Gazdaság

MI TUDÁSKÖZPONTOK: Robotszimuláció támogatja az önvezető járművek fejlesztését

Az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatásokat teszi gyorsabbá és hatékonyabbá a műszaki képzésekben kiemelkedő győri Széchenyi István Egyetem mesterséges intelligenciára (MI) építő projektje, amelyben robotokat vizsgálnak virtuális, szimulációs környezetben.

A járműipar nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű ágazat, s ennek fejlesztési tevékenységét a legmodernebb technológiák támogatják, mint amilyen a mesterséges intelligencia. A Microsoft és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével, a Mesterséges Intelligencia Tudásközpont program keretében megvalósuló projekt a jövőben több száz mérnökhallgatónak teszi lehetővé, hogy megtanulják és saját kutatásaikban is alkalmazzák a mesterséges intelligenciára épülő technológiákat.

Az önvezető járművekkel kapcsolatos technológiák megismerése, oktatása gyakran kezdődik speciális robotokkal, amelyek segítségével a mérnökjelöltek a tanulmányaikhoz szükséges kísérleteket tudnak végezni, majd saját kutatási projektjeikben is ezek támogatják őket. Az oktatási célú, úgynevezett differenciálhajtású robotok alkalmazása azért egyre gyakoribb a felsőoktatási intézményekben, mert komplex mérnöki területeken adnak lehetőséget a tudásanyagban való gyakorlatias elmélyülésre. Ezekkel az eszközökkel ilyen módon oktathatók az alábbi szakterületek:

stabil elektromechanikus platform tervezése és kivitelezése,
szenzorok implementálása és azok szoftveres kezelése,
különböző elektronikai megoldások együttes alkalmazása.

Az elmúlt években Magyarország egyik legjelentősebb tudásközpontjává vált győri Széchenyi István Egyetem projektjének újszerűsége e robotok számítógépes szimulációjában rejlik. Ezáltal minden olyan kísérlet és fejlesztés felgyorsítható, amelynek központi elemei a robotok. A szimulációk alkalmazásával a kutatók-oktatók és a hallgatók gyorsabban és hatékonyabban végezhetik el méréseiket, tesztelhetik megoldásaikat, amelyeket később akár valós roboton is kipróbálhatnak.

Az Azure távoli környezetben futó szimulációk több és sokoldalú vizsgálatra adnak lehetőséget úgy, hogy közben a vizsgált robot tudása olyan képességekkel bővíthető a szimulációs térben, mint az 5G vagy éppen az új szenzorok. Az önvezető, autonóm járművek elterjedésével egyre gyakrabban merül fel ezen járművek távfelügyeletének igénye és a teleoperációs rendszerek fejlesztése: a virtuális környezet ezt is támogatja. Az elkészült robotszimuláció a kiegészítő ellenőrzésekkel, mérési tervekkel együtt számos területen alkalmazható az önvezető járművekhez kapcsolódó témák oktatásához, kutatásához.

A magyar felsőoktatás és a Microsoft stratégiai együttműködésének keretében jelenleg nyolc egyetemen zajlanak előremutató és tudományos jelentőségű, mesterséges intelligenciára épített kutatások a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontokban. A győri projekt arra példa, hogyan támogathatnak a legmodernebb technológiák kutatásokat egy olyan ágazatban, amely stratégiai jelentőségű az ország gazdaságában. A fejlesztés a járműipari oktatásban azért játszik fontos szerepet, mert a mérnök hallgatók sokkal több kísérletet tudnak elvégezni, s így tudásukat eredményesebben hasznosíthatják.

„A Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legszélesebb műszaki oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye. Szövetségünk a járműiparral több évtizedes, ezért nem kérdés, hogy számunkra is prioritás a legújabb technológiák beépítése az oktatásba, ahogy az is, hogy a digitális fejlesztésekre épített kutatásokon alapuló innovációt ösztönözzük kutatóink, oktatóink és hallgatóink körében. Ez a program hozzájárul egyetemünk versenyképességének további növeléséhez, valamint ahhoz, hogy hallgatóink még inkább meg tudják alapozni szakmai karrierjüket”

– fejtette ki a projekt kapcsán dr. Ballagi Áron, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja Ipar 4.0 Központjának témavezetője, az Automatizálási Tanszékének vezetője.

„A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok célja a győri projekt esetében is, hogy a technológiai oktatásnak szerves részét képezzék a legújabb technológiák. Az MI Tudásközpontokban koncentrálódik a legújabb technológiai tudás, az Azure infrastruktúrában elérhető számítási kapacitás és a szükséges szoftveres háttér is annak érdekében, hogy a hallgatók és szakmai mentoraik egyedülálló kutatásokat vigyenek sikerre. Az egyetemeknek kulcsszerepük van abban, hogy Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglaltaknak megfelelően a társadalomhoz közelebb hozzák a mesterséges intelligenciát és felkészítsék az embereket annak alkalmazására”

– mondta a projekt kapcsán Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője.

Az MI Tudásközpontok segítségével javul a hazai technológiai oktatás eddig is magas színvonala, emelkedhet a magas hozzáadott értékű fejlesztések száma, valamint több lesz az új technológiai megoldásokban is járatos, fiatal szakember a hazai munkaerőpiacon, tehát nőhet a magyar gazdaság versenyképessége. A Microsoft Magyarország támogatásával egy év alatt országszerte 8 MI Tudásközpontban indult el a munka: a központok a tudományok több területét fedik le.

Az MI Tudásközpontok jelenleg a győri Széchenyi István Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen valamint a Gödöllői Szent István Egyetemen működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja. A Microsoft az Azure számítási kapacitásait is az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsátja, hogy a mesterséges intelligenciát adó technológiákról frissen szerzett ismereteik birtokában kísérletezzenek tovább és teszteljék fejlesztéseiket.

Related Topics:center egyetem intelligencia magyarország mesterséges MI Microsoft news széchenyi tudásközpontok

Up Next

Debrecenben nyílik az első vidéki Xiaomi Mi Store

Don't Miss

In-line pH-szenzorok automatizált tisztítása

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!