Gazdaság
Ismét változik a NAV online adatszolgáltatási kötelezettség
Így várhatóan még többen használják majd ki az online számlázás és az online bankolás összekapcsolásának előnyeit
2021. január 1-jétől a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak már a magánszemélyek részére kiállított számlákat is jelenteni kell a NAV-nak, ami újabb lökést adhat az online számlázásra való átállásnak.
A K&H tapasztalatai alapján a július 1-jén érvénybe lépő online adatszolgáltatási kötelezettségre a kkv-k többsége fel volt készülve – mivel 57 százalékuk ezt megelőzően is rendelkezett online számlázó programmal. A Számlázz.hu autokassza szolgáltatással eddig több mint 2,7 ezer K&H ügyfél szinkronizálta bankszámláját, de a jövő évi változás hatására várhatóan még többen használják majd ki az online számlázás és az online bankolás összekapcsolása nyújtotta előnyöket.
Új határidő közeleg a kis- és középvállalkozások számára az online adatszolgáltatás terén. Amíg július 1-jétől kizárólag az adószámos magánszemélyek, egyéni vállalkozók és vállalkozások számára kiállított számlákat kellett a NAV-hoz beküldeni, addig 2021. január 1-jétől már minden magánszemélynek kiállított számlát is jelenteni kell az adóhatóságnak.
„A szabályozás arra ösztönözte a kkv-kat, hogy online számlázó programot alkalmazzanak, mivel így egyszerűbb megfelelni az előírásnak, ezért a legutóbbi K&H kkv bizalmi index kutatásban megvizsgáltuk, hogy mit tapasztaltak az érintett cégek az átállással és az online számlázó programok használatával kapcsolatban”
– mondta el Kökény Roland, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.
Könnyen vették az akadályokat a kkv-k
A cégek nagy részének nem okozott különösebb változást a július 1-jétől életbe lépő kötelezettség, ugyanis a kutatásban részt vevő vállalkozások több mint fele (57 százalék) már a szabályozást megelőzően is rendelkezett online számlázó programmal, és csupán ötből egy kkv (19 százalék) tért át az online számlázásra, kifejezetten a törvényváltozás miatt. A válaszadók 11 százaléka viszont továbbra sem használja ezt az eszközt, és csak online adatot szolgáltat a NAV felé.
A NAV online regisztráció kapcsán sem akadt komolyabb problémája a vállalkozóknak, csak minden ötödik válaszadó jelezte (21 százalék), hogy körülményes volt számára a regisztráció folyamata. Az új adatszolgáltatási előírás a kkv-kra inkább pozitív hatást gyakorolt. Majdnem harmaduk (27 százalék) szerint az online számlázással ellenőrizhetőbbé váltak a partnerektől befogadott számlák, 21 százalékuk szerint pedig egyszerűbbé és gyorsabbá vált a számlázás folyamata. A negatív hatásokra vonatkozóan a legtöbben a megnövekedett adminisztratív terheket említették (20 százalék).
Tovább nőhet a digitális megoldások népszerűsége
„A kötelező NAV adatszolgáltatás kapcsán fokozott érdeklődést tapasztaltunk a kkv-k részéről az online számlázás iránt. Ezt jól szemlélteti, hogy már több mint 2,7 ezer vállalkozói ügyfelünk, több mint fél millió számláját szinkronizálta a Számlázz.hu autokassza szolgáltatással. A bankszámla és a számlázó program összekapcsolása által, a bejövő átutalások és a kiállított számlák párosítása automatikusan megtörténik és jelentősen lecsökken az adminisztrációval töltött idő. Így ezen ügyfeleink már maximálisan ki tudják használni az online számlázás és bankolás előnyeit. Arra számítunk ezért, hogy a jövő januártól érvénybe lépő szabályozás további lökést adhat ennek a digitalizációs folyamatnak”
– foglalta össze a tapasztalatokat Kökény Roland. Az adatszolgáltatásra felkészülni még mindig nem késő, ugyanis az adóhatóság 2021. március 31-ig szankciómentes időszakot biztosít az érintetteknek az átállásra.
Változások jönnek az online kasszával rendelkezők számára is
Az online kasszával rendelkező kereskedőknek azonban nem sok idejük maradt arra, hogy eleget tegyenek a 2021. január 1-jétől életbe lépő szabályozásnak, miszerint kötelező elektronikus fizetési módot is – POS terminálon keresztüli vásárlást vagy azonnali forintátutalást – lehetővé tenni a vevők számára.
„Az intézkedésnek számos pozitív hozadéka lehet, például a vásárlás gördülékenyebbé, gyorsabbá válhat, elkerülhető a sorban állás és a készpénz érintése, ami a járvány következtében kifejezetten fontossá vált”
– tette hozzá a szakember. Ugyanakkor a változás nem csak a vevőket és a kereskedőket érintheti pozitívan, hanem piaci bővülést is jelenthet. Az MNB jelentése alapján ugyanis 2019 végén mintegy 66 ezer online kassza mellett nem állt még rendelkezésre bankkártyás fizetés. Így nem meglepő, hogy a K&H ügyfélkörében a törvényjavaslat júniusi elfogadása után nagyobb dinamikával, 7 százalékkal növekedett az értékesített POS terminálok száma.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság7 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja