Gazdaság

Jelszó világnap: 7 tipp a nagyobb biztonságért

„A jelszó olyan, mint a fehérnemű: ne mutogassuk másnak, cseréljük gyakran, és ne osszuk meg idegenekkel.” – Chris Pirillo

Életünk jelentős részét az online térben töltjük: itt levelezünk, dolgozunk, tanulunk, bankolunk, vásárolunk, posztolunk a közösségi média oldalainkra, és még sorolhatnánk.

Rengeteg platformon hozunk létre profilt vagy fiókot, amelyekhez hajlamosak vagyunk egyszerű, könnyen megjegyezhető jelszavakat választani. A Virginia Tech és a Dashlane jelszókezelő vállalat közös kutatása szerint ráadásul a legtöbben akár évekig is ugyanazt a jelszót használjuk. Pedig a személyes adataink védelme érdekében összetett kódokat kellene választanunk, és minden felületen másikat. Erre hívja fel a figyelmet a május 7-én megrendezett Jelszó világnap, melynek alkalmából a Kingston Technology összegyűjtött néhány tanácsot, amelyekkel biztonságossá tehetjük a jelszavainkat és megelőzhetjük az adatlopásokat.

Virtuális kulcsok a bizalmas adatokhoz

Átlagosan 25-30 online profillal rendelkezünk különféle oldalakon, de összesen maximum 5 jelszót használunk ezekhez, amelyek a legtöbb esetben meglehetősen gyengék. Pedig a jelszavakra digitális erődökként kell tekintenünk, amelyeken, ha nem elég erősek és biztonságosak, a hackerek nyitott kapukat döngethetnek. Ezért, ha könnyedén kitalálható jelszavakkal regisztrálunk, illetve ezeket nem is cseréljük rendszeresen, akkor gyakorlatilag közvetlen hozzáférést adunk a rosszindulatú támadóknak a rólunk szóló összes bizalmas információhoz. Ezt támasztja alá a Verizon technológiai vállalat 2019-es adatszivárgási eseteket vizsgáló riportja is, amely rámutatott, hogy a kiberbűnözők a biztonsági incidensek 80 százalékában olyan jelszavakat használtak ki, amelyek gyengék voltak, vagy az IT-rendszerek feltörését követően kerültek ki az internetre. Márpedig, ha a hackerek hozzáférnek a fiókunkhoz vagy az egész számítógépünkhöz, akkor pár kattintással, nyomtalanul ellophatják az adatainkat és a fájljainkat, sőt, akár a pénzünket is.

A Jelszó világnap jó alkalom arra, hogy átvizsgáljuk meglévő jelszavainkat és megerősítsük őket. Bár a jelszavak cseréje, kezelése és tárolása macerás feladatnak tűnik, néhány egyszerű tanácsot követve jelentősen növelhetjük az online biztonságunkat.

Kerüljük a kliséket

Magyarországon és úgy általában a világon is a legfelkapottabb jelszavak között szerepel az „12345678”, az „11111111”, a „jelszo” és a „szerelem”, de népszerűek a saját nevünket, illetve partnerünk, gyermekünk vagy kisállatunk nevét, valamint márkaneveket és filmcímeket tartalmazó jelszavak is. Ám ezeket egy hacker pillanatok alatt megfejti, ezért egy megbízható kód megalkotásához ennél kreatívabbnak kell lennünk. Fontos azonban, hogy ne regisztráljunk olyan jelszót, amely bizalmas vagy személyes adatokat tartalmaz, például születési dátumot, személyi igazolvány számot, számlaszámot vagy biztonsági kódot, de olyat se, amelyet a közösségi oldalaink alapján könnyen ki lehet találni. Természetesen soha ne osszuk meg másokkal a jelszavainkat, de ha mégis megtettük, most változtassuk meg azokat.

Szavak helyett írjunk mondatokat

Minél hosszabb egy jelszó, annál nehezebb feltörni. Ezért ahhoz, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudhassuk adatainkat, érdemes nyolc karakternél hosszabbat választani. Kerüljük az egy szótagból álló szavakat, és gondoljunk inkább egy kifejezésre vagy egy sorra az egyik kedvenc dalunkból, könyvünkből vagy filmünkből. Mindig jó ötlet, ha kis- és nagybetűkkel, számokkal, szóközökkel és speciális karakterekkel tűzdeljük tele a jelszót.

Minden platformra más kóddal regisztráljunk

Ha azonos jelszót alkalmazunk a különféle fiókokhoz és profilokhoz, az nemcsak a magánszemélyekre, hanem a cégekre is súlyos fenyegetést jelenthet, hiszen ilyen esetben az egyik platform feltörésével az összes többi is veszélybe kerül. Azért, hogy elkerülhessük az ilyen helyzeteket, legyünk elővigyázatosak és használjunk eltérő jelszavakat minden weboldalon és alkalmazásban. Ha szeretnénk utánajárni, hogy az e-mail címünkhöz kapcsolódó bármely jelszó kikerült-e a nagyvilágba, akkor azt a Have I Been Pwned weboldalon tehetjük meg.

Használjunk jelszókezelőt

Erős és sokféle jelszót kitalálni talán még nem olyan macerás, megjegyezni őket azonban már sokkal nehezebb feladat. Jó megoldás erre egy jelszókezelő program, amellyel bonyolultabb jelszavakat is létrehozhatunk, illetve kezelhetünk. Ez tulajdonképpen egy digitális széf, amelyben biztonsággal elhelyezhetjük a különböző webhelyeken használt jelszavainkat, nekünk pedig mindössze egy fő jelszót kell megjegyeznünk. Ilyen program például a LastPass, amelynek ingyenes verziója is van, de érdemes lehet kipróbálni a 1Password vagy a Google jelszómenedzsereket is. Kényelmes módszer lehet az is, ha az internetböngészőben vagy a számítógépünkre mentjük el a jelszavakat, ám ez egyáltalán nem biztonságos. Ennél még az is hatékonyabb, ha egy füzetbe jegyezzük fel őket.

Alkalmazzunk többlépcsős azonosítást

A kétlépcsős azonosítással egy extra biztonsági réteget hozunk létre. A jelszó megadása után SMS-ben vagy e-mailben kapunk egy ellenőrző kódot ahhoz, hogy beléphessünk a kívánt felületre. Így, ha nem mi kezdeményezzük a belépést, az üzenetből rögtön értesülhetünk róla és azonnal megváltoztathatjuk a jelszavunkat. Ez esetben tehát a támadónak a jelszót és a biztonsági kódot is ismernie kell ahhoz, hogy a tudtunk nélkül feltörhesse a fiókunkat.

Legalább három havonta cseréljük a jelszavainkat

Ha nem kérünk értesítést az adatlopási eseteket figyelő oldalaktól, és többlépcsős azonosítást sem használunk, általában nem is szerzünk tudomást róla, ha valaki megszerzi a jelszavunkat vagy adatszivárgás miatt kikerül az internetre. Éppen ezért tanácsos rendszeresen, legalább három havonta megújítani az összes jelszavunkat, főleg akkor, ha egy adott eszközt más felhasználókkal közösen használunk, legyen az partner vagy munkatárs. Akkor is feltétlenül változtassuk meg őket, ha rosszindulatú programot vagy vírust észlel az eszközünk.

Ne feledkezzünk el az adathordozókról sem

Amikor jelszót cserélünk, gyakran csak az online profiljainkra gondolunk, de ilyenkor célszerű végig venni, milyen egyéb helyeken tárolunk még személyes adatokat. Őrzünk-e például fotókat egy külső merevlemezen vagy érzékeny munkahelyi fájlokat egy pendrive-on? Ha valóban fontos számunkra adataink biztonsága, ajánlott minden adathordozónkat, így az USB-kulcsokat és az SSD-ket is titkosítottra cserélni. Így, ha az eszközt esetleg elveszítjük vagy ellopják, a rajta lévő személyes vagy vállalati információkhoz akkor sem tud senki hozzáférni, hiszen ezeket egy összetett jelszóval titkosítja az eszköz. A szoftveres és hardveres titkosítás jellemzőiről a Kingston átfogó infografikájából tudhatunk meg többet.

Related Topics:2020 adatvédelem data jelszó key kingston password protect traveler világnap

Up Next

Csak óvatosan az online vásárlással:

Don't Miss

Három kontinenst köt össze a Design Terminal virtuális Mentorprogramja

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!