Gazdaság

Vállalatok figyelem! Így védhetőek meg távolról a bizalmas adatok

2020 első félévében munkavállalók millióit kényszerítette a világjárvány arra, hogy villámgyorsan áttérjenek az otthoni munkavégzésre.

A Lenovo által készített, „Technológia és a munka fejlődő világa” című tanulmány azt vizsgálja, hogy miként reagálnak világszerte a vállalatok a kialakult „új normalitás”, és hogyan tudnak az informatikai részlegek alkalmazkodni a távoli munkavégzés új korszakához. A munkavállalók támogatása kiemelt fontosságú, de ebben az időszakban ugyanilyen nagy hangsúlyt kell fektetni az adatok védelmére is.

A világjárvány következtében világszerte több millió munkavállalónak kellett hirtelen áttérnie az otthoni munkavégzésre. Ehhez a helyzethez pedig nem csak a dolgozóknak, de a vállalatok vezetőségének is alkalmazkodni kellett és többek között olyan intézkedéseket eszközölni, ami a bizalmas adatok védelmét szolgálja a home office alatt is. A Lenovo által végzett globális kutatás rámutatott, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók aggódnak az adatbiztonsági kérdések miatt.

A vállalatoknak több szempontot is figyelembe kell venniük a távoli adatvédelem kérdésében. Az első és legfontosabb változás, hogy az új normalitás miatt a munkavállalók már kevésbé dolgoznak az irodából, így nem csatlakoznak a belső hálózathoz egy olyan gépről vagy laptopról, amit a cég biztosított számukra, és amit tűzfal, behatolást észlelő rendszer vagy spamszűrő véd. További fontos szempont, hogy míg korábban a felmerült problémák esetén az informatikai részleg házon belül volt, addig mostantól a munkavállalók már otthonról dolgoznak, a saját WiFi routerükhoz csatlakoznak és így publikus interneten keresztül férnek hozzá a szükséges erőforrásokhoz és adatokhoz.

Mit jelent ez pontosan? A támadási felület jelentősen megnő, ily módon a vállalatok erőforrásai és adatai ki vannak téve olyan eszközöknek és hálózatoknak, amelyek kevésbé biztonságosak és szinte teljesen kívül esnek az IT biztonsági csapatok ellenőrzésén. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a hackerek sincsenek még teljesen tudatában az otthoni munkavégzés számukra kínált „lehetőségeinek”.

A hálózat önmagában is kockázatot jelent, hiszen a legtöbb otthoni WiFi router közismerten gyenge és feltörhető. Kritikus sebezhetőségük közé tartozik például, hogy a támadók tetszőleges kódokat, parancsokat tudnak futtatni az otthoni hálózatokon. A járványhelyzet során világszerte tapasztaltak olyan támadásokat, amelyek a felhasználókat nem biztonságos webhelyekre irányították, ahol automatikusan malware-eket, vagyis olyan szoftvereket telepítettek a felhasználók gépére, amelyekkel bizalmas adatokat loptak el tőlük.

Ahogy a vállalatok áttérnek a tartós otthoni munkavégzés modelljére, számos tényezőt figyelembe kell venniük, amikor a cég adatairól, forrásairól, valamint az ezekhez való távoli hozzáférés biztosításáról van szó. Az adatok a vállalatok alapegységeit képezik, és mint ilyenek a munkavállóknak hozzá kell férniük, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak. Emellett a Lenovo kutatása arra is rámutatott, hogy a munkavállalók már sokkal jobban kötődnek az eszközeikhez, mióta az „iroda” ott van, ahol rendelkezésre áll hozzá a megfelelő technológia.

A másik oldalt képviseli az adatokhoz távoli hozzáférést biztosító hardver. Egy irodai környezetben a legtöbb dolgozó az IT csapat által menedzselt és telepített számítógépeket vagy laptopokat használja. Ennek eredményeképp már az átvételtől kezdve komoly biztonsági rendszereket kell beépíteni a munkavállalók hardvereibe, szoftvereibe és szolgáltatásaiba (beleértve a telepítést, a beállítást és a karbantartást), és erre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a távoli munkavégzés során. Ebben a helyzetben vállalatok részéről kiemelkedő fontosságú az egyértelmű elvárások és kommunikáció. Ismertetniük kell a távolról dolgozókkal a cég biztonsági politikáját és az alapvető kiberbiztonsági gyakorlatot, valamint meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a munkavállalók tájékoztatva lettek a potenciális veszélyekről.

Related Topics:2020 adatok adatvédelem bizalmas távoli vállalat

Up Next

Roi – Befektetésarányos megtérülés kobotok esetén

Don't Miss

FOREO: fejlődés krízis alatt

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!