Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Bonyolódik a drónpilóták helyzete

2021. január 1-jétől az egységes európai uniós szabályozáson alapulva módosult a légiközlekedésről szóló törvény.

A magyarországi szabályozást korábban sem lehetett éppen könnyen áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni, a drónpilótáknak azonban ezentúl is egy többrétű és meglehetősen bonyolult szabályrendszerrel kell megbarátkozniuk.

A szabályozás szerkezete

Az egyszerűség kedvéért többen is csak úgy utaltak az újonnan hatályba lépő rendelkezésekre, mint az új dróntörvényre, azonban ilyen egységes jogszabályról sajnos nem beszélhetünk. Az eddig is többszintű szabályozás semmit sem egyszerűsödött, sőt, a vonatkozó EU-s rendeletekkel csak tovább bonyolódott.

Az egységes uniós szabályozás

2020. december 31-től alkalmazandóvá vált a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete, ami a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt az EU-ban egységesen használandó fogalomrendszert vezet be a drónszabályozás körében.

A fogalmak közül a legfontosabb a pilóta nélküli légi jármű (rövidítve UA az angol unmanned aircraft szavak után), ami tulajdonképpen jelenthet minden olyan légi járművet, amelyet távirányítással működtetnek, ezért a drónok egyértelműen ide tartoznak. A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés együttesen alkotja a pilóta nélküli légi jármű-rendszert (rövidítve UAS az angol unmanned aircraft system szavak után).

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete előírja, hogy a távpilóták alsó korhatára 16 év lehet és online tanfolyamot követő elméleti vizsgát is kell tenniük, ami 5 évig lesz érvényes. A vizsgának 40 feleletválasztós kérdésből kell állnia érintve olyan témaköröket, mint például a repülésbiztonság, a légtérkorlátozások, a légi közlekedés szabályozása, az általános UAS-ismeretek, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem.

Szintén a fenti rendelet szabályozza az UAS-műveletek kategóriát, amelyek közül a nyílt (vagyis az engedélyhez vagy tanúsításhoz nem kötött) kategóriába többek között azzal a feltétellel tartozhat a drón-művelet, ha a távpilóta nem repül embertömeg felett vagy 120 méternél magasabbra és a pilóta nélküli légi jármű mindig látótávolságon belül marad. Embertömegnek az olyan összejövetel minősül, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak a mozgásukban.

A Magyarországon alkalmazandó kiegészítő szabályok

A magyar drónszabályozás legfontosabb jogszabálya továbbra is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény marad, amit a fenti uniós rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Ennek a 2021. január 1-jével hatályos módosítása szerint a légtér igénybevételéhez már csak lakott terület felett történő UAS-művelethez kell eseti légteret igényelni. Tulajdonképpen ez a rendelkezés nevezhető az egyetlen könnyítésnek a korábbi szabályozáshoz képest. A többi módosítás csak további korlátozásokat és kötelezettségeket ró a távpilótákra.

A törvény például már előírja, hogy az UAS üzembentartói regisztrálják magukat és a pilóta nélküli légijármű-rendszereiket a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába, továbbá az UAS-művelethez kötelező lesz egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használata. Drónt tehát nem lehet reptetni a mobil applikáció nélkül még akkor sem, ha az esetleg a drónpilóta hibáján kívül nem működne.

Az új módosítás már lehetővé teszi azt is, hogy az arra jogosult szervezetek nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy repülésbiztonsági okokból a pilóta nélküli légi járművet detektálják, feltartóztassák, elektronikai úton zavarják vagy akár földre is kényszerítsék.

Kevés engedmény és korlátozás alóli kivétel

A magyar drónszabályozás sajnos szűkmarkúan bánik az engedményekkel és a korlátozás alóli kivételekkel. A saját lakóingatlan felett alacsony magasságban történő UAS-művelethez például ugyanúgy eseti légteret kell igényelni, mint bármely más lakott terület feletti repüléshez. Mivel minimális magassági engedmény sincs, előzetesen igényelt eseti légtér és a fent említett mobilapplikáció használata nélkül a családi ház hátsó udvarán még másfél méteres magasságig sem próbálható ki egy drón. Ugyanígy a háztulajdonos a saját hibás kéményét sem „drónozhatja körbe” mielőtt felmászna a háztetőre megjavítani azt, annak ellenére, hogy ezek az UAS-műveletek nyilvánvalóan semmilyen veszélyt nem jelentenek a légiközlekedésre nézve.

Bár a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar szabályozás nem ezekhez igazodóan alakítja ki az engedélyezés szintjeit. A magyar légiközlekedésről szóló törvény lényegében csak játék és nem játék pilóta nélküli légi járművet ismer. Értelemszerűen a játék légijárművek gyakorlatilag szabadon használhatók, viszont minden, ami már nem tartozik ebbe a körbe, vagyis

  • eléri vagy meghaladja a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
  • adatrögzítő eszközzel (kamerával) van felszerelve és
  • a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni,

azokra már mind egységes követelmények vonatkoznak, holott bőven lehetett volna még további kategóriákat kialakítani, amelyekre fokozatosan szigorodó engedélyezési kötelezettség vonatkozhatott volna.

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a távpilóták alsó korhatárát nyílt kategóriába tartozó UAS-műveletek esetében 16-ról akár 12 évre, speciális UAS-műveleteknél pedig 14 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel sajnos nem élt annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer egészét figyelembe véve – különös tekintettel a korlátozott cselekvőképesség és a büntethetőség általános szabályaira is – indokolt lett volna a távpilótákra vonatkozó alsó korhatárt 14 évben megállapítani.

Ennek hiányában ma Magyarországon egy 14. életévét betöltött kiskorú már közlekedhet ugyan robogóval akár a főváros legforgalmasabb utcáin is, de a drónját a kert végében még nem kapcsolhatja be.

A fenti rendelet lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a tagállamok a légijármű-modellező klubokra vagy egyesületekre vonatkozóan bizonyos esetekben kedvezőbb szabályozást állapítsanak meg, az új módosítások azonban ilyen rendelkezéseket sem tartalmaznak.

A drón mint a bűnelkövetés eszköze

A légiközlekedésről szóló törvény rendelkezéseit módosító jogszabály a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette.

2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát követi el az, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti.  Ha viszont az ilyen megfigyelés során készített felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal még súlyosabb bűncselekményt valósítanak meg, ami már egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, tehát a sértettnek kifejezetten kívánnia kell a jogsértővel szembeni fellépést. Ennek hiányában a hatóságok nem járhatnak el.

Forrás: DLA PIPER

Gazdaság

A logisztika ma már nem A-ból B-be szállítás: kockázatkezelés

A logisztikában az A terv mellett már akkor készen kell állnia a B, C vagy akár D opciónak, amikor az eredeti még tökéletesen működik.

A megbízók ugyanis ma már nem egyszerűen fuvart vásárolnak, hanem rugalmasságot, ellátásbiztonságot és gyors reakcióidőt: ahogy egy jó navigáció sem ragaszkodik mindenáron az eredeti útvonalhoz, hanem a körülmények változásakor azonnal újratervez, úgy a modern szállítmányozásnak is olyan rugalmas rendszert kell működtetnie, amely képes minimális tranzitidő mellett kezelni a váratlan helyzeteket anélkül, hogy mindez többletköltséget generálna. Mihályka Dáviddal, a Trans-Sped szakértőjével beszélgettünk.

A rugalmasság lett az új iránytű

A közúti szállítás továbbra is a logisztika gerince, de a kiszámíthatatlanabbá váló környezetben egyre fontosabb a több lábon állás. A növekvő útdíjak, a sofőrhiány, a bér- és energiaárak, valamint a változó piaci környezet mellett geopolitikai konfliktusok, határtorlódások és útfelújítások is felülírhatják az eredeti fuvartervet. Ezért az alternatív útvonalak, a stabil partnerhálózat, a valós idejű adatok és az intermodális megoldások ma már az ellátásbiztonság alapjai. A rugalmasság ma már nem tartalékmegoldást jelent, hanem tudatosan felépített működési képességet. A legjobb útvonal nem feltétlenül a legrövidebb, hanem az, amely a legbiztonságosabban teljesíthető. Hiszen egy késedelmes szállítás költsége gyakran magasabb, mint a fuvardíjon elérhető megtakarítás.

Digitalizáció minden mennyiségben

A szállítmányozásban az adat ma már ugyanolyan kritikus erőforrás, mint maga a szállítási kapacitás. Az ICS2-höz és az eFTI-hez hasonló digitális követelmények, valamint a rendszerintegráció és az adatminőség egyre nagyobb szerepet kapnak a hatékony működésben. A valós idejű nyomon követést telematikai rendszerek, GPS-alapú flottakövetés és TMS-rendszerek támogatják, amelyeket egyre gyakrabban egészítenek ki mesterséges intelligenciára épülő ETA-előrejelzések. Ezek a forgalmi helyzetet, az időjárást és a határátkelők várakozási idejét is figyelembe véve egyre pontosabb képet adnak arról, mi történik a szállítmánnyal – és ami még fontosabb, mi fog történni vele. A digitalizáció valódi értéke ezért már nem az, hogy megmutatja, hol jár egy jármű, sokkal inkább az, hogy előre jelzi a várható eltéréseket, így még a késés bekövetkezése előtt lehetővé teszi a beavatkozást. Aki előbb látja a kockázatot, előbb tud reagálni.

Nincs trade-off: ár, minőség és fenntarthatóság egyszerre számít

A logisztikai szolgáltatások értékelésénél egyre kevésbé lehet egyetlen szempont alapján dönteni. A megbízók a szigorú kiszállítási időablakok betartását, a végponttól végpontig biztosított nyomon követhetőséget, a magas OTIF-teljesítményt és olyan kapacitásbiztonságot várnak el, amely a csúcsidőszakokban is garantálja a folyamatos ellátást. Emellett a fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb elvárássá válik. Az ESG-követelmények hatására már nemcsak a kibocsátás csökkentése, hanem annak hiteles mérése és riportálása is felértékelődik: egyre több vállalat kér szállításonkénti CO₂-adatokat és konkrét kibocsátáscsökkentési lehetőségeket. Az intermodális megoldások, a korszerű Euro 6-os flották, az útvonal-optimalizálás és a digitális kibocsátásmérés ezért egyre fontosabb szerepet kapnak. A fenntarthatóság nem külön szolgáltatás. Egyre inkább a logisztikai teljesítmény egyik alapvető mérőszámává válik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Nemzetközi szinten versenyképes, de kritikusan szűk a magyar e-kereskedelem élmezőnye

A harmadszor átadott HungarEcomm Stars idei listájára 40 vállalat került, amelyek együtt a hazai online kiskereskedelmi forgalom mintegy ötödét adják. Ez egyszerre mutatja az élmezőny erejét és a piac koncentráltságát.

„A magyar e-kereskedelemnek már vannak nemzetközi mércével is erős vállalatai. A legjobbak bizonyítják, hogy magyarországi háttérrel is lehet magas színvonalú e-kereskedelmet építeni, régiós piacokra kilépni és globális szereplőkkel versenyezni. A következő feladat az élmezőny kiszélesítése: több világpiacképes e-kereskedőre, több Euronics-, Pepita- vagy BioTechUSA-szintű szereplőre van szüksége Magyarországnak”

– mondta Szabó László, a HungarEcomm Stars díjat alapító Growww Digital ügyvezető partnere.

Egy szélesebb, nemzetközileg is versenyképes magyar e-kereskedelmi élmezőny a magyar gazdaság egésze szempontjából is fontos. A nemzetközi piacokon terjeszkedő, technológiailag fejlett hazai vállalatok növekedésével az e-kereskedelemben keletkező hozzáadott érték és profit nagyobb része maradhat Magyarországon, miközben a magyar cégek a régiós piacokon is nagyobb súlyt szerezhetnek.

A HungarEcomm Stars (HES) célja, hogy komplex szakmai szempontrendszer alapján azonosítsa és elismerje a kiemelkedő teljesítményű vállalatokat, láthatóvá tegye a működő hazai modelleket, és ezzel ösztönözze a magyar e-kereskedelem további fejlődését. A díj szakmai hátterét a hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározó szereplői, a Growww Digital, a PwC, az Oander Technologies, az Ecommerce Hungary és a Digitális Kereskedelmi Szövetség adják. Az elismerések a XXII. E-kereskedelmi Konferencián kerültek átadásra.

Ők lettek a HungarEcomm Stars 2026 díjazottjai

A HungarEcomm Stars 2026-ban három kategóriában összesen 15 vállalatot díjazott, valamint különdíjakat is kiosztott. A pályázat értékelési rendszere idén tovább bővült. Az árbevételi küszöb teljesítése és a részletes pályázati kérdőívek kitöltése mellett valamennyi vizsgált vállalattal szakmai mélyinterjú készült. A szakértők így nemcsak az elért eredményeket, hanem a cégek stratégiáját, szervezeti felkészültségét, technológiai érettségét és jövőbeli növekedési képességét is értékelte.

A Digital Star kategória első öt helyezettje:

  1. Homelux by Leziter (Leziter Kft.)
  2. Pepita.hu (Pepita Group Zrt.)
  3. Medence Óriás (Adria Invest Kft.)
  4. Pelenka.hu (Webshop Global Kft.)
  5. Vagyaim.hu (Webshop Logisztika Kft.)

A Local Omnistar kategória első öt helyezettje:

  1. Euronics (Vöröskő Kft.)
  2. Regio Játék (REGIO Játékkereskedelmi Kft.)
  3. Praktiker (PRAKTIKER Zrt.)
  4. Zákány Szerszámház (Zákány Szerszámház Kft.)
  5. BioTechUSA (BioTechUSA Kft.)

A Global Omnistar kategória első öt helyezettje:

  1. Media Markt (Media Markt Magyarország Kft.)
  2. Decathlon (Tízpróba Magyarország Kft.)
  3. Rossmann (Rossmann Magyarország Kft.)
  4. iSTYLE (iSTYLE Hungary Kft.)
  5. Fressnapf (Fressnapf-Hungária Kft.)

A HungarEcomm Stars 2026 különdíjasai:

Digital Marketing Rising Star: Heavy Tools (Premium Sport Kft.)

Omnichannel Rising Star: Fressnapf (Fressnapf-Hungária Kft.)

Standout Rising Star: Regio Játék (REGIO Játékkereskedelmi Kft.)

A sikerrecept már nem titok

A sikeres e-kereskedelmi modelleket már nem a nulláról kell kitalálni. A HungarEcomm Stars élmezőnyébe tartozó vállalatokban közös, hogy magas szintű vásárlói élményt nyújtanak, adatvezérelt döntéseket hoznak, fejlett technológiai és logisztikai rendszereket működtetnek, összehangolják online és fizikai értékesítési csatornáikat, tudatosan építik márkájukat, és egyre inkább nemzetközi léptékben gondolkodnak.

„Az omnichannel következő kihívása már nem a csatornák megnyitása, hanem a háttérrendszerek összekapcsolása. A vásárló ma már sok helyen omnichannel kiszolgálást kap, de még nem egységes ügyfélélménnyel. Az ezt biztosító rendszerek ugyanis még nem mindenhol működnek egységes ökoszisztémaként”

– mondta Ocskay László, az Oander Technologies Kft. ügyvezetője.

A listán szereplő 40 vállalat több mint kétharmada új nemzetközi piacokon terjeszkedik. A régiós növekedés nagyobb vásárlói bázist és árbevételi potenciált jelent, ez pedig több forrást teremthet a technológiai, logisztikai, szervezeti és márkaépítési beruházásokhoz. A sikerrecept tehát már jól látható. A következő feladat, hogy minél több magyar vállalat jusson el erre a szintre.

Az AI új játékszabályokat hoz az e-kereskedelembe

A következő években tovább emelkedhet az e-kereskedelmi élmezőnybe kerülés küszöbe. A magas szintű vásárlói élmény és az omnichannel működés egyre inkább alapkövetelménnyé válik, a következő nagy változást pedig a mesterséges intelligencia hozhatja.

Az agentic commerce, vagyis az AI-ügynök-alapú kereskedelem térnyerésével az AI-asszisztensek egyre nagyobb szerepet kaphatnak a termékek felkutatásában, az ajánlatok összehasonlításában, később pedig akár a vásárlás lebonyolításában is. Ez új kihívást jelent a kereskedőknek: már nemcsak a vásárlót kell meggyőzniük, hanem arról is gondoskodniuk kell, hogy termékeiket és ajánlataikat az AI-rendszerek is könnyen megtalálják és értelmezzék.

„Hamarosan már nemcsak a vásárlót, hanem a nevében kereső, összehasonlító és döntést előkészítő AI-asszisztenst is meg kell győzni. Erre a technológiai fordulatra a magyar kereskedőknek már most fel kell készülniük”

– mondta Szabó László.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2026 (ABC sorrendben)

AKH; Akku-fer; Aranypiac; Bio-barát; BioTechUSA; Brendon; Decathlon; Euronics; Focivilág; Fressnapf; Gammo; HeavyTools; Homelux; inSPORTline; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajas.hu; Laptophardware; Medence Óriás; Media Markt; Megatool; Nutriversum; Oázis; Online Márkabolt; Patikatt; Pelenka.hu; Pepita.hu; Phobex; Pirex; Praktiker; Reflexshop; Regio Játék; Rossmann; SportSarok; Szafi; Tchibo; Újház Bodrogi; Vagyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

A díjról

A HungarEcomm Stars Díjat 2024-ben alapította a Growww Digital a Digitális Kereskedelmi Szövetség, az Ecommerce Hungary támogatásával azzal a céllal, hogy a hazai e-kereskedelem legversenyképesebb szereplőit ismerje el, és példát mutasson az egész szektornak. Az elismerés célja, hogy kiemelje azokat a vállalatokat, amelyek nemcsak Magyarországon értek el kimagasló eredményeket, hanem a nemzetközi piacon is képesek megállni a helyüket, ezáltal hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és exportteljesítményéhez.

A díj honlapja: hungarecommstars.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az átvilágítás első szakasza vezetési és kontrollhiányosságokat tárt fel az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mint az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója átvilágítást rendelt el a társaságnál a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap kezelésével összefüggésben.

A külső ügyvédi iroda által végzett átvilágítás első szakasza lezárult, és a 2025 és 2026 közötti időszakot fogja át.

A Tőkealap-kezelő a magyar vállalkozások fejlesztését szolgáló források kezelésében tölt be fontos szerepet. Az MKIK tulajdonosként kiemelten fontosnak tartja, hogy ezek a források átlátható, szabályozott és ellenőrizhető keretek között jussanak el a vállalkozásokhoz. Az átvilágítás eddigi megállapításai szerint ez a vizsgált időszakban több ponton nem teljesült.

A jelentés a társaság vezetési és döntéshozatali rendjét érintő hiányosságokat állapított meg. A vizsgált időszakban mintegy hatvan megbízási szerződés jött létre igazgatósági jóváhagyás nélkül, ugyanakkor a társaság saját ügyrendje minden ilyen szerződéshez testületi döntést ír elő. A dokumentumokat az esetek döntő többségében a vezérigazgató írta alá.

Az átvilágítás megállapította, hogy nem készült beszerzési szabályzat, a társaság írásos beszerzési rend és versenyeztetés nélkül adott megbízásokat. Ezek között szerepel egy közel félmilliárd forint plusz áfa keretösszegű jogi keretszerződés is, amelynek keretét a megbízott nagyrészt lehívta. A feltártás jelentős értékű kötelezettségvállalásokat azonosított szabályozott beszerzési eljárás nélkül.

A pénzügyi és szerződéses kontrollok áttekintése a tanácsadói megbízások és az azokhoz kapcsolódó díjazási konstrukciók kapcsán is hiányosságokat azonosított. A társaság külső tanácsadó cégeket bízott meg a pályázó vállalkozások üzleti terveinek és értékeléseinek elkészítésével. A jelentés szerint nem tisztázott, miért a Tőkealap-kezelő fizette a pályázó cégek helyett e szolgáltatások díját, és felmerült, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kétszer történt kifizetés.

Az integritási területen a jelentés családi és üzleti összefonódásokat tárt fel a Tőkealapkezelő vezetése és az egyik megbízott tanácsadó cég között. A szerződést az MKIK tulajdonos beavatkozására megszüntették, ez azonban az összeférhetetlenségi helyzetet nem rendezte megfelelően. A tanácsadó díjazása ugyanis ahhoz kapcsolódott, hogy az általa képviselt pályázó részesül-e az alap forrásából, így a szerződés megszűnését követően is anyagilag érdekelt maradt a befektetési döntések kimenetelében úgy, hogy közben a tanácsadó cég alakította ki az Alapkezelő kockázati minősítés szempontrendszerét.

A complaince és adatkezelési területen az átvilágítás megállapította, hogy az Alapkezelő a befektésre váró ügyfelek teljes adatbázisát átadta egy külső megbízottnak. Volt olyan pályázó vállalkozás, aki jelezte, hogy adatai a hozzájárulása nélkül jutottak el a tanácsadóhoz, amely ezt követően közvetlenül megkereste. A jelentés megállapítása szerint ezzel sérült az ügyfelek értékpapírtitka és üzleti titka.

Az első szakasz megállapításai összességében azt mutatják, hogy a társaság vezetési és döntéshozatali rendjének több alapvető eleme nem működött megfelelően. A döntések dokumentált nyomvonala hiányzott, a testületi kontroll nem érvényesült megfelelően, miközben a kötelezettségvállalások mögött több esetben nem állt dokumentált jóváhagyás. Egy magyar vállalkozások fejlesztési forrásairól döntő tőkealap-kezelő esetében ez a működési rend nem megengedhető.

A felelősség elsősorban a társaság napi operatív irányítását terheli, tekintettel arra, hogy a kifogásolt szerződések túlnyomó részét a vezérigazgató írta alá. Az MKIK tulajdonosként a feltárt folyamatokra tekintettel döntött az alapkezelő működést érintő intézkedésekről.

A kamara az azóta megjelent nyilvános közléseket nem kívánja minősíteni, és nem kíván személyeskedő vitába bocsátkozni. Rögzíti ugyanakkor, hogy az átvilágítás eddigi megállapításai dokumentumokon alapulnak, a vezetőváltástól függetlenül fennállnak, és azokat a nyilvánosságban elhangzottak nem érintik.

Az átvilágítás első szakaszának lezárása nem jelenti a folyamat végét. Az MKIK a munkát a prioritások kijelölésével és a szükséges szakértők bevonásával folytatja.

A kamara tulajdonosként kezdeményezi, hogy az Alapkezelő igazgatósága és felügyelőbizottsága haladéktalanul tűzze napirendre a jelentést, állítsa helyre a szabályszerű testületi működést, rendezze az összeférhetetlenségi helyzetet, alakítsa ki a jövőbeni megbízások átlátható és szabályozott beszerzési kereteit és szükség esetén tegye meg a megfelelő jogi lépéseket. Az MKIK e követelmények érvényesülését és a szükséges intézkedések végrehajtását tulajdonosként következetesen számon fogja kérni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss