Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

MI TUDÁSKÖZPONTOK: Robotszimuláció támogatja az önvezető járművek fejlesztését

Az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatásokat teszi gyorsabbá és hatékonyabbá a műszaki képzésekben kiemelkedő győri Széchenyi István Egyetem mesterséges intelligenciára (MI) építő projektje, amelyben robotokat vizsgálnak virtuális, szimulációs környezetben.

A járműipar nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű ágazat, s ennek fejlesztési tevékenységét a legmodernebb technológiák támogatják, mint amilyen a mesterséges intelligencia. A Microsoft és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével, a Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program keretében megvalósuló projekt a jövőben több száz mérnökhallgatónak teszi lehetővé, hogy megtanulják és saját kutatásaikban is alkalmazzák a mesterséges intelligenciára épülő technológiákat. 

Az önvezető járművekkel kapcsolatos technológiák megismerése, oktatása gyakran kezdődik speciális robotokkal, amelyek segítségével a mérnökjelöltek a tanulmányaikhoz szükséges kísérleteket tudnak végezni, majd saját kutatási projektjeikben is ezek támogatják őket. Az oktatási célú, úgynevezett differenciálhajtású robotok alkalmazása azért egyre gyakoribb a felsőoktatási intézményekben, mert komplex mérnöki területeken adnak lehetőséget a tudásanyagban való gyakorlatias elmélyülésre. Ezekkel az eszközökkel ilyen módon oktathatók az alábbi szakterületek:

  • stabil elektromechanikus platform tervezése és kivitelezése,
  • szenzorok implementálása és azok szoftveres kezelése,
  • különböző elektronikai megoldások együttes alkalmazása.

Az elmúlt években Magyarország egyik legjelentősebb tudásközpontjává vált győri Széchenyi István Egyetem projektjének újszerűsége e robotok számítógépes szimulációjában rejlik. Ezáltal minden olyan kísérlet és fejlesztés felgyorsítható, amelynek központi elemei a robotok. A szimulációk alkalmazásával a kutatók-oktatók és a hallgatók gyorsabban és hatékonyabban végezhetik el méréseiket, tesztelhetik megoldásaikat, amelyeket később akár valós roboton is kipróbálhatnak.

Az Azure távoli környezetben futó szimulációk több és sokoldalú vizsgálatra adnak lehetőséget úgy, hogy közben a vizsgált robot tudása olyan képességekkel bővíthető a szimulációs térben, mint az 5G vagy éppen az új szenzorok. Az önvezető, autonóm járművek elterjedésével egyre gyakrabban merül fel ezen járművek távfelügyeletének igénye és a teleoperációs rendszerek fejlesztése: a virtuális környezet ezt is támogatja. Az elkészült robotszimuláció a kiegészítő ellenőrzésekkel, mérési tervekkel együtt számos területen alkalmazható az önvezető járművekhez kapcsolódó témák oktatásához, kutatásához.

A magyar felsőoktatás és a Microsoft stratégiai együttműködésének keretében jelenleg nyolc egyetemen zajlanak előremutató és tudományos jelentőségű, mesterséges intelligenciára épített kutatások a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontokban. A győri projekt arra példa, hogyan támogathatnak a legmodernebb technológiák kutatásokat egy olyan ágazatban, amely stratégiai jelentőségű az ország gazdaságában. A fejlesztés a járműipari oktatásban azért játszik fontos szerepet, mert a mérnök hallgatók sokkal több kísérletet tudnak elvégezni, s így tudásukat eredményesebben hasznosíthatják.

oktatás, kutatás

„A Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legszélesebb műszaki oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye. Szövetségünk a járműiparral több évtizedes, ezért nem kérdés, hogy számunkra is prioritás a legújabb technológiák beépítése az oktatásba, ahogy az is, hogy a digitális fejlesztésekre épített kutatásokon alapuló innovációt ösztönözzük kutatóink, oktatóink és hallgatóink körében. Ez a program hozzájárul egyetemünk versenyképességének további növeléséhez, valamint ahhoz, hogy hallgatóink még inkább meg tudják alapozni szakmai karrierjüket”

– fejtette ki a projekt kapcsán dr. Ballagi Áron, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja Ipar 4.0 Központjának témavezetője, az Automatizálási Tanszékének vezetője.

„A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok célja a győri projekt esetében is, hogy a technológiai oktatásnak szerves részét képezzék a legújabb technológiák. Az MI Tudásközpontokban koncentrálódik a legújabb technológiai tudás, az Azure infrastruktúrában elérhető számítási kapacitás és a szükséges szoftveres háttér is annak érdekében, hogy a hallgatók és szakmai mentoraik egyedülálló kutatásokat vigyenek sikerre. Az egyetemeknek kulcsszerepük van abban, hogy Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglaltaknak megfelelően a társadalomhoz közelebb hozzák a mesterséges intelligenciát és felkészítsék az embereket annak alkalmazására”

– mondta a projekt kapcsán Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője.

Az MI Tudásközpontok segítségével javul a hazai technológiai oktatás eddig is magas színvonala, emelkedhet a magas hozzáadott értékű fejlesztések száma, valamint több lesz az új technológiai megoldásokban is járatos, fiatal szakember a hazai munkaerőpiacon, tehát nőhet a magyar gazdaság versenyképessége. A Microsoft Magyarország támogatásával egy év alatt országszerte 8 MI Tudásközpontban indult el a munka: a központok a tudományok több területét fedik le.

Az MI Tudásközpontok jelenleg a győri Széchenyi István Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen valamint a Gödöllői Szent István Egyetemen működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja. A Microsoft az Azure számítási kapacitásait is az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsátja, hogy a mesterséges intelligenciát adó technológiákról frissen szerzett ismereteik birtokában kísérletezzenek tovább és teszteljék fejlesztéseiket.

Gazdaság

Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.

A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.

 Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.

Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”

– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”

– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars

A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.

Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.

Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.

Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.

Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.

Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.

Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat

A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.

Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”

– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”

– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss