Ipar

A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell

digitalizációhoz

Az elektronikai ipar magára talált a covid-járvány okozta alapanyag és alkatrészhiány nehézségéből és újra dübörög, hiszen az átfogó ipari digitalizációhoz és a környezetvédő technológiákra való átálláshoz elektronikai termékek sokaságára van szükség.

De hogyan lehet az egyre növekvő keresletet ellátni? Iparágon belüli digitalizációval és automatizációval.

Ahhoz, hogy az elektronikai ipar ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, az iparágon belüli digitalizációra és automatizációra is szükség van, jobban, mint bármely más iparágban. Az egyre rövidebb innovációs ciklusokhoz gyors és rugalmas rendszerek kellenek, amelyek alacsony költséggel és sebesen gyártanak – az iparágban jellemző alacsony haszonkulcs mellett a vállalatok versenyképessége csak így fenntartható.

Robotikai megoldások a teljes értékláncban

Talán éppen ezért érkezett 2020-ban fordulóponthoz a robotika – ettől az évtől az elektronikai ipar megelőzte az addig vezető autóipart a robottelepítések számában. Ehhez persze szükség volt arra a hatalmas fejlődésre, amely a robotikában lezajlott az elmúlt évtizedben: egyre több részfeladat ellátása oldható meg automatizálással. A robotok ma már a teljes értékláncban használhatók az elektronikai iparban is: a fémvágástól a miniatűr alkatrészek összeszerelésen, a minőségellenőrző folyamatokon át a csomagolás, raklapozás, belső raktározási folyamatokig.  Ezt támasztja alá a Mobile Industrial Robots (MiR) Belső logisztika automatizálása az elektronikai iparban című jelentése is, amelyben a dán vállalat arról számol be, hogy „a digitális átalakulás elképesztő tempóban zajlik, és sehol máshol nem gyorsabb, mint az elektronikai iparban”. A jelentés támaszkodik a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) 2021 éves elemzésére is, amelyből kiderül, 2020-ban 109 ezer robotot telepítettek világszerte az elektronikai iparban, szemben a mindaddig vezető autóipar 80 ezer telepítésével, és hogy míg az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal nőtt 2020-ban, az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal növekedett. Vagyis az implementált robotikai megoldásokon belül elképesztő mértékben nő az együttműködő robotok aránya. De hogyan tud az elektronikai iparban segíteni egy kollaboratív, mobil robot?

Autonóm mobil robotok az elektronikában

Néhány, az iparágat sújtó nehézségre rögtön gyors megoldást nyújt például egy mobil autonóm robot (AMR). Az időnként még mindig akadozó alapanyag-ellátás rugalmas és adaptív belső logisztikát igényel, amelyben az autonóm navigációnak köszönhetően a mobil robotok nagyon erősek: alkalmazkodnak a dinamikus környezethez, a gyári átállásokhoz, a ciklikusan változó folyamatokhoz. Minderre ráadásul napi 24 órában képesek, automatikusan töltik magukat, amikor erre szükség van, ezzel egy másik komoly problémára, a munkaerőkérdésre reflektálnak hatékony megoldásként. Lehetővé teszik, hogy az emberi erőforrást magasabb hozzáadott értéket nyújtó feladatok ellátásában hasznosíthassa egy vállalat, így hatékonyabbá és költségkímélőbbé teszi a termelést.

Egy hét sem kell a telepítéshez

Az AMR-ek könnyen adaptálhatók, ugyanis a MiR intralogisztikában alkalmazható mobil robotjai szoftverrel szerkesztett térképen tájékozódnak a lézerszkennerek vagy előre betöltött létesítményrajzok segítségével. A robotok intuitív módon taníthatók az alkatrészek felvételére, lerakására, a kamerákból, lézerszkennerekből, szenzorokból származó adatok alapján kiszámolják az optimális haladási útvonalat, és teljesen önállóan kerülik ki az útjukban álló akadályt attól függően, hogy az AGV, rögzített akadály, vagy ember. Az egyszerű programozhatóság szintén fontos célja a dán robotgyártónak, így a mobil robotok könnyen beépíthetők egy meglévő infrastruktúrába, többnyire speciális programnyelveket ismerő robotprogramozó sem szükséges telepítésükhöz.
A Bossard sanghaji logisztikai centere belső logisztikájának optimalizálására 2 MiR100-as mobil robotot telepített biztonságos működésük, rugalmasságuk és felhasználóbarát telepíthetőségük miatt. A vállalat beszámolója szerint a teljes jelentkezési folyamat az ajánlattól a telepítés befejezéséig egy hét alatt megtörtént, ami jól mutatja a robotok alkalmazkodóképességét más rendszerekhez.

Zökkenőmentes együttműködés

Sok oka van annak, ha egy vállalkozás automatizálni akarja intralogiszitikai folyamatait, és mióta erre a kis-és közévállalkozásoknak is lehetőségük van, mert az autonóm mobil robotok gyors megtérüléssel telepíthetők még egy kkv számára is, a robotok felé támasztott speciális elvárások, illetve a zsúfolt intralogisztikai helyzetek (AGV, AMR, ember) is sokasodnak, komplexitásuk növekszik. A MiR már most is nyitott interfésszel működik, amely természeténél fogva integrálható egy harmadik fél flottakezelő rendszereivel, de ez egyelőre nem általános a robotgyártók körében. Erre a megoldás egy központi, egységes vezérlési és támogatási rendszer lenne, vagyis a teljes interoperabilitás megteremetése, amelyen még dolgoznak a robotgyártók. A MiR robotok flottává bővítése mindenestre a nyitott interfész miatt olyan helyzetekben is könnyebben megoldható, ahol más gyártók gépei is dolgoznak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Partnerségre lépett a Széchenyi István Egyetem Dél-Korea meghatározó vizsgálólaboratóriumával

Mérföldkövet jelent a győri Széchenyi István Egyetem és Digitális Fejlesztési Központja számára az a megállapodás, amelyet az intézmény a Korea Testing Laboratory-val kötött nemrégiben.

A partnerség új távlatokat nyit a közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektek terén, illetve hozzájárulhat a magyar és a koreai technológiai fejlesztésekhez is.

A Korea Testing Laboratory (KTL) Dél-Korea egyik legnagyobb vizsgáló- és tanúsítólaboratóriuma. A szervezet négytagú delegációja – Jun Kwang Song főigazgató, Jeonghyun Cho igazgató, Bongseok Kang csoportvezető és Sungtaick Lee, az Inha Egyetem professzora – nemrégiben azzal a céllal látogatott Magyarországra, hogy együttműködési megállapodást írjon alá a Széchenyi István Egyetemmel, valamint az intézmény Digitális Fejlesztési Központjával.

Az egyeztetések első helyszínéül a zalaegerszegi ZalaZone szolgált, ahol a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó ZalaZone Innotech Kft. és az egyetem munkatársai mutatták be a járműipari tesztpálya infrastruktúrájában rejlő lehetőségeket, valamint az intézmény Zalaegerszegi Innovációs Parkját. A vendégek megismerhették a ZalaZone mellett működő Rheinmetall Hungary Zrt. tevékenységét is. A küldöttséget Győrben dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes fogadta, aki Jun Kwang Songgal közösen aláírta az együttműködési megállapodást.

Intézményünk, a hallgatók és a térség gazdasága szempontjából is rendkívül előremutató ez a partnerség, amely erősíti a tudásmegosztást, valamint a globális innovációs hálózatok kiépítését. A megállapodás új távlatokat nyit a közös kutatás-fejlesztési projektek terén, illetve hozzájárulhat a magyar és a koreai technológiai fejlesztésekhez is. Drónok esetében nagyon fontos az elektronikai rendszerek vizsgálata, repülési, áramlástani és időjárási tesztek elvégzése, amelyek segítségével biztosítható az eszköz biztonságos működtetése. A koreai fél kifejezetten az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, kialakítása kapcsán keresett meg bennünket, hiszen egyetemünkön kiemelt kutatási terület ez az élenjáró technológia”

– fogalmazott Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ helyettes vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Continental a szoftveralapú járművek terén: élesben tesztelik szuperszámítógépüket

A Continental első alkalommal építette be tesztjárműbe, nagy teljesítményű számítógépét (HPC).

Ezzel lehetővé vált számos funkciónak, mint például a vezetésbiztonsági rendszerek, az automatizált parkolás, vagy a holisztikus mozgásvezérlés egy járműalkalmazásban történő elhelyezése. A technológiai vállalat célja a tesztautóval, hogy az autóiparban dolgozó mérnökök számára bemutassa, hogyan történik majd a szoftveralapú járművek (SDV) fejlesztése. A tesztautó a felhőalapú Continental Automotive Edge Framework (CAEdge) rendszerét használja, mely összeköti a járművet a felhővel, illetve olyan virtuális munkatérrel rendelkezik, amely egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes  rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását és karbantartását. A technológiai szintlépés során a Continental a Qualcomm Technologies által fejlesztett Snapdragon Ride™ Flex System-on-Chip (SoC) rendszert használta, előre integrált Snapdragon Ride Vision érzékelővel.

„A szoftveralapútesztautóval képesek vagyunk bemutatni a Continental teljes ökoszisztémáját: az aszfalttól a felhőig, a virtuálistól a valóságig”

– mondta Gilles Mabire, a Continental Automotive szektorának technológia igazgatója.

„A világ járműgyártóinak elsőszámú fejlesztő partnereként, büszkék vagyunk arra, hogy túlléptünk a koncepciókon, és egy kézzelfogható, valós szoftveralapú járműben mutathatjuk be a jármű-technológiai megoldásaink átfogó integrációjában rejlő lehetőségeket”.

Széleskörű funkcionalitás és fejlesztési szakértelem egy autóban

Az szoftveralapú tesztautó egy járműarchitektúrába integrálva mutatja be a Continental Automotive szektorának legjobb és leginnovatívabb megoldásait. A különböző alkalmazott technológiák között szerepelnek holisztikus mozgásvezérléssel ellátott automatizált parkolási funkciók, ultrahangos érzékelők, integrált fékrendszer és 360 fokos kamerák – mindez egy innovatív, szuperszámítógépen belül.

„A célunk nemcsak az, hogy bemutassuk mennyire jól működnek az egyes funkciók, hanem az is, hogy bizonyítsuk ezek integrálhatóságát, illetve, azt, hogy a különböző technológiák mennyire kiválóan képesek összehangoltan működni egy szoftveresen definiált HPC-alapú járműarchitektúrában”

– mondta el Jean-François Tarabbia, a Continental Automotive szektor Architecture and Networking üzleti területének vezetője.

„Fontos lépést tettünk annak érdekében, hogy két lényeges pontot tisztázzunk. Egyrészt kiválóan működik, ha egy nagy teljesítményű számítógépben egyesítünk több vezérlőegységet, másrészt pedig a megoldással az általunk elérni kívánt költséghatékonyságot is biztosítani tudjuk.”

Az első valódi autóba épített, több területet átfogó nagy teljesítményű számítógép egyik kulcseleme a Snapdragon Ride Flex SoC, ami az autóipar számára fejlesztett első olyan megoldás , amely egyetlen chipen képes meghatározó, multimoduláris funkciókat működtetni.

A Flex SoC-t úgy tervezték, hogy optimalizálja a költségeket, az energiafelhasználást, valamint a leadott teljesítményt. Lehetővé teszi az autógyártók, valamint a beszállítók számára, hogy felgyorsítsák a piacra jutást és ezzel előnyre tegyenek szert, valamint zökkenőmentes, nyílt és alkalmazkodó megközelítéssel tervezzék járműveiket. Ennek köszönhetően javul a vezetési élmény, fokozódik a biztonság és a kényelem, illetve még több vezetéstámogató funkció érhető el.

„A szoftveralapú jármű koncepciója erősen támaszkodik a nagy teljesítményű hardverre, amely képes megfelelően kezelni a hatalmas adatmennyiséget”

– tette hozzá Tarabbia.

„A Qualcomm Technologies egy olyan kimagasló együttműködő partnerünk, amely támogatja ambiciózus tervünket: a szoftveresen definiált járművek közúti bevezetését”.

„Rendkívül izgalmas működés közben látni a Flex SoC-t a Continental által fejlesztett HPC-ben az új tesztautóba építve. A Flex SoC integráltabb és alkalmazkodóbb megközelítést kínál a járműarchitektúrák tervezéséhez, fejlesztéséhez. Izgatottan várjuk, hogy a Continental-lal a jövőben is együtt dolgozhassunk a szoftveresen definiált mobilitás jövőjén”

– mondta el Enrico Salvatori, a Qualcomm vezető alelnöke és elnöke az európai, közép-keleti és afrikai régiókban.

A CAEdge felhőalapú környezetet biztosít a hatékony szoftverfejlesztéshez

A szoftveralapú tesztautó szoftverarchitektúráját a Continental saját fejlesztésű felhőalapú platformjának felhasználásával fejlesztették ki. Ez összekapcsolja a járművet a felhővel, valamint egy virtuális munkatérrel egyszerűsíti és felgyorsítja a szoftverigényes  rendszerfunkciók fejlesztését, szállítását, illetve karbantartását is. Lehetőséget kínál az autóipari szoftvermérnökök számára, hogy a fizikai hardverre telepítés előtt egy virtuális HPC-n teszteljék a szoftvert, valamint, hogy az esetleges problémákat a felhőben történő hibakereséssel javítsák.

A Continental CAEdge jelenleg a legfejlettebb koncepció az SDV-alkalmazások fejlesztésére. Az szoftveralapú tesztautóban a vállalat gyorsaságot, a fejlesztési termelékenységet, valamint az ügyfélközpontú gondolkodást biztosítja. Az ügyfelek versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen a piacra jutás idejét tudják lerövidíteni azáltal, hogy szoftverfunkciókat telepítenek a virtuális HPC-ből valós, fizikai járműbe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Új megoldásokat mutatott be a Huawei a digitális átállás felgyorsítására

digitális

Ismét megrendezték a Huawei Tech4Value – ICT Day konferenciáját, amelyen a legújabb az oktatást, közlekedést, közigazgatást érintő digitalizációs folyamatokról esett szó.

Az eseményt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg, de felszólalt többek között Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős-, Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Joó István, a HIPA Befektetési Ügynökség vezérigazgatója is. 

A fenntarthatóság és a digitalizáció két alapvető trend, amelyek kulcsszerepet játszanak az európai iparágak fejlődésében. A Huawei mint a világ egyik vezető infokommunikációs szolgáltatója számos olyan innovatív megoldást mutatott be Budapesten, az idei a Tech4Value – ICT Day konferenciája keretében, amelyek segítenek, hogy a digitalizált világban fokozni lehessen a versenyképességet és az adatbiztonságot. A rendezvényen részt vett ipari és kormányzati szereplők, valamint az egyetemi élet képviselői a különböző szektorok közötti kapcsolódási lehetőségeket is áttekintették a digitalizáltság növelése érdekében.

„Az elmúlt években sok kihívással és nehézséggel szembesült a Huawei – kezdte köszöntő beszédét Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója –, de itt vagyunk. Közel 100 milliárdos forgalmat értünk el tavaly globálisan és az európai gazdasághoz 12,3 milliárd euróval járultunk hozzá, s mintegy 140 ezer munkahely kötődik hozzánk. Magyarországnak ambiciózus digitalizációs tervei vannak, gazdasági kapcsolatai összekötik a Keletet a Nyugattal. A Huawei élenjáró infokommunikációs tapasztalataival igyekszik ebben részt venni”

– hangsúlyozta.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében elmondta:

„Gyors és sikeres digitális átállás nélkül nincs versenyképes magyar gazdaság. Éppen ezért jelöltük ki a Neumann János Program egyik fókuszterületeként a digitalizációt, amelynek nem csak a kutatásban és innovációban van kiemelt szerepe az új digitális technológiák fejlesztésén és alkalmazásán keresztül, de modern oktatás sem képzelhető el digitális megoldások nélkül, ezért erre is kiemelt hangsúlyt helyezünk. A Kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ legjobb 10 innovátora közé kerüljön.”

„Ahhoz, hogy a technológiai adaptáció minél inkluzívabb legyen, elengedhetetlen a digitális infrastruktúra fejlesztése és a nyitottság előmozdítása. Versenyképességünk többek között két kulcsfontosságú területre összpontosít: a mesterséges intelligenciára és az elektromos autózásra. Ezek az iparágak nemcsak a jövőnket formálják, hanem gazdaságunk erősítéséhez is jelentősen hozzájárulnak”

– mondta el Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár.

„A digitalizáció terjedésével a közlekedési rendszerek fejlesztései már nem kizárólag üzemekben vagy technológiai parkokban történnek: az intelligens mobilitás „laboratóriumaivá” a városi térségek válnak. A komplex városi-elővárosi térségek közlekedésfejlesztésében az előttünk álló évtizedben fontos szerepet játszik majd az automatizáció szintjének emelkedése és a megosztás alapú mobilitás szerepének növekedése. Mindennek alapja a közlekedés résztvevői közötti adatáramlás, kommunikáció és együttműködés”

– összegezte Nagy Bálint, közlekedésért felelős államtitkár.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megjegyezte, hogy „a pénzügyi digitalizáció óriási lehetőség gazdaságunk számára. Az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb pénzügyi közvetítés az egész társadalom számára komoly értéket teremt, ugyanakkor a technológiák fejlődésével megjelenő újtípusú visszaéléseket is megnyugtatóan kezelnünk kell.”

Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója előadásában elmondta, hogy egyre több vállalat választja Magyarországot kutatás-fejlesztési beruházása helyszínéül, és vele együtt a hazai egyetemekkel való együttműködést. Hozzátette: „egyre gyakoribb példa az is, hogy egy termelő vállalat első lépésben gyártókapacitással jelenik meg Magyarországon, később pedig szolgáltató, majd K+F tevékenységgel bővíti jelenlétét.” Joó István kiemelte, hogy ezek a beruházások nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához, vagyis ahhoz, hogy a „Made in Hungary” időszakából az „Invented in Hungary” időszakába lépjen át az ország.

„A 4iG elkötelezett a magyarországi digitális infrastruktúra fejlesztése mellett, a következő években 150 milliárd forint beruházást terveznek a vezetékes és a mobilhálózatban, valamint 1,1 millió háztartást szeretnének gigabit alapú megoldással elérni. A 4iG jelentős befektetési programmal rendelkezik a műholdas szolgáltatások, a drónfejlesztés- és elhárítás, továbbá az optikai gerinchálózatok fejlesztése, és a védelmi ipar digitalizáció területén, ahol a beruházások során hazai és külföldi partnereire is támaszkodik majd a vállalatcsoport. Többek között a 4iG meglévő felhőszolgáltatása mellett, a Huaweijel közösen új közös felhőszolgáltatási platformot épít ki, amely a magyar vállalatok mellet a közszférát, továbbá a régióba települt kínai és távol-keleti nagyvállalatokat célozza majd szolgáltatásaival. – mondta Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója.”

A konferencia mellékrendezvényeként egy mobil kiállítótérben (Huawei Europe Enterprise Roadshow) a Huawei bemutatta legújabb, a digitális átállást támogató termékinnovációit a közlekedéstől az oktatásig, valamint a különböző iparágak és a közszféra számára optimalizált IKT-megoldásokat ismertetett.

„Az európai iparágak fejlődésének elősegítése érdekében folyamatosan fejlesztjük megoldásainkat, hogy elősegítsük a fenntartható, digitális átállást”

– mondta Jin Yong, a Huawei Technologies európai régiójáért felelős kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

„A Budapesten is bemutatott új, IKT-termékek és megoldások lehetővé teszik számunkra, hogy aktívan támogassuk partnereinket a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől kezdve az oktatáson át a kiskereskedelemig és a gyáriparig.”

Digitalizáció az élet minden területén

A Huawei kamionos kiállító terében számos fejlesztést mutatott be, amelyek különböző iparágak számára kínálnak optimalizált hálózati és adatközponti megoldásokat. Az oktatási szektorban például a Wi-Fi 7 technológia magas sávszélességet és kiváló teljesítményt biztosít az egyetemi oktatótermekben, miközben több hálózatot integrál egyetemi környezetben. A vállalat hálózati megoldásai előre lépést jelentenek a gyorsabb és stabilabb internetkapcsolat terén, amely ideális választás videokonferenciákhoz és VIP-felhasználók számára, hozzájárulva a jobb felhasználói élményhez és a hatékonyabb üzemeltetéshez.

A gyártási iparágban a Huawei SD-Branch megoldása egyszerűsíti a hálózati infrastruktúrát kis- és közepes méretű irodák számára, lehetővé téve akár 20.000 fiók kezelését egyetlen hálózaton keresztül. Ezáltal csökkenti a költségeket és növeli a hatékonyságot vállalati környezetben.

A logisztikai szektorban bemutatott megoldások közül kiemelkedik az a technológia, amely egy közös képernyőn áttekinthetővé teszi és irányítja az öt közlekedési szektor (vasút, metró, repülés, úthálózat és kikötők) főbb jellemzőit és adatait. Ennek köszönhetően az iparági szereplők és partnerek könnyedén reagálhatnak az aktuális piaci igényekre és tulajdonságokra, optimalizálva ezzel a szolgáltatások és infrastruktúra működését.

Az innovációk között szerepel továbbá egy intelligens IT-megoldás, amely lehetővé teszi kisebb adatközpontok gyors és egyszerű telepítését, hatékony figyelését és a hálózati hibák gyors azonosítását és megoldását. Az orvosi képalkotó központok számára kifejlesztett technológia segítségével rendkívül gyors és hatékony képfeldolgozást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az orvosi diagnosztika és kutatások hatékonyságának növelését.

Az okos üzletek számára optimalizált hálózati és adatközponti megoldások pedig széleskörű felhasználhatóságot biztosítanak, ezáltal támogatják a kiskereskedelmi ágazat digitális átalakulását és hatékony működését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss