Gazdaság

Az Universal Robots bevezeti az ActiNav-ot

Az ActiNav a Universal Robots legújabb UR+ alkalmazáskészlete, amely minden vállalkozás számára egyszerűsíti az ömlesztett áruk mozgatását és az alkatrészek pontos elhelyezését a UR kobotokat használó gépek számára.

Az ActiNav egyidejűleg kezeli a vizualizálást, az ütközésmentes mozgástervezést és az autonóm valós idejű robotvezérlést, ezzel kiküszöbölve az ömlesztett áruk mozgatásához kapcsolódó komplexitást és kockázatot.

Az ömlesztett áruk mozgatásának bonyolultsága az egész ipar számára nagyon jól ismert, hatalmas erőfeszítéseket igényel mind az egységesítés és a programozás terén. Manapság a legtöbb ömlesztett áru mozgatásához készült termék kizárólag azok vizuális aspektusára helyezi a hangsúlyt, és gyakran több száz további programozási sorra van szükség a kiválasztás és az áthelyezés helye közötti különbség áthidalására – különösen, ha az „áthelyezés” nem csupán egyik dobozból a másikba történő pakolást jelent, hanem az alkatrészek pontos beillesztését egy eszközbe, például egy lámpatestbe, további feldolgozás céljából.

Az ActiNav egyesíti a valós idejű autonóm mozgásvezérlést, az együttműködő robotikát, a tárgyak vizuális felismerését és az érzékelőket egy egyszerűen használható, gyorsan telepíthető és költséghatékony készletben. A rendszer nem igényel vizuális vagy robotprogramozási ismereteket, hanem a „bemutatás alapú tanítás” elvén alapszik, amely a UR kobot érintőképernyős táblagépébe integrált hatlépéses, telepítő program által vezérelt beállítási folyamat. Az ActiNav gyorsan és könnyen telepíthető a gyártó vállalatok házon belüli automatizálási csapata által vagy a UR disztribútorának vagy integrátorának segítségével a nagyobb termelékenység, minőség és hatékonyság elérés érdekében.

„A gépkiszolgálás mindig az egyik legalapvetőbb alkalmazás volt az együttműködő robotkarok esetében. Egy fontos piaci igényt fedeztünk fel egy egyszerű megoldás iránt, amely lehetővé teszi a UR kobotok számára, hogy önállóan megtalálják és kiválasszák az alkatrészeket a mély dobozokból és precízen egy gépbe helyezzék. Ez nem válogatás és elpakolás, ez pontos választás és részorientált elhelyezés.”

Jim Lawron a Universal Robots termék- és alkalmazásmenedzsment vezetője.

Az ActiNav a UR disztributor hálózatán és az új UR+ Application Kits felületen keresztül érhető el, amely a kobotok területén úttörő vállalat sikeres UR+ ökoszisztémájának kibővítése olyan alkatrészekkel, amelyek igazoltan tökéletesen működnek az UR kobotokkal. Más UR+ alkalmazáskészletekhez hasonlóan az ActiNav-ot is alapos alkalmazási ismeretekkel fejlesztették ki, amelyekkel kiküszöbölik a mérnöki munka duplikációját a széles körben használt alkalmazások telepítésekor. Az ActiNav az UR UR5e és UR10e e-Series kobotjaival, a UR + alkalmazással vagy a felhasználó által meghatározott végeffektorral és alkalmazásspecifikus kerettel vagy rögzítőelemekkel működik együtt. A készlet magába foglalja az Autonomous Motion Module (AMM) és az ActiNav URCap felhasználói felület szoftverét, valamint a választható 3D érzékelőket.

Bár a gépkiszolgáló állomások automatizálásának különféle módjai vannak, amelyek közül sok magában foglalja a rekeszek, tároló adagolók vagy szállítószalagok működtetését abból a célból, hogy az alkatrészek a gépekhez jussanak, Lawton elmagyarázza, hogy az ActiNav hogyan tudja megkerülni ezt a lépést.

,,Az áruk gyakran már a tárolókba érkeznek, tehát a legrugalmasabb és legmérhetőbb lehetőség az, hogy ezeket az ömlesztett árukkal teli tartályokat a géphez szállítsa, majd közvetlenül a tárolótartályból vegye ki és helyezze a gépbe”

– mondja.

,,Ez minimalizálja a szükséges alapterület nagyságát és csökkenti az alkatrész-specifikus szerszámkészlet szükségességét.”

Az ActiNav önállóan illeszti be az alkatrészeket CNC-be vagy olyan feldolgozógépekbe az alábbi feladatokhoz használhatnak: fúrás, sorjázás, hegesztés, vágás vagy menetfúrás. A nagy felbontású 3D-s érzékelő és a CAD illesztés lehetővé teszi az ActiNav Autonomous Motion Module (AMM) által biztosított nagy pontosságú válogatásokat. Ez a rendszer meghatározza, hogy miként kell kiválasztani az árut, majd irányítja a robotot, hogy válasszon egyet, és ezt minden alkalommal a helyes készülékbe rögzítse. Az autonóm mozgásvezérlés lehetővé teszi, hogy az ActiNav több alkatrész tárolására alkalmas mélyebb tárolókban is alkalmazható legyen, ami az önálló ömlesztett áruk mozgatására szolgáló rendszereknek problémát jelentene.

Az IDC robotikával foglalkozó kutatási csoport igazgatója, Remy Glaisner, szoros figyelemmel kíséri az automatizált gép kiszolgálási megoldások piacát. „Manapság a technológiai felhasználók mindennél jobban meg szeretnék őrizni az üzleti műveleteik integritását és folytonosságát” – mondja. „Ebben az összefüggésben a gyorsan alkalmazkodó robotrendszerek integrációjának vagy átcsoportosításának egyszerűsítése meghatározó képességgé válik a gyártók és más ipari felhasználók számára. Az ActiNav sok szempontból új szintre emeli az intelligens rendszerek jövőjével kapcsolatos működési elvárásokat.”

Az ActiNav jelenleg az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában érhető el, de idén sor kerül a nemzetközi bevezetés bejelentésére is.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss