Gazdaság

Pénzzel fizethetünk személyes adataink kiszivárgásáért

370 ezer magyar adatait árulják a dark weben, amely komoly anyagi károkat okozhat az érintetteknek

500 millió Facebook felhasználó személyes adatait árulják hackerek a dark weben, 370 ezer magyar is érintett.

A kiszivárgott adatok között nemcsak a munkahely és a családi állapot, de még a mobiltelefonszám is megtalálható. És hogy miért veszélyes ez? Az adathalászok a személyes információk alapján célzottabb, profibb és sokkal nehezebben kivédhető támadásokat indíthatnak az érintettek ellen, akiknek akár a bankkártya-adataikat is ellophatják, ezáltal pedig komoly összegeket veszíthetnek. Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője többek között a felhasználói önkontroll fejlesztését javasolja védekezésként.

Egy hackercsoport 500 millió Facebook felhasználó adatait árulja a „sötét interneten”, vagyis a dark weben, 370 ezer magyar facebookozó is érintett. Nem ez az első milliós Facebook adatbázis, amit áruba bocsátanak, ezért felmerülhet bennünk a kérdés: milyen veszélynek vagyunk kitéve, ha személyes adataink az internet sötét bugyraiban keringenek?

Miért értékes a személyes adatunk másoknak?

Hogy pontosan milyen adatokról van szó? Vezeték- és keresztnév, nem, város neve, munkahely, családi állapot, mobiltelefonszám, e-mail cím és Facebook profil link.

„Ezeket egyrészt el lehet adni a számítógépes alvilágnak, így az adathalászok sokkal kidolgozottabb, célzottabb támadásokat tudnak végrehajtani. Míg korábban olyan csaló levelek érkeztek, amelyek úgy kezdődtek, hogy „Kedves ügyfél” most minden adat megvan ahhoz, hogy a támadó nevén szólítsa potenciális áldozatát vagy SMS-ben küldjön adathalász linket – ez az úgynevezett smishing (SMS phishing). Emellett még pontosabb levéláradatot tudnak indítani, hiszen már lehet kategorizálni a célpontokat város, munkahely, családi állapot szerint is. Az ilyen próbálkozások sokkal élethűbbek, várhatóan többen fognak áldozatul esni nekik és ezáltal komoly pénzösszegeket fognak veszíteni”

– tájékoztat Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője.

Ki felel az ellopott adatokért?

Az adatok nem közvetlenül a Facebooktól kerültek ki, szakértők azt valószínűsítik, hogy tavaly, az „Elasticsearch” adatbázisok sérülékenységeinek kihasználásakor egy olyan cégbe is behatoltak, amely valamilyen Facebookos alkalmazáson keresztül összegyűjtötte ezeket az adatokat. Általánosságban mégis ki a felelős az ilyen adatszivárgásokért?

A felhasználók, akik vakon megbíznak akár a Facebookban, akár az ott elérhető alkalmazásokban. Ezért rengeteg – sok esetben teljesen indokolatlan – információt megadnak magukról. Nagyon fontos a felhasználói önkontroll, hogy az emberekben tudatosuljon, minél minimálisabb adat- és információhalmazt osszanak meg magukról.
A szoftverfejlesztők, akik a piaci és pénzügyi nyomás hatására minél gyorsabban minél nagyobb profitot szeretnének elérni és ezért sérülékeny, nem megfelelően tervezett és tesztelt alkalmazásokkal árasztják el a felhasználókat.
Az üzemeltetők, akik nem értenek megfelelően az általuk üzemeltetett rendszerhez és a cégvezetők, hiszen végső soron az ő felelősségük, hogy a vállalatuk ne csak működjön, hanem biztonságosan működjön. Ehhez pedig információbiztonsági szakértőket kell alkalmazni és etikus hackerekkel kell tesztelni a rendszereket.
És nem utolsó sorban a hackerek, akik galád módon kihasználják a felsorolt szereplők nemtörődömségét, hozzá nem értését és kapzsiságát.

Mindenkinek alkalmazkodnia kell

A mai távmunkával, internetes vásárlásokkal, online szolgáltatásokkal és folyamatos közösségi média jelenléttel átszőtt világunkban már nem megengedhető sem a magánszemélyek részéről (legyenek azok gyerekek, felnőttek, orvosok, pékek vagy akár autószerelők), sem pedig a vállalatok, szervezetek részéről, hogy ne foglalkozzanak az információvédelemmel.

„Mindenkinek tudatosabban kell élni a mindennapjait, mert a veszélyeztetettség folyamatos, mértéke pedig egyre nő. Amíg mindenki sokadrangú kérdésként tekint az információk védelmére a saját szakmájában, addig napi rendszerességgel fogunk belefutni olyan hírekbe, hogy több százmillió felhasználó adatát árulják vagy egy 157 millió letöltéssel büszkélkedő videós alkalmazásban találtak kémprogramot, vagy éppen meghackelték egy európai ország adóhivatalát, és az összes adózó állampolgár adóbevallását ellopták – ez természetesen nem Magyarországon történt”

– teszi hozzá Solymos Ákos.

Related Topics:2020 adatvédelem fizetés kar quadron személyes

Up Next

Összefogtak a hazai nagyvállalatok az oktatási szféra fejlesztéséért

Don't Miss

SCIndikator 2020 döntő – a Tudományról kreatívan

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!