A turisztikai piac keresleti és kínálati oldala is gyors és gyökeres átalakuláson megy át, általánossá vált a tömegturizmus, emellett egyre hangsúlyosabbá vált a minőségi turizmus is. Deklarált cél térben és időben elnyújtani a turisztikai szezont. Hódítanak a – közösségi médiával kompatibilis – különleges szálláshelyek, amelyek változatos élményeket, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket nyújtanak a vendégeknek a lehető legbiztonságosabb körülmények között. A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) szakemberei elmondják, hogy a turizmus változó trendjei milyen kihívásokat jelentenek a tervezés során.
Szállodák személyzet nélkül
Szálláslehetőségből sokféle van, a japán kapszulahotelektől az 50-60 négyzetméteres lakosztályokat kínáló luxusszállodákig, vagy az olyan minden extrával felszerelt 250 négyzetméteres lakosztályokig, ahol izoláltabb formában saját személyzet gondoskodik a vendégekről. Tima Zoltán, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) vezető építésze szerint a két véglet között az automatizált városi szállodák térhódítása várható és ennek egyáltalán nem a járványveszély, hanem a drága és kevés munkaerő az oka. Ezekben az „okos szállodákban” nincs személyzet a check in, check out automatikusan, az egyre inkább multifunkcionális telefonnal történik, a reggelit a vendégek előrecsomagolt egységcsomagokban vagy automatákból kapják meg. Így – szükség esetén – releváns választ jelenthetnek a távolságtartás, a kontaktusminimalizálás és a turizmus összeegyeztetésének problémájára is. Pontosan úgy, ahogy a járvány hatására nagy lendületet kapó érintésmentes fizetés is garantáltan folytatja a térhódítást.
Bakancslistára tervezett épületek
Ugyanígy számos modern, vagy kortárs épület is turistaattrakciónak számít, vagy egyenesen annak épül. A legismertebb a bilbaói Guggenheim múzeum, ami az unalmas iparvárost Spanyolország egyik leglátogatottabb célpontjává tette. Ezzel kapcsolatban két tendencia figyelhető meg. Egyrészt a megrendelő dönthet úgy, hogy egy nemzetközi sztárépítészt felkérve „bakancslistás” látnivalót építtet.
A másik irány, amikor egy múzeum névhasználati jogot biztosítva kölcsönad műtárgyakat, és így, az egyébként turisztikailag kevésbé érdekes hely felkerül a térképre. Erre példa a Louvre Abu Dhabiban.
De egy ilyen látnivaló létrehozásához az elhatározás önmagában kevés. A turisztikai szenzáció életképességéhez elengedhetetlen a bakancslistára tervezett épületnek megfelelő környezet, a programok, az infrastruktúra és a naprakész marketing.
Kitűnni a tömegből, az egyediség trendje
Ma már az új múzeumok, szállodák, de például a borászatok is elsődleges funkciójuk mellett figyelemre méltó építészeti alkotások. A nyugat-afrikai sárépítészet jegyeit hordozó felsőtárkányi Bambara Hotel megjelenése például funkcionalitása és magas színvonalú üzemeltetése miatt nagy népszerűségnek örvend – mutatott rá Pottyondy Péter, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) vezető építésze. A korhűen helyreállított, mégis modern luxusszálloda, a budapesti ötcsillagos Corinthia Royal jelentős konferenciakapacitással várja a vendégeit, a Budavári Hilton pedig egy pazar panorámájú és hangulatú tetőterasszal gazdagodik, ahonnan magaslatról nyílik rálátás egész Budapestre. Jól látható a trend, a turisztikai relevanciájú épületek – szállodák, műemlékek, múzeumok, szabadidős létesítmények üzemeltetői minél több élményt, szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget akarnak biztosítani, ezért az építésznek olyan miliőt kell teremtenie, amiben a vendég tartósan jól érzi magát.
