés lehetőségét megteremtő körülményekre, legyen az laptop, privát hálózat, megbízható netkapcsolat vagy éppen kollaborációs szoftverek. Szolgáltatópartnerként számos esetet közelről láttunk és vettünk részt az online átállás folyamatának kialakításában, tökéletesítésében. Hamar kirajzolódott, hogy ebben a mindenki számára erőltetett menetben lényeges előnyben voltak azok, akik számára a home office kultúra egy bejáratott, de legalábbis nem ismeretlen terep volt.”

A mikrovállalkozástól a nagyvállalatig: felkészültség, komplexitás, tempó

Azt tapasztaltuk, hogy a különböző méretű vállalatok és vállalkozások eltérő érettséggel és elvárásokkal vágtak bele az azonnali digitális átállásba, az viszont közös pont volt, hogy hosszú távon is alkalmazható, tartós megoldásokban gondolkodtak a kialakult helyzet megoldásakor. Például legtöbben nem csupán egy-egy kiemelt munkatárs vagy munkakör online munkakörülményeit teremtették meg, hanem a lehetőségeik szerint a teljes céget érintő fejlesztésbe vágtak és szakértőink tanácsait megfogadva már online kollaborációs eszközöket is beépítettek az új működési folyamataikba. Amellett, hogy üzleti partnereink körében a mobilnet forgalom jelentősen megnőtt, az új eszközök és szolgáltatások vásárlása is több mint a duplájára emelkedett a tavalyi azonos, akkor „békeidőbeli” aktiváláshoz képest.

A kép elég vegyes abban a tekintetben, hogy ki mennyire gyorsan tudott lépni és átállni a javarészt online működésre. Jól látszik, hogy a cégek méretének növekedésével a beruházási hajlandóság és a feladat komplex kezelése is egyre inkább jelen van. A mikrovállalkozások elsősorban az ingyenes megoldásokkal élnének, a kis- és családi vállalkozások már nyitottabbak az általunk kínált üzleti megoldásokra, de a beruházási hajlandóságuk kisebb, illetve nincs is szükségük annyira szofisztikált megoldásokra, mint egy közép- vagy nagyvállalatnak.

A középvállalatok részéről nagy nyitottságot, igényt tapasztalunk akár komplexebb megoldások kialakítására is. Amellett, hogy náluk több esetben csak egy-egy „kapocs” hiányzott a már meglévő megoldásaik mellé az adaptáció felgyorsításához, ebben a cégméretben jelentősebb a hajlandóság az új, előremutató beruházásokra is.

A nagyvállalatoknál, ahol dolgoznak informatikusok, rendszergazdák, tehát megvan az adaptálódáshoz szükséges tudás, inkább az volt a kérdéses pont, hogy például van-e mindenkinek eszköze, mobilnete, távoli hozzáférése, hiszen, ha eddig csak a vezetőknek volt laptopjuk, most tömegesen kellett ezt biztosítani..

A technológia elérhetősége mellett a cégen belüli humán faktorra is fókuszálni kell

Annak érdekében, hogy az ügyfeleinket felkészülten tudjuk segíteni, nekünk a Telenoron belül is azonnal lépnünk – és saját folyamatinkra is fokozottan figyelnünk – kellett. Amellett, hogy a küszöbön álló belső fejlesztések extra lendületet kaptak, alapvető kérdéseket kellett megválaszolnunk és folyamatokat kellett kialakítanunk, minthogy fizikai kapcsolat híján hogyan dolgozzunk most a csapatainkkal, hogyan tartsuk a minőségi kapcsolatot ügyfeleinkkel. Az most nem elég, ha otthonról is tudok céges e-mailt küldeni, az átállás fontos része az alapfolyamatok digitális leképezése, és ez minden digitálisan átálló cégre igaz: van-e felületünk az ügyfelek igényeinek fogadására? Hogyan tudnak dolgozni a back office munkatársak? Le tudjuk-e zárni a folyamatokat?

A Telenornál például a meglévő rugalmas munkavégzés kultúra is segítette, hogy nagyon gyorsan átálltunk home office üzemmódra, napindító online beszélgetésekkel pótoljuk a személyes kontaktust, ez segíti a hatékony együttműködést és tervezést. Az én esetemben, mivel az igazgatóságon belül több üzleti terület dolgozik párhuzamosan, nem tudok mindegyik beszélgetésen részt venni, de fontosnak tartom, hogy időnként minden megbeszélésen jelen legyek, így én is első kézből tudhatom, hogy mi foglalkoztatja a kollégáimat, és itt az üzleti kérdések mellett a kollégák aktuális hangulatáról is képet kapok, ezt a teljesen online munkaüzemmódban sem szabad elengedni.

Az üzleti értékesítő munkatársak eddig is egy zárt rendszerben dolgoztak, ami otthonról is ugyanúgy követhető, a munka pedig távolról végezhető. Az a tapasztalat, hogy az ügyfeleink is pozitívan és zökkenőmentesen fogadták a mi átállásunkat, az utazási idő nullára csökkenésével pedig több ügyfélnek tudunk minőségileg segíteni egy munkanap alatt.

Mit hoz a jövő? Visszatérés az irodába, de az online megoldások velünk maradnak

A digitális átalakulás minden iparágat elér: van, ahol ez egyértelműbb és könnyen elérhető megoldásokkal történik, és van, ahol a technológia most kúszik be komolyabban a mindennapokba és még számos kérdést vet fel a vállalkozásoknál. Számunkra fontos és ügyfeleink oldaláról is azt az igényt tapasztaljuk, hogy kulcsrakész megoldásokat szeretnének. A licenszek átadásával tehát nem ér véget a feladtunk, kollégáinkon és partnereinken keresztül az implementációt is segítjük. Bár senki nem így akarta, de ezeket a folyamatokat most a koronavírus felerősítette, ami miatt most itt az idő: a cégeknek át kell térniük a digitális világba, mert jelenleg ez az egyetlen út a túlélésre, a fejlődésre.

„És már biztos sokunk eljátszadozik az újrakezdés gondolatával, amikor ismét beindul az élet és nem Teams-en köszönünk be egymásnak reggel, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az ügyfeleink sem és mi magunk sem ugyanabba a világba fogunk visszatérni, ahonnan márciusban elvonultunk.”

– Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgató, Telenor Magyarország.

Related Topics:2020 átalakulás covid digitalizáció koronavírus telenor

Up Next

Elindult a Jövő Menedzsere 2.0 Mentor Program.

Don't Miss

Több díjat is elnyert a Continental a 2020-as német formatervezési díjátadón

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!