Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A Continental lett az egyik legvonzóbb munkahely

A PwC Magyarország felmérése szerint a Continental az egyik legvonzóbb munkáltató a hazai gyártó vállalatok között

A magyarországi Continental cégcsoport a második legvonzóbb munkáltató a gyártó vállalatok kategóriában az a 35 ezer válaszadó visszajelzése alapján, akiket a PwC Magyarország idei munkaerőpiaci-preferencia kutatásában megkérdezett.

A 16 évnél idősebb diákokat, egyetemi hallgatókat és munkavállalókat kérdezték meg egy online felmérés keretében, hogy milyen tényezők és juttatások meghatározóak számukra, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a munkaadókkal szemben, valamint melyek azok a hazai munkáltatói márkák, melyek a leginkább vonzóak számukra. A PwC 2020 Legvonzóbb Munkahelye Díjakat összesen tíz iparági, valamint egy összesített kategóriában osztották ki a kutatásban részt vett, 16-28 év közötti válaszadók értékelése alapján Az iparági besorolásnál a válaszadók percepciói, valamint az egyes munkáltatói márkák önmeghatározásai voltak elsődlegesen irányadók. Noha az adatok felvétele folyamatos, a díjak odaítélésének alapjául a 2020. szeptember 1-jével indult és október 31-én lezárult kampány során beérkezett válaszok szolgáltak.

„Vállalatunk és vezetőink számára fontosak a visszajelzések. A rendszeres belső felméréseken keresztül megismerhetjük a munkatársaink véleményét, mely mellett folyamatosan figyelemmel kísérjük azt is, miként látják a Continental vállalatot a munkaerőpiacon elérhető tehetségek. A PWC által az idei évben is elvégzett kutatás is egy irányadónak tekinthető helyzetkép, mely alapján következtethetünk arra, hogy sikerült a korábbi fejlesztő visszajelzések nagy részét beépítenünk. Tavaly a harmadik, idén a második helyen végeztünk, jövőre az első helyre törekszünk. Köszönöm a munkatársaimnak, hogy kivételes hozzáállásukkal hozzájárulnak a Continental vállalati értékeinek megéléséhez és megismertetéséhez.”

– mondta a díj kapcsán Sarah Frachet, országos HR vezető.

A felmérésből megtudtuk, hogy megnőtt az alapbér és a rugalmas és kiszámítható időbeosztás jelentősége a munkavállalók szemében a tavalyi évhez képest. A Covid-járvány hatására újként került be a TOP15-ös sorrendbe a biztonság szempontja, míg a várakozásoknak megfelelően csökkent a rendszeres csapatépítések népszerűsége. A PwC Magyarország idén már negyedik alkalommal mérte fel a hazai munkahelyválasztási preferenciákat, és ezúttal a fiatalok mellett a teljes munkaerőpiac igényeit feltérképezték a szakemberek.

A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is megvizsgálta a munkahelyválasztási preferenciákat a PwC Magyarország. Az idei év egyik újdonsága, hogy ezúttal nemcsak a hallgatók és pályakezdők, hanem a tapasztalt munkavállalók elvárásait is felmérték. Szintén újdonság, hogy Magyarország mellett további tíz európai ország is részt vett a kutatásban, amely idén egy munkáltatói márkapercepció felméréssel is kiegészült. A hazai felmérésben részt vevő közel 35 ezer válaszadó 35 százaléka felsőoktatásban, míg 14 százalékuk középiskolában tanul, 50 százalékuk pedig dolgozik.

Gazdaság

Sokmillió dolláros hátrányt kerülhetnek el az ipari vállalatok a nyílt, szoftveralapú automatizálással

ipari

A közepes méretű ipari vállalatoknál átlagosan a bevétel 7,5 százalékát is elérheti a zárt ipari automatizálási rendszerek miatt elszenvedett versenyhátrányból adódó veszteség, míg a kisebb gyártóknál ez az arány akár 25 százalék is lehet – mutat rá a Schneider Electric új, globális kutatása.

A megoldást a nyílt, szoftveralapú automatizálás jelenti, ami skálázható, jövőbiztos választ jelent erre a kihívásra, erősítve a cégek versenyképességét és ellenállóképességét a gyors piaci változásokkal szemben.

 Jelentős összegeket veszítenek az ipari vállalatok a zárt automatizálási rendszerek miatt – ez az egyik fő tanulsága a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új globális kutatásának. Az „Open vs. Closed: The $11.28M Question for Industrial Leaders.” című felmérés, amit az Omdia végzett el a Schneider Electric megbízásából rámutat, hogy a nagyvállalatok átlagosan éves szinten 45,18 millió dollárt veszítenek azért, mert a zárt automatizálási rendszerek csökkentik a versenyképességüket. A közepes méretű ipari cégek esetében a bevétel 7,5 százalékára tehető az ebből adódó veszteség, míg a kisebb gyártóknál jóval magasabb, akár 25 százalékos is lehet ez az érték. A veszteségek az alacsonyabb üzemeltetési hatékonyságból, a leállásokból, az előírásoknak történő megfelelés érdekében végrehajtott utólagos átalakításokból és a termelésben előforduló határidő-túllépésekből származnak. Ezeket a hatásokat ugyanakkor gyakran elfedi a régi automatizálási rendszerek látszólagos megbízhatósága.

A statikus környezetekre tervezett hagyományos, hardveralapú automatizálási rendszerek nehezen tudnak megfelelni a napjainkban dinamikusan változó ipari elvárásoknak. A rugalmasság hiánya miatt még a rutinszerű frissítések is költséges technikai projektekké válnak, míg a saját fejlesztésű architektúrák korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, csökkentve az átláthatóságot és a reagálóképességet.

A kihívás középpontjában a hardver komplexitása áll. A legtöbb vállalat 2–10 vagy akár ennél is több különböző platformot használ, amelyek mindegyike egyedi karbantartási igényekkel bír. Ez a fragmentáció azt eredményezi, hogy függővé válnak a beszállítóktól. A problémák 30 százalékának megoldása speciális támogatást igényel, ami jelentős kihívást okoz a munkaerő kapcsán, hiszen rendkívül speciális szaktudásra lenne szükség egy olyan helyzetben, amikor a vállalatok munkaerő- és szakértelemhiánnyal küzdenek. Az egymástól elszigetelt, silóként működő rendszerek emellett akadályozzák a prediktív karbantartást és a problémák gyors megoldását, ami költséges leállásokhoz és a termelékenység csökkenéséhez vezet. Ezek a hatékonysági hiányosságok az egész működésre kiterjednek, csökkentve ezáltal a vállalat alkalmazkodóképességét.

Sürgősen változtatni kell

A kutatás hangsúlyozza, hogy sürgős változtatásra van szükség. A nyílt, szoftveralapú automatizálás skálázható, jövőbiztos megoldást kínál, amely modernizálja a régi rendszereket, lehetővé teszi, hogy a befektetések gyorsabban megtérüljenek, és erősíti az ipari versenyképességet és az ellenállóképességet.

A szoftver és a hardver szétválasztásával az ipari cégek megkapják azt a rugalmasságot, ami ahhoz kell, hogy sikeresen integráljanak különböző gyártóktól származó rendszereket, gyorsan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz, képesek legyenek kisebb mennyiségeket is hatékonyan gyártani és kezeljék a mérnöki tudás hiányából adódó kihívásokat. Valós idejű adatok válnak elérhetővé, amelyekre támaszkodva jobb döntéseket tudnak hozni, ezáltal pedig javítják a termelékenységüket és jelentős mértékben csökkentik a költségeiket.

A Schneider Electric ügyfelei máris élvezik ezeket az előnyöket. Sok cég teszt projektekkel vagy az eszközök szintjén megvalósított kisebb projektekkel kezdi az átállást, majd kiterjeszti a teljes üzemre vagy akár több telephelyre is a nyílt, szoftveralapú automatizációt. Ezáltal ki tudják használni az adatok teljeskörű birtoklásával, a jobb minőség-ellenőrzéssel és az átláthatóbb költségstruktúrával járó előnyöket, miközben megóvják a meglévő beruházásaikat.

„Ez a kutatás megerősíti azt, amit ügyfeleink nap mint nap mondanak nekünk: az ipari rendszereknek ugyanolyan gyorsan kell alkalmazkodniuk, mint a piacoknak. Különösen biztató, hogy a gazdaság gerincét képező kisebb vállalkozások profitálhatják a legtöbbet, és ezáltal újra befektethetnek az innovációba és a növekedésbe. A nyílt, szoftveralapú automatizálás egy bevált megoldás, amely bármilyen méretű ipari szereplő számára lehetővé teszi a rugalmasság növelését, az innováció ösztönzését és azt, hogy eredményesen működjön a gyorsan változó fogyasztói igények, a szabályozási nyomás és a hektikusan változó piaci körülmények mellett is”

– mondta el Gwenaëlle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Elkerülhető veszteségek

Az Omdia felmérése szerint csak az alacsony szintű működési rugalmasság és az ebből adódó gyengébb alkalmazkodóképesség éves szinten átlagosan 6,1 millió dolláros veszteséget okoz az ipari vállalkozásoknak. A merev hardverrendszerek akadályozzák a piaci változásokra való reagálást, mivel 77,4 százalékuk esetében a funkcionális frissítéshez fizikai módosításokra van szükség, miközben a több gyártótól származó platformok bonyolult integrációt eredményeznek. A módosítási költségek óránként 25 000–50 000 dollár között mozognak, míg az évente 1 milliárd dollár feletti árbevételű vállalatok esetében ez az összeg elérheti az óránként 250 000 dollárt is.

A karbantartás nehézségei, a nem tervezett állásidők és a szükséges szakértelem hiánya miatti csökkenő hatékonyság évente átlagosan 2,28 millió dolláros veszteséget okozhat. További 1,2 millió dollárnyi veszteség keletkezik a valós idejű adatokhoz való hozzáférés hiánya és az ebből adódó, egyébként megelőzhető minőségi hibák és költséges karbantartás miatt. A kutatás szerint a fenntarthatósági és egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelés miatti utólagos átalakítások a hardverben évente átlagosan 1,7 millió dolláros költséget jelentenek.

„A növekvő nyomásra reagálva az ipari vezetők taktikai megoldásokat alkalmaznak, hogy továbbra is érvényesíthessék az alapvető prioritásokat – a növekedést, a versenyképességet és a bizalmat. Egy olyan világban, ahol a termékek életciklusa rövidül, az ellátási láncok megszakadnak és egyre nagyobb a szakemberhiány, az agilitás és a rugalmasság már nem csupán opció, hanem ezek a túlélés feltételei. Minden negyedév, amellyel egy vállalkozás elhalasztja a zárt automatizálási ökoszisztémák költségeinek kezelését, további 1 millió dollár feletti értékvesztést jelent: ezt a pénzt pedig újra befektethetnék a növekedésbe és az innovációba”

– tette hozzá Anna Ahrens, az Omdia vezető elemzője.

A teljes kutatás itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Nő a verseny, nőnek az elvárások: a technológiai felkészültség dönti el, ki marad talpon Black Friday alatt

A 2025-ös Black Friday minden eddiginél nagyobb terhelést hozhat a magyar webshopoknak, miközben a vásárlók egyre gyorsabb, hibamentes online élményt várnak.

A legfrissebb kutatások alapján az akciós időszak forgalma akár egy teljes havi megrendelésszámot sűríthet egyetlen hétvégébe, ami komoly technológiai próbatételt jelent az e-kereskedőknek. A szakértők szerint idén már az dönti el a versenyt, hogy ki mennyire átgondoltan és időben készítette fel platformját a terhelési csúcsokra.

A magyar online kiskereskedelem 2025-ben olyan átalakulás közepén áll, amelyhez hasonlóra a szektor közel 25 éves hazai történetében még nem volt példa. A PwC legfrissebb, 2025-ös elemzése szerint a magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben elérte az 1920 milliárd forintos forgalmat, ami 15 százalékos növekedést jelent. A bővülés fő hajtóereje már egyértelműen az import kereskedelem, amely egymagában 330 milliárd forintot, vagyis a teljes piac 17 százalékát adta. A globális online kiskereskedelem 2025 végére várhatóan 6,56 billió dollárt ér el, 7,8 százalékos éves növekedéssel, miközben a vásárlói utak több mint fele már online kezdődik. Az NRC kutatása szerint a nemzetközi e-kereskedelmi óriások erősödése, különösen a gyors szállítással és fulfillment központokkal terjeszkedő ázsiai platformok megjelenése, radikálisan átalakította a játékteret: Magyarországról az árversennyel már nem lehet nyerni, a gyors szállítás, a személyre szabott vásárlói élmény és a kifogástalan technológiai infrastruktúra lett a siker kulcsa. Ez a helyzet különösen fontossá teszi az olyan csúcsidőszakokra való felkészülést, mint a Black Friday, amikor egyetlen technológiai hiba vagy leállás nemcsak bevételkiesést, hanem reputációs károkat is okozhat.

A várakozások szerint a 2025-ös Black Friday időszak online forgalma elérheti a 160 milliárd forintot, ami minden eddiginél nagyobb terhelést jelent az e-kereskedelmi rendszereknek. Ilyen körülmények között a háttérben dolgozó webfejlesztők fő feladata az, hogy a vásárlói élmény akkor is zökkenőmentes maradjon, amikor a forgalom egyetlen nap alatt az éves átlag többszörösére ugrik. A Virgo most megosztja tapasztalatait az e-kereskedelmi platformok felkészítéséről.

A kérdés már nem az, lesz-e forgalom, hanem az, hogy bírja-e a rendszer

A Publicis Groupe Hungary és a PwC Magyarország közös kutatása szerint a magyar Black Friday forgalma 2024-ről 2025-re tovább emelkedik, az online kiskereskedelem részaránya pedig várhatóan már el fogja érni a teljes magyar kiskereskedelem 18%-át, szemben a 2023-as 12,5%-kal. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hétvége alatt akár ugyanannyi rendelés is  érkezhet, mint amennyit egy átlagos webshop egy teljes hónapban kezel.

„A számok mögött azonban egy kritikus kérdés áll: vajon az infrastruktúra képes-e kiszolgálni ezt a mennyiséget?”

– mondja Hornok Ádám, Product Owner.

„A Black Friday számomra olyan, mint egy precízen megtervezett szimfónia. Már hónapokkal előtte leülünk a fejlesztőkkel, az üzemeltetéssel, a marketinggel, mindenki tudja mi a szerepe, mikor lép be, hogyan reagálunk, ha valami eltér a terv szerintitől. És amikor éjfélkor megérkezik az első nagy roham, nem a feszültség uralja a csapatot, hanem az, hogy végre kipróbálhatjuk élesben, amit hónapok alatt felépítettünk. Ez már rég nem csak kampány – ez csapatmunka a legmagasabb szinten, ahol minden apró részlet számít.”

A terhelési csúcsok három hulláma

A korábbi évek adatai és tapasztalatai alapján a Black Friday forgalmi mintázata is teljesen más, mint amivel a hétköznapokban találkozunk. Éjfélkor indul a roham – az első két órában az éjjeli baglyok érkeznek, hajnali fél 6 és 9 között pedig a pacsirták. Aztán jön a harmadik hullám délután, amikor munka után megnyitják a laptopot. Három különálló csúcs, mindegyik más jellegű terheléssel.

Ez egy átlagos működési naphoz képest sokszoros igénybevételt jelent, amihez a szakemberek szerint a skálázható, felhő alapú infrastruktúra ma már alapfeltétel, de ez is csak akkor működik jól, ha megfelelő tesztelés előzi meg.

„Egy hétköznapi webshop másodpercenként 10–20 kérést kezel. Black Friday reggelén ez 500–1000-re ugorhat. Ha erre nincs felkészülve a rendszer, elakadnak a folyamatok: lassul a betöltés, hibák jelennek meg a kosárban vagy a fizetési oldalon, és ezt a vásárlók azonnal ‘büntetik’ ”

– mondja Hornok Ádám.

Mi történik a háttérben?

A fejlesztők és üzemeltetők számára a Black Friday előtti utolsó este a legintenzívebb időszak. Ekkor történik:

– az adatbázisok végső szinkronizációja,
– a cache-ek optimalizálása,
– a terheléselosztás finomhangolása,
– a valós idejű monitorozó rendszerek aktiválása,
– a vészforgatókönyvek átnézése.

Balázs Ádám, az üzemeltetés vezetője szerint ez az a pont, ahol eldől, hogy másnap sima működés vagy hibaüzenetek fogadják-e majd a vásárlókat:

„A felhő alapú megoldások nagy előnye, hogy automatikusan képesek skálázódni, de ez nem váltja ki az előzetes tervezést. Előre kell meghatározni, hogyan reagáljon a rendszer egy-egy terhelési helyzetre, milyen logokat figyelünk valós időben, és milyen gyors intézkedések szükségesek, ha valahol torlódás alakul ki.”

Öt terület, amelyen nem lehet spórolni

A Virgo szakemberei, akik több vezető magyar e-kereskedelmi platformmal, köztük a Euronics Magyarországgal is együtt dolgoznak – amely a 2024-es Black November időszakban 16%-os árbevétel-növekedést ért el év/év alapon, miközben az átlagos kosárérték is 10%-kal emelkedett –, az elmúlt évek tapasztalatai alapján öt kulcsfontosságú területet azonosítottak, ahol a felkészülés különösen meghatározó:

  1. Terheléses tesztek – Nem elég feltételezni, hogy a rendszer bírja a terhelést, fontos már októberben éles teszteket futtatni, amelyek szimulálják a Black Friday forgalmát és feltárják a szűk keresztmetszeteket.
  2. Skálázható infrastruktúra – Modern felhőalapú megoldásokkal a szerverkapacitás automatikusan növelhető a forgalmi csúcsok idején, így elkerülhető a rendszerleállás.
  3. Minden eshetőségre protokoll – Mi van, ha rossz ár jelenik meg? Mi van, ha egy külső fizetési szolgáltató elérhetetlenné válik? Válsághelyzet közepén nincs idő improvizálni, előre kidolgozott forgatókönyvek kellenek.
  4. Folyamatos monitorozás – A Black Friday nem akkor kezdődik, amikor a vásárlók megnyomják a „Kosárba” gombot, hanem hetekkel előtte, amikor a terhelés fokozatosan épül. Valós idejű riasztási rendszerek nélkül a csapat vaksötétben halad.
  5. Szoros csapatmunka és kommunikáció – A sikeres Black Friday soha nem egy ember teljesítménye. A fejlesztők, üzemeltetők, ügyfélszolgálat és marketing csapatának szorosan összehangolva kell dolgoznia.

Mit jelent ez 2025-re nézve?

A magyar vásárlók 44 százaléka ma már kizárólag online csatornákon keres akciókat, és folyamatosan nő az elvárás a gyors betöltési idő, a zökkenőmentes fizetés, az azonnali visszaigazolás iránt. A szakértők szerint a következő Black Friday sikerét nem a kampányok újdonsága, hanem a háttérben végzett precíz, hónapokkal korábban elkezdett technológiai munka határozza meg. A vásárlók számára ebből semmi nem látszik, és épp ez a lényeg: ha minden működik, az annak az eredménye, hogy a rendszer és a csapat már jóval a nagy nap előtt felkészült a terhelésre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A magyarok figyelik az árfolyamokat, de az utalások rejtett díjai még mindig sokakat meglepnek

Milliárdokat veszítenek naponta[1] a nemzetközi átutalások rejtett díjai miatt magánszemélyek és vállalkozások, így nem meglepő, hogy a magyarok többsége egyre tudatosabban vizsgálja az árfolyamkülönbségeket és a tranzakciók költségeit.

Ennek ellenére sokan még mindig több pénzt veszítenek, mint kellene, amikor külföldre utalnak vagy ott költenek – derül ki a Wise friss, reprezentatív felméréséből[2].

Az árfolyamok iránti figyelem nagy, de az átláthatóság elmarad

A Wise, a globális technológiai vállalat, amely a világ pénzforgalmának legegyszerűbb és leghatékonyabb módját építi, arra volt kíváncsi, hogyan kezeli a magyar lakosság a nemzetközi utalásokat, mire figyelnek a tranzakciók során, milyen szolgáltatásokat részesítenek előnyben, és mi bosszantja őket legjobban a hétköznapokban, amikor más pénznemeket kezelnek.

A kutatásból kiderül, a magyarok több, mint fele (59%) ellenőrzi az árfolyamokat, mielőtt nemzetközi fizetést hajtana végre, és ehhez leggyakrabban a Google-t használják. A fiatal felnőttek (a 18–29 évesek) közül még többen (66%) figyelnek oda az árfolyamváltozásokra, ami a növekvő pénzügyi tudatosság biztató jele, és betudható annak, hogy feltehetőleg gyakran utaznak és vásárolnak Magyarországon kívül.

Az átláthatóság továbbra is aggodalomra ad okot

A fokozott óvatosság valószínűleg a nemzetközi fizetések korlátozott átláthatóságát és a globális pénzügyi műveletek nagyobb átláthatóságának folyamatos igényét tükrözi. A válaszadók nagyjából harmada (30%) úgy véli, hogy a hagyományos bankok adatai nehezen átláthatóak nemzetközi tranzakciós díjak vagy az árfolyamok tekintetében, és nagyjából minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy egyáltalán nem kap egyértelmű információkat, amikor utalást indít más ország pénznemében.

A rejtett díjak és a kedvezőtlen árfolyamok okozzák a legtöbb frusztrációt 

A magyarok közel fele (45%) a rejtett vagy magas díjakat nevezte meg legnagyobb frusztrációjának a nemzetközi fizetések során, ezt szorosan követte a kedvezőtlen árfolyamok (38%) válasz. Meglepő, hogy amíg a válaszadók közel fele (47%) azt állítja, hogy nem hajlandó elfogadni a rejtett díjak miatti pénzvesztést, szinte ugyanennyien (45%) ismerik el, hogy mégis tolerálják azt – gyakran azért, mert bíznak a hagyományos bankjukban, vagy úgy gondolják, hogy a szolgáltató váltás túl bonyolult lenne.

A fintech cégek egyre nagyobb teret nyernek, mivel a magyarok jobb ár-érték arányt keresnek

A felmérés arra is rákérdezett, hogyan kezelik a magyarok külföldi valutájukat. A válaszadók fele (50%) saját elmondása szerint egyáltalán nem tart devizát, akik viszont igen, azok gyakran választanak fintech megoldásokat (24%), de sokan otthon tárolják készpénz formájában (23%), vagy a hagyományos bankszámlákon (12%). A fintech platformok különösen népszerűek a 18–29 éves fiatal felnőttek körében (41% tartja így külföldi valutáját), ami azt mutatja, hogy a fiatalabb felhasználók inkább a digitális, átlátható pénzügyi eszközöket keresik.

Bárki számára, aki külföldön kap fizetést, költ vagy utazik, és több pénznemben tartja a pénzét, fontos, hogy naprakész legyen az árfolyamok és az átutalási díjak tekintetében”

– mondta Horányi Gergő, a Wise termékfejlesztési vezetője.

„A Wise-nál a Google-on látható valós árfolyamot és a teljes költséget előre megadjuk az ügyfeleknek az utalások előtt – nincsenek meglepetések, nincsenek rejtett költségek”

A fiatalabb generációk hajtják a változást

A felmérés arra is rávilágított, hogy sok 18–29 éves számára a külföldre történő fizetés vagy pénzátutalás már a mindennapi élet része: a 18–29 évesek 14%-a legalább hetente végez nemzetközi utalásokat, minden negyedik (26%) fiatal felnőtt pedig már nem csak forintban tart pénzt.  A növekvő elkötelezettség a globális szemléletű pénzügyi szokások felé történő elmozdulást is jelzi – különösen a magyarok következő generációja körében, akik számára a pénzmegtakarítás kiemelkedően fontos lehet.

[1] Edgar, Dunn and Company kutatása, 2024

[2] Opinio Institute Kft. kutatása, 2025. október

3 18 év feletti lakosság


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss