Gazdaság

Biztonság és produktivitás egyszerre – a technológia legnagyobb kihívása napjainkban

Ichiro Ohama, a Fujitsu nagyvállalati és internetbiztonságért felelős alelnöke

Szánjon egy pillanatot szervezete internetbiztonságért felelős munkatársaira. Tegye félre egy kicsit a panaszait, hiszen biztosan vannak. A rendszerek és az adatok őrei naponta küzdenek azzal, hogy megtalálják az egyensúlyt a produktivitás, az egyszerű használat és a biztonsági előírások hatékony érvényesítése között. Hogyan lehet anélkül prioritást adni a biztonságnak, hogy végeláthatatlan folyamatokkal, dokumentumokkal és jelszavakkal terhelnénk a dolgozókat?

Hiszen ha a felhasználók úgy élik meg, hogy a biztonsági intézkedések túlzottan visszafogják a produktivitásukat, megpróbálják majd kikerülni vagy kijátszani őket. Ez pedig komoly kockázatot és sérülékenységet jelent a szervezet számára.

Ráadásul az egymással ellentétes szükségletek között olyan környezetben kell megtalálni a kényes egyensúlyt, amely folyamatosan mozgásban van. Változnak az internetes fenyegetések, új veszélyek jelennek meg. Jó példa erre a Covid19-világjárvány. Sok munkavállalónak el kellett hagynia a biztonságos céges környezetet, és potenciálisan kevésbé biztonságos otthoni eszközökön és hálózaton kellett folytatnia a munkát, úgy, hogy közben hozzáfért a céges rendszerekhez és adatokhoz. A támadók kihasználták ezt a trendet, olyan témákra összpontosítva, amelyek relevánsnak tűntek az új viszonyok között. Megjelentek a Covid19-ről exkluzív tájékoztatást ígérő adathalász e-mailek; az adománygyűjtéshez felhasználónév, jelszó és banki adatok megadását kérő álwebhelyek és segélyprogramokról vagy kormányzati hitelekről és támogatásokról szóló hamis hirdetések. És nem minden szervezet volt képes arra, hogy a kezdetektől fogva megfelelő infrastruktúrát építsen ki, és célravezető védelmi intézkedéseket vezessen be.

Az IT-biztonság növelésének ára van

Abban mindenki egyetért, hogy a biztonsági előírások frusztrálóak lehetnek a felhasználók számára, és ezért az internetbiztonsági szakembereket terheli némi felelősség. Sok olyan dolog, amit a felhasználók szeretnének csinálni (vagy muszáj csinálniuk) egy munkanap során, veszélyérzetet kelt az internetbiztonsági szakemberekben. Például a naprakész vírusvédelmi szoftver nélküli személyi eszközök vagy az USB-memóriák ellenőrizetlen használata, ami akár a teljes céges infrastruktúrát megfertőzheti.

Ezért a szervezetek szabályokat vezetnek be az ilyen tevékenységek tiltására. Ezzel a támadók dolgát szeretnék megnehezíteni – de mellékhatásként esetenként a dolgozói produktivitást gátolják. Az embereknek azonban dolgozniuk kell, és ezzel óhatatlanul megjelennek a kivételek. És néhány hét elteltével, amikor már mindenki kivételért folyamodott, a rendszer romokban hever.

Az IT használatához nehézkes folyamatokat előíró biztonsági szakemberek magának az IT-nek az elérését is megakadályozhatják például a felhőerőforrások használatának tiltásával. Hogy ezt miért teszik? Mert az „árnyék IT” agilitás terén nyújtott előnyei biztonsági veszélyekkel társulnak. Az üzleti funkciók gyakran az internetbiztonság és az IT-infrastruktúra holisztikus vizsgálata nélkül veszik igénybe a felhőszolgáltatásokat. Azt gondolják, ez nem az ő feladatuk. Ugyanakkor a céges szabályok be nem tartása sokféle – néha súlyos – komplikációkhoz vezet az adatbiztonság és a személyes adatok védelme, az adatmásolás és a biztonsági mentés terén.

A helyzetet tovább rontja, hogy a felhasználók időről-időre fejlettebb vagy kényelmesebb biztonsági intézkedésekkel találkoznak magánemberként. Mindannyian tapasztaljuk, mennyire felhasználóbarát művelet egy telefon feloldása ujjlenyomat-olvasó vagy arcfelismerő funkcióval. És mennyivel kényelmesebb ez, mint a 90 naponként jelszóváltoztatást előíró céges biztonsági szabályzat.

Lehet jobban?

Biztosan lehet ezt jobban is csinálni. Fogyasztói szintű használati élményt kell nyújtani a lehető legmagasabb fokú biztonságot garantáló vállalati köntösbe csomagolva.

Az igények teljesítése gyakran szinte kizárja egymást, nehezen feloldható köztük az ellentét. Kihívást jelent úgy jobb felhasználói élményt nyújtani, hogy közben meg kell valósítani a biztonsági intézkedéseket a különböző országokban, több partnerrel működő vállalati szervezeten belül. És pénzügyi megfontolások miatt bármilyen új rendszerrel hosszabb távra kell tervezni – ami azzal jár, hogy az mindig is elavultnak fog látszani a legújabb fogyasztói technológia mellett.

Egy dologban biztosan egyetértünk: a dolgok mai állása nem felel meg az elérni kívánt célnak. Az IT-részlegek terjedelmes szabályzatokat készítenek, évente elolvasásukra kényszerítve a munkavállalókat. De a felszólításokat és a tiltásokat valahogy dinamikusabban kellene megfogalmazni. Ez óriási változtatást jelent, de egyre többen kezdik felismerni a szükségességét.

Ennek hátterében az áll, hogy a biztonság emberi tényezői gyakran bonyolultabbak a technikaiaknál. És az új technológiák ironikus módon tovább fokozhatják a felhasználók frusztrációját. Olyan biztonsági kultúrára lenne szükség, amelyben a felhasználókat a fogyasztókhoz hasonló módon kezelik, és az évi egy biztonsági oktatás helyett érdekesebb, motiválóbb és tartósabb módon készítsék fel őket a biztonságos viselkedésre.

Ehhez szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és a biztonsági csapatok között, meg kell érteni és el kell fogadni az elkerülhetetlen kockázatokat (és meg kell tervezni a rájuk reagáló biztonsági intézkedéseket), és azonosítani kell azokat, ahol a kockázat meghaladja a potenciális előnyöket. A biztonsági funkciónak kell az üzleti terület nyelvét beszélnie.

A biztonsági kontextus ismerete

Kiindulópontként az internetbiztonságnak jobban kell összpontosítani a felhasználókra. Jelenleg a hozzáférési jogosultságokat külön generálják az egyes szolgáltatásokhoz és rendszerekhez. Ez a személet túl elnagyolt és bonyolult. Mostanában kevesebb a személyes meeting, de a vezetőknek változatlanul hozzá kell férniük távolról a vállalati rendszerekhez. Az egységes tiltás kivitelezhetetlen és felesleges is.

A biztonság egyre inkább elmozdul az adott személytől elvárható, észszerű viselkedést leképező és dinamikusan alkalmazó, perszóna-alapú szabályok felé. Sok szervezetnél már ma is ilyenek vannak érvényben – még ha kezdetleges módon is. Valószínűleg még hiányoznak a kontextusérzékeny szerepkör-profilok, amelyeket kifejezetten az adatokat munkaidőn kívül elérő különböző felhasználótípusokra, dinamikusan hoznak létre.

Az új digitális élményt nyújtó szerepkörök elősegítik a nagyvállalati informatika fogyasztói környezet mintájára történő átalakítását. Ebben a környezetben a szolgáltatások és a termékek pontosan igazodnak ahhoz, hogy a felhasználó mit szeretne, és mire van szüksége. A nagyvállalati felhasználóknak nem csupán az fontos, hogy mindez jól nézzen ki. Itt a feladat sokkal inkább az emberi munkavégzés által biztosított értékfolyam védelme a munkafolyamatok teljes körű leképezésével. Az internetbiztonság és a céges használati élmény szempontjából is az a jövő útja, ha már a tervezés fázisában beépítik a rendszerbe a megfelelő biztonságot.

Útban az új biztonsági kultúra felé

Az új biztonsági kultúra kialakítását segíti, ha szimuláljuk egy új fogyasztói termék bevezetését. Vizsgáljuk meg az ügyfélnek nyújtott teljes élményt, és már a tervezés fázisában illesszük be a biztonságot az értékteremtő munkafolyamatba. Ha sikerül azonosítani a digitális élmény gazdáját, akkor megvan az a pont, ahonnan kiindulva értéket teremthetünk az értéket generáló emberek számára.

Persze a felhasználóknak is vannak szerepköreik. A biztonsági csapatoknak erőteljesen kell törekedniük arra, hogy mindent beépített módon (by design) biztonságossá tegyenek. Ennek ellenére, semmilyen okostechnológia nem lesz képes tökéletesen biztonságossá tenni a szervezetet, ha a felhasználók nem érzik felelősségüknek, hogy megtegyék, ami rajtuk múlik. Ha azt próbáljuk újragondolni, hogyan tud minden egyes dolgozó hozzájárulni a szervezet biztonságához és a beépített biztonságot tökéletesen integráló kultúra megteremtéséhez, mindenkire fontos szerep hárul.

Related Topics:2020 biztonság internet IT panasz rendszer

Up Next

Hazai vállalkozásoknak segít az IBM: újraindítás helyett újragondolás

Don't Miss

Munkaerőpiaci alkalmazóképesség fejlesztés

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Bár nem ez a fő céljuk, hozamot is termelnek az egészségpénztári megtakarítások

Egyre többen ismerik fel, hogy az egészségpénztár hasznos segítséget jelent az egészségmegőrzés terén, de azt kevesen tudják, hogy a pénztárban tartott pénzük adómentes hozamot termel számukra.

Az egészségpénztár tagság egyik legismertebb előnye az évi legfeljebb 150 000 forint adóvisszatérítés lehetősége. Ezzel évről évre egyre többen élnek, mostanra már több, mint 30 milliárd forintot igényelnek vissza a tagok az államtól.

Az egészségpénztárban nem kell felhalmoznunk. Ha szeretnénk, akár másnap elkölthetjük a befizetett összeget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem éri meg itt huzamosabb ideig megtakarítást tartani – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.

Milyen hozamokat értek el az egészségpénztárak?

A pénztárban tartott összeg után keletkező hozamot a pénztár rendszeresen, általában negyedévente írja jóvá a tag számláján. A hozam adó- és szocho mentes, utána a pénztár költséget nem számít fel, és a számlán azonnal felhasználható.

A hozam mértéke pénztáranként és évenként eltérő. Érdemes tudni, hogy a pénztárak hozamainak év per év alapú összehasonlítása nem hordoz teljes értékű információt, mivel a pénztárak csak az adott időszakban realizált hozammal számolhatnak, és nem vehetik figyelembe a megtermelt, de nem realizált hozamokat. A pénztáraknak ezen felül nem kötelező közzétenni a hozam adataikat.

A Prémium Egészségpénztár 2024-ben bruttó 11 százalék feletti, míg 2023-ban 15 százalék feletti hozamot ért el. A Prémium a hozamot negyedévente írja jóvá a tagok számláján. Az előző év utolsó negyedévében 297 089 tag kapott hozamot, ez a legnagyobb tagi számlán 282 000 forint jóváírást jelentett, míg átlagosan 2 127 forintot kaptak a tagok.

A Prémium Egészségpénztár egyre több aktív tagról számol be, és 2024-ben az egyéni befizetések is 20 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

A Patika Egészségpénztár 2024-ben közel 8 százalék, a Patika csoport másik tagja, az Új Pillér Egészségpénztár pedig kicsivel ez alatti hozamot realizált. A megelőző évben mindkét pénztárnál 13 százalék feletti hozamot lehetett elérni. A tagok számláin még fel nem osztott hozam a Patika esetén 102 millió forint, az Új Pillérnél 20 millió forint.

A Patika a tagok számláján negyedévente átlagosan 2 200 forintot írt jóvá, a takarékoskodó tagok között azonban nem ritka a több százezer forintos összeg sem. A Patikánál az egy év alatt jóváírt legmagasabb hozam 937 967 forint volt, míg az Új Pillérnél 558 250 forint.

A Patika csoport szintén az inaktív tagok csökkenését tapasztalja, bár a számuk továbbra is magas. Az aktív tagok száma 50 százalék felett van.

A Generali Egészségpénztár az elmúlt években átlagosan 4 százalék feletti hozamokat ért el. A taglétszám 2024-ben meghaladta a 33 000 főt, ahol a tagok nagyjából egyharmada inaktív.

A Vasutas Egészségpénztár mind 2023-ban, mind 2024-ben 5 százalék feletti hozamot termelt, 2024 utolsó negyedévében közel 2 százalékot. A Vasutas Egészségpénztár 35 224 tag számláján osztotta szét a realizált hozamot, fejelenként átlagosan 7 070 forintot. A legnagyobb jóváírt hozam 532 000 forint volt.

A pénztár inaktív tagjainak aránya közel 30 százalék, a Vasutas Egészségpénztár ebben csak minimális javulást tapasztalt. A pénztár ugyanakkor a nemfizető tagok számláján is jóváír hozamot.

Az inaktív tagok száma azért fontos, mert azon tagok esetében, akik nem fizetik be a pénztárak elvárt minimum tagdíjat (ez jellemzően havi 5 000 forint körül van), akkor ennek költségét a pénztár a hozam terhére vonja le a pénztártól – emeli ki Gergely Péter. A tag tőkéje azonban ebben az esetben sem csökken.

Mibe fektetnek az egészségpénztárak?

Az egészségpénztárak szigorú szabályok szerint fektethetik be a náluk tartott vagyont, azt az összesen 88,4 milliárd forintot, amelyet a tagok rájuk bíztak. A pénztár elsősorban alacsony kockázatú eszközökbe fektethet.

Vásárolhat állampapírt és kincstárjegyet, illetve olyan értékpapírokat, amelyekért az állam kezességet vállal. Kötvényekbe és részvényekbe szintén fektethet, de egy kibocsátó papírja sem képviselhet 30 százaléknál nagyobb részarányt a portfóliójában.

Ez alól a szabály alól az állam által kibocsátott papírok kivételt képeznek. Ez azért fontos, mert jelenleg egyes állampapírokkal igen magas hozamot lehet elérni, így az egészségpénztári megtakarítás is magasabb hozamot termelhet.

Az egészségpénztár befektetési céllal ingatlant is tarthat, de ennek aránya nem lehet magasabb 20 százaléknál. A bankbetétekben tartott befektetés aránya szintén nem haladhatja meg a 20 százalékot.

Elsősorban az egészségmegőrzés a cél

A tagok szemmel láthatóan adó-optimalizálásra is használják a pénztárakat, ez abból is látszik, hogy van egészségpénztár, ahová a tagdíjak közel 40 százaléka év végén érkezik annak érdekében, hogy a tag még ez után az összeg után is visszaigényelhesse az szja-t.

Az adómentesség és versenyképes hozamok miatt az egészségpénztár befektetésnek sem utolsó, de elsődleges célja mégis csak az egészségmegőrzés. A tapasztalatok szerint az aktív egészségpénztári tagok tudatosabbak, hamarabb mennek orvoshoz, ha panaszuk van, és szűrővizsgálatokra is gyakrabban járnak, részben köszönhetően egyes pénztárak megfizethető árú szűrővizsgálati csomagjainak.

A pénztárválasztásnál nem elsősorban a hozamokat érdemes figyelni, inkább a pénztárak szolgáltatásait és költségeit. A hozam azonban szintén fontos szempont lehet, hiszen a pénztár célja kimondottan a pénzügyi- és egészségtudatosság, lehetőleg egyidejűleg.

Ha a pénztárban tartott megtakarításunkat lekötjük, még további 10 százalék adóvisszatérítést kapunk érte a maximum összeg erejéig. Hosszabb időn át tartó gyűjtés esetén (például egy egynapos sebészeti eljárásra vagy fogászati kezelésre) érdemes ezzel is számolni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba

Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos látogatást tett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keszthelyi Georgikon Campusán, ahol tárgyalást folytatott Dr. Gyuricza Csabával, az Egyetem rektorával.

A találkozó középpontjában a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei álltak a magyar agrárium nemzetstratégiai kihívásainak kezelésében.

A rektor egy átfogó stratégiai koncepciót ismertetett, amely bemutatta, hogyan lehet az állami és egyetemi adatbázisokat – például a Nemzeti Talajtani Adatbázist, a Vadgazdálkodási Adattárat vagy a meteorológiai méréseket – integrálni egy országos agrár MI-platformba. A cél egy olyan döntéstámogató rendszer létrehozása, amely precíz előrejelzésekkel segíti a termésbiztonságot, a klímaadaptációt és a járványmegelőzést, miközben a gazdák, kutatók és hatóságok számára is nyílt hozzáférést biztosít.

A MATE már jelenleg is számos projektjében alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat. Ezek a rendszerek nem csupán a magyar agrárium ellenállóképességét növelik, hanem a gazdálkodói döntéseket is magasabb szintre emelik.

A mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem kézzelfogható gazdasági versenyelőnyt is. Az adatvezérelt döntéshozatal, a célzott inputanyag-felhasználás és a járványkockázatok korai észlelése akár évente több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet az ágazatban. A klímaadaptációs beavatkozások és a hozamoptimalizálás révén 1000 milliárd forintot is elérhet az az összeg, amelyet az MI-alapú rendszerek képesek lehetnek középtávon megőrizni vagy visszatermelni a magyar mezőgazdaságban. Ez nemcsak a termelők jövedelembiztonságát növeli, hanem az egész ország élelmezésbiztonságát és exportképességét is erősíti.

A találkozón Dr. Gyuricza Csaba kiemelte:

„A mesterséges intelligencia nem a jövő lehetősége, hanem a jelen kötelessége. A MATE küldetése, hogy az agrárium digitális átállásának élére álljon, és hidat képezzen a tudományos innováció és a gazdálkodók mindennapi valósága között.”

A megbeszélésen szó esett egy jövőbeli Nemzeti Reziliencia Központ létrehozásának lehetőségéről is, amely az állami-egyetemi-vállalati együttműködések bázisaként működne a klímaadaptáció és az agrárinnováció területén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury

Geopolitikai kockázatok, gazdasági szankciók és árfolyam ingadozások – nincsenek ma könnyű helyzetben a treasury szakértők. 96%-uk a cash- és likviditáskezelést, 80%-uk a pénzügyi kockázatok hatékony menedzselését tekinti a legfontosabb prioritásnak – derül ki a PwC Magyarország több mint 100 hazai treasury szakértő megkérdezésével 2024-ben végzett felméréséből.

A jelenlegi volatilis pénzügyi piacokon egy rugalmasan alkalmazkodni tudó treasury funkciónak stratégiai szerepe van a vállalati pénzügyek irányításában.

A treasury szerepe a pénzügyi stabilitásban

Az elmúlt években a treasury funkció szerepe jelentősen felértékelődött olyan világgazdaságot érintő események következtében, mint a Covid19-járvány, az orosz-ukrán háború és az energiaválság, melyek különösen a cash- és likviditásmenedzsment, valamint a pénzügyi kockázatok kezelése terén okoztak nehézséget világszerte. Ezért a vállalati pénzügyek új megközelítéseket igényeltek, és a kiszámíthatatlan gazdasági történésekre való sikeres reagálás stratégiai szemléletet követelt a treasury szakértőktől.

„Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok, a beszállítói láncok akadozása és az instabil üzleti környezet miatt a vállalatoknak fokozott figyelmet kellett fordítaniuk a likviditásra és a készpénzáramlásra. A treasury funkció kulcsszereplővé vált a pénzügyi stabilitás megőrzésében, a rövid távú finanszírozási igények kezelésében és a likviditási kockázatok minimalizálásában”

– hangsúlyozta Heronyányi Péter, a PwC Magyarország treasury tanácsadási csapatának vezetője.

Fizetésforgalmi kihívások

A cash- és likviditáskezelés az egyik legfontosabb prioritása és egyben egyik legjelentősebb kihívása a treasury szakértőknek 2025-ben. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az előrejelzések pontosak legyenek, és a treasury csapat megfelelő módon lássa a felmerülő kitettségeket és a szabad pénzeszközállományt.

„Folyamatosan egyensúlyt kell tartani a fizetőképesség biztosítása és a hozamoptimalizálás között. Utóbbit prudenciális okokból a vállalat befektetési szabályzata is korlátozza, míg előbbit a piaci volatilitás, a kamatkörnyezet gyors változása, valamint a vevői számlák rapszodikus teljesítése miatt nehéz pontosan előre jelezni” – mutat rá Mosóczi György, a PwC szakértője. „Manapság számos megoldási lehetőség létezik cash menedzsment terén, ami hatékonyság növekedést eredményezhet, de hogy egy adott vállalatnak mi a legmegfelelőbb, az függ a vállalat igényeitől, a csoporttagok számától, a földrajzi elhelyezkedéstől vagy az alkalmazott devizáktól is”

– tette hozzá.

Pénzügyikockázat-kezelés: fókuszban a devizakockázat

A pénzügyikockázat-kezelés, beleértve az árfolyamkockázatot, a tőzsdei áruk árváltozásának kockázatát, a kamat- és hitelezési kockázatot, a treasury szakértők 80%-ánál a második leggyakoribb feladatként szerepel, de nehézséget csak a kitöltők 41%-ának okoz. Ez azért meglepő, mert a kapcsolódó folyamatok többnyire manuálisak, de a válaszadók szerint megfelelően kiszolgálják őket.

Az árfolyamkockázatokat a vállalatok többsége aktívan fedezi. A kitettségek meghatározása jellemzően manuálisan történik. A treasury csapatok többsége 1-3 deviza kezelésével foglalkozik, és a kitöltők 87%-a használ származékos ügyleteket (pl. forward, swap stb.) kockázatkezelési célokra. Az ilyen típusú ügyleteket 64% csoportszinten köti meg, és a vállalatok csupán 45%-a alkalmaz fedezeti számvitelt ezekre az ügyletekre, noha az adózási, kontrolling és számviteli szempontból is előnyös lehet.

Még mindig a kézi vezérlés jellemző

A digitális technológia – AI és gépi tanulási megoldások – nem csupán a napi treasury feladatok hatékonyabb elvégzését, de a jobb minőségű információk előállítását is támogatná, mégis sok helyen még mindig manuális folyamatokra hagyatkoznak. A kérdőívet kitöltők mindössze 28%-a használ Treasury Management Systemeket (TMS), de 40%-uk tervezi ilyen rendszerek bevezetését.

A treasury szakemberek jelenleg sokkal inkább API-kapcsolatok kialakításában, adatelemző szoftverekben és adatvizualizációban látják a lehetőséget hatékonyságnövelésre, amit a PwC Magyarország 14. Magyarországi Vezérigazgató felmérése is alátámaszt, hiszen az abban megkérdezett vállalatvezetők 80%-a egyértelműen hatékonyság növekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően, emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából.

Az AI és a gépi tanulási megoldások bevezetése nem csak a pontosabb előrejelzésekhez, hanem a hatékonyabb kockázatkezeléshez is hozzájárulhat, és megkönnyítheti a változó piaci környezetre való gyors reagálást.

Központosított bankkapcsolatok

A treasury IT-infrastruktúra jellemzője, hogy a banki kapcsolatok és tranzakciók menedzselése rendszerszinten támogatott, viszont a válaszadók kevesebb, mint fele rendelkezik direkt (end-to-end) kapcsolattal a belső rendszerei és a bankja között. A megkérdezettek közel fele képes ERP-ből indítani banki utalásait, de jellemző az elektronikus banki portálon manuálisan végzett utalási csomag rögzítése is. A szakemberek jelenleg leginkább a fizetési folyamatok automatizálásában látják a fejlesztési lehetőségeket, de sokan a valós idejű utalásoknak (instant payment) örülnének.

Szorosan a treasury területéhez kapcsolódik a bankszámlák kezelése, az egyéb banki adminisztrációs feladatok, valamint a követeléskezelés is, melyekkel összességében elégedettek a megkérdezettek. Azonban a banki kapcsolatra a kitöltők 79%-ának lokálisan kevés vagy semmilyen befolyása sincs, mivel a vállalatcsoporton belül kialakított központi treasury csapat foglalkozik ezzel a területtel. A központosított bankkapcsolatok lehetővé teszik a stratégiai szintű és transzparens együttműködést, ami jobb díjstruktúrákat eredményezhet (költség, mint döntő szempont), és hozzájárul az egységes pénzügyi infrastruktúra kialakításához.

A treasury terület felépítése

A felmérést kitöltők 66%-ánál működik külön treasury részleg, jellemzően az összes válaszadók figyelembevéve átlagosan 6 főből áll, de vállalatcsoportoknál tipikus a központosítottan működő treasury csapat, illetve még mindig sok szervezetnél a számvitel és kontrolling terület látja el a treasury feladatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!