Gazdaság

Sharenting – szülőnek lenni a közösségi média rivaldafényében

Egy angol kutatás szerint a szülők gyermekeik 13 éves koráig átlagosan 1300 fényképet és videót posztolnak ki róluk

Hogyan befolyásolhatja a gyermekeink közeli és távoli jövőjét, ha az életük minden pillanatát megosztjuk a közösségi oldalakon? Hogyan tudjuk csökkenteni a „sharenting” – a megosztás (share) és a gyereknevelés (parenting) szavak összevonásából született fogalom –, azaz a folyamatos közösségi jelenlét kockázatait? A gyerekekről való meggondolatlan posztolás súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat online zaklatásra is.

Sok szülőre jellemző, hogy a gyerekeiről nagyon korán, akár már magzati ultrahang felvételek formájában elkezd tartalmakat megosztani, így a gyermekek digitális jelenléte a születésük előtt elkezdődik. Ez többnyire csak a kezdet: utána következnek a növekvő fogacskákról, az első lépésekről, a bilizésről és egyéb sikerekről hírt adó tartalmak, amelyek a gyermekek kamaszkoráig folytatódhatnak. A fő cél általában a családtagokkal, barátokkal való megosztás és a távol élő rokonokkal való kapcsolattartás, viszont a legtöbb esetben, többnyire nem szándékosan mások számára is nyilvánossá és elérhetővé tesszük ezeket a személyes tartalmakat.

Természetesen érthető, hogy szülőként szeretnénk örökre megőrizni a rövid gyermekkor minden pillanatát, és büszkén közzétenni a gyermekeink eredményeit, de fontos, hogy ezen a téren is mértékletességre törekedjünk. A gyermekek életének nyilvánossá tétele súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat online zaklatásra is. „Egy friss felmérés szerint a féléves és 6 éves kor közötti gyerekekről készült fotók 15%-a kevesebb, mint fél óra alatt a sötét web pedofilok által látogatott oldalaira kerül” – hívja fel a figyelmünket Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. IT-biztonsági szakértője. Ezért érdemes átgondolnunk, hogy vajon mi fontosabb: a vicces pillanatok és sikerek megosztása, vagy a biztonság szem előtt tartása?

Lélektani kockázatok: alternatív valóságot festhetünk

Nem árt minden egyes poszt esetében végiggondolni, hogy az adott tartalom megosztása a távolibb jövőben milyen bonyodalmakat, kellemetlenségeket okozhat a gyermekünk számára. Például, ha gyermekünk olyan ruhát visel egy fotón, amelyen egy politikai pártot vagy eszmét támogató motívum van, de idősebb korában egyáltalán nem kíván azzal azonosulni, akkor ez utólag roppant kellemetlenné válhat számára.

De teher lehet annak a hamis „image-nek” a hordozása is, amit a szülők a legjobb szándékkal építenek fel gyerekeik számára. „Az én gyerekem a legcsodálatosabb” egy nagyon fontos szülői érzés. Viszont ha a posztolás versengéssé fajul, akkor nagyon könnyű belefutni abba a csapdába, hogy a szülő az online posztokban egy olyan „valóságot” mutasson, amiben – szemben a tényleges valósággal – minden szép, harmonikus, kiegyensúlyozott és tökéletes. Ez az alternatív valóság azonban megzavarja és elbizonytalanítja a gyerekeket.

Személyiségi jogok – később is elfelejtünk engedélyt kérni?

A képek megosztása általában egészen kicsi korban, pusztán szülői mérlegelés alapján kezdődik, így a felnőttek sokszor később, nagyobb korban is elmulaszthatják egyeztetni a posztolást gyerekeikkel. Pedig a gyerekek véleményének tiszteletben tartása nagyon is fontos lenne. Gwyneth Paltrow-t például lánya, Apple Martin kritizálta, amiért a színésznő nem kérte előzetes beleegyezését, mielőtt megosztott egy anya-lánya fotót. – „Anya, ezt már megbeszéltük. Tudod, hogy semmit nem tehetsz közzé a hozzájárulásom nélkül” – vélekedett az akkor 14 éves Apple.

Egy egyszerű szülinapi fotó is sok kárt okozhat

De térjünk vissza a biztonsági kockázatokhoz. Mit osztunk meg? És kivel? Az interneten közzétett információk hosszú ideig elérhetők, tovább küldhetők és visszakereshetők: „ami az interneten egyszer megjelenik, az általában ott is marad”. Érdemes kétszer is meggondolni, hogy mit teszünk közzé, hiszen akár egy egyszerű szülinapi fotó is sok kárt okozhat, ha rossz kezekbe kerül. Nézzük, mennyi mindent tartalmazhat egyetlen egyszerű poszt!

A gyermekünk fotóját, például a „Boldog 2. szülinapot, Dani!” szöveggel
Részleteket, amelyekből kiderül a fotó helyszíne, pl. látványosságokat
Más gyermekek adatait, ha csoportképről van szó
A fotó pontos helyszínét, ha nem kapcsoltuk ki a helymeghatározást

Egyetlen ártalmatlan poszttal közzétesszük a gyerekünk fotóját, nevét, születési dátumát, és a földrajzi elérhetőségét. Ezen adatokat aztán felhasználhatják személyazonosság-lopáshoz és átverésekhez is, ráadásul ezek alapján a gyerek beazonosítható, megtalálható, és lehetőséget ad arra is, hogy rossz szándékkal a bizalmába férkőzzenek. Sőt, ha mindezt csoportkép formájában tesszük, mások személyiségi jogait is megsérthetjük.

Stacey Steinberg, amerikai gyermekjogvédő, egyetemi professzor egyik tanulmányában említ egy ijesztő példát. Eszerint egy anyuka azzal szembesült, hogy az ikrei WC-re szoktatásáról megosztott képeket idegenek letöltötték, módosították, majd pedofil oldalakon osztották meg. Érdemes ezeket a szempontokat is jól meggondolni! Steinberg példája azt is mutatja, hogy az emberek néha nem tudják, mennyire könnyű mások számára letölteni és tárolni a közösségi médián megosztott képeket, vagy mennyi információt tartalmaznak azok valójában.

Vajon a befogadói oldalon is megtesznek mindent a biztonság érdekében?

Ez pedig elvezet a második fontos kérdéshez: kivel is osztjuk meg a kiposztolt képeket? A bejegyzéseink láthatóságát mi szabályozhatjuk. Ha nyilvánosra állítjuk a közzétételt, akkor szó szerint bárki láthatja az általunk megosztott tartalmakat. Ha privátra állítjuk át, csak az ismerőseink számára lesz elérhetőek a tartalmak – ebben az esetben is fontos kérdés, hogy milyen gyakran ellenőrizzük az ismerőseink listáját, és hogy kik szerepelnek rajta.

A Facebook lehetővé teszi, hogy minden egyes bejegyzéshez közönséget válasszunk, így korlátozhatjuk azt akár meghatározott családtagokra és barátokra is. Ugyanakkor az is kérdés, hogy vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy közülük senki nem fogja továbbosztani, újraposztolni az általunk küldött tartalmat? És abban, hogy az eszköz, amit használnak, megfelelő biztonsági programmal van védve, és nem tartalmaz vírusokat, kémprogramokat? Vajon biztonságtudatosak az online térben? Ezek olyan kérdések, amelyeket valószínűleg nem gyakran kérdezünk meg magunktól, amikor valamit posztolunk, bár kellene.

Hogyan lehetünk felelősségteljes „sharentek”?

A legbiztonságosabb tanács az lenne, hogy „ne tegyünk közzé semmilyen, a gyermekeinkkel kapcsolatos tartalmat a közösségi médiában”, ám ennek a kihívásnak modern szülőként valószínűleg a legtöbben nem tudnánk eleget tenni. A papír alapú fényképalbumok nézegetése már a múlté, ráadásul nem is lenne túl praktikus mindenhová magunkkal cipelni őket, hogy megmutassuk a képeinket a családnak és a barátainknak. Azonban a digitális képek megosztása során is vannak dolgok, amelyek csökkentik a korábban körvonalazott kockázatokat:

Ne osszunk meg olyan tartalmat, amely bármilyen személyes adatot vagy információt tartalmazhat, amivel beazonosíthatók a gyermekek: teljes név, cím, születési idő stb.
A fotók készítésekor kapcsoljuk ki a helymeghatározást.
Soha ne osszunk meg gyermekünkről meztelen, alsóneműs, vagy hiányos öltözetű képet.
Legyen konkrét elképzelésünk arról, hogyan osztjuk meg a fényképeket: ellenőrizzük az adatvédelmi szűrőket és a bejegyzés közönségét.
Csak azokkal osszunk meg fényképeket és más tartalmakat, akiket igazán ismerünk, és akikben megbízunk, illetve kérjük meg őket, hogy ne osszák tovább azokat.
Mielőtt bármit elküldenénk, lépjünk vissza egy lépést, és fontoljuk meg, hogy a megosztani kívánt tartalom mennyire és hogyan passzol a gyermekünk személyiségéhez, okozhat-e az adott tartalom számára kellemetlen helyzeteket, akár a távoli jövőben.
Ha esetleg mi ütközünk olyan fotóba, amin gyermekek kihasználása látható, haladéktalanul tegyünk bejelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján.

Saját közösségi viselkedésünk lesz a minta gyerekeink számára

Érhető és elfogadható az emlékek megosztásának igénye, ugyanakkor biztonságosabb és felelősebb módon érdemes ezt a gyakorlatot folytatni. A saját közösségi „viselkedésünk” és gyakorlatunk a gyerekeink számára példaként is fog szolgálni arra az időre, amikor már ők is csatlakoznak a közösségi felületekhez. Ha eljön ez a pillanat, mindenképp beszélgessünk velük a közösségi média veszélyeiről, és biztosítsuk őket arról, hogy hozzánk bátran fordulhatnak, ha elbizonytalanodnak, vagy gyanús dolgot észlelnek.

Related Topics:2020 felhasználó gyermek internet sharenting szülő védelem

Up Next

Teljesen átírta a koronavírus az IT biztonsági stratégiákat

Don't Miss

Változások a bankkártyás és elektronikus fizetések során 2021-től

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!