Gazdaság

MI TUDÁSKÖZPONTOK: Robotszimuláció támogatja az önvezető járművek fejlesztését

Az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatásokat teszi gyorsabbá és hatékonyabbá a műszaki képzésekben kiemelkedő győri Széchenyi István Egyetem mesterséges intelligenciára (MI) építő projektje, amelyben robotokat vizsgálnak virtuális, szimulációs környezetben.

A járműipar nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű ágazat, s ennek fejlesztési tevékenységét a legmodernebb technológiák támogatják, mint amilyen a mesterséges intelligencia. A Microsoft és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével, a Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program keretében megvalósuló projekt a jövőben több száz mérnökhallgatónak teszi lehetővé, hogy megtanulják és saját kutatásaikban is alkalmazzák a mesterséges intelligenciára épülő technológiákat.

Az önvezető járművekkel kapcsolatos technológiák megismerése, oktatása gyakran kezdődik speciális robotokkal, amelyek segítségével a mérnökjelöltek a tanulmányaikhoz szükséges kísérleteket tudnak végezni, majd saját kutatási projektjeikben is ezek támogatják őket. Az oktatási célú, úgynevezett differenciálhajtású robotok alkalmazása azért egyre gyakoribb a felsőoktatási intézményekben, mert komplex mérnöki területeken adnak lehetőséget a tudásanyagban való gyakorlatias elmélyülésre. Ezekkel az eszközökkel ilyen módon oktathatók az alábbi szakterületek:

stabil elektromechanikus platform tervezése és kivitelezése,
szenzorok implementálása és azok szoftveres kezelése,
különböző elektronikai megoldások együttes alkalmazása.

Az elmúlt években Magyarország egyik legjelentősebb tudásközpontjává vált győri Széchenyi István Egyetem projektjének újszerűsége e robotok számítógépes szimulációjában rejlik. Ezáltal minden olyan kísérlet és fejlesztés felgyorsítható, amelynek központi elemei a robotok. A szimulációk alkalmazásával a kutatók-oktatók és a hallgatók gyorsabban és hatékonyabban végezhetik el méréseiket, tesztelhetik megoldásaikat, amelyeket később akár valós roboton is kipróbálhatnak.

Az Azure távoli környezetben futó szimulációk több és sokoldalú vizsgálatra adnak lehetőséget úgy, hogy közben a vizsgált robot tudása olyan képességekkel bővíthető a szimulációs térben, mint az 5G vagy éppen az új szenzorok. Az önvezető, autonóm járművek elterjedésével egyre gyakrabban merül fel ezen járművek távfelügyeletének igénye és a teleoperációs rendszerek fejlesztése: a virtuális környezet ezt is támogatja. Az elkészült robotszimuláció a kiegészítő ellenőrzésekkel, mérési tervekkel együtt számos területen alkalmazható az önvezető járművekhez kapcsolódó témák oktatásához, kutatásához.

A magyar felsőoktatás és a Microsoft stratégiai együttműködésének keretében jelenleg nyolc egyetemen zajlanak előremutató és tudományos jelentőségű, mesterséges intelligenciára épített kutatások a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontokban. A győri projekt arra példa, hogyan támogathatnak a legmodernebb technológiák kutatásokat egy olyan ágazatban, amely stratégiai jelentőségű az ország gazdaságában. A fejlesztés a járműipari oktatásban azért játszik fontos szerepet, mert a mérnök hallgatók sokkal több kísérletet tudnak elvégezni, s így tudásukat eredményesebben hasznosíthatják.

„A Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legszélesebb műszaki oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye. Szövetségünk a járműiparral több évtizedes, ezért nem kérdés, hogy számunkra is prioritás a legújabb technológiák beépítése az oktatásba, ahogy az is, hogy a digitális fejlesztésekre épített kutatásokon alapuló innovációt ösztönözzük kutatóink, oktatóink és hallgatóink körében. Ez a program hozzájárul egyetemünk versenyképességének további növeléséhez, valamint ahhoz, hogy hallgatóink még inkább meg tudják alapozni szakmai karrierjüket”

– fejtette ki a projekt kapcsán dr. Ballagi Áron, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja Ipar 4.0 Központjának témavezetője, az Automatizálási Tanszékének vezetője.

„A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok célja a győri projekt esetében is, hogy a technológiai oktatásnak szerves részét képezzék a legújabb technológiák. Az MI Tudásközpontokban koncentrálódik a legújabb technológiai tudás, az Azure infrastruktúrában elérhető számítási kapacitás és a szükséges szoftveres háttér is annak érdekében, hogy a hallgatók és szakmai mentoraik egyedülálló kutatásokat vigyenek sikerre. Az egyetemeknek kulcsszerepük van abban, hogy Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglaltaknak megfelelően a társadalomhoz közelebb hozzák a mesterséges intelligenciát és felkészítsék az embereket annak alkalmazására”

– mondta a projekt kapcsán Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője.

Az MI Tudásközpontok segítségével javul a hazai technológiai oktatás eddig is magas színvonala, emelkedhet a magas hozzáadott értékű fejlesztések száma, valamint több lesz az új technológiai megoldásokban is járatos, fiatal szakember a hazai munkaerőpiacon, tehát nőhet a magyar gazdaság versenyképessége. A Microsoft Magyarország támogatásával egy év alatt országszerte 8 MI Tudásközpontban indult el a munka: a központok a tudományok több területét fedik le.

Az MI Tudásközpontok jelenleg a győri Széchenyi István Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen valamint a Gödöllői Szent István Egyetemen működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja. A Microsoft az Azure számítási kapacitásait is az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsátja, hogy a mesterséges intelligenciát adó technológiákról frissen szerzett ismereteik birtokában kísérletezzenek tovább és teszteljék fejlesztéseiket.

Related Topics:center egyetem intelligencia magyarország mesterséges MI Microsoft news széchenyi tudásközpontok

Up Next

Debrecenben nyílik az első vidéki Xiaomi Mi Store

Don't Miss

In-line pH-szenzorok automatizált tisztítása

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!