Mindent a szemnek – látogatóközpontok a műemlékek védelmében
A műemlékeken semmilyen átalakítás sem végezhető a nagyobb turisztikai hatékonyság érdekében, sok esetben inkább korlátozni kell a látogatásukat. Mivel ezek a tradicionális látványosságok hatalmas és folyamatosan növekvő tömegeket vonzanak, a látogatás feltételeit az épületen kívül kell megoldani. Erre példa az Országház térszint alatti látogatóközpontja, ami a védett épület mellett, földalatti összeköttetéssel épült meg. Itt kapott helyet az az infrastruktúra – kiállítóterek, büfé, mosdók, egyéb kiszolgálóhelyiségek – amelyekkel a Parlament épületét nem lehetett terhelni.
Átmeneti állapot, előremenekülés a kényszerszünetben
A folyamatos bővülést és az egyre több helyen jelentkező „turista-túladagolás” miatti lépéseket átmenetileg zárójelbe tette a koronavírus-járvány. A szektor szereplői azt várják, hogy új lendületet adhassanak a turizmusnak, ezért szükség van és lesz, azokra a turisztikai célú épületekre (szálláshelyekre, éttermekre, szabadidős- és szórakozóhelyekre, terminálokra, múzeumokra), amelyeket most a tulajdonosok és az üzemeltetők felújítanak éppen, illetve azon dolgoznak, hogy új tartalommal élesszék újra. A beruházások sem álltak le, most épül Balatonfüreden a magyar tenger első, építészetileg és szolgáltatási szempontból is ötcsillagos wellness-szállodája, ami előrelépést jelent a minőségi turizmus irányába.
A BiztosDöntés.hu becslése alapján csak az elmúlt két évben összesen akár 70 százalékkal is növekedhettek a kis- és mikrovállalkozások bankszámla költségei, a magas infláció és a pénzügyi tranzakciós illeték emelkedése következtében.
A szakportál kiszámolta, hogy mennyivel drágultak az utalások a tranzakciós illeték legutóbbi áthárítása óta.
Nagyon megdrágultak az átutalások díjai
A vállalkozások – a lakossággal ellentétben – nem kapnak díjkedvezményt az átutalások első 50 000 forintjára, nincs ingyenes készpénzfelvétel, QR-kódos fizetés vagy fizetési kérelem sem. Ebben a szektorban nem szokás korlátlan díjmentes átutalási lehetőséget adni a bankok részéről, így a vállalkozások csillapítás nélkül a nyakukba kapják a piaci költségnövekedési hatásokat.
Ezt pedig beépítik a viszonteladói vagy végfelhasználói áraikba, így a céges banki díjemeléseket is végső soron a lakosság fizeti meg.
Mennyibe kerül most néhány millió forint átutalása?
A BiztosDöntés.hu piaci gyűjtést végzett 2024 decemberében, amelyben arra volt kíváncsi, hogy jelenleg mennyibe kerül néhány millió forint átutalása több részletben, a számlavezetés havidíjával és a legolcsóbb céges bankkártya éves díjának egyhavi átlagával együtt egy meglévő KKV esetében. Az elemzés alapját az adta, hogy az idén augusztus 1-től érvényes pénzügyi tranzakciós illetékemelést mára jórészt minden bank beépítette a vállalkozóknak kínált bankszámlái díjazásába.
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)
BinX – Pénzforgalmi számla3 290 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M Számlacsomag 7 320 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 7 364 Ft
UniCredit Bank- FixPont számlacsomag 7 458 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 28 107 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 8 386 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag9 790 Ft
K&H Bank – Start extra10 877 Ft
MagNet Bank – Mars12 374 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 14 910 Ft
Mint látszik, a legolcsóbb és legdrágább vállalkozói számla konstrukció között több mint négyszeres a különbség.
3 millió forint átutalása 6 darab, egyenként 500 000 forintos átutalásként: (utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)
BinX – Pénzforgalmi számla 2 494 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 15 800 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 17 078 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M számlacsomag 19 830 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2+19 907 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 22 000 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 24 186 Ft
K&H Bank – Start extra25 577 Ft
MagNet Bank – Mars 27 146 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 27 910 Ft
Ennél a számításnál a különbség a legolcsóbb és a legdrágább között már több, mint tízszeres. De a legolcsóbb utáni első bankszámla is több, mint hatszor drágább összdíjazású.
5 millió forint átutalása 5 darab, egyenként 1 000 000 forintos átutalásként: (utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)
BinX – Pénzforgalmi számla 2 295 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 24 659 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 28 058 Ft
Gránit Bank- Alapszámla 2+31 407 Ft
Erste Bank – Vállalkozói M Számlacsomag 32 690 Ft
OTP Bank – Kisvállalkozói E-számlacsomag 33 750 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 3 38 613 Ft
K&H Bank – Start extra41 777 Ft
MagNet Bank – Jupiter 42 672 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 43 150 Ft
Mint látszik, itt a legolcsóbb és a legdrágább közötti különbség már közel hússzorosa BiztosDöntés.huvállalkozói bankszámla kalkulátora szerint. Azonban a legolcsóbb és a következő legolcsóbb konstrukció között is több, mint tízszeres a különbség a banki összköltségben.
A táblázatokban az élen végző BinX Zrt. az első magyar alapítású és tulajdonú neobank, melyet az MNB felügyel. A BinX-et a Számlázz.hu alapító hozták létre, így Számlázz.hu-s integrációkat (egyszerűsített számlanyitási folyamat, autokassza és számlakifizetés) is kínál. A BinX teljes értékű pénzforgalmi számlavezetést végez, a számlanyitást a bankokhoz hasonlóan automatikusan jelentik a NAV és a cégnyilvántartás felé.
Jelenleg az egyetlen olyan pénzforgalmi számlát, melyet pár perc alatt szelfivel meg lehet nyitni, a BinX kínálja Magyarországon.
A számlához prémium bankkártya kapcsolódik alapáron, de a Számlázz.hu #profi díjcsomagjára előfizetők számára a BinX-Számlázz.hu co-branded kártya éves díja ingyenes. A BinX az ügyfelei általa kezelt pénzét mindenkor az MNB-nél, vagy alacsony kockázatú értékpapírokban (pl. magyar állampapírban) tartja.
Az áfakörön kívüli vállalkozások lakossági bankszámlát is használhatnak
Az áfa hatálya alá nem tartozó, illetve jelenleg a KATA adózási formát alkalmazó egyéni vállalkozások a drága pénzforgalmi bankszámla helyett a sokkal kedvezőbb díjú lakossági bankszámlával is bankolhatnak. Ezek a számlák azonban nem csak olcsóbbak, de olyan készpénzfelvételi és átutalási kedvezményeket is biztosítanak, amelyek vállalkozói számlákon egyáltalán nem érhetők el.
Gergely Péter ezért azt tanácsolja ezeknek az egyéni vállalkozóknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és válasszanak vállalkozásuk pénzügyeinek lebonyolítására egy kedvező bankszámlát a hagyományosan drága céges bankszámla helyett, amellyel jelentős bankköltséget spórolhatnak meg.
Akik már most is lakossági bankszámlát használnak, azok számára a következő pár hónapban emelkednek a díjak a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása miatt, amihez kisvártatva hozzájön még a bank szokásos évi egyszeri inflációs díjemelése is.
Számukra érdemes lehet még az év végén vagy a következő év elején áttekinteni a banki ajánlatokat, és a megemelkedett bankköltségek elfogadása helyett kedvezőbb számlacsomagot választaniuk az új évre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A körforgásos gazdaságra fókuszál az SZTNH új, kkv-kat támogató kiadványa
Az ipari termeléshez, hulladékkezeléshez köthető környezeti problémák bolygónk egyik legnagyobb kihívása: Európában évi 2,2 milliárd tonna hulladékot termelünk, a legfrissebb Circularity Gap Report szerint azonban a globális gazdaság csak 7,2 %-ban tekinthető körforgásosnak.
A változás szükségességét egyre több piaci szereplő ismeri fel, a Boston Consulting Group felmérése szerint globálisan a vállalatok 65 %-nál a klímaváltozással szembeni küzdelem és a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) aktívan tesz azért, hogy a hazai vállalkozások IP (szellemi tulajdon) tudatosak legyenek ezen a téren is, ezért pozitív példákat, és a témában leginkább releváns oltalmi formákat ismertető kiadvánnyal, valamint edukatív kampánnyal segíti a fenntartható működésre törekvő kkv-kat.
A körforgásos gazdaság az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználását jelenti: a termékek életciklusa alatt a lehető legtöbbször hasznosítják azokat, így csökkentve a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást. A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.
A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet.
Csökkent a garázsok túlárazottsága, de így is magas az átlagár
A lakáspiaccal ellentétben a fedett gépkocsitárolók országos átlagára éves szinten csökkenő tendenciát mutat, ám óriási különbségek alakultak ki az egyes települések között: a rekorder Kecskemét, ahol az Otthon Centrum hálózata révén értékesített garázsok átlagára majdnem eléri a tízmillió forintot, ami jócskán felülmúlja a fővárosi árszintet is.
A garázsok idei országos átlagára az előző éves átlagértéknél 6,8 százalékkal alacsonyabb, így a vevők átlagosan 6,8 millió forintot fizettek egy fedett parkolóért 2024-ben. Az árcsökkenés magyarázata azonban nem a lanyhuló kereslettel, hanem sokkal inkább az árkorrekcióval magyarázható.
A főváros esetében a budai kerületekben, illetve a belvárosban 6-7 millió forint közötti sávban mozog az átlagár. A XIII. kerületben 6,7, a IX. kerületben 6,15 millió forint egy garázs átlagára. A külső pesti kerületekben már előfordulnak 6 millió forint alatti fedett gépkocsibeállók, de ezekben a városrészekben a kereslet is jelentősen alacsonyabb.
„A budapesti kerületek árai tovább konvergáltak egymáshoz és a korábbi években tapasztalt, nagy különbség már nincs jelen a városrészek között, ugyanakkor a nagyobb méretű garázsokért több millió forinttal többet is elkérnek, csak úgy, mint azokért, ahol a tároló is benne van az árban”
– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum összesítését. Az elemzési vezető arra is kitért, hogy az elhelyezkedésen kívül a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező: egy nagyobb méretű, önálló garázsért mindig átlag feletti árat kérnek. Ugyanakkor a keresletet nagyban befolyásolja, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség.
A garázsok ára főváros-szerte az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent az utóbbi fél évben. A III. kerületben például 2,7 százalékkal, a IX. kerületben 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.
A szakember azt is elmondta, hogy a vidéki megyei jogú városokban a garázsok iránti kereslet valamivel mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A csökkenő kereslet hatása mégsem tükröződik sok településen az árakban, ugyanis a garázsok alapterülete rendszerint több négyzetméterrel nagyobb a fővárosi átlagnál. Másfelől több az egyedi garázs és kevesebb a több tucat autó tárolására alkalmas teremgarázs. Ezzel magyarázható, hogy az országos árrekorder Kecskemét, ahol 9,9 millió forint az átlagár, míg Debrecenben 8 millió forint azátlagérték. A kisebb városokat ennél mérsékeltebb árak jellemzik, Várpalotán például 4,1 millió forint az átlag. Az ár számottevően a vidéki városok többségében nem változott idén, és 5 százalékon belüli ingadozás az irányadó.
Ugyanakkor a garázsok árazásában akár egy településen belül is jelentős eltérések adódhatnak – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. Az árat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy fedett tárolót, mélygarázs beállóhelyet vagy különálló garázst kíván vásárolni a vevő. Jellemzően az utóbbi tartozik az átlagár feletti kategóriába, míg a fedett autóbeállók akár harmadával is olcsóbbak lehetnek. Továbbá a garázs állapota és az, hogy új vagy használt, szintén árbefolyásoló tényező.
Az új építésű projektekhez kapcsolt parkolók ára pedig legújabban már a hely méretétől függően is eltérő lehet, ugyanis egyre több fejlesztő diverzifikálja teremgarázs-kínálatát azzal, hogy a kisebb autó tulajdonosainak kedvezőbb áron kínálja a csökkentett méretű helyet, míg a nagy autóval közlekedőknek extra méretű és drágább parkolóhelyet alakít ki.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!