A vállalatok évek óta egyre nehezebben találnak kész szakembereket a termelő és gyártószektorban, miközben a klasszikus kékgalléros munkakörök is átalakulóban vannak és egyre kevésbé írhatók le pusztán fizikai feladatokkal. A Jobtain szakértői szerint a munkaerőhiány következő szakaszára már nem a hagyományos toborzási logika a válasz, hanem egy új munkavállalói réteg, az „újgalléros” dolgozók megjelenése.

„Ha csak azt nézzük, milyen végzettsége vagy korábbi munkaköre van valakinek, könnyen elveszítjük a jó munkavállalókat. Ha viszont azt nézzük, mit képes megtanulni, egészen más munkaerőpiac nyílik meg előttünk. Ez az újgalléros munkavállalói réteg jelentheti a magyar gazdaság egyik rejtett tartalékát”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

A cégek már nem kész szakembert keresnek, hanem fejleszthető jelöltet

A Jobtain 2026-os Kékgalléros Benchmark kutatása szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a szűkös munkaerőpiacon nem elegendő a meglévő szakemberekért versenyezni. A szakmunkás-toborzásban továbbra is jelentős akadályt jelentenek a bérigények, amelyeket a cégek 55%-a említett kihívásként, valamint a hiányzó szakmai tapasztalat, amely 39%-nál okoz nehézséget. A válasz a problémára azonban már nem kizárólag a magasabb bér vagy a gyorsabb toborzás. A kutatás alapján a cégek 59%-a tudatosan keresi a jó tanulási potenciállal rendelkező jelölteket, vagyis azokat, akikből megfelelő betanítással, átképzéssel vagy továbbképzéssel stabil, hosszú távon is értékes munkavállaló válhat. Ez a szemléletváltás a kiválasztási szempontokban is jól látszik. A gyors tanulási képesség 50%-os említéssel már a negyedik legfontosabb kiválasztási tényezővé vált, mindössze 6%-kal lemaradva a szakmai tapasztalat után, és megelőzve több hagyományosan fontosnak tartott tulajdonságot, köztük a precizitást és pontosságot.

A munkaerőhiányt egy új típusú munkavállalói réteg felépítésével lehet kezelni

Az újgalléros munkavállalók megjelenése nem a kékgalléros réteg végét jelenti. A fizikai munkakörök jelentős része továbbra is nélkülözhetetlen marad, de a hozzájuk kapcsolódó kompetenciaelvárások gyorsan változnak.

 „A kékgalléros munka nem tűnik el, csak átalakul. A magyar gyárakban ma már egyre több olyan munkakör érhető el, amely valójában nem is igényel  szakképzettséget, ugyanakkor túlmutat a hagyományos fizikai munkavégzésen. Itt jelenik meg az újgalléros munkavállaló: olyan dolgozó, aki képes fejlődni, technológiát kezelni, folyamatokban gondolkodni, és belső képzéssel gyorsan értékes munkaerővé válni”

 – hívja fel a figyelmet Mihályi Magdolna.

Megbízhatóság nélkül nincs újgalléros munkaerő

Bár a technológiai nyitottság és a tanulási képesség felértékelődött, a Jobtain kutatása szerint az alapkompetenciák továbbra is meghatározók. A fizikai és operatív munkakörökben a legfontosabb kiválasztási szempont továbbra is a megbízhatóság, amelyet a válaszadó vállalatok 90%-a emelt ki. Ez különösen fontos az újgalléros munkavállalók esetében is. A vállalatok ugyanis csak akkor tudnak érdemben átképzésbe, továbbképzésbe és belső fejlesztésbe fektetni, ha a jelölt hosszabb távon is tervezhető, stabil és motivált. Az újgalléros dolgozó tehát nem csupán technológiailag nyitott munkavállaló, hanem olyan ember, akire a vállalat működésében építeni lehet.

„A következő évek egyik legnagyobb HR-kérdése lesz, hogy a cégek felismerik-e ezeket a jelölteket még a versenytársaik előtt”

– emeli ki a szakértő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Magyarország továbbra is Európa csemegekukorica-nagyhatalma, de egyre nehezebb megőrizni vezető szerepét. Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak.

A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.

Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be az európai csemegekukorica-termesztésben, miközben az ágazatnak egyszerre kell alkalmazkodnia a szélsőségesebb időjáráshoz, az emelkedő költségekhez és a nyomott értékesítési árakhoz. A hazai termőterület az elmúlt években mintegy 35 ezer hektárról 25 ezer hektárra csökkent, az öntözött területek aránya ugyanakkor növekedett.

A Syngenta szakértői szerint öntözött körülmények között a növény továbbra is stabil és viszonylag kiszámítható bevételi forrást jelenthet a gazdálkodóknak. A magyar csemegekukorica jelentős része konzervként vagy gyorsfagyasztott termékként kerül a hazai és a nemzetközi piacokra. Magyarország európai elsőségét Franciaország és Lengyelország követi. Franciaország stabilan magas termésátlagokkal, jó minőségű alapanyaggal és kedvező költségszinttel versenyez, míg a lengyel termőterület korábbi gyors növekedése az elmúlt években megtorpant. Világszinten az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld számít a legnagyobb termelőnek.

„A csemegekukorica a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyik meghatározó terméke. Hazánk továbbra is Európa legfontosabb termelője, ugyanakkor ennek a pozíciónak a megőrzése egyre komolyabb alkalmazkodást igényel. A gazdálkodóknak növekvő termelési költségekkel, kiszámíthatatlan csapadékkal és szélsőséges hőmérsékletekkel kell szembenézniük, miközben a feldolgozóiparban is erős árverseny alakult ki. A jövőben azok a termelési rendszerek lehetnek sikeresek, amelyek stabil hozamot, jó minőséget és hatékony feldolgozhatóságot biztosítanak”

– mondta Fóris Balázs értékesítési vezető.

Az aszály lett az egyik legnagyobb kockázat

Az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, mennyire kiszolgáltatott az ágazat az időjárásnak és a piaci változásoknak. A 2022-es rendkívüli aszály alacsony termést eredményezett, míg 2023-ban kiemelkedő hozamok és magas felvásárlási árak jellemezték a szezont. A nagyobb mennyiség és a magasabb alapanyagár ugyanakkor jelentős, magas költséggel előállított készleteket eredményezett a feldolgozóknál. Ennek hatása még később is érzékelhető volt a konzerv- és fagyasztott termékek piacán. 2024-ben és 2025-ben a hozamok már a tervek közelében alakultak, de alacsonyabb felvásárlási árak mellett. Az ágazatban ezért egyszerre csökken a termelők és a feldolgozók nyeresége, miközben növekszik a termesztéshez szükséges befektetés és a vállalt kockázat. Az öntözés például egyre kevésbé tekinthető választható technológiai elemnek, sokkal inkább a biztonságos termesztés egyik alapfeltételévé válik.

A csemegekukorica kedveli a nyári meleget, az extrém hőség azonban már káros lehet. A hosszú csapadékmentes időszakok, a száraz levegő és a rendkívül magas hőmérséklet együttesen olyan stresszt okozhatnak a növénynek, amely csökkenti a termés mennyiségét és minőségét. Az öntözés nélküli területek különösen veszélyeztetettek.

A vásárlók elvárásai is egyre magasabbak

A fogyasztók számára a csemegekukorica esetében elsősorban az íz, a szín, a szemek külleme és az egyenletes minőség érzékelhető. A háttérben ugyanakkor ennél jóval összetettebb követelményrendszer áll. A termelőknek és a feldolgozóknak olyan alapanyagot kell előállítaniuk, amely egységes minőségű, hatékonyan feldolgozható, GMO-mentes, és megfelel a növényvédőszer-maradványokra vonatkozó szigorú előírásoknak. A kereskedelmi partnerek sok esetben a jogszabályi határértékeknél is alacsonyabb szermaradványszintet várnak el. A feldolgozóipar számára egyre fontosabb az úgynevezett szemkihozatal is. Ez közérthetően azt jelenti, hogy egy betakarított kukoricacsőből mennyi valóban hasznosítható, jó minőségű kukoricaszem nyerhető ki. Minél magasabb ez az arány, annál kevesebb melléktermék keletkezik, és annál gazdaságosabban állítható elő a konzerv- vagy gyorsfagyasztott termék.

Már nem elegendő, ha egy fajta csak sokat terem

A modern csemegekukorica-fajtákkal szemben ma már több, egymással párhuzamos elvárás fogalmazódik meg. Fontos a magas és stabil terméshozam, a jó feldolgozhatóság, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint az, hogy a növény a szárazságot és a hőstresszt is minél jobban viselje. A betegségek közül jelentős kockázatot jelenthet a kukorica törpüléses mozaikvírusa, szakmai nevén MDMV. A fertőzés gyengítheti a növényeket, visszafoghatja a fejlődésüket és terméscsökkenést okozhat. A védekezés egyik legbiztosabb módja a betegséggel szemben ellenálló hibridek használata.

A kártevők többsége megfelelő termesztéstechnológiával és növényvédelemmel kezelhető, a szélsőséges időjárási helyzetek azonban ezek előfordulását és kártételét is befolyásolhatják. A Syngenta nemesítési programjának célja ezért olyan robusztus csemegekukorica-hibridek előállítása, amelyek eltérő termőhelyeken is megbízhatóan teljesítenek, több betegséggel szemben ellenállóak, és kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is stabil termést adnak. A nemzetközi vállalat portfóliójában a középkorai érésű GSS5649 és a fő érési időszakba tartozó GSS6924 több éven keresztül stabil eredményeket mutatott stresszes körülmények között is. A Syngenta 2026-ban mutatja be a GSS8871 jelű, középérésű, vírusrezisztens hibridet, amely a tervek szerint 2027-től kerülhet kereskedelmi forgalomba.

A vetőmagtól a termőföld feltérképezéséig

A Syngenta a hazai termelők számára nemcsak a magyarországi körülményekre kiválasztott vetőmagokat biztosítja, hanem szaktanácsadással, növényvédelmi technológiákkal és precíziós gazdálkodási megoldásokkal is támogatja a termesztést. Ezek közé tartozik az Interra® Scan talajfeltérképezési technológia, amely részletes képet adhat a termőföld eltérő tulajdonságairól. Segítségével a gazdálkodók pontosabban tervezhetik meg a tápanyag-utánpótlást és más termesztési beavatkozásokat, így a termőföld különböző részei az adottságaiknak megfelelő kezelést kaphatnak. A pontosabb tervezés különösen fontos egy olyan kultúránál, amelynek termesztési költsége magas, és amelynél az időjárás, az öntözés és a betakarítás megfelelő időzítése alapvetően befolyásolja a gazdaságosságot.

Hatékonyabb termesztéssel őrizhető meg az európai vezető szerep

A Syngenta bizakodó a magyar csemegekukorica-ágazat jövőjét illetően. A vállalat szerint Magyarország kedvező termelési tapasztalata, feldolgozóipari háttere és szakmai tudása továbbra is erős alapot jelent. A versenyképesség megőrzéséhez azonban egyre nagyobb szükség lesz az öntözés fejlesztésére, a szélsőséges körülményekhez jól alkalmazkodó hibridekre, a precízebb termesztési megoldásokra, valamint a termelők és a feldolgozók szoros együttműködésére. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy az ágazat képes-e úgy javítani a hatékonyságát és a termésbiztonságát, hogy közben megőrzi a magyar csemegekukorica fogyasztók által elvárt ízét és minőségét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is.

A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.

Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei jól mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai már érezhetők a gazdaságban. A tartós hőség, a csapadékhiány és az alacsony dunai vízállás nemcsak környezeti problémát jelent, hanem egyre inkább hatással van Magyarország energiaellátására és a vállalatok működésére is. Erről szól a 2026. augusztus 1-jén kihirdetett kormányrendelet[1] is, amely a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait módosítja és gyorsabb és kiszámíthatóbb reagálást tesz lehetővé az energiaellátást veszélyeztető helyzetekben.

A most elfogadott szabályozás azt jelzi, hogy a döntéshozók is számolnak azzal, hogy a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor az energiaellátás biztonsága rendkívüli intézkedéseket igényel. A rendelet megszületése megmutatja azt is, hogy a klímaváltozás következményei olyan mértékben vannak jelen, hogy már a gazdasági és szabályozási környezetet is aktívan alakítják.

„A fizikai klímakockázat ma már nem fenntarthatósági melléktéma, hanem pénzügyi és működési kockázat, amelyet a felelős vállalatirányításnak ugyanolyan komolysággal kell kezelnie, mint egy hitelkockázatot vagy egy geopolitikai ellátási zavart. Hatással lehet a működési költségekre, az ellátási láncokra, az eszközállomány értékére és végső soron a vállalat pénzügyi teljesítményére is. Azok a vállalatok, amelyek eddig csak a szabályozói megfelelés szempontjából foglalkoztak ezekkel a kockázatokkal, most azt tapasztalják, hogy a változásokra hetek, sőt akár napok alatt kell reagálniuk”

– hangsúlyozza Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A szélsőséges időjárási hatások ráadásul ritkán jelentkeznek önmagukban. A tartós hőség és a csapadékhiány egyszerre csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészleteket, növelheti az energiaigényt és terhelheti az energiaellátási rendszereket, miközben a mezőgazdasági termelésre és az ellátási láncokra is hatással van. Ezek a folyamatok egymást erősítve jelenhetnek meg, ezért a vállalatoknak ma már nem elszigetelt kockázatokban, hanem összetett forgatókönyvekben érdemes gondolkodniuk, amelyekben egy hőhullám, vízhiány vagy energiaellátási zavar egyszerre is jelentkezhet.

A kockázatok időtávja is jelentősen átalakult az elmúlt években. A Copernicus Climate Change Service és a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Európa ma a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme az elmúlt három évtizedben megközelítőleg kétszerese volt a globális átlagnak. Ennek következtében azok a fizikai klímakockázatok, amelyek korábban távoli, hosszú távú forgatókönyvként szerepeltek a vállalati tervezésben, ma már akut és krónikus formában egyaránt megjelennek a mindennapi működésben. Ezek következtében a termeléskiesés, az ellátási láncok zavarai, a magasabb energiaköltségek vagy akár a működést érintő hatósági beavatkozások már rövid távon is valós üzleti kockázatot jelenthetnek, amely tényezők stratégiai figyelmet igényelnek.

A vállalatok számára ezért egyre kevésbé az a kérdés, hogy érintheti-e őket a klímaváltozás, hanem az, hogy mennyire felkészülten reagálnak rá.

[1] A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet, 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!