Gazdaság

Kétszer olyan gyorsan nőtt a régió digitális gazdasága a COVID-19 miatti kényszerleállás alatt

Majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság a pandémia első öt hónapjában, mint az elmúlt két évben – olvasható a McKinsey legfrissebb elemzésében. A globális tanácsadó cég adatai szerint 2020 januárja és májusa között a térségben több mint 14 százalékos növekedési ütemet mutatott fel a digitális gazdaság, megközelítve a 2019-es egész éves bővülés mértékét.

Fordulópontot hozott térségünk digitális átalakulásában a koronavírus, amelyben komoly szerepet játszott, hogy 12 millió új online felhasználó jelent meg ebben az időszakban a régióban – írja a McKinsey tanulmánya. A tanácsadó cég két évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európa tíz, erős digitális növekedési potenciált mutató országát vette górcső alá, olyan digitális kihívókként vizsgálva Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek képesek lehetnek az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) nyomába eredni és lemásolni azok sikereit.

A növekedés ellenére nem csökkent a lemaradás

A 2018-as kutatás szerint a gazdaság masszív mértékű digitalizálása 2025-re 200 milliárd eurót tehet hozzá a térség GDP-jéhez. A most megjelent, Digital Challengers in the next normal in Central and Eastern Europe címet viselő friss elemzésből kiderül, hogy 2017 és 2019 között a régió digitális gazdasága évente csaknem nyolc százalékkal nőtt. Tavaly nagyjából 2 százalékkal teljesítette túl a szokványosnak tekinthető üzletmenetet követő forgatókönyvet, mintegy 94 milliárd eurós értéket érve el. Mivel azonban a digitális éllovasoknak ennél gyorsabban sikerült bővülniük, Kelet-Közép-Európának még nagyobb lett a lemaradása velük szemben.

„Kelet-Közép-Európa láthatóan további digitális növekedési potenciállal rendelkezik. A világjárványról pedig kiderült, hogy fordulópontot jelentett a digitális transzformációban. Nem azért, mert különösebben megváltoztatta volna ennek módját, hanem azért, mert még inkább kihangsúlyozta az átalakulás fontosságát”

– mondta Jurica Novak, a McKinsey közép-európai ügyvezető partnere, a jelentést készítő csapat vezetője.

Meglepő és maradandó változások felhasználói oldalon

Felmérésében a tanácsadó cég azt állapította meg, hogy Kelet-Közép-Európában csaknem 12 millió új online felhasználó jelent meg a kényszerleállás alatt, ami több, mint Horvátország, Szlovákia és Szlovénia lakossága együttvéve. Figyelemre méltó, hogy a legkiugróbb növekedést a 65 év feletti korcsoportban regisztrálták, ahogyan az is: a válaszadók körülbelül 70 százaléka készül arra, hogy a járványt követően is használni fogja az új, digitális szolgáltatásokat.

A McKinsey friss jelentése szerint a régió jó alapokkal rendelkezik a digitális átalakulás eredményes folytatásához a válság után kialakuló új alapállapotban is. A kedvező adottságok közé sorolható az erős makrogazdasági teljesítmény (az egy főre eső GDP 115%-os bővülése 2004 és 2019 között), a kiváló minőségű digitális infrastruktúra, valamint a vibráló, sikerorientált digitális ökoszisztéma, benne Kelet-Közép-Európa „unikornisaival”, az összesen mintegy 31 milliárd eurót érő legnagyobb startupokkal. Ezeken túl a régió jó alap- és középfokú oktatási rendszerrel büszkélkedhet, valamint egy bőséges tehetségbázissal: 2019-ben 216 ezer diplomát osztottak ki természettudományokban, technológiai szakokon, mérnöki tudományokban és matematikában.

„A járvány alatt rengeteget fejlődött a digitális alkalmazkodóképesség, valamint a már meglévő alapok óriási lehetőséget jelentenek azoknak a vállalatoknak, amelyek már a kitörés előtt befektettek a digitalizálásba”

– vélekedett Jurica Novak. Ugyanakkor a szakember szerint komoly nyomást gyakorolnak más szervezetekre is, különösen a digitális alkalmazkodásban lemaradó állami szektorra, továbbá a kis- és középvállalkozásokra, hogy ők is minél gyorsabban álljanak át az ügyfeleikkel történő digitális kapcsolattartásra.

Nem véletlen, hogy épp a bankok és telekommunikációs cégek vannak az ügyfelekkel való digitális kommunikáció élvonalában. Ezek a vállalatok már évekkel ezelőtt jelentős erőforrásokat fektettek a digitális technológiákba és elkötelezték magukat a digitalizáció mellett – ez hozta meg az eredményét” – mondta Bacsó Gergely, a McKinsey digitális szakértő partnere. Hozzátette:

„Ez figyelmeztetés lehet más szektorok, így például az állami szektor, a kiskereskedelem (ruházati és az élelmiszerkereskedelem egyaránt), valamint a biztosítási szektor számára, hogy ideje felgyorsítaniuk a saját digitális átalakulásukat.”

Átfogó szemlélet kell a sikeres átalakuláshoz

A jelentés készítői szerint átfogó, minden érdekelt felet tömörítő, közös fellépésre van szükség a kelet- közép-európai digitális potenciál minél jobb kiaknázásához. Annak érdekében, hogy a transzformáció a koronavírus-válság után is eredményes lehessen, a McKinsey szakértői átfogó megközelítést javasolnak a vállalkozásoknak, amelynek ugyanúgy része az ügyfélinterakciók digitalizálása, a működés optimalizálása, valamint az informatikai rendszerek modernizációja.

Mivel a COVID-19 járvány felgyorsította a digitális transzformációt, a politikai döntéshozókat ez arra ösztökélheti, hogy több közszolgáltatást költöztessenek az internetre, olyan digitális ökoszisztémát hozva létre, amelyben az egyének és a vállalkozások könnyebben boldogulhatnak. Ehhez hozzátartozik a vállalkozói szellem támogatása, speciális ösztönzők kialakítása a digitalizálódó kkv-knak, továbbá az együttműködés olyan technológiai klaszterekkel, amelyek javítják a régió versenyképességét.

A COVID-19 kapcsán a cégeknek világszerte gyorsan kellett reagálniuk az új helyzetre, hogy megóvhassák a dolgozóik és ügyfeleik egészségét, hogy biztosítani tudják az ellátási láncaik működését és megtarthassák pénzügyi eredményességüket.

„A fogyasztók megnyerése érdekében a vállalatoknak teljes körű digitalizációra van szükségük, amely egyaránt felöleli az üzleti működés igényeit és a termékfejlesztés eszköztárát, továbbá beépít modern megközelítéseket, mint például a „design thinking”, illetve az adatalapú megközelítések. Csak így tudják javítani a minden szektorra sajátosan jellemző ügyfélélményt és érhetnek el jobb pénzügyi eredményeket”

– tette hozzá Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company budapesti irodavezető partnere.

Jurica Novak a régiós szintű együttműködés kiszélesítését és intenzívebbé tételét is kiemelte a tanulmány tanulságai közül, a digitális menetrend előmozdítása és a térség egységes digitális piaci lehetőségeinek kiaknázása érdekében.

„A digitális kihívók együttesen 100 millió állampolgárt és 1,5 billió euró GDP-t képviselnek, amivel ők a világ tizenkettedik legnagyobb gazdasága”

– hangsúlyozta a szakember. Szerinte Kelet-Közép-Európának úgy van esélye megragadni a jövőbeni növekedés lehetőségét, ha az egyes országok képesek üzleti-, illetve közszférájukban legalább olyan üteműre gyorsítani a digitális transzformációt, amilyen sebességgel a hazai felhasználók szintjén zajlik a folyamat.

Related Topics:2020 covid-19 digitális gazdaság hatás növekedés pandémia

Up Next

Népszerű alkalmazásoknak álcázza magát az új, Androidon terjedő kémprogram

Don't Miss

A Fujitsu új online eszköze segítségével a szervezetek felmérhetik adatérettségüket

Gazdaság

Mesterséges intelligencia-kutatással növeli a képzési hatékonyságot a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) munkájában a mesterséges intelligencia és ahhoz kapcsolódóan az oktatás is hangsúlyos szerepet kap.

A hatékonyság növelése érdekében a Nagy Elek vezetésével megújuló Kamara kérdőívvel térképezi fel a kis- és középvállalkozások tudását, hozzáállást és tapasztalatait a mesterséges intelligenciáról.

Az oktatás és a digitalizáció kiemelten fontos a vállalkozások működése során, mert a képzettebb, valamint a modern megoldásokat hatékonyan használó munkavállalók nagyobb hozzáadott érték előállítására képesek, illetve magasabb nyereség érhető el ott, ahol modern, innovatív megoldásokat alkalmaznak. A digitális fejlődést a kamara számos programja gyorsítja. Az intézkedések egyszerre kínálnak választ a rövid távú kihívásokra és alapozzák meg a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét, biztosítva, hogy a hazai vállalkozások tudásra, innovációra és együttműködésre építve aktív alakítói legyenek a jövő gazdaságának, miközben megőrzik hagyományos értékeinket.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése alapjaiban formálja át a vállalkozások működését és versenyképességét. Az MKIK ebben kiemelt szerepet vállal, hiszen megbízható információt és gyakorlati támogatást nyújt tagjai számára az új technológiák alkalmazásában. Ennek részeként tavasszal elindította a „Digitális Ébresztő!” című szemináriumsorozatot, amely kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára kínál üzleti folyamatokban is hasznosítható megoldásokat Kerek István AI-szakértő irányításával. A program ősszel kibővítve, sorozatként folytatódik azzal a céllal, hogy tízezer vállalkozáshoz jusson el. Ezeken az eseményeken a szakértők akár egy nap alatt is kínálhatnak megoldásokat az egyes vállalkozások digitális kihívásaira.

A kis- és középvállalkozások tudását feltérképező felmérés eredményeinek feldolgozása után még relevánsabb és gyakorlatiasabb oktatást tud majd nyújtani a kkv-knak, amely után a vállalatok folyamatai gyorsabbá, pontosabbá és egyszerűbbé válhatnak az adatalapú döntési folyamatok révén. A kutatást ezen a linken (https://app.cooltool.com/psrv3dpztvn) lehet kitölteni.

Az MKIK a stratégiai együttműködés keretében már javasolta a kormánynak az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelését, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését is javasolt a Kamara, amely újabb konkrét ajánlások részletein dolgozik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fontos változások a FOXPOST működésében: megkezdődik a Z-BOX-ok integrációja

Ősszel megkezdődik a Packeta Z-BOX automaták integrálása a FOXPOST hálózatába.

Az első szakasz szeptember 8-án indul: ettől a naptól a FOXPOST hálózatában kétféle automata lesz elérhető. A már ismert érintőképernyős készülékek FOXPOST A-BOX néven működnek tovább, emellett megjelennek a Packeta rendszeréből ismert, gombos kezelőpanelű automaták, FOXPOST Z-BOX néven.

A két automatatípus egy hálózatban, egységes megjelenéssel működik, az eligazodást az automatákon elhelyezett A-BOX és Z-BOX logók segítik. A csomagátvétel mindkét automatánál ugyanúgy működik, de néhány dologban különböznek.

Az A-BOX automaták a FOXPOST-nál megszokott érintőképernyős felülettel működnek, csomagfeladáshoz nem szükséges előzetes regisztráció, a fizetés pedig POS-terminálon történik. A Z-BOX nyomógombos kezelőpanelt használ, csomagfeladáshoz online regisztráció kell, a fizetés pedig fizetési linken keresztül zajlik. A webshopokban külön jelölések mutatják, melyik típus milyen lehetőségeket kínál.

Az első lépésben 18 automata kerül telepítésre. Ezt követően néhány hetes tesztüzem indul, amely során a cég figyeli és értékeli a működési tapasztalatokat. A tesztidőszak után az idén összesen 139 FOXPOST Z-BOX automata kerül kihelyezésre új helyszínekre. A teljes Packeta-hálózat integrálása 2026-ban folytatódik.

A változásokkal együtt megújul az automata-kereső modul és az adatkapcsolati rendszer (widget/JSON). Az új rendszer pontosabb, valós idejű telítettségi adatokat mutat, így a felhasználók könnyebben választhatják ki a legszabadabb automatát.

A FOXPOST pontos, részletes tájékoztatással segíti a felhasználókat, a webshopokat és a webáruházmotor-fejlesztőket az átállásban. Az elérhető információk között szerepelnek az automaták használatát bemutató leírások, a különböző típusok funkcióit összehasonlító anyagok, valamint az integrációhoz szükséges technikai útmutatók is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Miközben már a július is jórészt az Otthon Start lakáshitelről szólt, a személyi kölcsönök folyósítása újabb történelmi csúcsok döntött. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője emlékeztetett rá: már korábban jelezte, hogy júliusban a személyi kölcsönök havi folyósítása átlépheti a bűvös 100 milliárd forintos értéket, ami meg is történt.

Megdőlt a lélektani határ

A hónapban a családok által felvett 107,2 milliárd forint harmadával magasabb összeg, mint egy évvel ezelőtt. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a júliusban kihelyezett személyi kölcsönök összege mindössze 10 milliárd forinttal maradt el attól, amennyit a teljes 2014-es évben igényeltek a lakosok a pénzintézetektől.

Gergely Péter emlékeztet: a lakáshitelpiacon is 2021 tavaszán sikerült átlépni a havi 100 milliárdos álomhatárt, és idén júliusban is „csak” 142 milliárdos volt az adott hónapban aláírt lakáshitel-szerződések értéke.

További csúcsot jelent az, hogy július végére átlépte a 200 ezret a folyósított személyi kölcsönök száma: hét hónap alatt 202 904 esetben folyósítottak a bankok személyi kölcsönt. Tavaly még októberig kellett várni ahhoz, hogy a szerződések száma átlépje a 200 ezres határt, míg a 2019-es sikerévben is augusztus végére sikerült csak elérni ezt.

Az infláció húzza felfelé az átlagos hitelösszeget

A BiztosDöntés.hu szakértője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekedésnek inflációs oka is van: az év első hét hónapjában a folyósított 634,5 milliárd forint ugyan összegében 40 százalékkal haladja meg a 2024-es év hasonló időszakának kihelyezéseit, ám a szerződések számában – hiába léptük át már hét hónap alatt a kétszázezres határt – az éves növekedés mindössze 15 százalékos.

Ez azt okozza, hogy az átlagos személyi kölcsön összege egyetlen év alatt 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Az ügyfelek által idén aláírt szerződések átlagosan 3,13 millió forintról szóltak, szemben az egy évvel ezelőtti 2,6 millió forinttal.

Ennek az emelkedésnek egészen biztos az az oka, hogy a hitelből megvalósítani akart vásárlások, beruházások megdrágultak. Gergely Péter szerint persze lehet ezt optimistán is interpretálni és azzal érvelni, hogy annak köszönhető a magasabb hitelösszeg, hogy a személyi kölcsönök kamata komoly mértékben csökkent az elmúlt időszakban. Tavaly júliusban a személyi kölcsönök átlagos THM-e (teljes hiteldíj-mutatója) az MNB statisztikái szerint 17,56 százalék volt, ami idén júliusra másfél százalékponttal, 16,07 százalékra csökkent.

Mindez a szakértő szerint azt jelenti, hogy egy átlagosnak számító, 3 millió forint összegű, 5 évre felvett hitel havi törlesztője mintegy 1 500 forinttal alacsonyabb, mint egy éve, a teljes futamidő alatt közel százezer forint pénzügyi előnyt jelent.

Már 10 százalék alatt a kamatok

A személyi kölcsönök iránt várhatóan a jövőben is erős marad a kereslet, amiben közrejátszhat, hogy már kisebb hitelösszeg esetében is elérhető 10 százalék alatti kamat.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor alapján 3 millió forint hitelösszeg, 5 éves futamidő és 400 ezer forint nettó igazolt jövedelem esetén jelenleg már három bank (CIB, Erste, K&H) is 10 százalék alatti kamattal ad kölcsönt, ami 64 ezer forint alatti havi törlesztőket jelent. Amennyiben a bankok közötti verseny tovább erősödik, akkor Gergely Péter szerint a 10 százalék alatti kamat után a 10 százalék alatti THM elérése lesz a következő lépés.

A kamaton felül a bankok az online igénylést és a gyors hitelbírálatot illetően is versenyeznek egymással. A CIB Előrelépő Személyi Kölcsönnél és az Erste Most Extra Személyi Kölcsönnél például a teljes hiteligénylési folyamat online, az utóbbinál pedig a folyósítás akár 3 napon belül megtörténhet, míg az MBH Bank a Hajrá Személyi Kölcsönnél 48 órán belüli hitelbírálatot ígér.

Gergely Péter szerint ráadásul a következő hónapokban, főleg az Otthon Start miatt még inkább elterelődik majd a figyelem a személyi hitelekről, emiatt a bankok akár újabb akciókkal hívhatják fel magukra a figyelmet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!