Gazdaság
Jövőnket befektetéseink formálják
Nemzetközi esemény a nyárban – a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetésekről
A Batthyanyi téri TRIP hajó adott helyet augusztus 12-én a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetések témáját körbejáró, számos előadót, és a teljes közönséget online bekapcsoló hibrid eseményre a Tőkeportál szervezésében. A nemzetközi és hazai szakértők a közösségi finanszírozás fejlődését és szabályozását, annak kapcsolatát a fenntartható pénzügyekkel és az impact befektetésekkel járták körbe. Szó volt az ESG befektetésekről és az EU Green dealről is, a női alapítókról és női befektetőkről is, továbbá hallhattunk a Digitális Jólét Programról és a Magyar Nemzeti Bank fintech stratégiájáról is.
A Tokeportal.hu a pandemia előtt indult közösségi finanszírozási platform. A magyar részvénycélú közösségi finanszírozási piac most születhet meg, és minden résztvevőre, minden apró befektetésre és támogatásra ugyanúgy szükség van, mint a nagy piaci szereplőkre. Míg a 30 éve ilyenkor egy darab részvénnyel a régióban elsőként újrainduló Budapesti Értéktőzsde csodájára járt a világ, mert abban a piacgazdaság biztosítékát látta, most, a Tőkeportál maga is kis startupként, utolsóként a régióban de Európában is nyitja meg a közösségi finanszírozás piacát. A közösségi finanszírozás olyan kiegészítő funkciókat lát el a tőkepiacon, amire a szabályozott piacoknak és a nagybefektetőknek is szüksége van. Kisösszegű befektetési lehetőséggel minden magyar lakosnak mostantól van lehetősége beszállni a helyi vállalkozások – akár nagy növekedési potenciált jelentő – növekedési szakaszába, s mivel a kisösszegű befektetéshez nem kell meglévő vagyonát megterhelnie, abból tőkét kivonnia, új tőke lép a gazdaságba. E célt minden gazdaságpolitika kitűzi. Már az orosz válság óta ismert, hogy ahol sok a kisbefektető, ott nagyobb a válságálló-képesség.
A legrészletesebb prezentációt Oliver Gajda, a European Crowdfunding Network (ECN) ügyvezető igazgatója tartotta, aki a fenntartható befektetések és a közösségi finanszírozás kapcsolatáról, az e témában nemrégen rendezett, nagy nemzetközi figyelmet keltő online konferenciájának legérdekesebb eredményeiről számolt be. Bár e piac világszerte alig 10 éves múltra tekint vissza, erőteljes fejlődésben van: a platformok 2017-ben már 1,66 milliárd €-s volument, mértek. Elmondta azt is, hogy a startupok, korai fázisú vállalkozások, és az érdeklődő befektetői kör is mennyire fejlődik: mára a részvénycélú közösségi finanszírozási kampányok egyre sikeresebbek; sikerrátájuk átlépte a 80%-os álomhatárt. A szabályozásról szólva részletesen bemutatta a várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerülő európai jogszabály, az European Crowd Funding Service Providers Regulation történetét, visszanyúlva a 2012-ben az USA-ban elfogadott JOBS Actig, amely az akkori válság hatására született meg. Az a törvény volt az első, ami megszüntette a kisösszegű nyilvános kibocsátások engedélyeztetési eljárását, majd lehetővé tette bármely (azaz nemcsak minősített) befektetetőnek az ezekben való befektetést. Elmondta, hogy a meghatározó európai intézmények is támogatják a közösségi finanszírozás fejlődését. Az európai szabályozás, az EIB, az EIF is úttörő a fenntartható befektetésekkel kapcsolatban; az EIF be is fektet közösségi finanszírozási platformokba is, a Lita.co-ba és a OnePlanetCrowd-ba, de rendszeresen fektet be angyalokkal együtt közösségi finanszírozási körbe, és olyan alapokba, amelyek stratégiája a közösségi finanszírozási kampányban való befektetés is.
Az európai nyilvános kibocsátások engedélyeztetésére vonatkozó jogszabály, a Prospektus rendelet az EU összes tagállamában az engedélyeztetési minimumküszöböt évi 1 millió euróban határozza meg; az új közösségi finanszírozási rendelet, amit az ősszel terveznek elfogadni, 5 millió euróban határozza meg azt. „Bármely startup vagy KKV részt vehet közösségi finanszírozásban, immáron akár 5 millió euróig, ami az eddigi 1 milliós határ ötszöröse. Ez különösen izgalmas és minden platform operátornak különleges lehetőséget fog nyújtani” – mondta Oliver Gajda.
Banu Tuyakbayeva, a Responsible-Investor.com-tól az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati) befektetésekről szóló beszédével. Az ESG beszédében hangsúlyozta a fenntarthatóság és az etikusság fontosságát a befektetések területén. Az egyre növekvő jelentőségű rövidítés az Environmental, Social és a Governance szavag kezdőbetűiből áll, és a vállalatok környezeti, társadalmi és szervezeti működését igyekszik fejleszteni. Elmondta, hogy míg korábban az volt a befektetők véleménye, hogy az ESG-befektetéseknek hozamáldozata van, ma már az látszik, hogy az ESG-ratingen jobban teljesítő vállalatok profitabilitás szempontjából is eredményesebbek.
Mechthild von Knobelsdorff, a Female Founders akcelerátor egyik korábbi vezetője a fenntartható fejlődés és társadalmi helyzet témakörét boncolgatta tovább. Szívügyei közé tartozik a női vállalkozók támogatása. Jelenleg a befektetések mindössze 3%-a kerül kizárólag női alapítókból álló csapatokba, ha ehhez hozzáadjuk a további 9%-ot, amely a vegyes alapítói startupokba megy, még mindig alacsony az eredmény. Több nemzetközi kutatás szerint azonban a női startupok eredményesebbek, magasabb hozamot realizálnak! Kiemelte azt is, hogy crowdfundingban egyre dominánsabb a nők szerepe a sikersztorik közt, köszönhetően a szabadságnak, amit a közösségi finanszírozás folyamata biztosít.
Assim Ishaque, az Egyesült Királyságbeli Entrepreneurs Trust alapítója, coach, mentor, vállalkozói, konzultánsi és befektetési tapasztalatait osztotta meg, főleg a fenntartható, clean tech startupok tanácsadásával foglalkozik, amelyek a szabályozás miatt igencsak bonyolultak. Assim Magyarországon megújuló energia projektekben vett részt. Elmondta, hogy a kampány előtt fel kell építeni a crowdot, és a korai felhasználók azt szívesen megtámogatják. Ugyanakkor felhívta az az innovációs görbére a figyelmet, miszerint bár az innovátorok még a tökéletesítés előtt képesek pénzt áldozni a termékre, ők mindössze 2.5%-át jelentik a piacnak, így a termékfejlesztést az egész görbén található célcsoportra kell optimalizálni.
Paul Putz, a Danube Angels ügyvezető partnere, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó tapasztalatait osztotta meg. Az ő privát platformjukon csak évi néhány projekt fut, de azokat nagy gondossággal strukturálják. Ausztriában több, mint 14 platform van, azok a 2015 őszi, példaértékű osztrák alternatív finanszírozási törvény alapján működnek. Ők abban hisznek, hogy a befektetés az egyedüli útja a startupoknak, a kölcsön minden formája sokkal kockázatosabb.
Dr. Szilágyi Péter és Achilles Georgiu, a CEU oktatói az egyetem innovációs ökoszisztémáját, az InnovationsLab inkubátor működését, a startupokat támogató programját mutatta be. A gyakran iLabként emlegetett intézmény 4 éve indult és ma már – figyelembe véve az erős alumni netwörköt is – szinte globális egyetemi inkubátorként működik: Ausztriában, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Hívószavaik a tudás, a kapcsolatrendszer, a mentorálás, a közösség. Eredményeik magukért beszélnek: 35 inkubált csapat tartozik az alumnik közé, 6 millió € tőkebevonás, 135 teremtett munkahely. 2021-re AI és programozó bootcampet terveznek. Az onboarding program 1 éves, amelyben 12-14 csapat vesz részt. Achilles Giorgiu kiemelte, milyen izgalmas egy néhány fővel érkező csapatból ötvenfősre növő vállalkozást látni.
Jobbágy László ügyvezető igazgatója Digitális Jólét Programot mutatta be. „A 2015-ben indult program a gazdaság digitalizációjára fókuszál. A program indulásakor a digitális fejlesztési stratégiát, a digitális képzést, a gyerekvédelmet, a digitálisexport-fejlesztést céloztuk meg. A digitalizációs programhoz már az elején több mint 70 inkubátor és accelerátor csatlakozott. Már a program elején tudtuk, hogy minden történetet a maga módján jól kezelő szolgáltatást, megértve a startupok egyéni küldetését és egyéni szükségleteit. Ez a holisztikus stratégia rendkívül sok kihívással jár”. Ezek kommunikálására, megértésére többek közt létrehozták a Fintech szalon sorozatot, amely egyik témája volt a közösségi finanszírozás és a blockchain is.
Szombati Anikó, digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató előadásában kitért rá, hogy az MNB mind a fenntarthatósági mind a digitalizációs kihívásokra történő válaszadást kiemelt prioritásként kezeli. Az MNB a fenntarthatóságot működésében, a prudenciális tevékenysége keretében, illetve befektetőként is támogatja. Digitalizációs akciótervét 2019 októberében a FinTech Stratégiája keretében hozta nyilvánosságra. Már ebben a stratégiájában is felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi finanszírozásra vonatkozó szabályozás megalkotása segíthetné az induló KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítését, illetve támogathatná az ország versenyképességének erősítését és a gazdasági növekedést.
A Monoceros Consulting ügyvezető partnere, befektető, Martyn Eeles volt az utolsó felszólaló az eseményen. Jelezte, hogy ahogy több más magyar, az USA-ba tartó startupnak, rendelkezésére áll a crowdfunding kampánygazdák számára is üzletfejlesztési és befektető-keresés céljából. Most a TRIP Webszínház board tagjaként segíti a támogatók felkeresését.
A pitchek sorát a NaturAI-IDA észéről Lapusnyik Nóra nyitotta meg, és helyben meg is győzte a közönséget a helyes étrendkiegészítés fontosságáról. Puli Space Technologies alapítója pedig arra gyűjti a támogatást, hogy az Aranycsapatnak állítson emléket a Holdon és a Földön. A TRIP pitche zárta az eseményt. A kampányuk nevében Andy Hefler színész szólalt fel az Első Magyar-nemzetközi Webszínházért, a művészi közösségért, a példaértékű kampány sikere érdekében.
Gazdaság
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.
Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.
A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.
Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.
„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”
– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.
„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”
– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.
A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.
A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.
„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”
– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.
„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”
– árulta el.
Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.
„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”
– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.
„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”
– mondta.
Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)
A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.
„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”
– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.
A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.
„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”
– húzta alá.
Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.
„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”
– tanácsolta a fiataloknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.
Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.
A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.
„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”
– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
A K&H kkv bizalmi indexről
A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A MOVA a jövő okosotthonát építi Közép- és Kelet-Európában
-
Ipar2 hét ago
Hogyan befolyásolja a nitrogéngáz tisztasága a költségeket?
-
Ipar2 hét ago
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése
-
Ipar2 hét ago
Ezer cégnek kell elvégeznie a kiberbiztonsági vizsgálatot a hónap végéig
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?
-
Egészség2 hét ago
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat
-
Gazdaság2 hét ago
MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac





