Gazdaság

Jövőnket befektetéseink formálják

Nemzetközi esemény a nyárban – a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetésekről

A Batthyanyi téri TRIP hajó adott helyet augusztus 12-én a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetések témáját körbejáró, számos előadót, és a teljes közönséget online bekapcsoló hibrid eseményre a Tőkeportál szervezésében. A nemzetközi és hazai szakértők a közösségi finanszírozás fejlődését és szabályozását, annak kapcsolatát a fenntartható pénzügyekkel és az impact befektetésekkel járták körbe. Szó volt az ESG befektetésekről és az EU Green dealről is, a női alapítókról és női befektetőkről is, továbbá hallhattunk a Digitális Jólét Programról és a Magyar Nemzeti Bank fintech stratégiájáról is.

A Tokeportal.hu a pandemia előtt indult közösségi finanszírozási platform. A magyar részvénycélú közösségi finanszírozási piac most születhet meg, és minden résztvevőre, minden apró befektetésre és támogatásra ugyanúgy szükség van, mint a nagy piaci szereplőkre. Míg a 30 éve ilyenkor egy darab részvénnyel a régióban elsőként újrainduló Budapesti Értéktőzsde csodájára járt a világ, mert abban a piacgazdaság biztosítékát látta, most, a Tőkeportál maga is kis startupként, utolsóként a régióban de Európában is nyitja meg a közösségi finanszírozás piacát. A közösségi finanszírozás olyan kiegészítő funkciókat lát el a tőkepiacon, amire a szabályozott piacoknak és a nagybefektetőknek is szüksége van. Kisösszegű befektetési lehetőséggel minden magyar lakosnak mostantól van lehetősége beszállni a helyi vállalkozások – akár nagy növekedési potenciált jelentő – növekedési szakaszába, s mivel a kisösszegű befektetéshez nem kell meglévő vagyonát megterhelnie, abból tőkét kivonnia, új tőke lép a gazdaságba. E célt minden gazdaságpolitika kitűzi. Már az orosz válság óta ismert, hogy ahol sok a kisbefektető, ott nagyobb a válságálló-képesség.

A legrészletesebb prezentációt Oliver Gajda, a European Crowdfunding Network (ECN) ügyvezető igazgatója tartotta, aki a fenntartható befektetések és a közösségi finanszírozás kapcsolatáról, az e témában nemrégen rendezett, nagy nemzetközi figyelmet keltő online konferenciájának legérdekesebb eredményeiről számolt be. Bár e piac világszerte alig 10 éves múltra tekint vissza, erőteljes fejlődésben van: a platformok 2017-ben már 1,66 milliárd €-s volument, mértek. Elmondta azt is, hogy a startupok, korai fázisú vállalkozások, és az érdeklődő befektetői kör is mennyire fejlődik: mára a részvénycélú közösségi finanszírozási kampányok egyre sikeresebbek; sikerrátájuk átlépte a 80%-os álomhatárt. A szabályozásról szólva részletesen bemutatta a várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerülő európai jogszabály, az European Crowd Funding Service Providers Regulation történetét, visszanyúlva a 2012-ben az USA-ban elfogadott JOBS Actig, amely az akkori válság hatására született meg. Az a törvény volt az első, ami megszüntette a kisösszegű nyilvános kibocsátások engedélyeztetési eljárását, majd lehetővé tette bármely (azaz nemcsak minősített) befektetetőnek az ezekben való befektetést. Elmondta, hogy a meghatározó európai intézmények is támogatják a közösségi finanszírozás fejlődését. Az európai szabályozás, az EIB, az EIF is úttörő a fenntartható befektetésekkel kapcsolatban; az EIF be is fektet közösségi finanszírozási platformokba is, a Lita.co-ba és a OnePlanetCrowd-ba, de rendszeresen fektet be angyalokkal együtt közösségi finanszírozási körbe, és olyan alapokba, amelyek stratégiája a közösségi finanszírozási kampányban való befektetés is.

Az európai nyilvános kibocsátások engedélyeztetésére vonatkozó jogszabály, a Prospektus rendelet az EU összes tagállamában az engedélyeztetési minimumküszöböt évi 1 millió euróban határozza meg; az új közösségi finanszírozási rendelet, amit az ősszel terveznek elfogadni, 5 millió euróban határozza meg azt. „Bármely startup vagy KKV részt vehet közösségi finanszírozásban, immáron akár 5 millió euróig, ami az eddigi 1 milliós határ ötszöröse. Ez különösen izgalmas és minden platform operátornak különleges lehetőséget fog nyújtani” – mondta Oliver Gajda.

Banu Tuyakbayeva, a Responsible-Investor.com-tól az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati) befektetésekről szóló beszédével. Az ESG beszédében hangsúlyozta a fenntarthatóság és az etikusság fontosságát a befektetések területén. Az egyre növekvő jelentőségű rövidítés az Environmental, Social és a Governance szavag kezdőbetűiből áll, és a vállalatok környezeti, társadalmi és szervezeti működését igyekszik fejleszteni. Elmondta, hogy míg korábban az volt a befektetők véleménye, hogy az ESG-befektetéseknek hozamáldozata van, ma már az látszik, hogy az ESG-ratingen jobban teljesítő vállalatok profitabilitás szempontjából is eredményesebbek.

Mechthild von Knobelsdorff, a Female Founders akcelerátor egyik korábbi vezetője a fenntartható fejlődés és társadalmi helyzet témakörét boncolgatta tovább. Szívügyei közé tartozik a női vállalkozók támogatása. Jelenleg a befektetések mindössze 3%-a kerül kizárólag női alapítókból álló csapatokba, ha ehhez hozzáadjuk a további 9%-ot, amely a vegyes alapítói startupokba megy, még mindig alacsony az eredmény. Több nemzetközi kutatás szerint azonban a női startupok eredményesebbek, magasabb hozamot realizálnak! Kiemelte azt is, hogy crowdfundingban egyre dominánsabb a nők szerepe a sikersztorik közt, köszönhetően a szabadságnak, amit a közösségi finanszírozás folyamata biztosít.

Assim Ishaque, az Egyesült Királyságbeli Entrepreneurs Trust alapítója, coach, mentor, vállalkozói, konzultánsi és befektetési tapasztalatait osztotta meg, főleg a fenntartható, clean tech startupok tanácsadásával foglalkozik, amelyek a szabályozás miatt igencsak bonyolultak. Assim Magyarországon megújuló energia projektekben vett részt. Elmondta, hogy a kampány előtt fel kell építeni a crowdot, és a korai felhasználók azt szívesen megtámogatják. Ugyanakkor felhívta az az innovációs görbére a figyelmet, miszerint bár az innovátorok még a tökéletesítés előtt képesek pénzt áldozni a termékre, ők mindössze 2.5%-át jelentik a piacnak, így a termékfejlesztést az egész görbén található célcsoportra kell optimalizálni.

Paul Putz, a Danube Angels ügyvezető partnere, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó tapasztalatait osztotta meg. Az ő privát platformjukon csak évi néhány projekt fut, de azokat nagy gondossággal strukturálják. Ausztriában több, mint 14 platform van, azok a 2015 őszi, példaértékű osztrák alternatív finanszírozási törvény alapján működnek. Ők abban hisznek, hogy a befektetés az egyedüli útja a startupoknak, a kölcsön minden formája sokkal kockázatosabb.

Dr. Szilágyi Péter és Achilles Georgiu, a CEU oktatói az egyetem innovációs ökoszisztémáját, az InnovationsLab inkubátor működését, a startupokat támogató programját mutatta be. A gyakran iLabként emlegetett intézmény 4 éve indult és ma már – figyelembe véve az erős alumni netwörköt is – szinte globális egyetemi inkubátorként működik: Ausztriában, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Hívószavaik a tudás, a kapcsolatrendszer, a mentorálás, a közösség. Eredményeik magukért beszélnek: 35 inkubált csapat tartozik az alumnik közé, 6 millió € tőkebevonás, 135 teremtett munkahely. 2021-re AI és programozó bootcampet terveznek. Az onboarding program 1 éves, amelyben 12-14 csapat vesz részt. Achilles Giorgiu kiemelte, milyen izgalmas egy néhány fővel érkező csapatból ötvenfősre növő vállalkozást látni.

Jobbágy László ügyvezető igazgatója Digitális Jólét Programot mutatta be. „A 2015-ben indult program a gazdaság digitalizációjára fókuszál. A program indulásakor a digitális fejlesztési stratégiát, a digitális képzést, a gyerekvédelmet, a digitálisexport-fejlesztést céloztuk meg. A digitalizációs programhoz már az elején több mint 70 inkubátor és accelerátor csatlakozott. Már a program elején tudtuk, hogy minden történetet a maga módján jól kezelő szolgáltatást, megértve a startupok egyéni küldetését és egyéni szükségleteit. Ez a holisztikus stratégia rendkívül sok kihívással jár”. Ezek kommunikálására, megértésére többek közt létrehozták a Fintech szalon sorozatot, amely egyik témája volt a közösségi finanszírozás és a blockchain is.

Szombati Anikó, digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató előadásában kitért rá, hogy az MNB mind a fenntarthatósági mind a digitalizációs kihívásokra történő válaszadást kiemelt prioritásként kezeli. Az MNB a fenntarthatóságot működésében, a prudenciális tevékenysége keretében, illetve befektetőként is támogatja. Digitalizációs akciótervét 2019 októberében a FinTech Stratégiája keretében hozta nyilvánosságra. Már ebben a stratégiájában is felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi finanszírozásra vonatkozó szabályozás megalkotása segíthetné az induló KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítését, illetve támogathatná az ország versenyképességének erősítését és a gazdasági növekedést.

A Monoceros Consulting ügyvezető partnere, befektető, Martyn Eeles volt az utolsó felszólaló az eseményen. Jelezte, hogy ahogy több más magyar, az USA-ba tartó startupnak, rendelkezésére áll a crowdfunding kampánygazdák számára is üzletfejlesztési és befektető-keresés céljából. Most a TRIP Webszínház board tagjaként segíti a támogatók felkeresését.

A pitchek sorát a NaturAI-IDA észéről Lapusnyik Nóra nyitotta meg, és helyben meg is győzte a közönséget a helyes étrendkiegészítés fontosságáról. Puli Space Technologies alapítója pedig arra gyűjti a támogatást, hogy az Aranycsapatnak állítson emléket a Holdon és a Földön. A TRIP pitche zárta az eseményt. A kampányuk nevében Andy Hefler színész szólalt fel az Első Magyar-nemzetközi Webszínházért, a művészi közösségért, a példaértékű kampány sikere érdekében.

Related Topics:2020 esemény hajó tőkeportál trip

Up Next

DIGI Communications N.V. Group pénzügyi eredményei a 2020. június 30-án véget ért negyedévre vonatkozóan

Don't Miss

A szarvasmarhák sántaságát szűrnék ki a NAK TechLab egyetemi versenyének győztesei

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!