Gazdaság

Kétszer olyan gyorsan nőtt a régió digitális gazdasága a COVID-19 miatti kényszerleállás alatt

Majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt Kelet-Közép-Európában a digitális gazdaság a pandémia első öt hónapjában, mint az elmúlt két évben – olvasható a McKinsey legfrissebb elemzésében. A globális tanácsadó cég adatai szerint 2020 januárja és májusa között a térségben több mint 14 százalékos növekedési ütemet mutatott fel a digitális gazdaság, megközelítve a 2019-es egész éves bővülés mértékét.

Fordulópontot hozott térségünk digitális átalakulásában a koronavírus, amelyben komoly szerepet játszott, hogy 12 millió új online felhasználó jelent meg ebben az időszakban a régióban – írja a McKinsey tanulmánya. A tanácsadó cég két évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európa tíz, erős digitális növekedési potenciált mutató országát vette górcső alá, olyan digitális kihívókként vizsgálva Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek képesek lehetnek az úgynevezett digitális éllovasok (skandináv államok, Benelux-országok, Írország és Észtország) nyomába eredni és lemásolni azok sikereit.

A növekedés ellenére nem csökkent a lemaradás

A 2018-as kutatás szerint a gazdaság masszív mértékű digitalizálása 2025-re 200 milliárd eurót tehet hozzá a térség GDP-jéhez. A most megjelent, Digital Challengers in the next normal in Central and Eastern Europe címet viselő friss elemzésből kiderül, hogy 2017 és 2019 között a régió digitális gazdasága évente csaknem nyolc százalékkal nőtt. Tavaly nagyjából 2 százalékkal teljesítette túl a szokványosnak tekinthető üzletmenetet követő forgatókönyvet, mintegy 94 milliárd eurós értéket érve el. Mivel azonban a digitális éllovasoknak ennél gyorsabban sikerült bővülniük, Kelet-Közép-Európának még nagyobb lett a lemaradása velük szemben.

„Kelet-Közép-Európa láthatóan további digitális növekedési potenciállal rendelkezik. A világjárványról pedig kiderült, hogy fordulópontot jelentett a digitális transzformációban. Nem azért, mert különösebben megváltoztatta volna ennek módját, hanem azért, mert még inkább kihangsúlyozta az átalakulás fontosságát”

– mondta Jurica Novak, a McKinsey közép-európai ügyvezető partnere, a jelentést készítő csapat vezetője.

Meglepő és maradandó változások felhasználói oldalon

Felmérésében a tanácsadó cég azt állapította meg, hogy Kelet-Közép-Európában csaknem 12 millió új online felhasználó jelent meg a kényszerleállás alatt, ami több, mint Horvátország, Szlovákia és Szlovénia lakossága együttvéve. Figyelemre méltó, hogy a legkiugróbb növekedést a 65 év feletti korcsoportban regisztrálták, ahogyan az is: a válaszadók körülbelül 70 százaléka készül arra, hogy a járványt követően is használni fogja az új, digitális szolgáltatásokat.

A McKinsey friss jelentése szerint a régió jó alapokkal rendelkezik a digitális átalakulás eredményes folytatásához a válság után kialakuló új alapállapotban is. A kedvező adottságok közé sorolható az erős makrogazdasági teljesítmény (az egy főre eső GDP 115%-os bővülése 2004 és 2019 között), a kiváló minőségű digitális infrastruktúra, valamint a vibráló, sikerorientált digitális ökoszisztéma, benne Kelet-Közép-Európa „unikornisaival”, az összesen mintegy 31 milliárd eurót érő legnagyobb startupokkal. Ezeken túl a régió jó alap- és középfokú oktatási rendszerrel büszkélkedhet, valamint egy bőséges tehetségbázissal: 2019-ben 216 ezer diplomát osztottak ki természettudományokban, technológiai szakokon, mérnöki tudományokban és matematikában.

„A járvány alatt rengeteget fejlődött a digitális alkalmazkodóképesség, valamint a már meglévő alapok óriási lehetőséget jelentenek azoknak a vállalatoknak, amelyek már a kitörés előtt befektettek a digitalizálásba”

– vélekedett Jurica Novak. Ugyanakkor a szakember szerint komoly nyomást gyakorolnak más szervezetekre is, különösen a digitális alkalmazkodásban lemaradó állami szektorra, továbbá a kis- és középvállalkozásokra, hogy ők is minél gyorsabban álljanak át az ügyfeleikkel történő digitális kapcsolattartásra.

Nem véletlen, hogy épp a bankok és telekommunikációs cégek vannak az ügyfelekkel való digitális kommunikáció élvonalában. Ezek a vállalatok már évekkel ezelőtt jelentős erőforrásokat fektettek a digitális technológiákba és elkötelezték magukat a digitalizáció mellett – ez hozta meg az eredményét” – mondta Bacsó Gergely, a McKinsey digitális szakértő partnere. Hozzátette:

„Ez figyelmeztetés lehet más szektorok, így például az állami szektor, a kiskereskedelem (ruházati és az élelmiszerkereskedelem egyaránt), valamint a biztosítási szektor számára, hogy ideje felgyorsítaniuk a saját digitális átalakulásukat.”

Átfogó szemlélet kell a sikeres átalakuláshoz

A jelentés készítői szerint átfogó, minden érdekelt felet tömörítő, közös fellépésre van szükség a kelet- közép-európai digitális potenciál minél jobb kiaknázásához. Annak érdekében, hogy a transzformáció a koronavírus-válság után  is eredményes lehessen, a McKinsey szakértői átfogó megközelítést javasolnak a vállalkozásoknak, amelynek ugyanúgy része az ügyfélinterakciók digitalizálása, a működés optimalizálása, valamint az informatikai rendszerek modernizációja.

Mivel a COVID-19 járvány felgyorsította a digitális transzformációt, a politikai döntéshozókat ez arra ösztökélheti, hogy több közszolgáltatást költöztessenek az internetre, olyan digitális ökoszisztémát hozva létre, amelyben az egyének és a vállalkozások könnyebben boldogulhatnak. Ehhez hozzátartozik a vállalkozói szellem támogatása, speciális ösztönzők kialakítása a digitalizálódó kkv-knak, továbbá az együttműködés olyan technológiai klaszterekkel, amelyek javítják a régió versenyképességét.

A COVID-19 kapcsán a cégeknek világszerte gyorsan kellett reagálniuk az új helyzetre, hogy megóvhassák a dolgozóik és ügyfeleik egészségét, hogy biztosítani tudják az ellátási láncaik működését és megtarthassák pénzügyi eredményességüket.

„A fogyasztók megnyerése érdekében a vállalatoknak teljes körű digitalizációra van szükségük, amely egyaránt felöleli az üzleti működés igényeit és a termékfejlesztés eszköztárát, továbbá beépít modern megközelítéseket, mint például a „design thinking”, illetve az adatalapú megközelítések. Csak így tudják javítani a minden szektorra sajátosan jellemző ügyfélélményt és érhetnek el jobb pénzügyi eredményeket”

– tette hozzá Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company budapesti irodavezető partnere.

Jurica Novak a régiós szintű együttműködés kiszélesítését és intenzívebbé tételét is kiemelte a tanulmány tanulságai közül, a digitális menetrend előmozdítása és a térség egységes digitális piaci lehetőségeinek kiaknázása érdekében.

„A digitális kihívók együttesen 100 millió állampolgárt és 1,5 billió euró GDP-t képviselnek, amivel ők a világ tizenkettedik legnagyobb gazdasága”

– hangsúlyozta a szakember. Szerinte Kelet-Közép-Európának úgy van esélye megragadni a jövőbeni növekedés lehetőségét, ha az egyes országok képesek üzleti-, illetve közszférájukban legalább olyan üteműre gyorsítani a digitális transzformációt, amilyen sebességgel a hazai felhasználók szintjén zajlik a folyamat.

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

balaton

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Tovább erősíti regionális szerepét a piacvezető villamossági cég

Székesfehérváron második telephelyét nyitotta meg 2024. április 24-én a több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Daniella Villamosság.

Az évi nettó 40 milliárd forintot meghaladó árbevételű, piacvezető, debreceni székhelyű családi vállalkozás új egységében az ipari partnerek körében felmerülő villamossági igények teljeskörű kiszolgálására törekszik. A közel 500 főt foglalkoztató, immár 39 telephellyel és webáruházzal is rendelkező vállalat a jövőben még markánsabb szerepet kíván betölteni a régió vállalkozásainak életében.

Az ipari szereplők szolgálatában

Magyarország elsőszámú villamossági kis- és nagykereskedése, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket felmutató Daniella Villamosság második székesfehérvári telephelyének 50 millió forintos árukészlete, neves stratégiai beszállítók, úgy, mint a Schneider, a Siemens, a WAGO, a Phoenix Contact, a Weidemüller, az ELKO EP támogatásával áll az ipari partnerek rendelkezésére.

A lokáció más vevőszegmenst szólít meg, mint a nyüzsgő belvároshoz közeli B2C kereskedés. A mindössze négy hónap alatt kialakított új egység – a célcsoport összetett igényeire figyelemmel – az általános villanyszerelési termékek kereskedelme mellett tanácsadói, mérnöki, tervezési és automatizálási feladatokra is felkészült. A Daniella Villamosság Ipari Divíziója műszaki javaslatokkal, megoldásokkal, termékspecifikációk kidolgozásával is támogatja az értékesítést. A cég a régióban, megerősített személyes jelenlétével, rendkívül széles kapcsolati tőkével kívánja hangsúlyozni a vármegye gazdasági fejlődése iránti elköteleződését.

Az innovatív vállalatcsoport magas minőségű kiszolgálással fokozza az ügyfélélményt

A vállalat országos lefedettséget megcélzó hosszútávú stratégiai elképzelése 2024 április 24-én következő szintre lépett azáltal, hogy megnyitotta második üzletét Székesfehérváron. A közel 500 m2 alapterületű, 3000-3500 db, az ipari vállalkozások igényeire specializálódott, azonnal elérhető termékkel rendelkező telephely a Videoton Ipari Parkhoz közel található. A hazai villamossági piac legmodernebb robotizált nagytarcsai központi raktárában pedig további 250 000 db tétel áll az ügyfelek rendelkezésre, melyet akár másnapi kiszállítással biztosítanak a Fejér vármegyei üzletben vásárlók számára is.

„A nagy múltú családi vállalkozás és az ipari szereplők vállalatirányítási rendszereinek összekapcsolása lehetővé teszi a logisztikai, a beszerzési, az anyaggazdálkodási folyamatok összefűzését. Ezáltal szorosabb technológiai és stratégiai összefonódások jönnek létre az üzleti partnerek között.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója.

A cég központi értéke az emberi erőforrás

Az országos lefedettségű vállalat sikeres működésének fontos összetevője a tudásbázis megőrzése, a vevők legjobb kiszolgálása, a stabilitás, illetve a munkahelyek megtartása a családias értékrend megőrzése mellett. A második székesfehérvári telephely megnyitása további 5 munkahelyet teremtett, ezzel már 8 főre növelve a közvetlenül kiszolgáló egységekben dolgozók számát. Rajtuk kívül két területi képviselő aktív munkája is hozzájárul a partneri kapcsolatok ápolásához és kiépítéséhez.

Székesfehérvár és a Daniella Villamosság kapcsolata példaértékű

„Örömmel üdvözlöm, hogy a magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Daniella Villamosság második kereskedelmi egységét nyitotta meg Székesfehérváron. Egy új telephelyének létrejötte mindig nagy jelentőségű mind a beruházó, mind pedig a befogadó város életében. Együttműködésünk példaértékű, ami – reméljük – további cégek számára is vonzóvá teszi a vármegyeszékhelyt.”

– emelte ki beszédében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Felvillanyozzák a várost

„Arra törekszünk, hogy a cég ne csak egy elszigetelt kereskedelmi egységként működjön a városban. Elkötelezettek vagyunk a régió fejlődésének irányába, ezért üzleti magatartásunkat a városi szereplők lüktetéséhez és elképzeléseihez igazítjuk. Közös projektek megvalósításában gondolkozunk az oktatás, a kultúra és a sport területén. Számunkra fontos, ahol befogadó közösséget találtunk, ott együtt nagyszerűt és jót tegyünk.”

– emelte ki Barabás Borbála, a Daniella Villamosság stratégiai fejlesztési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A CIB Bank a Kyndrylt választotta hitelezési platformja modernizálására

kyndryl

A Kyndryl (NYSE: KD), a világ legnagyobb IT infrastruktúra-szolgáltatója és a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja ma bejelentette, hogy a Kyndryl támogatta a bankot alkalmazásai modernizálásában és fedezetlen hitelezéssel kapcsolatos munkafolyamatai átalakításában.

Ennek eredményeként a CIB Bank – a fogyasztói hitelek feldolgozására szolgáló modern és automatizált rendszer bevezetésével – tovább egyszerűsíti hitelezési folyamatát, nagyobb hatékonyságot és jelentős költségmegtakarítást érhet el.

Az 1979-ben alapított CIB Bank az Intesa Sanpaolo Csoport tagjaként közel 455 000 ügyfelet szolgál ki. A technológiai innovációk által irányított, gyorsan fejlődő pénzügyi szektorhoz igazodva a CIB Bank élvonalbeli technológiai integrációval alkalmazkodik a digitális bankolás korszakához, amelyet az ügyfelek rugalmasság és zökkenőmentesség iránti igénye vezérel.

A CIB Bank ügyfélközpontú megoldásokra törekszik, célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a szabályozási megfelelés között, bizalmat és biztonságot nyújtson egy dinamikusan változó piacon. Ennek érdekében bízta meg a Kyndrylt egy informatikai modernizációs projekt megvalósításával, melynek célja a bank fedezetlen hitelekkel kapcsolatos munkafolyamatainak átalakítása, a kisvállalkozói hitelezési szolgáltatás felhasználói felületének frissítése, valamint a jelzáloghiteleket és kisvállalkozásokat kezelő platform korszerűsítése. A projekt során jelentősen átalakították a CIB Bank hitelkártyák, folyószámlahitelek és személyi kölcsönkérelmek kezelésére szolgáló folyamatát, egyszerűsítették a programkódokat, újratervezték az üzleti műveleteket, miközben az alaptechnológiát változatlanul hagyták.

„Nagyon örülünk, hogy a Kyndryl partnerünk ebben a projektben”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működésirányítás vezérigazgató-helyettese.

„A Kyndryl alkalmazásfejlesztés és működési támogatás terén szerzett szakértelme segítségével modernizáltuk hitelezési folyamatainkat, fejlesztettük belső képességeinket, személyre szabottabb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtunk ügyfeleinknek.”

„A Kyndryl büszke arra, hogy együttműködhet a CIB Bankkal ebben a modernizációs projektben. Jelentős mérföldkő számunkra, hogy a hagyományos IT szolgáltatói szerepkörünkön túllépve megbízható üzletialkalmazás-szolgáltatóvá váltunk”

– mondta Marosvári Tamás Bence, a Kyndryl Magyarország üzleti folyamatok tanácsadásáért felelős vezetője.

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy ügyfeleink elvárásait felülmúló megoldásokat nyújtsunk.”

A projekt központi eleme a Kyndryl átfogó szolgáltatásainak integrálása volt, amely lehetővé tette a bank hitelezési munkafolyamatainak és rendszereinek teljeskörű átalakítását.  A Kyndryl az alkalmazási rétegtől az infrastruktúráig mindent modernizált, és már üzemelteti is az eszközöket és alkalmazásokat.

A fejlesztések jelentősen javították a CIB Bank hatékonyságát, így a bank még rugalmasabban képes reagálni a piaci és üzleti változásokra. A termékfejlesztés ésszerűsítésével a CIB Bank felgyorsította az innovációt, és csökkentette a piacra vezetési időt. A hitelezési folyamatok egyetlen platformon történő központosítása csökkentette a működési költségeket a technológiai infrastruktúra egyszerűsítésével, valamint a műveletek és a támogatás konszolidálásával.

A minőségellenőrzéssel ellátott üzemeltetési és támogatási modell bevezetése lehetővé teszi, hogy a CIB Bank szükség szerint módosítsa az alkalmazás egyes összetevőit. Az új rendszernek köszönhetően a hitelügyintézők már kevesebb időt töltenek az adatbeviteli rendellenességek javításával és a belső hibák miatt elutasított kérelmek kezelésével. Ez a munkatársak elégedettségét is növeli.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss