Connect with us

Gazdaság

A digitalizáció megállíthatatlan folyamatokat indított el a kiskereskedelemben

A vizsgálat rávilágított a digitális átalakulás és a mögöttes technológiák növekvő stratégiai fontosságára a kiskereskedelmi szektorban

A kiskereskedelmi szektor digitális átalakulása (DX) elfogadott és megállíthatatlan folyamat a Fujitsu új globális vizsgálatának ma közzétett eredményei szerint.

Kilenc országban a kiskereskedelmi cégek több mint kétharmada feltétlenül szükségesnek tartja a kiskereskedelmi technológia digitális átalakulását, és csupán 7% nem ért egyet ezzel a megállapítással.

A DataDriven által a Fujitsu megbízásából végzett vizsgálat eredményei is megerősítik, hogy az online és a fizikai vásárlási élmény közeledésével a kiskereskedelmi vállalatok többségénél már javában zajlik a digitális átalakulás. A folyamatban a pénzügyi részlegek járnak az élen, ahol a válaszadók 63%-ánál már érett megoldás működik, vagy van bevezetés alatt. A pénzügyet szorosan követik az értékesítés (62%), az ügyfélszolgálat (59%) és a vevőoldali folyamatok (59%).

„A kiskereskedelem az a lencse, amelyen keresztül világosan láthatjuk a társadalmunkat és az életstílusunkat érintő számos mélyreható változást. A COVID-19 járvány felgyorsította a már korábban észlelt kiskereskedelmi trendeket, amelyek így már megállíthatatlanul haladnak előre. A Fujitsu új vizsgálata szerint a kiskereskedelmi szereplők ezekre az erőkre határozottan reagálva, már elindultak a digitális átalakulás útján. Azért adtunk megbízást a vizsgálat elkészítésére, hogy mélyrehatóbban megismerjük a szektorban zajló digitális átalakulást. Az, hogy a pénzügy mellett az értékesítés és az ügyfélszolgálat jár élen ebben a folyamatban, jól érzékelteti, milyen stratégiai fontossággal bír a sikeres átalakulás a nyereségesség szempontjából”

– mutatott rá Richard Clarke, a Fujitsu globális kiskereskedelmi igazgatója.

Folytatódik az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése

A digitális átalakulás összhangban áll a globális vizsgálat által a kiskereskedelemben azonosított stratégiai változásokkal:

  • Egyre több kiskereskedelmi vállalkozás vezeti be az online értékesítést. Több mint egyharmaduk (34%) már jelenleg is kínálja termékei és szolgáltatásai többségét online. A globális COVID-19 válság tovább gyorsította ezt a trendet.
  • Sok kiskereskedelmi cég hibrid (online-fizikai) modell szerint működik olyan kezdeményezésekkel, mint pl. az online megvásárolt termék bolti átvételének lehetősége (buy online, pick-up in-store, BOPIS). A válaszadók közel kétharmada (64%) egyetért azzal, hogy az online és a fizikai kiskereskedelem közeledése ezután is folytatódik.
  • Elérhetővé teszik a kiskereskedelmi adatokat (pl. egy termék aktuális készletszintjét) a vevők számára – a megkérdezettek 69%-a ezt az eladók szempontjából is pozitív trendnek látja.

A digitális átalakulás egyéb hatásai a kiskereskedelmi vállalatokra:

  • A válaszadók 21%-a költségcsökkenésről számolt be, elsősorban a logisztika, a raktározás és a szállítmányozás területén. A digitális átalakulás a pénzügy (20%), a karbantartás (20%), az üzemeltetés (19%), az IKT (18%) és a kiskereskedelmi működés (18%) költségeit is csökkenti.
  • Az ügyfélszolgálatok 29%-a számolt be fejlődésről. Szintén pozitív változást mutat a call centerek működése (19%), a marketing (16%) és a munkahelyi innováció (16%).

A nyilvános felhő gyorsabb ütemben terjed a privát és a hibrid felhőnél

A digitális átalakulást támogató technológiák közül a felhő egyre fontosabb szerepet játszik a kiskereskedelmi adatfeldolgozásban. A szolgáltatásként nyújtott szoftver (SaaS) az alkalmazások beszerzésének legnépszerűbb forrása. Ugyanakkor a kiskereskedelmi vállalatok jelentős része ragaszkodik a házon belüli adatfeldolgozáshoz (24%), illetve a kulcsrakész nagyvállalati alkalmazások használatához (18%).

Kevés ágazati szereplő tartja túlzottnak a számítási felhőt az elmúlt évtizedben kísérő kiemelt érdeklődést. Sőt, sokan azt mondják, hogy a felhő még mindig nem kap kellő figyelmet. A felhőszkeptikusok főként azok közül a kiskereskedelmi vállalatok közül kerülnek ki, amelyek házon belül tartják adatfeldolgozási folyamataikat.

Az MI-re nagy jövő vár, és az IoT is fontos szerepet fog játszani a kiskereskedelemben

A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb a kiskereskedelemben. A megkérdezettek kétharmada (69%) nagy lehetőséget lát benne, és közel ugyanennyien (66%) úgy vélik, hogy javítani fogja az életminőséget, és új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárul. A dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó technológiák is nagyon sok területen alkalmazhatók a kiskereskedelemben, de egyelőre lassan terjednek. Ugyanakkor 69% arra számít, hogy az IoT hosszabb távon forradalmasítja majd a kiskereskedelmet.

A kiskereskedelem szereplőinek támogatása jövőbeni átalakulásuk megtervezésében

A Fujitsu hisz abban, hogy érdemes támogatni az ügyfeleket jövőbeni átalakulásuk megtervezésében – hogy a lehető legjobban kezelhessék stratégiai prioritásaikat, és növelhessék a részvényeseiknek nyújtott értéket. A Fujitsu co-creating programja keretében a kiskereskedelmi cégek célzott együttműködésben vehetnek részt, és a Fujitsu emberközpontú élményt ígérő HXD (human-centric experience design) tervezési módszertanára támaszkodva, megalapozottabb döntéseket hozhatnak és beruházásokat hajthatnak végre a digitális átalakulással kapcsolatban. A Fujitsu képzett HXD szakemberek által vezetett, dinamikus, koncentrált co-creation workshopjain részt vevő kiskereskedelmi vállalkozások elegendő időt, megfelelő környezetet és támogatást kapnak a világos jövőbeni célok elérését szolgáló átalakulás megtervezéséhez. A virtuális térben, több időzónában, sokszínű résztvevői körrel zajló foglalkozások a digitális átalakulást állítják a középpontba.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Alig veszünk már fel készpénzt

A jegybanki statisztikák szerint a bankkártya forgalom évtizedekkel ezelőtti felfutása óta nem volt példa arra, hogy ne érte volna el a 20 millió darabot az egy negyedév alatt végrehajtott készpénzfelvételi tranzakciók száma, mint most tavasszal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a falvakba helyezett „buta”, egyfunkciós ATM-ek helyett a bankfiókok szolgáltatásának egy részét kiváltani képes okos ATM-ek járásközpontokba telepítésével érdemben lehetne javítani a vidéki lakosság hozzáférését a pénzügyi szolgáltatásokhoz. 

A hazai bankkártya használati szokások nem támasztják alá azt, hogy égetően nagy szükség lenne a hazai készpénzkiadó ATM-hálózat drasztikus fejlesztésére.  

A Magyar Nemzeti Bank másfél évtizedre visszanyúlóan fellelhető statisztikái szerint ugyanis eddig nem volt arra példa, hogy egyetlen negyedév alatt ne érte volna el a készpénzfelvételek száma a 20 millió darabot, mint az történt 2025 első negyedévében – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

A hátunk mögött hagyott negyedévben a készpénzfelvételek száma alig haladta meg a 19 millió darabot, az egy évvel korábbi szinthez képest a visszaesés 7,8 százalékos. Azaz több mint 1,6 millióval kevesebbszer járultak az ATM-ekhez az ügyfelek.  

Gergely Péter szerint a csökkenés trendszerű: éves szinten a tranzakciók száma utoljára három éve, 2022. II. negyedévében növekedett, ám a most megtapasztalt mértékű zuhanásra 2021 óta nem volt példa. 

Felgyorsult a hálózatbővítés, de az új szabály teljesíthetetlennek tűnik 

A szakértője szerint eközben számottevően bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma: az idei első negyedév végén már 5 212 ATM működött Magyarországon. Az elfogadó hálózat egyetlen év alatt 332 egységgel bővült, a növekedés mértéke a 7 százalékot közelíti.  

Éves szinten ilyen mértékű hálózatbővítésre – amióta az MNB nyilvános statisztikák rendelkezésre állnak – nem volt még példa. Jól láthatóan az ATM-hálózat bővítése azóta gyorsult fel, amióta az MNB ezt előírta a bankoknak 2023-ban. 

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az is jól látható, hogy a fejlesztésekhez idő kell, hiszen a hálózatbővítés igazából csak 2024. III. negyedévétől pörgött fel. E tekintetben is kérdéses, reális elvárás lehet- e az a jogszabályi előírás, amely az év végéig írná elő az 1 000 főt meghaladó települések mindegyikére az ATM-telepítést. Ez ugyanis szűk fél év alatt több, mint 500 készülék kihelyezését tenné szükségessé, ami teljesíthetetlennek tűnik.  

Több ATM, kisebb forgalom

Gergely Péter szerint az ATM-ek rentábilis működtetéséhez érdemi bankkártyaforgalomra lenne szükség, márpedig a forgalom drasztikus csökkenése és a hálózat bővülése együttesen azt eredményezte, hogy egy-egy készpénzkiadó automata naponta átlagosan már csak 40 tranzakciót bonyolít. Hét éve, 2018-ban ez a szám még meghaladta a 60-at. Ha a kistelepülésekre is elviszik a készülékeket, akkor ez a használati arány tovább csökken majd.  

A limitemelés szükséges volt 

A  BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt hetek szabályozásának van egy olyan készpénzfelvétellel kapcsolatos része, amelyre vita nélkül szükség volt. Az ugyanis előírja a pénzintézetek számára, hogy egy-egy készpénzfelvételi tranzakció során az automatából felvehető összegnek minimálisan el kell érnie a 150  000 forintot.  

Gergely Péter arra emlékeztet, hogy az egy készpénzfelvételi tranzakcióra jutó átlagérték 2022 tavasza óta meghaladja a 100 000 forintot, sőt az idei első negyedévben története során először átlépte a 110 ezer forintot. Ennek köszönhetően miközben a készpénzfelvételek darabszáma a már említett nyolc százalékot közelítő mértékben csökkent éves összevetésben, az automatákból kinyert összeg lényegében nem változott, 2 095 milliárd forint volt a negyedévben.  

„Buta” falusi ATM helyett „automata bankfiókot” a járásközpontokba 

Gergely Péter szerint szükség van a hálózatbővítésre – ám a települések helyett inkább a forgalmas ellátási központokba – pl. járásközpontokba – lenne érdemes automatákat helyezni.  

Az ügyfelek érdekét ráadásul a szakértő szerint jobban szolgálná, ha ezeken a helyeken az egyfunkciós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-ek helyett korszerű, készpénzbefizetésre és egyéb szolgáltatásokra (számlabefizetés, telefonfeltöltés stb.) alkalmas készülékek kerülnének, hiszen ezek révén a kistelepülések lakói is sokkal több pénzügyi szolgáltatáshoz férhetnének hozzá. Ma már egy korszerű ATM ugyanis lényegében bankfióki szintű szolgáltatást tud nyújtani – emlékeztet a szakember. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.

Bár saját bevallásuk szerint kevesen finanszírozzák a nyaralásukat banki hitelből, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint mégis jellemzően a nyári hónapok valamelyikén történik a legtöbb folyósítás. Tavaly például átlagosan havi 25 385 darab szerződést kötöttek a bankok, miközben júliusban 30 982 darabot, ami a legmagasabb érték volt 2024-ben. Ugyanakkor a szerződéses összeg nem júliusban volt a legmagasabb: ekkor 67,1 milliárd forint értékben vettek fel fedezetlen hitelt a magyarok, miközben a legerősebb hónap a december volt 85,4 milliárd forinttal. 

Emiatt a nyári hónapokban alacsonyabb az átlagos hitelösszeg is: 2024-ben átlagosan 2,55 millió forintot vettek fel a magyarok, míg a nyári hónapokban 2,39 millió forint volt az átlag. Vagyis többen igényelnek ilyenkor ingatlanfedezet nélküli hitelt, ám általában kisebb összegre van szükségük – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

Nyaralásra gyorsan, számlanyitás nélkül kell a hitel 

A nyáron felvett hitelek esetében az ügyfelek részéről gyakori igény, hogy akár 1-2 millió forintot meghaladó hitelösszeget is gyorsan tudjanak felvenni, mégpedig anélkül, hogy az adott banknál ehhez számlát kellene nyitni. Gergely Péter szerint ez az elvárás az úgynevezett PSD2-alapú jövedelem-ellenőrzésnek köszönhetően már mind több helyen meg is valósítható. 

Ez egy uniós irányelv, amely a bankolás digitalizációját segíti. Ennek során az ügyfél beleegyezésével egy fintech szolgáltató vagy egy másik bank rövid időre betekinthet a hitelbírálathoz szükséges bankszámla-információkba. 

Ilyen megoldással dolgozik például a Trive Bank, ahol kizárólag online lehet hitelt igényelni, akár munkaidőn kívül és hétvégén is. A hiteligénylés gyors és egyszerű, szelfivel elvégezhető, és a pénz akár 15 percen belül is a számlán lehet. 

A bank nem kéri, hogy bankszámlát nyisson nála az ügyfél, a pénzt pedig az általa megjelölt számlára utalja. Előny még, hogy 11 hazai bank netbankjával működik az információmegosztás, így gyakorlatilag bárhol is van számlája valakinek, igényelheti a hitelüket. A Trive Bank eHitel Expressz személyi kölcsönével 450 ezer forint igényelhető 6 hónapos futamidőre, a kamat pedig fix 12 százalék.

Hasonlóan működik a Cofidis Bank Fapados kölcsöne, ami akár 20 perc alatt is igényelhető, a bírálathoz szükséges adatok elektronikus átadásával. A lehetséges hitelösszeg 20 perces igénylés esetén 1 millió és 3 millió forint között lehet. A 20 perces kölcsönt feltétele, hogy az igénylőnek legyen kártya alapú személyi igazolványa, illetve a számlavezető bankja a K&H, az MBH vagy az OTP legyen. 

Saját ügyfeleknek több bank is ad gyorskölcsönt

Több bank is biztosít arra lehetőséget a saját ügyfeleinek, hogy mobilapplikáción keresztül online igényeljenek kölcsönt. Ehhez azonban rendszerint az szükséges, hogy már hónapok óta a bank ügyfele legyen az igénylő, és a jövedelme is oda érkezzen.

A CIB Bank ügyfelei, ha jogosultak az előzetesen jóváhagyott hitelajánlatra, akkor egy egyszerű, teljes mértékben online folyamaton keresztül igényelhetnek kölcsönt.

Az Erste Bank ügyfelei a George applikáción keresztül mindössze néhány kattintással tudnak személyi kölcsönt igényelni. 

A K&H Bank ügyfelei ugyancsak pár perc alatt igényelhetnek gyorskölcsönt. Ehhez szükséges, hogy legalább 6 hónapja a bankhoz érkezzen a jövedelmük, és az legalább a minimálbér összegét elérje. A számlájukat azonban egyedül kell használniuk, és rendelkezniük kell mobilbank vagy e-bank hozzáféréssel.

Az OTP Banknak szintén van a nap 24 órájában igényelhető gyorskölcsöne meglévő ügyfelek számára. A kölcsönt akkor igényelhetik, ha rendszeres jövedelmük az OTP-hez érkezik, és rendelkeznek internetbank hozzáféréssel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le. 

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla. 

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss