Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Fogászati infekciókontroll és sterilizáció lehetőségei a koronavírus fertőzés kockázatának csökkentése érdekében

Dr. Molnár Bálintot, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának docensét, aki egyben a Dentpoint Implantológiai és Parodontológiai Centrum vezetője is kérdeztük a fogászatokban milyen protokoll szerint járnak el a  jelenlegi helyzetben.

Miért használunk szappant, kézfertőtlenítőt?

A jelenlegi Sars-CoV-2 koronavírus világjárvány alatt nincs olyan ember, aki ne hallaná naponta legalább egyszer: moss mindig kezet vagy használj alkoholos kézfertőtlenítőt! De vajon miért van ez? És miért ajánlott maszkot hordani nagyobb tömegben, zárt térben? Mindezen teendők a fertőzéselkerülés, azaz infekciókontroll részét képezik a hétköznapokban.  Ennél természetesen jóval szigorúbb és sokrétűbb protokollok vonatkoznak egy egészségügyi intézményre, ezen belül egy fogorvosi rendelőre.

Fogászati infekciókontroll

Mi is az infekciókontroll?

Az infekciókontroll nem más, mint azon módszerek összessége, melynek célja az egészségügyi ellátással összefüggő lehetséges fertőzések megelőzése, terjedésének megakadályozása. Ilyen tevékenységnek minősül például a használt eszközök, a kezelőegység fertőtlenítése/sterilizálása, védőruházat (maszk, szemüveg, egyszerhasználatos gumikesztyű, stb.) használata. Mindezen tevékenységekkel próbáljuk a lehető legalacsonyabbra csökkenteni az ún. keresztfertőzés kockázatának lehetőségét; tehát azt, hogy páciens pácienst, egészségügyi személyzet pácienst, vagy páciens egészségügyi személyzetet fertőzzön meg.

Fertőtlenítés és sterilizálás

Fertőtlenítésről akkor beszélünk, amikor egy felületen próbáljuk a fertőző ágensek (baktériumok, vírusok, stb.) számát a lehető legalacsonyabbra csökkenteni. Ez a módszer akkor alkalmazandó, amikor az érintett felszín (pl. a kezelőegység, az ellátó személyzet bőre) valamilyen okból kifolyólag nem sterilizálható. Fertőtlenítésre általában alkoholos alapú fertőtlenítőket használunk.

Sterilizáláskor az eszközön található fertőző ágensek száma nulla, azaz teljesen csíramentes. Sterilizáláskor az adott eszközt magas hőnek és gőznyomásnak (ún. autoklávok), sugárzásnak (gamma sterilizátorok) vagy nagyon erős kémiai anyagnak tesszük ki. Bármely módszert is használják, a protokoll szerint végbement művelet után a műszer fertőzést nem tud közvetíteni.

Miben más a jelenlegi helyzet?

Cseppfertőzéssel terjedő fertőzésről lévén szó, az új koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet  alatt különösen fontos a fogorvosi rendelőkben az olyan eszközök használatát kerülni, amelyek bioaeroszol, azaz fertőzött vízpára képződéssel járnak. Ilyen eszköz például az ún. turbina, egy levegő befúvásos, vízhűtéses fúró, amit például egy szuvas fog ellátásánál használ a fogorvos; vagy az ultrahangos fogkőleszedő depurátor berendezések. Ez azért különösen fontos, mert a turbina/depurátor képezte aeroszol akár órákig is a levegőben lebeghet, így fokozva a keresztfertőzés lehetőségét.

A gyaníthatóan, vagy bizonyítottan koronavírussal fertőzött magasabb szintű személyes védőfelszerelések (FFP 2/3 maszkok, egyszerhasználatos overallok, stb.) használata nem csak az ellátó személyzet védelmét szolgálja, de azt is megakadályozza, hogy a személyzet a pácienst esetleg megfertőzhesse. Itt kiemelendő a még alaposabb kézmosási és fertőtlenítési protokoll bevezetése is.

Ugyan a vírusok a szervezeten kívül csak korlátozott ideig (percek-órák-napok) életképesek, fontos a még alaposabb, az általános protokollnál is szigorúbb felületfertőtlenítés. Ún. gyorssterilizátor használatával akár két páciens között is sterillé tehető olyan műszer is, amiből nincs nagy számban készleten (pl. ún. kézidarabok) egy rendelőben. Ezen kívül előnyös a különböző nagyteljesítményű elszívók és légtisztító berendezések használata és a gyakori szellőztetés is.

Milyen intézkedésekre kerül sor a Dentpoint-nál a jelenlegi sürgősségi ellátás alatt a keresztfertőzés kockázatának csökkentéséért?

Pácienseink és az egészségügyi személyzet érdekében a sürgősségi ellátás biztosítása során

  • rendelőnkben az eddigiekhez hasonlóan nagyteljesítményű légtisztító berendezés működik
  • továbbra is nagy figyelmet fordítunk munkavégzésünk során az egyéni védőeszközök: gumikesztyű, FFP 2/3 maszk, védőszemüveg alkalmazására
  • az eddigieknél szigorúbb, rendszeres felületi fertőtlenítést végzünk a kezelőhelyiségekben, fogorvosi kezelőegységeken, munkaeszközökön, bútorzaton
  • a megszokott alapossággal és rendszerességgel végezzük a beavatkozásokhoz használt kéziműszerek fertőtlenítését és autokláv sterilizálását
  • a sürgősségi beavatkozások előtt minden páciens 1%-os hiperol oldattal öblít
  • a váróban és a mellékhelyiségben a korábbinál is szigorúbb fertőtlenítési protokollt vezettünk be és naponta többször fertőtlenítjük a felületeket, kilincseket
  • a mellékhelyiségben fertőtlenítő hatású kézmosót helyeztünk ki
  • az egyébként a várakozást megkönnyítő sajtótermékeket, logikai játékokat a kontakt fertőzés elkerülésére átmenetileg nem helyezzük ki.

Mennyi időt töltesz a magánpraxis működtetésével? Hogyan tudod összehangolni az egyetemi állásoddal?

Tulajdonképpen a magánrendelő egy teljes embert követelő munkahely, hiszen a célunk az, hogy mind szakmailag, mind szervezetileg jól működjünk, és megfeleljünk a páciensek elvárásainak. Az én esetemben édesapám segítsége rengeteget jelent, az igazán nagy kihívást az jelenti, hogy ezt össze tudjam hangolni a rendelői időbeosztást az egyetemi oktató- és kutatómunkámmal. Ez egyrészről kettős terhelés, másrészről az egyetemi közeg miatt rendelőnkben a kor nemzetközi színvonalának megfelelő ellátást tudjuk biztosítani.

Miért a fogászati implantológia vált a magánpraxis meghatározó részévé?

A fogászati implantológiával akkor kerültem először szorosabb kapcsolatba, amikor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az általam kezelt, súlyos fogágybeteg páciensek esetében nem elegendő csupán a még megtartható fogaik megmentése, hanem a megfelelő rágóképesség és esztétika helyreállítása érdekében a fogászati implantátumokra készített fogpótlásokra is szükség van. Szerencsés vagyok, mivel az egyetemi klinikán megszerzett ismeretek, valamint számos hazai és külföldi konferencián, tanfolyamon elsajátított tudás segítségével egyre magasabb színvonalon tudtam ellátni a pácienseimet rendelőnkben. Manapság már rutinszerűen végzünk kollégáimmal összetett, ambulánsan elvégezhető csontpótló és lágyszöveti helyreállító, implantológiai műtéti beavatkozásokat.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Mitől félnek leginkább a magyar befektetők? Ha megkérdeznénk őket, sokan azt válaszolnák: „Mi lesz a pénzemmel, ha csődbe megy a szolgáltató?”, „Ki férhet hozzá a befektetéseimhez?”, vagy éppen „A fintech cégek tényleg biztonságosak?”. Ezek a félelmek különösen aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a bankok iránti bizalom sokszor inkább megszokáson, mint valós ismereteken alapul.

A Lightyear fintech befektetési platform átláthatóan és szigorúan szabályozott módon gondoskodik az ügyfelek vagyonának védelméről – sok tekintetben szigorúbban is, mint ahogy azt a bankoktól megszokhattuk. Ráadásul mindezt rendkívül alacsony költségek mellett biztosítja, köszönhetően az okos technológiai megoldásoknak és a növekedésre optimalizált működési modellnek.

A befektetések nem a cég, hanem az ügyfél tulajdonát képezik

A Lightyear Europe AS engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként az ügyfélvagyon kezelését és védelmét az eszközök elkülönítése révén biztosítja:

  • A számlán lévő szabad pénzeszközöket elkülönítve tartják – egyfelől neves pénzintézeteknél, mint a holland ABN AMRO Bank és az észt LHV Bank, másfelől pedig AAA minősítésű BlackRock pénzpiaci alapokban, amelyekhez korábban jellemzően csak 500 millió euró feletti intézményi szereplők férhettek hozzá. A Lightyear ezt a hozzáférést most lakossági ügyfelek számára is megnyitja..
  • A befektetett eszközök az ügyfelek nevén vannak nyilvántartva, és független letétkezelőknél kerülnek elhelyezésre – sosem keverednek a cég saját vagyonával.
  • A Lightyear nem használhatja fel az ügyfelek pénzét vagy értékpapírjait saját céljaira, és nem adhatja tovább harmadik félnek – szemben sok bankkal, amelyek üzleti modelljük alapját épp erre építik.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges csőd esetén az ügyfélvagyon automatikusan visszajár, és ahhoz a hitelezők sem férhetnek hozzá. Más szóval: a Lightyear ügyfélvagyon-védelmi kötelezettségei nem korlátozódnak semmilyen felső határösszegre – ez a platform felépítéséből eredő strukturális garancia.

Technológia, amely csökkenti a költségeket – kompromisszumok nélkül

A Lightyear okos, skálázható technológiai megoldásokat épít, amelyek révén alacsony szinten tarthatja a költségeket – rövid és hosszú távon egyaránt. A működési költségek nem nőnek arányosan a felhasználói bázissal, így nincs szükség szolgáltatási színvonalcsökkentésre a nyereségesség érdekében.

A csapat tudatosan fejleszt olyan rendszereket, mint például a magyar felhasználók számára ingyenesen elérhető, könnyen nyitható TBSZ-számla, vagy a lakossági ügyfelek számára elérhetővé tett pénzpiaci alapok. Ezeknek a működési hatékonyságoknak köszönhetően a Lightyear prémium szintű, mégis alacsony költségű befektetési élményt nyújt.

20 000 eurós befektetővédelmi garancia

Az ügyfelek eszközeit az Észt Befektetővédelmi Alap is biztosítja, legfeljebb 20 000 euró összegig. Ez minden Lightyear-ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy céges ügyfélként regisztrált. Fontos azonban, hogy akár magánszemélyről, akár céges ügyfélről van szó, a több devizanemben vezetett egyenlegekre összesítve alkalmazandó ez a határérték.

Ez a garancia csak vészhelyzetben, az összes más védelmi intézkedés meghiúsulása  esetén lépne életbe – a Lightyear rendszere azonban eleve úgy van felépítve, hogy ilyenre ne legyen szükség. Gyakorlatban a Lightyear jogi és működési védelmi rendszerei messze túlmutatnak ezen a határértéken: az ügyfélvagyon elkülönítetten kezelt, a cég nem férhet hozzá, és nem használhatja fel azt semmilyen körülmények között.

A bizalom kérdése: bank vagy fintech?

A magyar ügyfelek körében sokszor még mindig a „bank” szó jelenti a biztonságot – holott a modern fintech szolgáltatók, mint a Lightyear, ma már nemcsak technológiai szempontból előzik meg a hagyományos szereplőket, hanem szabályozottság és átláthatóság terén is.

Míg egy bank a pénzünket gyakran továbbhitelezi, a Lightyear nem használja fel, nem forgatja, nem adja kölcsön az ügyfélvagyont. Ehelyett biztonságos letétkezelés és magas likviditású pénzpiaci alapok révén kamatot is biztosít az el nem költött egyenleg után – ez a modern, felelős befektetői szemlélet alapja.

Amerikai részvények? 500 000 dollárig biztosítva

Az amerikai értékpapírok sem maradnak védelem nélkül: a Lightyear partnere, az Alpaca FINRA által szabályozott és SIPC-tag cég, így az USA-beli befektetések akár 500 000 dollár értékig biztosítottak egy esetleges letétkezelői csőd esetén.

Pénzpiaci alapok: biztonság + kamat

A Lightyearnél elérhető pénzpiaci alapok olyan rövid lejáratú, megbízható kibocsátóktól származó eszközöket tartalmaznak, mint államkötvények vagy nagy pénzintézetek kötvényei. Ezek:

  • kiemelkedő likviditást biztosítanak;
  • alacsony kockázattal járnak;
  • és kamatot termelnek, amelyet a Lightyear az ügyfelek felé továbbít – az alapkezelői díjak levonása után. Például: a BlackRock bizonyos USD-alapjai után 0,10%-os díjat számít fel, emellett a Lightyear USD-alapú pénzpiaci alapjaira évi 0,25%-os szolgáltatási díj vonatkozik.

Az EUR és GBP alapokra jelenleg nem vonatkozik Lightyear-díj.

A legnagyobb védelem: az átláthatóság

A Lightyear működése, jogi háttere és pénzügyi modellje átlátható és egyértelmű: az ügyfélpénz nem „eltűnik a rendszerben”, nem válik a cég eszközévé, hanem végig elkülönülten kezelik.

A modern befektetőknek joguk van tudni, mi történik a pénzükkel – és elvárható, hogy ne csak hozamot, de biztonságot is kapjanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss