Gazdaság
Bonyolódik a drónpilóták helyzete
2021. január 1-jétől az egységes európai uniós szabályozáson alapulva módosult a légiközlekedésről szóló törvény.
A magyarországi szabályozást korábban sem lehetett éppen könnyen áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni, a drónpilótáknak azonban ezentúl is egy többrétű és meglehetősen bonyolult szabályrendszerrel kell megbarátkozniuk.
A szabályozás szerkezete
Az egyszerűség kedvéért többen is csak úgy utaltak az újonnan hatályba lépő rendelkezésekre, mint az új dróntörvényre, azonban ilyen egységes jogszabályról sajnos nem beszélhetünk. Az eddig is többszintű szabályozás semmit sem egyszerűsödött, sőt, a vonatkozó EU-s rendeletekkel csak tovább bonyolódott.
Az egységes uniós szabályozás
2020. december 31-től alkalmazandóvá vált a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete, ami a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt az EU-ban egységesen használandó fogalomrendszert vezet be a drónszabályozás körében.
A fogalmak közül a legfontosabb a pilóta nélküli légi jármű (rövidítve UA az angol unmanned aircraft szavak után), ami tulajdonképpen jelenthet minden olyan légi járművet, amelyet távirányítással működtetnek, ezért a drónok egyértelműen ide tartoznak. A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés együttesen alkotja a pilóta nélküli légi jármű-rendszert (rövidítve UAS az angol unmanned aircraft system szavak után).
A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete előírja, hogy a távpilóták alsó korhatára 16 év lehet és online tanfolyamot követő elméleti vizsgát is kell tenniük, ami 5 évig lesz érvényes. A vizsgának 40 feleletválasztós kérdésből kell állnia érintve olyan témaköröket, mint például a repülésbiztonság, a légtérkorlátozások, a légi közlekedés szabályozása, az általános UAS-ismeretek, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem.
Szintén a fenti rendelet szabályozza az UAS-műveletek kategóriát, amelyek közül a nyílt (vagyis az engedélyhez vagy tanúsításhoz nem kötött) kategóriába többek között azzal a feltétellel tartozhat a drón-művelet, ha a távpilóta nem repül embertömeg felett vagy 120 méternél magasabbra és a pilóta nélküli légi jármű mindig látótávolságon belül marad. Embertömegnek az olyan összejövetel minősül, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak a mozgásukban.
A Magyarországon alkalmazandó kiegészítő szabályok
A magyar drónszabályozás legfontosabb jogszabálya továbbra is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény marad, amit a fenti uniós rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Ennek a 2021. január 1-jével hatályos módosítása szerint a légtér igénybevételéhez már csak lakott terület felett történő UAS-művelethez kell eseti légteret igényelni. Tulajdonképpen ez a rendelkezés nevezhető az egyetlen könnyítésnek a korábbi szabályozáshoz képest. A többi módosítás csak további korlátozásokat és kötelezettségeket ró a távpilótákra.
A törvény például már előírja, hogy az UAS üzembentartói regisztrálják magukat és a pilóta nélküli légijármű-rendszereiket a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába, továbbá az UAS-művelethez kötelező lesz egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használata. Drónt tehát nem lehet reptetni a mobil applikáció nélkül még akkor sem, ha az esetleg a drónpilóta hibáján kívül nem működne.
Az új módosítás már lehetővé teszi azt is, hogy az arra jogosult szervezetek nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy repülésbiztonsági okokból a pilóta nélküli légi járművet detektálják, feltartóztassák, elektronikai úton zavarják vagy akár földre is kényszerítsék.
Kevés engedmény és korlátozás alóli kivétel
A magyar drónszabályozás sajnos szűkmarkúan bánik az engedményekkel és a korlátozás alóli kivételekkel. A saját lakóingatlan felett alacsony magasságban történő UAS-művelethez például ugyanúgy eseti légteret kell igényelni, mint bármely más lakott terület feletti repüléshez. Mivel minimális magassági engedmény sincs, előzetesen igényelt eseti légtér és a fent említett mobilapplikáció használata nélkül a családi ház hátsó udvarán még másfél méteres magasságig sem próbálható ki egy drón. Ugyanígy a háztulajdonos a saját hibás kéményét sem „drónozhatja körbe” mielőtt felmászna a háztetőre megjavítani azt, annak ellenére, hogy ezek az UAS-műveletek nyilvánvalóan semmilyen veszélyt nem jelentenek a légiközlekedésre nézve.
Bár a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar szabályozás nem ezekhez igazodóan alakítja ki az engedélyezés szintjeit. A magyar légiközlekedésről szóló törvény lényegében csak játék és nem játék pilóta nélküli légi járművet ismer. Értelemszerűen a játék légijárművek gyakorlatilag szabadon használhatók, viszont minden, ami már nem tartozik ebbe a körbe, vagyis
- eléri vagy meghaladja a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
- adatrögzítő eszközzel (kamerával) van felszerelve és
- a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni,
azokra már mind egységes követelmények vonatkoznak, holott bőven lehetett volna még további kategóriákat kialakítani, amelyekre fokozatosan szigorodó engedélyezési kötelezettség vonatkozhatott volna.
A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a távpilóták alsó korhatárát nyílt kategóriába tartozó UAS-műveletek esetében 16-ról akár 12 évre, speciális UAS-műveleteknél pedig 14 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel sajnos nem élt annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer egészét figyelembe véve – különös tekintettel a korlátozott cselekvőképesség és a büntethetőség általános szabályaira is – indokolt lett volna a távpilótákra vonatkozó alsó korhatárt 14 évben megállapítani.
Ennek hiányában ma Magyarországon egy 14. életévét betöltött kiskorú már közlekedhet ugyan robogóval akár a főváros legforgalmasabb utcáin is, de a drónját a kert végében még nem kapcsolhatja be.
A fenti rendelet lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a tagállamok a légijármű-modellező klubokra vagy egyesületekre vonatkozóan bizonyos esetekben kedvezőbb szabályozást állapítsanak meg, az új módosítások azonban ilyen rendelkezéseket sem tartalmaznak.
A drón mint a bűnelkövetés eszköze
A légiközlekedésről szóló törvény rendelkezéseit módosító jogszabály a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette.
2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát követi el az, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti. Ha viszont az ilyen megfigyelés során készített felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal még súlyosabb bűncselekményt valósítanak meg, ami már egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, tehát a sértettnek kifejezetten kívánnia kell a jogsértővel szembeni fellépést. Ennek hiányában a hatóságok nem járhatnak el.
Forrás: DLA PIPER
Gazdaság
K&H: mobilon is elérhető lakáshitel- és támogatástervezővel jelentkezett a bank
Nem kell előre tudni, hogy melyik állami támogatás vagy hitelkonstrukció lehet megfelelő a terveinkhez: a K&H új digitális lakáshitel- és támogatástervezője az ügyfelek céljaiból és élethelyzetéből kiindulva segíti a szóba jöhető lehetőségek könnyű és gyors áttekintését.
Az augusztus óta elérhető megoldás a lakáscélú finanszírozás mellett más hitellehetőségek tervezését is támogatja, és mobilon is használható.
A lakásvásárlás, az építkezés vagy egy felújítás finanszírozásának megtervezésekor az ügyfeleknek többféle állami támogatást, kedvezményes konstrukciót és piaci hitelt kell mérlegelniük. A döntést nehezítheti, hogy az egyes lehetőségek eltérő feltételekhez kötődnek, és nem mindig egyértelmű, melyek jöhetnek szóba az adott élethelyzetben.
A K&H lakáshitel- és támogatástervezője ezért nem egy előre kiválasztott hiteltermékből indul ki. Elsőként azt kérdezi meg az ügyféltől, mit szeretne megvalósítani: ingatlant vásárolna vagy építene, meglévő otthonát újítaná fel, korszerűsítené vagy bővítené, esetleg nincs konkrét ingatlancélja. A további kérdések és kitöltendő adatok a válaszokhoz igazodnak. A hitelkiváltás iránt érdeklődők számára a felület időpontfoglalási és visszahíváskérési lehetőséget biztosít, hogy szakértő segítségével tájékozódhassanak a lehetőségeikről.
A megadott információk alapján a tervező személyre szabott áttekintést állít össze a lehetséges finanszírozási megoldásokról. A saját források mellett figyelembe veszi a szóba jöhető állami támogatásokat és kedvezményes konstrukciókat, valamint az adott célhoz illeszkedő piaci jelzálog- vagy személyi hiteleket. A tervezés során többek között a CSOK Plusz, a Babaváró Hitel, a Munkáshitel és az Otthon Start Program lehetőségei is megjelenhetnek, amennyiben azok relevánsak az ügyfél számára.
„A lakásvásárlás önmagában is nagy döntés, miközben az ügyfeleknek számos támogatási és finanszírozási lehetőség között kell eligazodniuk. A K&H lakáshitel- és támogatástervezővel ezt a tájékozódást szeretnénk könnyebbé és gyorsabbá tenni: az ügyfél a saját élethelyzetéből indulhat ki, és digitálisan kaphat áttekintést a számára szóba jöhető lehetőségekről. Ha pedig tovább lépne, szakértő kollégáink segítségét is egyszerűen igénybe veheti.”
– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.
A digitális tervező a kh.hu weboldalon, valamint a K&H e-bankban és mobilbankban is elérhető. Az ügyfelek a tervezés eredményét e-mailben is megkaphatják, így később visszatérhetnek az áttekintett lehetőségekhez.
A folyamat a tájékozódás után is támogatja a továbblépést: az ügyfelek időpontot foglalhatnak, vagy visszahívást kérhetnek, ha szakértővel szeretnék átbeszélni a lehetőségeiket. A K&H célja, hogy a digitális tervezés és a személyes tanácsadás egymást kiegészítve segítse a pénzügyi döntések előkészítését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?
Tapasztalt HR-szakemberrel erősítette meg csapatát a Prohuman, hogy még nagyobb segítséget nyújthasson a HR területén a vállalatok versenyképességének megőrzésében.
A Prohuman 2026 augusztusától kiemelt partnerség keretében nyerte meg Nagy Andrea fejlesztő szakembert, aki a SkillCompass csapat HR-szakértőjeként erősíti a céget.
„Ez az új szolgáltatási terület segít abban, hogy egy-egy vállalat pontosabban lássa, milyen tudásra és készségekre van szükség ma, és mire lesz szükség holnap. Felmérhetjük, mennyiben tudja ezeket biztosítani a cég jelenlegi szakemberállománya, hol vannak hiányok, és milyen képzésekkel érdemes fejleszteni a munkatársakat. Akár egyéni szinten is megmutathatjuk, ki hol tart, milyen fejlődési lehetőségei vannak, és megfelelő képzés után mely munkakörben tudja legjobban hasznosítani a képességeit. Ez segít abban, hogy a vállalat időben felkészüljön a változásokra, és rendelkezésére álljon a működéshez és a növekedéshez szükséges szakértelem és létszám”
– mondta el Nagy Andrea.

tb-photo.hu
A szakember több mint 25 éve dolgozik a HR és a szervezetfejlesztés világában. Vállalati HR-vezetői tapasztalatára építve immár 15 éve támogat vezetőket, csapatokat és szervezeteket a fejlődésben. Munkájának fókuszában a vezetőfejlesztés, a kultúraváltás, a kompetenciafejlesztés és a stratégiai szervezeti átalakulások állnak.
Az AI mindent felülír, de fel lehet készülni arra, hogy versenyben maradhasson a vállalat
A munka világa egyre inkább a képességek, feladatok és döntések összekapcsolódó hálózatára épül, miközben a hagyományos, merev munkaköri keretek önmagukban már egyre kevésbé adnak választ a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira. A Prohuman SkillCompass rendszere ezt a szemléletváltást támogatja azzal, hogy láthatóvá teszi a szervezetekben rejlő kompetenciákat, segíti azok tudatos fejlesztését, és olyan alapot teremt, amelyre a fejlesztés, a tehetségmenedzsment, az utánpótlás-tervezés és a szervezeti átalakulás is építhető.
„A jövőálló szervezetek nem munkaköröket terveznek, hanem célokat bontanak le feladatokká, és azokat képességekhez illesztik, szükség szerint fejlesztik ezeket a képességeket, és olyan működést építenek, ahol a változás nem kényszer, hanem tudatosan alakítható lehetőség. Ez nem egy HR-trend, hanem egy működési logika. Amikor a szervezet nem munkakörökben, hanem projektekben, feladatokban, képességekben és fejlődési lehetőségekben kezd gondolkodni, sokkal gyorsabban tud reagálni a változásokra, és jobban képes kiaknázni az emberekben rejlő potenciált”
– fogalmazott Nagy Andrea.
A Prohuman kiemelt szerepet bíz Nagy Andreára a SkillCompass szakmai képviseletében, a módszertan gyakorlati bevezetésének támogatásában és a skillalapú szervezeti gondolkodás hazai erősítésében. Nagy Andrea számára mindez egy új stratégiai fókuszterületet jelent, miközben továbbra is a Parrish & Crawler International szakmai vezetőjeként folytatja tréneri, coaching- és szervezetfejlesztési tevékenységét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban
Továbbra is jelentősen elmarad a nők aránya a logisztikában, ráadásul 10 év alatt ebben alig volt előrelépés. A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hirdeti meg negyedik alkalommal az Év Női Logisztikusa díjat a Navigátorvilág szakmai médiummal közösen.
A kezdeményezés a fuvarozásban, a szállítmányozásban és a logisztikában dolgozó női szakemberek eredményeire irányítja a figyelmet és a pályaválasztás előtt állóknak is megmutatja az ágazatban rejlő lehetőségeket. Az Év Női Logisztikusa mellett idén is keresik az Év Fiatal Női Logisztikusát, az ajánlásokat pedig 2026. november 11-ig várják a szervezők.
A logisztikához sokan még mindig elsősorban a kamionokat és a raktárakat társítják, miközben az ágazat a szállítmányozástól az ellátási láncok tervezésén át a digitális fejlesztésekig számos szakmai és vezetői karrierutat kínál.
Még mindig kevés a női vezető
Ráadásul jelentősen elmarad a nők aránya a férfiakétól a logisztikában, különösen a vezetői pozíciókban. A raktározásban és a szállítást támogató tevékenységekben dolgozók női aránya 26 százalékos volt az EU-ban 2024-ben, ami minimális előrelépést jelent a 2014-es 25 százalékhoz képest az European Labour Authority felmérése szerint.
A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hozta létre 2023-ban a Navigátorvilág szaklappal együtt az Év Női Logisztikusa díjat. A díjra olyan női szakembereket várnak, akik szakmai tudásukkal, eredményeikkel és munkatársaikra gyakorolt hatásukkal is kiemelkednek. Az ajánlásokban a sikeres projektek és a szakmai életút mellett annak bemutatása is fontos, hogyan járul hozzá a jelölt vállalata fejlődéséhez, illetve miként támogatja és ösztönzi a környezetében dolgozókat.
„Sok kiváló női szakember dolgozik a logisztikában, de az eredményeik gyakran csak a saját vállalatukon belül ismertek. Ezzel a díjjal szeretnénk megmutatni, kik ők, milyen utat jártak be, és mit értek el. A korábbi nyertesek történeteiből az is látszik, hányféle módon lehet ebben az ágazatban sikeres karriert építeni. Azt szeretnénk, hogy ezek a példák azokhoz a fiatalokhoz is eljussanak, akik most gondolkodnak a pályaválasztáson”
– mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s Csoport ESG és CSR igazgatója.
Szakmai eredmények és példamutató pályák
Az Év Női Logisztikusa díjat elsőként, 2023-ban Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője nyerte el, míg a különdíjat Unger Tímea, a Continental Magyarország logisztikai vezetője vehette át. 2024-ben megosztott első helyen Balogh Ágota, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatója és Palicska Judit Magdolna, a Waberer’s Network Kft. ügyvezetője kapta az elismerést. 2025-ben Juhászné Seres Orsolya, a Trans-Sped Kft. szállítmányozási osztályvezetője lett az Év Női Logisztikusa. A díjazásakor bemutatott pályafutása során junior szállítmányozóból egy harmincfős csapat vezetőjévé vált.
A 2024-ben elindított Év Fiatal Női Logisztikusa kategória első nyertese Zámbó Nikolett, a Waberer’s Csoport szállítmányozási igazgatója volt. 2025-ben pedig Varasdi-Mestyán Gitta Margit, a Speed Sped’03 Kft. logisztikai vezetője érdemelte ki az elismerést, aki önálló logisztikai osztály felépítésével és belső rendszerek fejlesztésével is bizonyította rátermettségét.
Így lehet ajánlani jelöltet
A korábbi évekhez hasonlóan ajánlás útján lehet bekerülni a versenybe. Az ajánlásban a jelölt szakmai pályafutását, meghatározó eredményeit és esetleges korábbi elismeréseit kell bemutatni, valamint röviden megindokolni, miért érdemes a díjra. Az ajánlást maga a jelölt is beküldheti.
A pályázatokat Word- vagy PDF-formátumban, jó minőségű, nagy felbontású fényképpel együtt várják a szervezők 2026. november 11-ig a marketing@waberers.com vagy a bandy@kozlekedesvilag.hu elérhetőségekre.
A részletes pályázati feltételek és az Év Fiatal Női Logisztikusa kategória jogosultsági feltételei a 2026-os pályázati kiírásában elérhetőek itt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Négy városban várja az érdeklődőket a kamarai Design Hét
-
Tippek2 hét ago
Őszi utakra hangolva: erre figyeljünk, amikor a hidegebb hónapokban autóba ülünk
-
Okoseszközök2 hét ago
A jó alvás a csenddel kezdődik– technológia a nyugodtabb éjszakákért
-
Ipar2 hét ago
Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI
-
Gazdaság2 hét ago
Kamarai álláspont a kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről
-
Tippek2 hét ago
Milyen tényezők befolyásolják a lépcső készítés árakat és típusválasztást?
-
Egészség2 hét ago
Hogyan válasszunk valóban bio barát termékeket a mindennapokhoz?
-
Gazdaság2 hét ago
Öt perc alatt telepíthető védelemmel segíti partnereit a Zyxel Networks




