Gazdaság
Mesterséges intelligencia segíthet kiválasztani a jó jelölteket
Kettészakadt a munkaerőpiac: egyes állásokra akár 200-szoros is lehet a túljelentkezés
Kettészakadni látszik a magyar munkaerőpiac: bizonyos pozíciókra akár 200-szoros is lehet a túljelentkezés, míg IT-szakemberből, műszaki végzettségűekből vagy mérnökből továbbra is nagy hiány van. Megfelelő jelöltet viszont a mostani helyzetben is nehezen találnak a cégek. Ebben jelenthet hatalmas segítséget a mesterséges intelligencia, hiszen például egy HR feladatokra specializált chatbottal akár a toborzásra fordított költségek 45 százaléka is megspórolható – hívta fel a figyelmet Baltay Kristóf, a HR-tech megoldásokat fejlesztő ChatBoss Team ügyvezetője.
Miközben a legújabb felmérések szerint a magyar cégek kétharmada (66 százaléka) teljesen befagyasztotta a munkaerő-felvételt, illetve ötödük elbocsátásokról is döntött az elmúlt időszakban, egyes pozíciók esetében inkább azzal küzdenek a cégek, hogy a tömeges jelentkezésekből hatékonyan és eredményesen szűrjék ki a legalkalmasabb jelölteket. Meglepő módon ugyanezzel a problémával küzdenek a vállalatok a hiányszakmák terén is: a megfelelő jelöltet az IT és például mérnöki területen továbbra is nehéz megtalálni.
Az AI segít kiszűrni a csiszolt és csiszolatlan gyémántokat
Egy friss felmérés szerint cégvezetés, a vendéglátó- és építőipar, a humán erőforrás és a marketing érezte meg leginkább a koronavírus hatásait az álláslehetőségek tekintetében, ezeken a területeken nagyot csökkent a nyitott pozíciók száma és akár 200-szoros túljelentkezés is kialakulhat egy-egy állásajánlat esetében. Az IT, a gyártás/termelés és a műszaki/mérnöki területeken pedig több tíz százalékkal nőtt a betölthető munkakörök száma 2019 ugyanezen időszakához viszonyítva. A magyar munkaerőpiac tehát sok pozíció esetében kínálat-vezéreltté vált és a túljelentkezés bizonyos szakterületek esetében nagy kihívást jelent a toborzással foglalkozó kollégáknak.
„A jelenlegi helyzet nem a minőségi munkaerő hatékony és gyors kiszűrésének, illetve kiválasztásának kedvez, főleg ha több pozíciót kell egyszerre betölteni. A túljelentkezés több oldalról is próba elé állítja a HR-szakembereket: a vezetők gyorsan munkába szeretnék állítani a lehető legjobb jelölteket, a pályázók pedig elvárják a gyors kommunikációt, a folyamatos visszajelzéseket, a profi és transzparens felvételi folyamatot. A mesterséges intelligencia-alapú technológiákkal ezt könnyen teljesíthetik a toborzási szakemberek, ráadásul egy abszolút cégre szabott funkciókkal ellátott chatbot akár a toborzásra fordított erőforrások 45 százalékát megspórolhatja, mely egy közepes méretű vállalat esetében évi több millió forintot is jelenthet”
– mondja Baltay Kristóf, a ChatBoss Team ügyvezetője.
ályázókkezőktlé állítjaélkül – – sazheti otthon, fájdalommentesen, személyes érintkezés nélkül, a 94%-os pontosságú eredményt p
Szektorfüggetlen szupersztár a belső kommunikáció
Miközben a ChatBoss Team legutóbbi nagy dobása, a Chat Norris névre hallgató AI-megoldás a megkezdett beszélgetések 32 százalékát valós kiválasztási folyamatokra fordítja, soha nem látott igény mutatkozik a cégen belüli információáramlást és a munkavállalói élményt támogató chatbotokra is. A távoli munkavégzés által szétszakított vállalati kollektívák összetartásában kulcsszerepet játszik a napi szintű tájékoztatás és a folyamatos, kétoldalú kommunikáció lehetősége. A járványhelyzetben ráadásul óriási előnyt jelent, ha a HR-esek nem a munkatársaktól érkező hívások kezelésével töltik a napjukat, hanem egy 0-24-ben elérhető, fáradhatatlan chatbotra bízzák a sablonkérdések megválaszolását. Érdekes módon éppen ez a „mesterséges” segítség lehet a leghatékonyabb eszköz a fluktuáció és a motivációvesztés ellen – a győri Audinak fejlesztett Chatelka például 13 000 irodai és kékgalléros kollégával kommunikál naponta, aminek jól érezhető hatása van az általános munkavállalói közérzetre.
Poszt-COVID világ: csak előre lehet menekülni
A mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztések tehát a legtöbb, munkaerő menedzsmenthez kapcsolódó kihívásra választ adhatnak, és úgy tűnik, egyre több cég ismeri fel, hogy most érdemes befektetni a kormányzati szinten is támogatott területbe. A Deloitte által megkérdezett vállalatok 70 százaléka már most is használ AI-alapú megoldásokat, 60 százalékuk pedig elsősorban a humánerő hatékonyságát növelő technológiák bevezetésére törekszik – vagyis a döntéshozók továbbra is úgy látják, hogy nem a mesterséges intelligencia uralma, hanem a gépi eszközök és az emberek partnersége fogja dominálni a COVID után elkövetkező új világot.
„A közeli jövőben valószínűleg az lesz a cél, hogy a gépi intelligencia és a humán munkaerő egymást tökéletesen kiegészítve, a másik hiányosságait pótolva nyújtsanak kiváló teljesítményt. Ez is mutatja viszont, hogy továbbra is az egyedi, üzleti célokhoz szabott megoldásokat keresik majd a cégek, illetve olyan fejlesztésekre lesz igény, melyek ezt a partnerséget a lehető legjobban kiaknázzák. Mi is folyamatosan kutatjuk, milyen új funkciók beépítésével érhetnek el még jobb eredményeket chatbotjaink, ehhez pedig behatóan kell ismernünk a toborzók aktuális nehézségeit és problémáit. Éppen ezért kikértük a hazai HR-szakemberek véleményét a további piaci szereplőkkel közösen megvalósítottuk Recruiter Moodmap 2.0 felmérésünkhöz, mellyel többek között az a célunk, hogy megtudjuk, mennyire nyitottak a toborzás területén dolgozók a munkájukat segítő technológiai megoldásokra”
– teszi hozzá Baltay Kristóf.
Gazdaság
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.
A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.
1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen
Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.
Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.
Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.
Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.
2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat
Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.
Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.
3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon
Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.
4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot
Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.
5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel
Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.
6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem
Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.
7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban
Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban7 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar4 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Tippek1 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport