Gazdaság

Indul az ajándékcsere-őrület – mutatjuk a tudnivalókat

A koronavírus-járvány és a korlátozások nem rengették meg különösebben a karácsonyi ajándékozási szezont, a magyarok 87%-a pont úgy készült az ünnepi időszakra, mint a korábbi években. Idén is sláger volt a játék (55%), a ruházat (54%) és az elektronikai eszközök (48%), miközben az utazás és az élmény 2020-ban labdába sem rúghatott.

De mit tehetünk, ha csak a fa alatt derült ki, hogy műszaki hibás az ajándék, nem stimmel a méret vagy egyszerre kettőt is hozott ugyanabból a Jézuska? Elállás, szavatosság, 14 nap – összeszedtük, hogy mire érdemes

A karácsonyi ajándékozási szokásainkat még a világjárvány sem tudta érdemben megváltoztatni: 2020-ban átlagosan 52 300 forint volt fejenként az erre szánt keret, vagyis 8%-kal több, mint tavaly. Eközben idén minden eddiginél többen döntöttek az online bevásárlás mellett, mind az ünnepi menüt, mind a másoknak szánt ajándékokat illetően. Nem véletlen, hiszen a járvány kezdete óta minden 3. magyar (33%) többet vásárol a digitális térben, ráadásul a fogyasztói tudatosság is sokat fejlődött: a vásárlók 58%-a több információt gyűjt online, hogy kevesebb időt kelljen az üzletekben töltenie. Ennek ellenére tapasztalatok szerint az ajándékvásárlók közel 5-10%-a szokott élni a cserelehetőséggel az ünnepek után figyelni az ajándékcsere-dömping időszakában.

Pórul járhat, aki korán lezavarta a karácsonyi bevásárlást

Még mindig makacsul tartja magát az elképzelés, hogy a kereskedők mindenképpen kötelesek visszaadni a pénzünket vagy másik terméket biztosítani nekünk panasz esetén. Nos, ez így nem teljesen igaz, viszont a legtöbben valóban arra törekednek, hogy a vásárló számára is megfelelő megoldást találjanak a vitás kérdésekben is, hiszen idén talán még nagyobb a verseny a fogyasztók kegyeiért. Mielőtt belevetnénk magunkat a két ünnep között megszokott ajándékcsere-dömpingbe, nézzük, mit mondanak a jogszabályok és a gyakorlat!

Éljen a szavatosság!

Ha később azzal szembesülünk, hogy hibás a termék és biztosak vagyunk abban (és bizonyítani is tudjuk), hogy már a vásárlás pillanatában is hibás volt a karácsonyra szánt meglepetés, akkor mindenképpen érdemes mielőbb reklamálnunk az eladónál. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a kötelező kellékszavatosság általában minden termékre, szolgáltatásra érvényes, a vételt követő két éven belül. Természetesen például a gyorsan megromló élelmiszerekre, vegyi árukra ez a szabály nem vonatkozik. A vevő így elsősorban kérheti a termék javítását vagy cseréjét, arányos árleszállítást, de akár el is állhat a szerződéstől. Fontos, hogy a vásárlást követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén nem a vásárlót, hanem az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség.

Blokk igen, csomagolás nem feltétlenül

Jól tesszük, ha a blokkokat, számlákat és a jótállási jegyet (amennyiben van) mindig megőrizzük, amikor másnak vásárolunk valamit, ezekkel már magabiztosan fordulhatunk a kereskedőkhöz, ha gond lenne az áruval. Az eredeti csomagolás már kényesebb kérdés, azonban jó tudni, hogy ha minőségi kifogás merült fel a megvásárolt termék kapcsán, akkor azt enélkül is vissza kell cserélnie az eladónak.

A csúnya pulcsi esete

Sokszor azonban nem az ajándék hibája miatt szeretnénk új termékhez jutni, inkább a méretekkel, színekkel van probléma, vagy egyszerűn csak nem találtuk el, minek is örülne a másik. Nos, sajnos ilyenkor az eladó egyáltalán nem kötelezhető a cserére, hiszen az áru nem hibás. Ugyanakkor sok helyen mégis biztosítanak erre lehetőséget.

Jótállás = garancia

A szavatosság mellett kötelező egyéves jótállás (hétköznapi nevén garancia) érvényes a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt bruttó 10 ezer forint eladási ár fölött értékesített tartós fogyasztási cikkek meghibásodása esetén: ezek tipikusan háztartási berendezések, elektronikai eszközök, vagy például ékszerek, sporteszközök. Természetesen a kereskedő önként is dönthet amellett, hogy 1 évnél hosszabb garanciát ad az általa kínált termékre. Ez utóbbi esetben feltétlenül őrizzük meg a garanciajegyet.

3 munkanapon belüli csere lehetősége

Kevesen tudják, hogy a kötelező jótállás alá eső hibás termékek esetén, ha a vásárló a vételtől számított 3 munkanapon belül szeretné kicseréltetni az árut, az eladó nem hivatkozhat arra, hogy számára a csere aránytalan többletterhet, többletköltséget jelent.

14 nap a bűvös szám az online térben

A fentiek nagy tanulsága – amire jövőre érdemes figyeljünk, ha idén esetleg nem tettük – tehát az, hogy érdemes előzetesen informálódni és kérdezni a boltokban, így nem ér minket meglepetés, ha az ajándék nem váltja be a hozzá fűzött reményeket a fa alatt. A tájékozódás az online térben még könnyebb, így a kényelem és a „COVID-mentesség” mellett ezt is a webes vásárlás előnyei közé sorolhatjuk. A webáruházban vásárolt ajándékokra ráadásul speciális szabályok vonatkoznak, itt már a rendelés pillanata és az átvétel között is meggondolhatja magát a vásárló, emellett az áru indoklás nélkül visszaküldhető, az átvételt követő 14 napon belül.

Ezzel együtt az online ajándékbeszerzésnél is érdemes körültekintően eljárni. A Generali tavaszi felmérése rámutatott, hogy minél gyakrabban vásárol valaki online, annál nagyobb eséllyel válik cybertámadás áldozatává. Emellett nagyon sok bejelentés érkezik a biztosítóhoz azzal kapcsolatban, hogy a már kifizetett termék nem érkezik meg a kereskedőtől. Mindig érdemes lementeni a vásárlást visszaigazoló emailt, a számlamásolatot a kifizetésről, és dokumentálni a teljes folyamatot, így sikeresen élhetünk a kárigénnyel. A cyberbiztosítások egyébként már széles körű megoldásokat nyújtanak: igénybe vehetők bank- és hitelkártyával, valamint internetes hozzáférési adatokkal való visszaélés esetén is, emellett jogvédelmi szolgáltatást is kínálnak.

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét.  2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’OrTM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’OrTM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss