Gazdaság

Fogászati infekciókontroll és sterilizáció lehetőségei a koronavírus fertőzés kockázatának csökkentése érdekében

Dr. Molnár Bálintot, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának docensét, aki egyben a Dentpoint Implantológiai és Parodontológiai Centrum vezetője is kérdeztük a fogászatokban milyen protokoll szerint járnak el a  jelenlegi helyzetben.

Miért használunk szappant, kézfertőtlenítőt?

A jelenlegi Sars-CoV-2 koronavírus világjárvány alatt nincs olyan ember, aki ne hallaná naponta legalább egyszer: moss mindig kezet vagy használj alkoholos kézfertőtlenítőt! De vajon miért van ez? És miért ajánlott maszkot hordani nagyobb tömegben, zárt térben? Mindezen teendők a fertőzéselkerülés, azaz infekciókontroll részét képezik a hétköznapokban.  Ennél természetesen jóval szigorúbb és sokrétűbb protokollok vonatkoznak egy egészségügyi intézményre, ezen belül egy fogorvosi rendelőre.

Fogászati infekciókontroll

Mi is az infekciókontroll?

Az infekciókontroll nem más, mint azon módszerek összessége, melynek célja az egészségügyi ellátással összefüggő lehetséges fertőzések megelőzése, terjedésének megakadályozása. Ilyen tevékenységnek minősül például a használt eszközök, a kezelőegység fertőtlenítése/sterilizálása, védőruházat (maszk, szemüveg, egyszerhasználatos gumikesztyű, stb.) használata. Mindezen tevékenységekkel próbáljuk a lehető legalacsonyabbra csökkenteni az ún. keresztfertőzés kockázatának lehetőségét; tehát azt, hogy páciens pácienst, egészségügyi személyzet pácienst, vagy páciens egészségügyi személyzetet fertőzzön meg.

Fertőtlenítés és sterilizálás

Fertőtlenítésről akkor beszélünk, amikor egy felületen próbáljuk a fertőző ágensek (baktériumok, vírusok, stb.) számát a lehető legalacsonyabbra csökkenteni. Ez a módszer akkor alkalmazandó, amikor az érintett felszín (pl. a kezelőegység, az ellátó személyzet bőre) valamilyen okból kifolyólag nem sterilizálható. Fertőtlenítésre általában alkoholos alapú fertőtlenítőket használunk.

Sterilizáláskor az eszközön található fertőző ágensek száma nulla, azaz teljesen csíramentes. Sterilizáláskor az adott eszközt magas hőnek és gőznyomásnak (ún. autoklávok), sugárzásnak (gamma sterilizátorok) vagy nagyon erős kémiai anyagnak tesszük ki. Bármely módszert is használják, a protokoll szerint végbement művelet után a műszer fertőzést nem tud közvetíteni.

Miben más a jelenlegi helyzet?

Cseppfertőzéssel terjedő fertőzésről lévén szó, az új koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzet  alatt különösen fontos a fogorvosi rendelőkben az olyan eszközök használatát kerülni, amelyek bioaeroszol, azaz fertőzött vízpára képződéssel járnak. Ilyen eszköz például az ún. turbina, egy levegő befúvásos, vízhűtéses fúró, amit például egy szuvas fog ellátásánál használ a fogorvos; vagy az ultrahangos fogkőleszedő depurátor berendezések. Ez azért különösen fontos, mert a turbina/depurátor képezte aeroszol akár órákig is a levegőben lebeghet, így fokozva a keresztfertőzés lehetőségét.

A gyaníthatóan, vagy bizonyítottan koronavírussal fertőzött magasabb szintű személyes védőfelszerelések (FFP 2/3 maszkok, egyszerhasználatos overallok, stb.) használata nem csak az ellátó személyzet védelmét szolgálja, de azt is megakadályozza, hogy a személyzet a pácienst esetleg megfertőzhesse. Itt kiemelendő a még alaposabb kézmosási és fertőtlenítési protokoll bevezetése is.

Ugyan a vírusok a szervezeten kívül csak korlátozott ideig (percek-órák-napok) életképesek, fontos a még alaposabb, az általános protokollnál is szigorúbb felületfertőtlenítés. Ún. gyorssterilizátor használatával akár két páciens között is sterillé tehető olyan műszer is, amiből nincs nagy számban készleten (pl. ún. kézidarabok) egy rendelőben. Ezen kívül előnyös a különböző nagyteljesítményű elszívók és légtisztító berendezések használata és a gyakori szellőztetés is.

Milyen intézkedésekre kerül sor a Dentpoint-nál a jelenlegi sürgősségi ellátás alatt a keresztfertőzés kockázatának csökkentéséért?

Pácienseink és az egészségügyi személyzet érdekében a sürgősségi ellátás biztosítása során

  • rendelőnkben az eddigiekhez hasonlóan nagyteljesítményű légtisztító berendezés működik
  • továbbra is nagy figyelmet fordítunk munkavégzésünk során az egyéni védőeszközök: gumikesztyű, FFP 2/3 maszk, védőszemüveg alkalmazására
  • az eddigieknél szigorúbb, rendszeres felületi fertőtlenítést végzünk a kezelőhelyiségekben, fogorvosi kezelőegységeken, munkaeszközökön, bútorzaton
  • a megszokott alapossággal és rendszerességgel végezzük a beavatkozásokhoz használt kéziműszerek fertőtlenítését és autokláv sterilizálását
  • a sürgősségi beavatkozások előtt minden páciens 1%-os hiperol oldattal öblít
  • a váróban és a mellékhelyiségben a korábbinál is szigorúbb fertőtlenítési protokollt vezettünk be és naponta többször fertőtlenítjük a felületeket, kilincseket
  • a mellékhelyiségben fertőtlenítő hatású kézmosót helyeztünk ki
  • az egyébként a várakozást megkönnyítő sajtótermékeket, logikai játékokat a kontakt fertőzés elkerülésére átmenetileg nem helyezzük ki.

Mennyi időt töltesz a magánpraxis működtetésével? Hogyan tudod összehangolni az egyetemi állásoddal?

Tulajdonképpen a magánrendelő egy teljes embert követelő munkahely, hiszen a célunk az, hogy mind szakmailag, mind szervezetileg jól működjünk, és megfeleljünk a páciensek elvárásainak. Az én esetemben édesapám segítsége rengeteget jelent, az igazán nagy kihívást az jelenti, hogy ezt össze tudjam hangolni a rendelői időbeosztást az egyetemi oktató- és kutatómunkámmal. Ez egyrészről kettős terhelés, másrészről az egyetemi közeg miatt rendelőnkben a kor nemzetközi színvonalának megfelelő ellátást tudjuk biztosítani.

Miért a fogászati implantológia vált a magánpraxis meghatározó részévé?

A fogászati implantológiával akkor kerültem először szorosabb kapcsolatba, amikor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az általam kezelt, súlyos fogágybeteg páciensek esetében nem elegendő csupán a még megtartható fogaik megmentése, hanem a megfelelő rágóképesség és esztétika helyreállítása érdekében a fogászati implantátumokra készített fogpótlásokra is szükség van. Szerencsés vagyok, mivel az egyetemi klinikán megszerzett ismeretek, valamint számos hazai és külföldi konferencián, tanfolyamon elsajátított tudás segítségével egyre magasabb színvonalon tudtam ellátni a pácienseimet rendelőnkben. Manapság már rutinszerűen végzünk kollégáimmal összetett, ambulánsan elvégezhető csontpótló és lágyszöveti helyreállító, implantológiai műtéti beavatkozásokat.

Gazdaság

Mosás után is marad a ruháinkban mérgező biszfenol tartalom

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a fehérneműkben található káros vegyianyag tartalom kapcsán annak járt utána, mosással csökken-e a mérgező anyagok mennyisége a textilekben.

Ha kevesebb lesz is a biszfenolok mennyisége, még mindig hatérérték felett marad, ez derül ki a friss vizsgálatból. Tippek, hogy hogyan kerüljük el a hormonkárosító kemikáliákat.

A biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyszer a világon. Leggyakrabban polikarbonát műanyagok összetevőiként használják, de színtartósítóként is jelen van a textíliákban, ruhákban, alsóneműkben. A legismertebb biszfenol vegyület a biszfenol A, vagyis BPA. Mivel ennek hormonkárosító és egészségkárosító hatása már ismert és bizonyított, ezért bizonyos termékekben korlátozták, illetve betiltották a használatát az Európai Unióban és a világ más részein is (cumisüvegek, gyermekeknek szánt tárgyak és játékok, hőpapírok, élelmiszercsomagolás). Azonban az ipar más biszfenol vegyületeket kezdett el használni a biszfenol A helyett. Ilyen többek között a biszfenol S és a biszfenol F, amelyekre jelenleg nincsen tiltás, pedig ezekről is bebizonyosodott, hogy már egész kis dózisban felborítják a hormonrendszert.

Biszfenolok a textilekben

A biszfenolokat színrögzítőként is alkalmazzák a textíliákban. Világszerte a műszálas poliamid textilek 80%-a színtartósító kezelést kap és ugyanígy vegyi segédanyagokat használnak például a spandexhez és az elasztánhoz is. Ezek a színtartósító keverékek tartalmaznak biszfenol S-t és biszfenol F-et, melyek a termékekben maradványként elkerülhetetlenül jelen vannak.

Ezt mérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztje, mely sokkoló eredményeket hozott. A vizsgált mintában minden harmadik bugyiban megtalálható volt ez a káros vegyszer, és minden tizedik alsónemű tartalmazott az egészségre káros mennyiségben biszfenolokat. Az egyesület szakemberei ezért arra voltak kíváncsiak, mi történik a mérgező anyagokkal mosás után.

Ki lehet-e mosni a ruhából a mérgező vegyszereket?

“Nagyon fontos, hogy ismerjük az olyan termékek biszfenol tartalmát, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek belőlük a szervezetünkbe a káros anyagok”

– mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete vegyész szakembere.

„Érdemes tudni, mosás során változnak-e a gyártási értékek.”

A mosásra és az ezt követő újabb biszfenol koncentráció mérésre azokat a termékeket választották ki, amelyekben a legtöbb biszfenolt mutatták ki az első vizsgálat során. Normál háztartási mosógéppel, kereskedelmi forgalomban kapható, színes ruhákhoz való mosószerrel mostak. Olyan programot és beállításokat használtak a laboratóriumi szakértők, amelyet a gyártó a termék címkéjén ajánl. A termékeket egyszer mosták ki, majd újra mintát vettek, és megmérték a biszfenol vegyületek koncentrációját.

A mosás utáni mérési eredmények azt mutatják, hogy a biszfenolok összes mennyisége megközelítőleg 75%-kal csökkent. Azonban, ha az egyes mintákat külön-külön vizsgáljuk, a kép összetettebb. Míg egyes alsóneműkben a biszfenolok mennyisége akár 90%-kal is csökkent, addig 4 mintában több biszfenolt sikerült kimutatni mosás után, mint mosás előtt! „Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mosás során például a műszálas gumis derékrészben jobban koncentrálódó biszfenolok átszivárognak a bugyi másik részeibe, sőt akár egyik fehérneműből a másikba” – mondja Dénes Júlia.

Minden megvizsgált mintára igaz, hogy a mosás után is az ajánlott egészségügyi határérték feletti biszfenolt mennyiséget tartalmazott. Tehát, bár a fehérneműkben a biszfenolok mennyisége általában jelentősen csökkent, a kiindulási értékek olyan magasak voltak, hogy mosás után minden termékben még mindig több, mint 0,8 mg/kg biszfenol volt.

Ráadásul a mosással a biszfenolok elkerülhetetlenül a szennyvízbe kerülnek, ha a szennyvíztisztítás során nem lehetséges teljesen eltávolítani őket, akkor pedig a környezetbe.

Tippek a biszfenolok elkerülésére

A cél elkerülni vagy legalább a lehető legkisebbre csökkenteni a szervezetünkbe bekerülő hormonkárosító anyagok mennyiségét. Azok együttes hatása – a koktélhatás – akár magasabb is lehet, mint az egyes összetevők hatásainak összege.  A Tudatos Vásárlók Egyesülete egyszerűen betartható javaslatai egészségünk szempontjából hosszútávon minőségi javulást jelenthetnek. Fogyasztóként próbáljunk meg jobban odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk és használunk. A mindennapi szokások apró változtatásai csökkenthetik a hormonkárosító anyagoknak való kitettséget.

  • Fogyasszunk minél kevesebb konzervet. Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszerezni, válasszuk inkább a fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üveges konzerveket, illetve a dobozos változatot.
  • Vásároljunk műanyag csomagolás nélküli élelmiszereket. Kerüljük a zsíros ételek műanyag edényekben való tárolását, főzését vagy mikrózását és inkább használjunk üveg- vagy kerámiaedényeket.
  • Friss vízzel töltsük meg a vizes palackokat, és ne igyunk olyan vizet, amely napok óta a palackban áll.
  • Kisgyermekeknek csak olyan tárgyakat adjunk a kezébe, amelyeket szabad a szájukba venni. Lehetőleg kerüljük el, hogy gyermek műanyag tárgyakat rágjanak, illetve csak olyan tárgyakat adjunk a kezükbe, amelyeket az ő korosztályuknak szánt a gyártó.
  • Válasszunk illatanyagmentes krémeket, tisztítószereket és mosószereket. Ne vegyünk a gyerekeknek sem illatosított termékeket, mivel az illatanyag potenciálisan több száz vegyi összetevő keverékét jelenti.

Használat előtt mossuk ki a textíliákat és viseljünk pamutot!

A mosással jelentősen csökkenthetjük a biszfenol koncentrációt a ruhaneműkben, ezért használat előtt feltétlen mossuk ki a textíliákat. A szintetikus ruha és fehérnemű, mint látjuk, gyakran erősen szennyezett problémás biszfenolokkal. Mindegy, hogy drága márkás árukról van szó szaküzletekből, vagy olcsó vagy internetről rendelt textilekről. A pamutból készült termékek viszont gyakran vegyszermentesek vagy lényegesen kevésbé szennyezettek, keressük ezeket a boltokban! A műszálas gyermek fehérneműk is biszfenolokkal szennyezettek. A biszfenolok átjutnak a ruházatból az izzadtságba, és a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért a lehető leghosszabb ideig vásároljunk pamut alsóneműt gyermekeinknek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét.  2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’OrTM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss