Gazdaság

Braining Hub felmérés: a hazai IT fejlesztők többségét a pénz, a tudásszomj és a nagyobb szabadság motiválja

A magyar programozók szívesen szakmáznak a Facebookon és duzzadnak az önbizalomtól

A tavalyi évhez képest eddig 57%-kal több nyitott techpozíciót kínáltak a cégek 2020-ban, de vajon merre tartanak a magyar fejlesztők az új évtizedben?

A magyar IT-sokat a sikervágy motiválja leginkább, imádnak alkotni és szakmai közösségekhez tartozni, miközben hajtja őket a tudásszomj: 75%-uk szeretne újabb programnyelveket elsajátítani – derült ki a Braining Hub friss fejlesztői felméréséből.

A Stylers információ-technológiai cégcsoport tavasszal a hazai vállalatvezetők körében készített felmérést, melyből kiderült, hogy bár a döntéshozók többsége elkötelezett a digitális transzformáció iránt, mégis komoly kihívást jelent számukra a megfelelő informatikai szakértelem hiánya. Továbbra is kulcsfontosságú tehát a magyar vállalkozások versenyképességének szempontjából a kiváló IT-szakemberek megszólítása, felvétele és megtartása. A Stylershez kapcsolódó IT oktatási centrum, a Braining Hub most a magyar IT fejlesztőket kérdezte arról, hogy mi motiválja őket leginkább, milyen szakmai csúcsokat szeretnének megmászni, illetve milyen területen és hogyan szeretnék továbbképezni magukat. A nem reprezentatív kutatásban jellemzően fővárosi szakemberek (80%) mondták el véleményüket, a kitöltők többsége pedig tapasztaltabb szakember, senior vagy medior full stack fejlesztő volt.

Egészséges önbizalom: a magyar IT-s a legjobb akar lenni

A megkérdezett fejlesztők nagy részét az anyagi előnyökön és a tudásszomjon túl az motiválja, hogy nagyobb szabadságuk legyen munkájuk során. Kiemelten fontos számukra az értékteremtés, a projektekre nem egyszerű kódolási feladatként tekintenek, sokkal inkább egy alkotási folyamatként. A válaszadók többsége számára kifejezetten vonzó, hogy a legjobbak között tartsák számon a szakterületükön, a sikervágy a fejlesztők 44%-a szerint a legjelentősebb motivációs tényező.

“Azt látjuk, hogy alapvetően háromféle karrierút áll a fejlesztők előtt: vannak, akik a lehető legszélesebb szakmai ismereteket igyekeznek megszerezni a pályájuk elején, ezt később informatikai projektek tervezésénél hasznosíthatják, például architect vagy business analyst pozíciókban. Mások inkább egy konkrét szakmai témában mélyednek el és válnak igazi szaktekintéllyé, és vannak olyan IT-szakemberek, akiket inkább a projektek humán aspektusai érdeklik, belőlük lesznek a team leadek, project managerek, product ownerek – vagy akár cégalapítók. Abszolút személyiségfüggő, hogy kinek mi válik be, de az biztos, hogy az informatikus szakma már régen nem az a zárt, rugalmatlan terület, ami az emberek fejében él”

– mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Fontos a közösség és az önfejlesztés – akár a Facebookon is

A magyar programozók emellett tisztában vannak azzal is, hogy elengedhetetlen a tudásuk folyamatos bővítése és a naprakész tudásanyag megszerzése, így a tanulás és az önfejlesztés is előkelő helyen szerepel a szakmai célok között. A felmérésben résztvevő informatikusok ehhez szívesen választják az online fellelhető ingyenes anyagokat és kurzusokat, ugyanakkor sokan kiemelték azt is, hogy ha valamilyen problémába ütköznek, gyakran fordulnak ismerőseikhez, kollégáikhoz segítségért. Elsősorban a közvetlen kommunikációt részesítik előnyben, és ha tehetik, egy kávé mellett, személyesen kérnek szakmai tanácsot a pályatársaktól.

A közösségi média meglepően népszerű a hazai fejlesztők körében, a megkérdezettek közel 62%-a tagja valamilyen IT-val foglalkozó Facebook csoportnak. A válaszadók szívesen használják szakmai célokra a közösségi oldalakat, aktuális híreket, eseményeket és oktatóanyagokat is gyakran osztanak meg. A LinkedInen főként az üzenetben kapott megkeresésekre válaszolnak, illetve munkakeresésre, kapcsolatépítésre használják ezt a platformot – nagyon helyesen.

Képzések: a jövő kulcsterületeit tekintve még van lemaradás

A Braining Hub felmérése arra is kitért, hogy milyen területeken képeznék magukat a jövőben az IT-szakemberek. A megkérdezettek döntő többsége a programozási nyelvek (75%), keretrendszerek (65%), és a DevOps, konténerizáció (51%) területe mellett tette le a voksát, és 1-2 napos intenzív tréningekre, néhány órás problémafókuszú interaktív workshopokra, illetve akár hónapokon át tartó, részletesebb tudást nyújtó képzésekre is szívesen beiratkoznának.  Arra a kérdésre, hogy online vagy személyesen vennének-e részt egy képzésen, kiegyenlített volt a válasz: 53%-uk inkább online, míg 47%-uk inkább személyesen képezné magát – ebből is látszik, hogy meglepően nagy az igény a személyes szakmai diskurzusra.

„Fontos megjegyezni, hogy a következő évtized kulcsterületei, a mesterséges intelligencia és a data science sem fértek fel a dobogóra a legfontosabb szakmai célok közé, napjaink „legforróbb” IT-területe, a kibervédelem pedig kifejezetten rosszul szerepelt a megkérdezett szakemberek körében. A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy erre a tudásanyagra égető szükség lesz az előttünk álló években, így kifejezetten fontos lesz tudatosan ebbe az irányba terelni a fejlesztőket. Ebben nagy szerepe van a munkáltatóknak, akik plusz motivációként az egész IT-csapatukat elküldhetik egy-egy továbbképzésre, ezzel tulajdonképpen két legyet üthetnek egy csapásra”

– hangsúlyozza Laczkó Gábor

A kutatással kapcsolatos további részletek a Braining Hub blogbejegyzésében olvashatók.

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét.  2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’OrTM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss