Gazdaság

A digitalizáció megállíthatatlan folyamatokat indított el a kiskereskedelemben

A vizsgálat rávilágított a digitális átalakulás és a mögöttes technológiák növekvő stratégiai fontosságára a kiskereskedelmi szektorban

A kiskereskedelmi szektor digitális átalakulása (DX) elfogadott és megállíthatatlan folyamat a Fujitsu új globális vizsgálatának ma közzétett eredményei szerint.

Kilenc országban a kiskereskedelmi cégek több mint kétharmada feltétlenül szükségesnek tartja a kiskereskedelmi technológia digitális átalakulását, és csupán 7% nem ért egyet ezzel a megállapítással.

A DataDriven által a Fujitsu megbízásából végzett vizsgálat eredményei is megerősítik, hogy az online és a fizikai vásárlási élmény közeledésével a kiskereskedelmi vállalatok többségénél már javában zajlik a digitális átalakulás. A folyamatban a pénzügyi részlegek járnak az élen, ahol a válaszadók 63%-ánál már érett megoldás működik, vagy van bevezetés alatt. A pénzügyet szorosan követik az értékesítés (62%), az ügyfélszolgálat (59%) és a vevőoldali folyamatok (59%).

„A kiskereskedelem az a lencse, amelyen keresztül világosan láthatjuk a társadalmunkat és az életstílusunkat érintő számos mélyreható változást. A COVID-19 járvány felgyorsította a már korábban észlelt kiskereskedelmi trendeket, amelyek így már megállíthatatlanul haladnak előre. A Fujitsu új vizsgálata szerint a kiskereskedelmi szereplők ezekre az erőkre határozottan reagálva, már elindultak a digitális átalakulás útján. Azért adtunk megbízást a vizsgálat elkészítésére, hogy mélyrehatóbban megismerjük a szektorban zajló digitális átalakulást. Az, hogy a pénzügy mellett az értékesítés és az ügyfélszolgálat jár élen ebben a folyamatban, jól érzékelteti, milyen stratégiai fontossággal bír a sikeres átalakulás a nyereségesség szempontjából”

– mutatott rá Richard Clarke, a Fujitsu globális kiskereskedelmi igazgatója.

Folytatódik az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése

A digitális átalakulás összhangban áll a globális vizsgálat által a kiskereskedelemben azonosított stratégiai változásokkal:

Egyre több kiskereskedelmi vállalkozás vezeti be az online értékesítést. Több mint egyharmaduk (34%) már jelenleg is kínálja termékei és szolgáltatásai többségét online. A globális COVID-19 válság tovább gyorsította ezt a trendet.
Sok kiskereskedelmi cég hibrid (online-fizikai) modell szerint működik olyan kezdeményezésekkel, mint pl. az online megvásárolt termék bolti átvételének lehetősége (buy online, pick-up in-store, BOPIS). A válaszadók közel kétharmada (64%) egyetért azzal, hogy az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése ezután is folytatódik.
Elérhetővé teszik a kiskereskedelmi adatokat (pl. egy termék aktuális készletszintjét) a vevők számára – a megkérdezettek 69%-a ezt az eladók szempontjából is pozitív trendnek látja.

A digitális átalakulás egyéb hatásai a kiskereskedelmi vállalatokra:

A válaszadók 21%-a költségcsökkenésről számolt be, elsősorban a logisztika, a raktározás és a szállítmányozás területén. A digitális átalakulás a pénzügy (20%), a karbantartás (20%), az üzemeltetés (19%), az IKT (18%) és a kiskereskedelmi működés (18%) költségeit is csökkenti.
Az ügyfélszolgálatok 29%-a számolt be fejlődésről. Szintén pozitív változást mutat a call centerek működése (19%), a marketing (16%) és a munkahelyi innováció (16%).

A nyilvános felhő gyorsabb ütemben terjed a privát és a hibrid felhőnél

A digitális átalakulást támogató technológiák közül a felhő egyre fontosabb szerepet játszik a kiskereskedelmi adatfeldolgozásban. A szolgáltatásként nyújtott szoftver (SaaS) az alkalmazások beszerzésének legnépszerűbb forrása. Ugyanakkor a kiskereskedelmi vállalatok jelentős része ragaszkodik a házon belüli adatfeldolgozáshoz (24%), illetve a kulcsrakész nagyvállalati alkalmazások használatához (18%).

Kevés ágazati szereplő tartja túlzottnak a számítási felhőt az elmúlt évtizedben kísérő kiemelt érdeklődést. Sőt, sokan azt mondják, hogy a felhő még mindig nem kap kellő figyelmet. A felhőszkeptikusok főként azok közül a kiskereskedelmi vállalatok közül kerülnek ki, amelyek házon belül tartják adatfeldolgozási folyamataikat.

Az MI-re nagy jövő vár, és az IoT is fontos szerepet fog játszani a kiskereskedelemben

A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb a kiskereskedelemben. A megkérdezettek kétharmada (69%) nagy lehetőséget lát benne, és közel ugyanennyien (66%) úgy vélik, hogy javítani fogja az életminőséget, és új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárul. A dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó technológiák is nagyon sok területen alkalmazhatók a kiskereskedelemben, de egyelőre lassan terjednek. Ugyanakkor 69% arra számít, hogy az IoT hosszabb távon forradalmasítja majd a kiskereskedelmet.

A kiskereskedelem szereplőinek támogatása jövőbeni átalakulásuk megtervezésében

A Fujitsu hisz abban, hogy érdemes támogatni az ügyfeleket jövőbeni átalakulásuk megtervezésében – hogy a lehető legjobban kezelhessék stratégiai prioritásaikat, és növelhessék a részvényeseiknek nyújtott értéket. A Fujitsu co-creating programja keretében a kiskereskedelmi cégek célzott együttműködésben vehetnek részt, és a Fujitsu emberközpontú élményt ígérő HXD (human-centric experience design) tervezési módszertanára támaszkodva, megalapozottabb döntéseket hozhatnak és beruházásokat hajthatnak végre a digitális átalakulással kapcsolatban. A Fujitsu képzett HXD szakemberek által vezetett, dinamikus, koncentrált co-creation workshopjain részt vevő kiskereskedelmi vállalkozások elegendő időt, megfelelő környezetet és támogatást kapnak a világos jövőbeni célok elérését szolgáló átalakulás megtervezéséhez. A virtuális térben, több időzónában, sokszínű résztvevői körrel zajló foglalkozások a digitális átalakulást állítják a középpontba.

Related Topics:2020 digitalizáció fujitsu kiskereskedelem kutatás

Up Next

Hogyan kerülhet el a céged egy zsarolóvírusos támadást?

Don't Miss

A vállalatok 70 százalékának biztonsági incidense volt a nyilvános felhő szolgáltatások miatt

Advertisement Booking.com

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!