Gazdaság

Sharenting – szülőnek lenni a közösségi média rivaldafényében

Egy angol kutatás szerint a szülők gyermekeik 13 éves koráig átlagosan 1300 fényképet és videót posztolnak ki róluk

Hogyan befolyásolhatja a gyermekeink közeli és távoli jövőjét, ha az életük minden pillanatát megosztjuk a közösségi oldalakon? Hogyan tudjuk csökkenteni a „sharenting” – a megosztás (share) és a gyereknevelés (parenting) szavak összevonásából született fogalom –, azaz a folyamatos közösségi jelenlét kockázatait? A gyerekekről való meggondolatlan posztolás súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat online zaklatásra is.

Sok szülőre jellemző, hogy a gyerekeiről nagyon korán, akár már magzati ultrahang felvételek formájában elkezd tartalmakat megosztani, így a gyermekek digitális jelenléte a születésük előtt elkezdődik. Ez többnyire csak a kezdet: utána következnek a növekvő fogacskákról, az első lépésekről, a bilizésről és egyéb sikerekről hírt adó tartalmak, amelyek a gyermekek kamaszkoráig folytatódhatnak. A fő cél általában a családtagokkal, barátokkal való megosztás és a távol élő rokonokkal való kapcsolattartás, viszont a legtöbb esetben, többnyire nem szándékosan mások számára is nyilvánossá és elérhetővé tesszük ezeket a személyes tartalmakat.

Természetesen érthető, hogy szülőként szeretnénk örökre megőrizni a rövid gyermekkor minden pillanatát, és büszkén közzétenni a gyermekeink eredményeit, de fontos, hogy ezen a téren is mértékletességre törekedjünk. A gyermekek életének nyilvánossá tétele súlyosan sértheti a magánélethez való jogukat, és sajnos gyakran alapot adhat online zaklatásra is. „Egy friss felmérés szerint a féléves és 6 éves kor közötti gyerekekről készült fotók 15%-a kevesebb, mint fél óra alatt a sötét web pedofilok által látogatott oldalaira kerül” – hívja fel a figyelmünket Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. IT-biztonsági szakértője. Ezért érdemes átgondolnunk, hogy vajon mi fontosabb: a vicces pillanatok és sikerek megosztása, vagy a biztonság szem előtt tartása?

Lélektani kockázatok: alternatív valóságot festhetünk

Nem árt minden egyes poszt esetében végiggondolni, hogy az adott tartalom megosztása a távolibb jövőben milyen bonyodalmakat, kellemetlenségeket okozhat a gyermekünk számára. Például, ha gyermekünk olyan ruhát visel egy fotón, amelyen egy politikai pártot vagy eszmét támogató motívum van, de idősebb korában egyáltalán nem kíván azzal azonosulni, akkor ez utólag roppant kellemetlenné válhat számára.

De teher lehet annak a hamis „image-nek” a hordozása is, amit a szülők a legjobb szándékkal építenek fel gyerekeik számára. „Az én gyerekem a legcsodálatosabb” egy nagyon fontos szülői érzés. Viszont ha a posztolás versengéssé fajul, akkor nagyon könnyű belefutni abba a csapdába, hogy a szülő az online posztokban egy olyan „valóságot” mutasson, amiben – szemben a tényleges valósággal – minden szép, harmonikus, kiegyensúlyozott és tökéletes. Ez az alternatív valóság azonban megzavarja és elbizonytalanítja a gyerekeket.

Személyiségi jogok – később is elfelejtünk engedélyt kérni?

A képek megosztása általában egészen kicsi korban, pusztán szülői mérlegelés alapján kezdődik, így a felnőttek sokszor később, nagyobb korban is elmulaszthatják egyeztetni a posztolást gyerekeikkel. Pedig a gyerekek véleményének tiszteletben tartása nagyon is fontos lenne. Gwyneth Paltrow-t például lánya, Apple Martin kritizálta, amiért a színésznő nem kérte előzetes beleegyezését, mielőtt megosztott egy anya-lánya fotót. – „Anya, ezt már megbeszéltük. Tudod, hogy semmit nem tehetsz közzé a hozzájárulásom nélkül” – vélekedett az akkor 14 éves Apple.

Egy egyszerű szülinapi fotó is sok kárt okozhat

De térjünk vissza a biztonsági kockázatokhoz. Mit osztunk meg? És kivel? Az interneten közzétett információk hosszú ideig elérhetők, tovább küldhetők és visszakereshetők: „ami az interneten egyszer megjelenik, az általában ott is marad”. Érdemes kétszer is meggondolni, hogy mit teszünk közzé, hiszen akár egy egyszerű szülinapi fotó is sok kárt okozhat, ha rossz kezekbe kerül. Nézzük, mennyi mindent tartalmazhat egyetlen egyszerű poszt!

A gyermekünk fotóját, például a „Boldog 2. szülinapot, Dani!” szöveggel
Részleteket, amelyekből kiderül a fotó helyszíne, pl. látványosságokat
Más gyermekek adatait, ha csoportképről van szó
A fotó pontos helyszínét, ha nem kapcsoltuk ki a helymeghatározást

Egyetlen ártalmatlan poszttal közzétesszük a gyerekünk fotóját, nevét, születési dátumát, és a földrajzi elérhetőségét. Ezen adatokat aztán felhasználhatják személyazonosság-lopáshoz és átverésekhez is, ráadásul ezek alapján a gyerek beazonosítható, megtalálható, és lehetőséget ad arra is, hogy rossz szándékkal a bizalmába férkőzzenek. Sőt, ha mindezt csoportkép formájában tesszük, mások személyiségi jogait is megsérthetjük.

Stacey Steinberg, amerikai gyermekjogvédő, egyetemi professzor egyik tanulmányában említ egy ijesztő példát. Eszerint egy anyuka azzal szembesült, hogy az ikrei WC-re szoktatásáról megosztott képeket idegenek letöltötték, módosították, majd pedofil oldalakon osztották meg. Érdemes ezeket a szempontokat is jól meggondolni! Steinberg példája azt is mutatja, hogy az emberek néha nem tudják, mennyire könnyű mások számára letölteni és tárolni a közösségi médián megosztott képeket, vagy mennyi információt tartalmaznak azok valójában.

Vajon a befogadói oldalon is megtesznek mindent a biztonság érdekében?

Ez pedig elvezet a második fontos kérdéshez: kivel is osztjuk meg a kiposztolt képeket? A bejegyzéseink láthatóságát mi szabályozhatjuk. Ha nyilvánosra állítjuk a közzétételt, akkor szó szerint bárki láthatja az általunk megosztott tartalmakat. Ha privátra állítjuk át, csak az ismerőseink számára lesz elérhetőek a tartalmak – ebben az esetben is fontos kérdés, hogy milyen gyakran ellenőrizzük az ismerőseink listáját, és hogy kik szerepelnek rajta.

A Facebook lehetővé teszi, hogy minden egyes bejegyzéshez közönséget válasszunk, így korlátozhatjuk azt akár meghatározott családtagokra és barátokra is. Ugyanakkor az is kérdés, hogy vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy közülük senki nem fogja továbbosztani, újraposztolni az általunk küldött tartalmat? És abban, hogy az eszköz, amit használnak, megfelelő biztonsági programmal van védve, és nem tartalmaz vírusokat, kémprogramokat? Vajon biztonságtudatosak az online térben? Ezek olyan kérdések, amelyeket valószínűleg nem gyakran kérdezünk meg magunktól, amikor valamit posztolunk, bár kellene.

Hogyan lehetünk felelősségteljes „sharentek”?

A legbiztonságosabb tanács az lenne, hogy „ne tegyünk közzé semmilyen, a gyermekeinkkel kapcsolatos tartalmat a közösségi médiában”, ám ennek a kihívásnak modern szülőként valószínűleg a legtöbben nem tudnánk eleget tenni. A papír alapú fényképalbumok nézegetése már a múlté, ráadásul nem is lenne túl praktikus mindenhová magunkkal cipelni őket, hogy megmutassuk a képeinket a családnak és a barátainknak. Azonban a digitális képek megosztása során is vannak dolgok, amelyek csökkentik a korábban körvonalazott kockázatokat:

Ne osszunk meg olyan tartalmat, amely bármilyen személyes adatot vagy információt tartalmazhat, amivel beazonosíthatók a gyermekek: teljes név, cím, születési idő stb.
A fotók készítésekor kapcsoljuk ki a helymeghatározást.
Soha ne osszunk meg gyermekünkről meztelen, alsóneműs, vagy hiányos öltözetű képet.
Legyen konkrét elképzelésünk arról, hogyan osztjuk meg a fényképeket: ellenőrizzük az adatvédelmi szűrőket és a bejegyzés közönségét.
Csak azokkal osszunk meg fényképeket és más tartalmakat, akiket igazán ismerünk, és akikben megbízunk, illetve kérjük meg őket, hogy ne osszák tovább azokat.
Mielőtt bármit elküldenénk, lépjünk vissza egy lépést, és fontoljuk meg, hogy a megosztani kívánt tartalom mennyire és hogyan passzol a gyermekünk személyiségéhez, okozhat-e az adott tartalom számára kellemetlen helyzeteket, akár a távoli jövőben.
Ha esetleg mi ütközünk olyan fotóba, amin gyermekek kihasználása látható, haladéktalanul tegyünk bejelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján.

Saját közösségi viselkedésünk lesz a minta gyerekeink számára

Érhető és elfogadható az emlékek megosztásának igénye, ugyanakkor biztonságosabb és felelősebb módon érdemes ezt a gyakorlatot folytatni. A saját közösségi „viselkedésünk” és gyakorlatunk a gyerekeink számára példaként is fog szolgálni arra az időre, amikor már ők is csatlakoznak a közösségi felületekhez. Ha eljön ez a pillanat, mindenképp beszélgessünk velük a közösségi média veszélyeiről, és biztosítsuk őket arról, hogy hozzánk bátran fordulhatnak, ha elbizonytalanodnak, vagy gyanús dolgot észlelnek.

Related Topics:2020 felhasználó gyermek internet sharenting szülő védelem

Up Next

Teljesen átírta a koronavírus az IT biztonsági stratégiákat

Don't Miss

Változások a bankkártyás és elektronikus fizetések során 2021-től

Gazdaság

A meghirdetett autók közel 90%-a továbbra is 10 millió forint alatt

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal decemberi közös statisztikája, amely alapján a hazai használtautó-piacon a korábban megindult folyamatok tovább erősödtek.

A kínálat szerkezete összességében stabil maradt, ugyanakkor egyre világosabban kirajzolódnak azok az irányok, amelyek hosszabb távon alakítják a piacot: az alternatív hajtású járművek fokozatos térnyerése, az árkategóriák lassú átrendeződése, valamint a márkák és modellek közötti pozícióváltások.

A kínálat döntő része továbbra is 10 millió forint alatt

2025 decemberében a hazai használtautó-piacon megjelent hirdetések 37,2%-a 2,5 millió forint alatti, 28,3%-a 2,5–5 millió forint közötti, 22,5%-a 5–10 millió forintos, míg 12,0%-a 10 millió forint feletti árkategóriába tartozott. Egy év alatt a legolcsóbb szegmens aránya 4,3%-kal csökkent, miközben a 2,5–5 millió forint közötti, valamint az 5–10 millió forintos kategória súlya 1,7% és 2,5%-kal növekedett. A kínálati átlagár decemberben 5,5 millió forint volt, ami enyhe, nagyjából 100 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 900 darab benzinmeghajtású volt, míg a 44 600 dízelautó 41,2%-ot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,2%-át, a hibridek pedig 4,6%-át teszik ki. A Használtautó.hu kínálatában az előző év azonos időszakához viszonyítva az elektromos meghajtású autók száma 29,1%-kal, a hibrideké 17,9%-kal nőtt. Emellett a benzinmeghajtásúaké 2,2%-kal nőtt, a dízelmeghajtású autók száma érdemben nem változott.

43%-kal futottak többet a dízelek

A futásteljesítmény és az életkor közötti összefüggés decemberben is jól kirajzolódott. A meghirdetett benzines autók átlagosan 154 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 43%-kal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,5 év, a dízeleké 12,2 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye stagnált, míg a benzineseké enyhén csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkorában egy év alatt 0,8%-os emelkedés, míg a benzinesek esetén 2,9 %-os csökkenés volt megfigyelhető.

A hajtásláncok szerinti kínálati átlagárak alapján decemberben a hibrid és az elektromos autók ára gyakorlatilag azonos szinten állt: a hibridek átlagára 11,27 millió, az elektromosoké 11,11 millió forint volt. A hibrid autók esetén ez 6,2%-os, míg az elektromosok esetében 10,8%-os árcsökkenést jelent egy év alatt. A benzines és dízel modellek átlagára ezzel szemben jóval kisebb mértékben változott, a dízelek továbbra is átlagosan 5–6%-kal drágábbak voltak a benzineseknél.

A statisztika alapján egy jármű minden eltelt évvel hajtástól függően 6–8%-ot veszít az értékéből, míg minden megtett ezer kilométer további 0,2%-os árcsökkenést eredményez. Az újszerű vagy kitűnő állapotú autók több mint 20%-kal drágábbak, míg a sérült járművek átlagosan 60%-kal alacsonyabb áron jelennek meg a piacon.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában hosszú távon lassú emelkedés látható, azonban rövid távon csökkenés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely decemberben 12,5–13,6 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,9–12, majd az Audi és a Toyota melyek átlagosan 11,2–11,6 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,9 év, a Škodák nagyjából 10,2 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, körülbelül 9,2 évvel.

Átlagárakat vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet 8,5-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,6–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint alatt szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 3 millió forint és az alatti értékekkel.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. A mostani adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. decemberi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Középpontban a vállalkozó

Eredményes évet zárt 2025-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

A kamarai reneszánsz gondolatisága jegyében öt pillérre kezdte építeni tevékenységét: Tradíció – Fenntarthatóság – Innováció és Digitalizáció – Tudás – Lendület.

„Az 5 éves időszakra szóló Kormány-Kamara Megállapodás révén adózási téren jelentős könnyítéseket kap a vállalkozói szektor a következő években és a vállalkozói adminisztrációs terhek is csökkennek, egyszerűsödnek”

– hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.

A Demján Sándor 1+1 Beruházásösztönző Támogatási Programban 30 ezer hazai vállalkozás igényelt forrást és csaknem 80 százalékuk részesült pozitív elbíráslásban. Ez több mint 1100 milliárd forint kihelyezését jelenti. A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv-k). A Kamara kezelésében és pontozásával megvalósuló Demján Sándor Tőkeprogram révén 100 milliárd forintos tőkealap segíti a növekedni képes vállalkozásokat. Ezek a programok mintegy 280 000 vállalkozásnak tudnak érdemi segítséget nyújtani a 908 000 működő cégből. Idén is folytatódik az Országos Kamarai Beszállítói Program és a Vállalkozásfejlesztési Projekt (VFP Kamara). Ezek a lehetőségek 2026-ban is rendelkezésre állnak.

Az idei év végéig 10 000 vállalkozást ismertetünk meg a mesterséges intelligencia (MI) hatékonyságnövelő tulajdonságaival a Digitális Ébresztő program keretében. Magyarország minden területi kamarája segítségével helyben szerveződnek ezek a gyakorlati oktatások, amelyek során bárki kipróbálhatja az MI-t. Mindemellett folytatjuk MI Hackathonjaink sorozatát is a budapesti és győri alkalmak tapasztalatait is hasznosítva.

Idén is lesznek nyilvános kamarai fórumok a kiberbiztonság erősítése (NIS2), valamint a vállalkozások digitális sérülékenységének vizsgálata és a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében. A Modern Vállalkozások Programja keretében az infokommunikációs technológiák vállalati felhasználásának lehetőségeiről és előnyeiről tudhatnak meg többet az érdeklődők.

A Kamarában a vállalkozó van a középpontban!

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta:

„A vállalkozói adózást és adminisztrációt könnyítő intézkedéscsomagok, a kedvezményes pénzügyi források lehetősége, valamint ingyenes vállalkozásfejlesztési és oktatási programjaink az évi 5000 forintos kamarai hozzájáruláshoz képest nagyon sok magyar kisvállalkozásnak több mint húszszoros megtérülést jelentenek. Forduljanak bizalommal hozzánk vidéken és a fővárosban is.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Növénytermesztés és energiatermelés egyben: innovatív projekt a Széchenyi István Egyetem közreműködésével

Új választ ad a napelemparkok és a mezőgazdasági területhasználat közötti dilemmára az a projekt, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.

Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást.

A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést.

Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket. Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.

Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják.

„Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is”

– jegyezte meg.

A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.

Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.

A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!